Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 81. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. ÁPRILIS 7., PÉNTEK Kulcsszerepben a Krenács-brigád (*. oldal) Apadó táncos kedv Nagylócon (4. oldal) Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak (5. oldal) A közlekedési, hírközlési, építésügyi tárca programjáról volt szó Országos közlekedésMmányi értekezlet Salgótarjánban A Közlekedéstudományi Egyesület kétnapos orszá­gos titkári értekezlete kez­dődött meg csütörtökön Sal­gótarjánban, a Nógrád JVo- lán oktatási bázisán. Az első napon részt vett dr. Udvari László, a Közlekedési Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztérium államtitkára, va­lamint dr. Zahumenszky* Jó­zsef, a KTE főtitkára is. Az oktatási bázison az egyesület szakosztályainak, szervezeteinek képviselőit Húszak Artúr, a Nógrád Volán igazgatója, a megyei szervezet elnöke köszöntöt­te, majd dr. Zahumenszky József megnyitotta az ér­tekezletet. Elsőként Romasz Adolf, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. Valóban rövid, tizenöt perces tájékoztatójában, váz­latosan igyekezett bemutat­ni megyénket. Szólt a né­pesség, az infrastruktúra alakulásáról, az ipari és me­zőgazdasági tevékenységről. Majd adottságainkról beszélt, végül a megye közlekedési helyzetéről szólt. Elmondta, hogy az országos utak ese­tében öt év óta állandóan csökken a pénz, a tanácsi utak azonban jobb helyzet­ben vannak. A kiépítettség 70 százalékos. A tanácselnök-helyettes tájékoztatója után dr. Ud­vari László államtitkár ka­pott szót. A frissen —, alig, hatvan napja — szervező" dött tárca programjáról, céljairól és idei, valamint távlati elképzeléseiről szólt a megjelenteknek. Nagy hangsúlyt adott tá­jékoztatójában. annak, hogy elsőrendű célja a közleke­dést, hírközlést és építés­ügyet összefogó minisztéri­umnak a magyar termelő infratsruktúra kialakítása. A három fő területet össze­fogva egységes program dol­gozható ki ennek elérésé­re, amelyet április 20-án tűz majd napirendjére a Minisztertanács. Csak cím­szavakban néhány főbb gon­dolatot emelünk ki tájékoz­tatójából. Meg kell szüntetni a vál­lalatok közvetlen irányítá­sát, e helyett hatósági sza­bályozás bevezetését sürge­tik, készítik elő. A tárca politikailag nyitott, ezért például létrehozott egy par­lamenti, illetve tanácsi koo­perációs osztályt, amely nemcsak a megyei képvise­lőcsoportokkal, de a tenni akaró, legálisan működő al­ternatív szervezetekkel is felveszi és tartja a kapcso­latot. A Közlekedéstudományi Egyesület figyelmébe ajánl­ja; vizsgálja felül, gondolja újra a korábban a parla­ment által elfogadott 2000- ig szóló közlekedési re­konstrukciós programot. Elmondta azonban azt is, hogy 1990-ig mindenképpen csak a jelen állapot fenn­tartása, a közlekedésben ta­pasztalható romlás megállí­tása lehet a cél. Ebben az évben — tájé­koztatta az államtitkár vé­gezetül a titkári értekezlet résztvevőit — sor kerül még a tulajdonforrfiák és a profitérdekeltség vizsgála­tára a közlekedésben, szál­lításban. Ugyanakkor az idén vizsgálat lesz a motorizáció­val kapcsolatban, valamint a MÁV tevékenységével kap­csolatban is. Tájékoztatója után kérdé­sek következtek, majd Hor­váth József, a megyei szer­vezet titkára számolt be a nógracl. tagol, leveaerj^stge ről. Ezt követően szervezeti kérdésekről tárgyalt és dön­tött az értekezlet. Program­jukban ma a Nógrád Volán telepén és az öblösüveggyár­ban üzemlátogatás szerepel. (—hr—) Már