Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 25., KEDD A hatékony, a jövedelmező üzemeket kell segíteni A párt megyei végrehajtó bizottságágak ülése A külső egyensúlyi hely­zet javítása, a szerkezet- átalakítást megalapozó mű­szaki fejlesztés, a vállalati szervezet korszerűsítése, a foglalkoztatottság és a jö­vedelemviszonyok meglehe­tősen eltérő képet mutatnak az ipari és mezőgazdasági üzemekben. A termelés 15— 16 százalékos tervezett nö­velésében ott van a piaci viszonyokat jól hasznosító SVT, Vegyépszer és ötvö­zetgyár átlagosnál maga­sabb, s a piaci gondokkal küzdő Ganz-MÁVAG mát- raterenyei gyárának, a Bu­dapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati üzemének szerényebb teljesítménye is. Az export — a szocialista és a tőkés is — valóságos versenyhelyzetbe került, s ezért a vállalatok óvatosak, viszonylag szerény növeke­déssel számolnak az idén. Élénkült ugyanakkor a be­ruházási munka. A legje­lentősebbekről szó esett a végrehajtó bizottság ülésén is. így arról, hogy szeptem­berre elkészül a salgótarjá­ni üveggyapotüzem. Rom- hányban az építési és kerá­miagyárban az idén befeje­zik azokat a rekonstrukciós munkálatokat, amelyek a termelés bővítését, techno­lógiaváltást és fokozott kör­nyezetvédelmet is jelente­nek. Az első negyedév gazdál­kodási tapasztalatai a terve­zettnél szerényebb termelés- növekedést mutatnak. Nö­vekszik az export, ám a termelői árak is. S ugyan­csak gondot okoz a bizony­talan anyag- és alkatrész- ellátás. Az üzemek egy- részében pénzügyi nehézsé­gek jelentkeznek, s a bérki­áramlás sincs mindenütt arányban a teljesítménnyel. A mezőgazdasági üzemekben — a kedvező időjárás hatá­sára — jól haladnak a mun­kálatok. Eddig legalább két­hetes előnyre tettek szert. A végrehajtó bizottság ál­lást foglalt abban, hogy vál­toztatni szükséges az eddigi gazdaságpolitikai szemlélet­ben és gyakorlaton. Azokat az üzemeket kell mene­dzselni, amelyek megfelelő stratégiával és eszközökkel rendelkeznek a hatékonyabb, a jövedelmezőbb munkához. Megállapodás született abban is, hogy oldani szükséges a tulajdon megmerevedett for­máját, ösztönözni kell a részvénytársaságok, a ve­gyes vállalatok alakítását a megyében. A párt abban érdekelt — hangsúlyozta a testület —, hogy a gazdaságban követ­kezetesen megvalósuljon a reform, növekedjen az üze­mek jövedelmezősége. Eh­hez többek között olyan ér­dekeltségi viszonyokat kell teremteni, amelyben a gaz­daságok eredményesen dol­gozhatnak. A pártnak nincs szándékában beavatkozni a gazdaságba. Ugyanakkor szükségesnek látszik, hogy a szakszervezetek és a válla­lati tanácsok kommunista tagjai, minden olyan lénye­ges kérdésben kifejtsék vé­leményüket, amelyek hatás­sal vannak az üzemi köz­hangulatra,^ a tulaj dbnosi tudat erősítésére. Ezt követően tájékoztató hangzott el a megyében te­vékenykedő alternatív poli­tikai szervezetek, valamint a pártszervek és alapszer­vezetek viszonyáról. Majd a végrehajtó bizottság állást foglalt a megye kistelepülé­seinek népességmegtartó képességéről, a települések fejlesztéséről. II lakosság jobb ellátásáért (Folytatás a 1. oldalról.) tály vezetője, a lakosság áruellátásának helyzetéről és feladatairól, Gonda Pál, áíész-elnök tájékoztatta a testületet. Fontos várospoli­tikai feladatokat érintett a negyedik napirend is, amely­ről később