Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
1989. ÁPRILIS 22., SZOMBAT 3 NÖGRÄD Bátran és felelősségteljesen politizálni Beszélgetések a platformszabadságról tléitk vit* zajlik ezekben * Bánokban » pártalap- »tervezetekben. A téma a pártdemokrácia, a platform szabadság, a mostaninál több türelmet és megértést igénylő, bizonyos veszélyektől sem mentes felelősség teljes politizálás. (Összeállításunkban a nógrádi véleményekből fűztünk össze egy sort..) GYEBNÍR ALBERT : Uj párt alapítását fontolgatom Gyebnár Albert 32 éve tagja a pártnak és 10 esztendeje a ludán.yhalászi községi alapszervezet titkára. Szavaiban nyugtalanság vibrál: — Most úgy érzem, hogy a politikai munkában, az irányításban sok a bizonytalanság, a gyorsan, kapkodva hozott intézkedés. Sokféle vita zajlik az alap- szervezetekben és a pártvezetés szintjén is. Ám a leglényegesebbről, a gazdaságról' alig-alig esik szó, s közben helyzetünk egyre romlik, súlyos adósságteher alatt nyög az ország. Én úgy látom, a pártvezetés nem egységes és sokszor teszem föl a kérdést: kinek jó ez? Reális veszélynek tartom a pártszakadást is. Ezért magamban egy új párt alakítását is, fontolgatom. .. hogy milyen lesz t az új párt? Még nem gondoltam végig igazán. A pártvitákróí, a szabad véleménynyilvánításról részletesen és tételesen szólt. Azt tartja: — Eddig is voltak viták a pártban. Emlékszetn a társadalmi, a tulajdonviszonyokról igen élénk véleménycsere folyt alapszerve* zetünkben:. Észrevételeinket, tanácsainkat továbbítottuk a városi pártbizottságra, de érdemi visszajelzést egyikre sem kaptunk. Pedig az állami, a szövetkezeti tulajdon működtetése. a gazdasági vezetők, a munkások, a szövetkezeti tagok érdekeltsége, azt gondolom, alapos átrendezésre szorul. A munkát kell első helyre tenni, a teljesítményt. Addig, amíg ebben nincs érdemi változás, szó* fecsérlésnek, idő- és pénz* pocsékolásnak tartok mindenféle vitát. Mint mondja a platform- szabadsággal messzemenőleg egyetért. A KB vitaanyagát a platformszabadságról csoportos beszélgetéseken, aktívaüléseken vitatták meg a Ganz* MÁVAG mátraterenyei gyárában is. — Elhívtunk à beszélgetésre néhány párton,kívülit is. Nem baj az ha elmondják véleményüket rólunk és az sem, ha látják, hogyan gondolkodnak a párttagok, a gazdasági, vezetők a jelenről, a jövőről —, magyarázza Bakos Sándor, a nagyüzemi pártbizottság titkára. — Sok pártvita zajlott le az utóbbi hónapokban. Nálunk a párttagokban önkéntelenül felvetődött a kérdés: ennek van itt most az ideje, vagy a cselekvésnek? Azt is megfogalmazták —, s ezzel maigam is egyetértek —, mintha a platform- vitával kissé elkéstünk volna. Mert, mi történik? Vitatkozunk tartalmáról, érvényesülésének garanciáiról, a Központi Bizottság majd összegzi a tapasztalatokat, s közben már régen a szabad véleménynyilvánítás idejét éljük. Létrejöttek, mindinkább aktivizálódnak az alternatív szervezetek, a pártok is... — Ezek szerint rendben van minden? — Nem erről van szó. A párttagok nyugtalanok, zavartak, mert azt érzik, hogy a párton belül megnőtt a frakciózás veszélye. Párt— Azt is látom, hogy a Központi Bizottság szándéka tiszteletreméltó, die önmagában kevés. Idő kell ahhoz, hogy a párttagok megszabaduljanak a régi, rossz beidegződésektől. Többségük nem érzi, hogy a jelenlegi viszonyok, intézkedések megoldást hoznak gondjaikra. Bizonytalanság, félelem munkál bennük a platformszabadsággal kapcsolatban is. Mert egészen mostanáig azt látták, hogy akiket bíráltak, azok többnyire megsértődtek és nem volt ritka a retorzió sem azokkal szemben, akik bíráltak. Búcsúzunk