hajnalban sorba álltak Az utazni szándékozók ro­hama tegnap sem csendesült addig, míg a megyeszékhely utazási irodáinál a schilling, vagy a márka el nem fo­gyott. Az Expressnél is so­kan várakoztak, közülük jó néhányan már kora reggel, hogy nyitáskor elsők legye­nek. A kint ácsorgók türelmet- lenebbje bosszankodva te- kintgetett befelé, mert a sor csak nem akart fogyni, pedig a pénztárnál szakadatlanul ment a munka. Volt, aki már az előző napon is szerencsét próbált, de az épp a pénz­tár előtt hagyta cserben. Így járt az a bujáki fiaital nő • is, aki már szerdán .kiállta a sorát, de hiába, míg tegnap sikerült beváltania a pénzét az áhított videomagnóra. Békési Jánosnéval a kívül­állók között váltottam szót. Mint elmondta, ő fagyasztó- ládáért kelne útra, osztrák szomszédainkhoz, de már nem reméli, hogy sikerül schillinget vennie olyan, nagy itt is a tömeg... Simon Katalin, az Exp­ress pénzügyi vezetője — az előző napok tapasztalatai, no meg a rendelkezésükre álló valutamennyiség, alapján — hasonlóan vélekedik: — Nem valószínű, hogy minden igényt ki tudunk elégíteni, mert kevesebb va­lutát kaptunk, mint arneny- nyit kértünk. Nem kell már sok időt el­töltenie várakozással a sal­gótarjáni Hámor Istvánné- nak, aki másodmagával már órák óta álldogált az ajtó előtt: — Négy gyerekünk van, a hűtőnk felmondta a szol­gálatot, s csak igen. borsos áron javítanák meg. Anél­kül pedig tehetetlen meglen­ni, már csak azért is, mert nálunk a kert a család élés­kamrája, az adja a pluszke­resetet. S, ha .már nyakun­kon az új vámrendelkezés, igyekszünk kihasználni az utolsó napi lehetőséget, mint sokan mások. A sor végén levők beszéd­be elegyednek, tréfálkoznak, így ütik el az időt. „Milyen jól időzítették az áremelést, meg az új vámrendelet be­vezetését” — jegyzi meg egyikük. „Sebaj, vannak ügyes emberek, akik majd megint felderítik, hol, mit tesz érdemes megvenni, mi meg majd utánozzuk” — fe­lelte erre a másik. Az elmúlt napokban a me­gyeszékhelyen tevő utazási irodák közül az IBUSZ na­pi négymillió forintos for­galmat bonyolított te, a va­lutaváltás rekordját felállít­va. A kemény .munkának derekasan igyekezték helyt­állni: mégis becsúszott a hi­ba: valakit itúlfizettek, nem is jelentéktelen összeggel1, s csak abban bízhatnak, hogy, aki rájön a tévedésre, be­csülettel visszaadja a pénzt. Fotó-, ipar-, és képzőművészeti kiállítás myílt tegnap a XX. nógrádi pedagógiai napok keretében á salgótarjáni .József Attila Művelődési Központban. iA tárlaton megyénk művészi hajlamú pedagógusainak munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. Reformokra az oktatásban is szükség van A tantervektől szenved / tanár és diák Magyarországon nem tart­ható fenn tovább a végre­hajtó típusú iskolarendszer — mondotta többek között Gazsó Ferenc, a közgazda­ságtudományi egyetem pro­fesszora (volt művelődési mi­niszterhelyettes) a XX. nóg­rádi pedagógiai napok talán legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó előadásában. Tegnap a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont színháztermében gyü­lekeztek a megye pedagó­gusai, hogy az intézményi és pedagógiai önállóságról hallgassanak meg néhány vitaindítónak szánt gondola­tot. Gazsó Ferenc a to­vábbiakban értékelte az 1986-os * oktatási törvény megszületése óta eltelt két esztendőt. Hangsúlyozta, hogy csupán az elmúlt év­ben sikerült —, a törvény keretei között — rést nyit­ni az irányítási rendszer eddig