adunk tájékoz­tatást. A város fejlődését érintő napirendek megtárgyalásá­ban részt vett Nyerges Já­nos, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának a veze­tője is. A városi lakosság színvo­nalasabb, szervezettebb áruellátására tett eddigi in­tézkedésekről és tapasztala­tokról két előterjesztés alap­ján mondtak véleményt a „népképviselők”. A városi tanács hatóságii osztálya szé­les körű közvélemény-kuta­tást végzett, ellenőrzések és fórumok tapasztalatait ösz- szegezte és adta közre. Az áfész elnöke pedig a váro­si lakosság jelenlegi áruel­látását mutatta be. Az el­hangzottakból kitűnt, hogy a leggondosabb kereskedel­mi szervezőimunka melll-etrt is előfordultak elláltási. zava­rok, így ruházati cikkekből, tej és tejtermékekből. Volt és van panasz az áruválasz­tékra és a minőségre is. Ebből következik, hogy a kereskedelem sokat tehet a közhangulat javításáért. Az áruellátás színvonala a magánerő bevonásával ja­vult. Ehhez a városi tanács a jövőben is minden tá­mogatást megad. A városi lakosság alapvető áruellá­tása biztosított, sőt, 28-án, új élelmiszerbolttal gazda­godik a Ligeti-lakótelep. A városlakók javaslatait, ajánlásait köszönetlel vei e Gonda Pál, de a vásárlók véleménye nem csak a ha­tósági osztály előterjesztésé­ben fogalmazódik meg. A szakszervezet kereskedelmi ellenőrei, a Fogyasztók Vá­rosi Tanácsának tagjai is folyamatosan jelzik tapasz­talataikat. A Szécsényi Afésiz a me­gye nyolc szövetkezetének versenyében az elmúlt évi gazdasági eredményeivel az élen végzett. Ez még jobb munkára késztet — említet­te többek között felszóla­lásában Nyerges János. Az előterjesztések és a felszóla­lások alapján felhívta a fi­gyelmet arra is, hogyha szükséges etikai oktatással, a vásárlók megnyerésére ösztönző bérezéssel a kul­turáltabb kiszolgálásit kell javítani. Felszólalásából ki­tűnt, hogy a vevő elége­dettsége nem csak a meg­vásárolt áruhoz, hanem a kiszolgálás módjához is kap­csolódik. Az elmúlt évben a város élelmiszer- és ipar­éi kfcszaküzlet-eiben csak­nem 1,2 milliard forint vollt a forgalom. A vendéglátás­ban pedig 33 millió, ez 4,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Geraszimov a Közel-Keletre utazik A megszállt palesztin te­rületeken lezajlott izraeli megtorló akciókat éles sza­vakkal ítélte el hétfői nem­zetközi sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő meg­állapította, hogy az újabb erőszakhullám — a megszál­lók brutális akcióinak ötven sebesültje van — akkor bon­takozott ki, amikor az ENSZ- ben erőfeszítések történnek a közel-keleti problémák bé­kés rendezésére. Geraszimov egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy kedden a Közel-Keletre utazik, hivatalos jordániai és egyiptomi meghívásnak tesz eleget, más országokba viszont nem látogat el. Május 1-től a Moszkvában akkreditált külföldi újságíró­kat és családtagjaikat is AIDS-vizsgálatnak vetik alá — jelentette be Geraszimov, emlékeztetve egy korábban nyilvánosságra hozott — s az MTI által is ismertetett — rendeletre. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének előírá­sainak megfelelően azokat vetik alá ellenőrzésnek, akik három hónapnál hosszabb időszakra érkeznek az or­szágba, s nem hoznak meg­felelő orvosi igazolást (ille­tőleg egy hónapnál hosszabb szabadságról térnek vissza eredeti állomáshelyükre). A nemzetközi egészségügyi elő­írásokkal összhangbaij hozott döntés szerint a vizsgálatok­nál a követség képviselői, il­letve annak egészségügyi személyzete is jelen lehet, s az alanyok az általuk hozott tűkkel is kérhetik a vér­vételt. Pozitív eredmény ese­tén megismétlik a vizsgála­tot, s az adatokat bizalmasan kezelik. Kérdésekre válaszolva Ge­raszimov hangsúlyozta, hogy Tibilisziben a katonaság nem vetett be vegyi anyagokat, azokat a BM karhatalmistái használták. Erről a szovjet külügyminisztérium már több mint egy hete tájékoztatta az újságírókat. Megjegyezte, hogy a fenti tényt tagadó, első belügyi közlemény azért láthatott napvilágot, mert kiadói „valószínűleg menteni akarták a mundér becsületét”. A grúz főváros­ba egyébként már utazhat­nak külföldi újságírók, igaz, egyelőre csak szervezett cso­portokban. Csehszlovákiai tiltakozások A csehszlovák sajtó vál­tozatlanul élesen támadja a Magyar Televíziót azért, hogy a Panoráma múlt heti műsorában megszólaltatta Alexander Dubceket. A po­zsonyi Pravda hétfőn „Cseh­szlovákia belügyeibe való destruktív beavatkozásnak” minősítette Dubcek szerepel­tetését. A pozsonyi Pravda és az Üj Szó szombaton és hétfőn is közölt újabb tiltakozó le­veleket és állásfoglalásokat a Magyar Televízió Panoráma műsora, a Dubcek-interjú sugárzása miatt. Dunaszerdahely egyik párt- alapszervezetének a tagjai szerint a Magyar Televízió bizonytalanságot akart kel­teni a csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakosok körében. Á társadalom nagy többsége érdekelt a változásokban Horn Gyula sajtiértekezlete A magyarországi társadalmi és politikai változásokról, a reformfolyamat helyzetéről, » magyar külpolitika fő tö­rekvéseiről beszélt hétfőn Budapesten az MTA Zenetudo­mányi Intézetében tartott nemzetközi sajtóértekezletén Horn Gyula külügyminásztériumi államtitkár. Ezt a talál­kozót abból aZ alkalomból rendezték, hogy Budapesten zajlik a Radikális Párt 35. kongresszusa. A kongresszusra nagy számban hazánkba érke­zett külföldi újságíróik tá­jékoztatására elmondta: Ma­gyarországon, társadalmi, politikai és ideológiai érte­lemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Az elmúlt 33 évben ilyen lé­nyegi változás először for­dul elő, 1956-ot követően, ugyanis a politikában csak stílusváltás történt, de a rendszer, a politikai felépít­mény érintetlen maradt. Az ebből adódó paingási idő­szaknak súlyos gazdasági következményei voltak, me­lyek hatását, a mai átala­kítási folyamat is megérzi — hangoztatta az államtit­kár. A politikai változások lényeges elemének nevezte a társadalmi, politikai és a gazdasági vállalkozás sza­badságának a megteremté­sét, ez jelenti az európai­sághoz való felzárkózás lé­nyegét iis — mondotta. A pluralizmus érvényesí­tésének a kezdeti szakaszá­ban vagyunk — folytatta a politikus, aki szerint a társadalom nagy többsége érdekelt az alapvető válto­zásokban. Nehézséget okoz ugyanakkor, hogy a kormányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfo­gása, a változásokhoz való viszonya rendkívül hetero­gén. Á párton belül tudati zavar tapasztalható. Újra kell értékelnünk az eddigi eredményeinket, s meg kell válaszolni, hagy a múltban milyen tenületeken követ­tünk el súlyos hibákat —1 fejtette ki Horn Gyula. El­mondta: a különböző füg­getlen politikai szervezetek