már, de hozzáteszi: — Azt gondolom, a szabad yé.l emf nyny il v án ításra szükség van a párton Bestül1. S az sem baj. ha a társadalom sokszínű lesz, több párt lesz egyszerre jelen. Az MSZMP versenyhelyzetbe kerül, kénytelen lesz folyamatosan javítaná munkáját, ha nem akarja elveszíteni tagjait, és a választásokon nyerni akar. Ehhez azonban gondosan kimunkált program, az ország gazdasági helyzetének rendezése, a biztosabb jövő képe szükséges. szakadástól is tartanak, attól, hogy az MSZMP elveszíti tagjainak jelentős részét. Jóllehet már tavaly, a májusi pártértekezleten szó volt a pluralizmusról, a vélemények sokszínűségéről a társadalomban és a párton belül is. Valójában azonban nem készültünk fel a demokratikus vitára. — Mit mondanak az üzemben a munkások? — Azt, hogy egyre többet hallanak a jogállamiságról., az alkotmányosságiról, a többpártrendszerről., de kevés figyelem jut a párt sajátos, belső dolgainak rendezésére, a termelés, a gazdálkodás hatékonyiságára, a piaci viszonyokra, a rohamosan csökkenő életszínvonalra. Mert, mint megfogalmazták, ma már nemcsak a nyugdíjasok, a fiatalok, a munkások helyzete is romlik. Azt tartják, az intézményrendszer korszerűsítése fontos feladat. De, ha. a gazdaság „leül”, a legkorszerűbb intézményrendszerrel sem jutunk előbbre. A szerkezetváltásról, a termelékenységről, a piacról, a foglalkoztatottságról kellene többet, világosabban szólni és cselekedni. — Azt gondolom helyben is... — Mi is így gondoljuk. Gyárunk helyzetét vizsgálva kiderült, hogy a költségek 80 százalékát az anyag* és energiafelhasználás adja. Ésszerűbb felhasználóssal 100 milliót „fogunk” rajta. A piaci igények változása bennüket úgy érintett, hogy száz munkásunkat el kell küldeni. Valamennyinek felajánlottunk ggy-két munkahelyet. Igaz, ebben a segítségünkre sietett az SKU, a Fűtőber bátonyterenyei, a Vegyepszer salgótarjáni és .a bányagépgyártó vállalat salgótarjáni üzeme. Már 60—65 munkásunk el is helyezkedett. . . — S, ön, hogy értelmezi a platformszabadságot? — Számomra azt is jelenti, hogy markánsabban határozzuk meg — természetesen többségi vélemény alap* B0RENSZKI ERVIN: Szécsényben, a városi pártbizottság a közeli napokban összegezi a plat- fprmszabadságról lezajlott pártvita tapasztalatait. Ezt megelőzően, a társadalompolitikai bizottság gyűjtötte össze a párttagok véleményét, ajánlásait. — Mit emelne ki a vélemények közül?. — Azt mindenképpea : a platformszabadságról szóló vitaanyag első olvasatra azt sejteti, hogy a pártdemokrácia, a párttagok jogainak szélesítését szorgalmazza. Ám, ha jobban megismerkedik vele az ember, azt is látja, tartalmi kérdésekben, stílusában is sok az óvatosság. Mint amikor nyitva hagyjuk a kaput magunk mögött, hogy visz- szaléphessünk — mondja Borenszki Ervin, a szécsé- nyi városi pártbizottság politikai munkatársa. — A szabad vélemény- cserére eddig is lehetőséget adott a szervezeti szabályzat. — Így igaz, ezt több alapszervezetben is elmondták a párttagok. Csakhogy, aki megpróbálta, rendszerint megbánta. Végül is a platformok nyílt vitáját a gyakorlatban a rosszul értelmezett demokratikus centralizmus, vagy a pártbürokrácia akadályozta. A pártmunka megújulása szempontjából fontos, hogy a szabad véleménycsere lehetőségeit intézményesíteni próbálja a párt és érvényesülésükhöz megpróbál garanciát adni. Végül is — s ezt jó néhány alapszervezetben megerősítették —, igazi demokrácia akkor lesz a párton belül, ha a párttagok megfelelő információval rendelkeznek és a viták során több türelmet, megértést is tanúsítunk egymás iránt. — A