áthatolhatatlannak tet­sző falán. Miként lehetne garanciákat találni, a való­di intézményi önállóságra? Az iskolák rendelkezzenek az oktatáshoz megfelelő eszközökkel. A törvénynek ez a szépen hangzó mon­data eddig csak leírt ma- laszt maradt. Két változat­ban képzelik el a helyzet javítását napjainkban. A jobbnak tűnő terv szerint, az iskolák közvetlenül, a ta­nulók számának arányában kapnának állami támoga­tást. A másik elképzelés, meghagyná a tanácsok irá­nyító, pénzelosztó jogkö­rét. (Ez utóbbi azt jelente­né, hogy lényegében nem változik semmi...) Terv szerint, a jövőben minden jogi személy, pél­dául pedagógusok csoport­jai, egyházak stb. is létesít­hetnek és fenntarthatnak is­kolákat. így az oktatási in­tézményeknek csak egy ré­sze lesz állami kézben. A tanulók számához alkalmaz­kodó normatíváknak azon­ban ezekben a magánin­tézményekben is érvénye­sülnie kell. Az iskolák többsége most még nem ragaszkodik a gazdasági önállósághoz, hi­szen a meglévő szabály­zók és rendelkezések özöne nem teszik azt lehetővé. Meg kell határozni pon­tosan a pedagógiai önálló­ságot, mert ma a tanter- vekkel, tanrendekkel küsz­ködik a tanár és a diák. Minden iskola, minden pe­dagógus maga döntse el, hogy a tanterv által kiala­kított vázat milyen tarta­lommal tölti meg, és ho­gyan tud haladni azzal a gyerekek' életkori sajátossá­gainak és a helyi lehetősé­geknek tudatában. Az oktatási törvény mó­dosításáról a parlament dönt a közeljövőben. Ta­nácsadó bizottság segíti a munkáját, amelynek több el­ismert szakember között Gazsó Ferenc is tagja. Re­méljük, hogy ezúttal sike­rül megvalósítani egy gyö­keres változást hozó okta­tási és nevelési reformot. Azt, hogy ez a pedagógus­társadalom igénye, bizo­nyította az előadást követő tapsvihar. ' Ezután került sor a XX. pedagógiai napok alkal­mából kiírt pályázatok dí­jainak átadására. Az idén 68 pályázat érkezett 88 me­gyei pedagógustól. Hárman értek el első helyezést Czene Zoltánné, "a salgótar­jáni 17-es számú napközi­otthonos óvoda óvónője, Krecsmarik Józsefné, a ba­lassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskola tanára és dr. Fábri Miklós, a ba­lassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnázium tanára. A zsűri ezeken kívül kilenc második, tizenkét harmadik díjat és különdíjakat adott ki. — Csala — Viktor Melnyikov is ott lesz a koncerteken A kuzbaszi szimfonikus zenekar érkezett megyénkbe Sok ezer kilométer távol­ságból érkeztek tegnap me­gyénk vendégei. A Kuzbasz szimfonikus zenekar tag­jai Kemerovóból. A hetvien- tagú szimfonikus zenekar a Szovjetunióban a legfiata­labbak közé tartozik, d,e a megalakulásuk ótd el telt rö­vid idő alatt is rangot vív­tak isi magúknak, hiszen tagjai közé számítja őket a szovjet filharmonikus társa­ság is. Első külföldi útjuk hozzánk vezetett, ami bizo­nyára örömére .szolgál a megye zeneértő és zenesze­rető közönségének. A zene­kar ugyanis kiváló képzett­ségű muzsikusokból áll, re­pertoárjuk igen széles ská­lán mozog. Két nyilvános fellépésükön, amelyek közül az egylik Salgótarjánban lesz szombaton, 18 órai kezdettel a József Attila Művelődési Központban, a másik pedig Balassagyarmaton, vasár­nap 18 órától, a honvéd- kollégiumban', Sosztako- vics-, Csajkovszkij, és Mel- niyiiikov-művek szerepelnek. Az előadások értékét emeli, hogy mindkettőn ott ül majd Viktor Melnyikov, a kortárs szovjet zeneiroda­lom egyik jelentősebb alak­ja is. —cs—

Next

/
Thumbnails
Contents