nagyon sok értékes gondo­lattal gazdagítják a társai dalmat, és ezzel aiz egész megújulási folyamatnak lé­nyeges ösztönzést adnak. A gyökeres politikai válto­zások evolúciós folyama­tainak időszakában az erő­szakkal vagy diktatúrával való fenyegetőzés — bárki részéről is történjen az — egyet jelenít a reformelle- n ességgel. Mai helyzetünk­ben minden olyan törek­vés, amely meg akarja hiú­sítani a reformokat, ellen­forradalmi cselekvés — szö­gezte le Horn Gyula. Szakítani kell a közmeg­egyezésnek azzal a felfogá­sával, amely mind ez ideig a különböző érdekek, alter­natív felfogások és törekvé­sek elfojtását szolgálta. Je­lenlegi- helyzetünkből nem lehet úgy kitömi, hogy ne sértsünk bizonyos érdeke­ket. Meg kell teremteni a pluralizmus intézményes alapjait, gazdasági orientá­ciós váltásra van szükség, az emberi és demokratikus szabadságjogok területén pedig a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni kell- az európai hagyomá­nyokat. A hazánkban végbemenő demokratizálási, megújulá­si foLyamat nem irányul egyetlen ország vagy nép el­len sem — hangoztatta Horn Gyula, kijelentve, hogy eb­ben a folyamatban nem sértettünk meg egyetlen két-, vagy többoldalú nem­zetközi megállapodásunkat sem. Nemzeti és nemzetközi törekvéseink kifejezetten a civilizált világ realitásaiból és kívánalmaiból indulnak ki. Készek vagyunk új, nemzetközi kezdeményezé­sekre, olyanokra, mint a hagyományos. fegyverkeze- tek radikális csökkentése, a NATO és a VSZ viszonyá­nak korszerűsítése, az új gazdasági biztonság megte­remtése, vagy a helyi vál­sággócok problémáinak új módon való kezelése. A szö­vetségi. rendszeren belül végérvényesen elmúlt a mo­nolitikus egység hirdetésé­nek időszaka. Ma a nemze­ti sajátosságok a döntőek, az egyes tagállamok nem­zeti gyarapodása erősíthe­ti a közös érdekeket — mondta a politikus, majd külön kitért a román—ma­gyar viszony kérdésiére. Ki­fej teilte : nem a két nép ér­dekellentétéről van szó, a feszültség alapvetően a po­litikák különbözőségében rejlik. A magyar fél sze­rint a nemzetiségi kérdé­sekben és az egyéni szabad­ságjogok érvényesítésében, az egyetemes emberi nor­mákat és követelményeket kell figyelembe venni. Távlati célunk a Varsói Szerződés és a NATO egy­idejű felszámolása — lehe­tőleg még ebben az évez­redben, —, valamint az, hogy ez a kis ország töm­bön kívülivé váljon — mond­ta Horn Gyula. A magyar álláspont szerint a VSZ-nek nem feladata beavatkozni a tagországok belügyeibe. Tiszteletben tartjuk minden szövetséges ország nemzeti sajátosságait, és ugyanezt igényeljük a szövetségesek­től is. Elsősorban konzultá­ciós kapcsolatra — és nem koordinációra — törekszünk a VSZ-en belül. Ha pedig nagy horderejű döntést kí­ván hozni, a szövetségi rendszer, ebben a nemzeti parlamenteknek kell' hatá­rozniuk. Rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszer ne akadályozza a tagálla­mok szuverén külpolitikai lépéseit. Napirendre kell tűzni a közös, az egyesített és nemzeti haderő radiká­lis leépítését, illetve a kö­zös és nemzeti haderők át­alakítását védelmi jellegű­vé. A politikus hangoztatta, hogy a gorbacsovi átépíté­si politika ösztönzően hat a magyarországi belső át­alakulásra, Magyarország szeretné feléleszteni a Nyu­gattal a hidegháború évei­ben megszakadt kapcsola­tait, saját válságának a le­küzdéséhez külső támoga­tásra — és nem segélyekre — van szüksége. Magyar- ország hozzá szeretne járul­ni az EGK közvetítői és bé­kéltető szerepének az erősí­téséhez. A magyar vezetés külpolitikai lépéseiben az össznemzeti jelleg erősítésé­re törekszik, vagyis állás- foglalásaiban, stratégiája megfgalmazásában támasz­kodni kíván az alternatív szervezetek véleményére, — mondta Horn Gyula, aki­nek ezután kérdéseket tet­tek fel a jelenlévő újság­írók. Az MTI munkatársának a . kérdésére válaszolva az ál­lamtitkár elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy a Radi­kális Párt Budapestet válasz­totta kongresszusának szín­helyéül. A radikálisokon kí­vül már más európai moz­galmak is jelentkeztek ha­sonló kéréssel. Budapest­nek megvannak az adottsá­gai, hogy egyfajta kong­resszusi központ legyen, s ez elősegíti az európai gon­dolkodásmód jobb megis­merését, Magyarország be­kapcsolódását az integrá­ciós folyamatokba. Egy má­sik kérdés kapcsán kifejtet­te: a szovjet csapatok tel­jes kivonása nagy mérték­ben függ attól, hogy a bé­csi tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak. Horn Gyula szerint akár már 1989-ben vagy 1990. el­ső felében megállapodás születhet Bécs-b-en. Ami a magyar televízió Dübcek- interjúja miatti hivatalos, csehszlovák reagálást ille­ti,, az államtitkár azt mond­ta: neip lenne jó, ha ez a kérdés zavart okozna a két ország jelenleg jó kapcsola­tában. (MTI) Nemzetközi konferencia az alkotmányosságról Tizenkét országból har­minc külföldi szakember — alkotmánybírósági elnök, al­kotmánybíró, egyetemi ta­nár, parlamenti tisztségvise­lő —, valamint a téma ha­zai szakértői részvételéivel nemzetközi konferencia kez­dődik kedden az alkotmá­nyosság védelménék szer­vezeti garanciáinál Budapes­ten. Az Igazságügyi Minisz­térium és az MTA Államtu­dományi Kutatások Prog­ramirodája rendezvényéről, s ennek kapcsán a magyar alkotmánybíróságról készü­lő törvényről Kilényi Géza igazsága gyminiszter- helyet­tes hétfőn tájékoztatta az újságírókat. Eümondta: a tanácskozás szervesen illesz­kedik a hazai alkotmányo­zási folyamatba, hiszen nem zárult még le sem az alkot­mány szabályozási elveinek vitája, s nem végleges még az alkotmánybíróságról szóló törvény tervezete sem. Ez utóbbi egyébként várható­an júniusban kerül az Or­szággyűlés elé. Az igazsiágügyminisziter- helyettes rámutatott : az alkotmányosság védelmének háromtípusú szervezeti ga­ranciája alakult ki világr szerte. Például, az Egyesült Államokban a rendes bíró­ságok őrködnek az alkot­mányosság védelmén. Az eu­rópai országok egy részében alkotmánybíróságok mű­ködnek, míg másutt egy spe­ciális jogállású testület — niiként hazánkban jelenlég az Alkotmányjogi Tanács — foglal állást a jogszabá­lyok alkotmányosságáról. Egyik megoldást sem kíván­juk mechanikusan- másolni — mondotta Kilényi Géza —, ám részkérdésekben bi­zonyára hasznos ötleteket, tapasztalatokat szerezhetünk. A háromnapos konferen­cia nyitó napján Kulcsár Kálmán igazságügymindsz- ter „Jogállam, alkotmányos­ság, emberi jogoka magyar politikai rendszer átalaku­lásában”, Kilényi Géza „Az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciái a külön­böző országokban”, Kovács István akadémikus pedig „Az Alkotmányjogi Tanács­tól az Alkotmánybíróságig’* címmel tart referátumot.

Next

/
Thumbnails
Contents