Politikai Bizottság legutóbbi ülésén új módon fogalmazták meg a demokratikus centralizmust... — A mi vitáinkon is szóba került újragondolása. Mint mondták, a fogalom eléggé kompromittálódott a politikai munka gyakorlatában. Azzal értek egyet magam is, hogy vissza kell ján — politikai állásfoglalásunkat, emellett határozottabban, fegyelmezettebben állunk ki a napi munka során. Mint jó néhány párttag, időnként én is úgy érzem, hogy a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság tagjai megnyilatkozásaikkal nem mindig a pártegység megteremtésén fáradoznak. Sok az egymásnak ellentmondó megnyilatkozás. Azt gondolom, ennek is része van abban, hogy jóllehet élénk vita zajlik az országban, a párton belül is, a párttagság a leglényegesebb kérdésekben gyakorta tájékozatlan. Jó lett volna többet tudni a Politikai Bizottságban bekövetkezett változásokról, a Központi Bizottság kiegészítéséről, is. A párttagok, s én magam is, azt várom, hogy a városi, a megyei pártapparátus többet segít ebben. Tudom, ehhez szabadabbá kellene tenni őket. Változtatni a párt eddigi munkamódszerén, hogy idejük nagy ré* szét ne a jelentések fölött, hanem a területen, az üzemekben töltsék. Így kölcsönösen informálhatnánk egymást, és az a meggyőződésem, a helyzet ismeretében reálisabbak lennének döntéseink is. térni a pártéletben a lenini normákhoz, erősíteni szükséges a pártdemokráciát. Ebbe természetesen beletartozik, hogy a párttagok véleménye ott legyen a döntések előkészítésében, a születő állásfoglalásokban és végrehajtásukban is. Mint ahogy az is belefér, hogy a pártfórumokon visz- sza kell adni az eltérő, a kisebbségi vélemények rangját. A valóságos politikai egység, a közös cselekvés csak ily módon jöhet létre. — Milyen konkrét javaslatokat mondtak a párttagok? — Azt tartják, néhány kérdésben pontosítani szükséges már a dokumentumot is, hogy a gyakorlatban változzanak a dolgok. Akár ideiglenes szervezeti szabályzatban is szükséges megfogalmazni — az átmeneti időszakra — a platformok tartalmát, fejlődési lehetőségeit, a kisebbségi vélemények esélyegyenlőségét, hogy demokratikus jogaival, félelem nélkül élhessen minden párttag. Fontosnak tartom magam is, hogy a határozatok, a szervezeti szabályzat csak kereteit jelentsék a párttagok cselekvésének, a platformok tartalmukban haladhassák meg azokat. Mindez azért volna jó, hogy ne kelljen 5 évig várni egy- egy jó gondolattal, s ez ne fogja vissza a cselekvést. Azt gondolom, rendezni szükséges azt is, hogyan egyeztéthető össze a többségi vélemény alapján hozott határozat a platformok, a kisebbség további harcával. Ami pedig a pártszavazást illeti, országos vagy helyi kérdésekben, a döntés csak minősített többség esetén legyen kötelező az egész párttagságra. Befejezésül még annyit, PIACHY PÉTER: Soros vitánk éppen a platformszabadságról folyik, s a véleménynyilvánítás előtt e vitákról szól Plachy Féter, az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának első titkára. Mondandójában ott van az alulról való építkezés térnyerésének egyértelmű támogatása, de nem hiányzik a kritika sem. — Négy hónap öt kérdésben kellett pártvitát lebonyolítani, emellett a szervezetek működésében is igen fontos események zajlottak. S miközben az emberek az országos és saját dolgokkal rendkívüli módon leterheltek, nehezen teljesíthető az a politikai ütem, amelyet a pártviták diktálnak. Zokon vette a párttagság — s ezzel magam is egyetértek —, hogy nemegyszer eldöntött kérdésekről is folyt a vita. — A platformszabadságra is azt mondják: eldöntött. — Nem, de ez a politiKai gyakorlat. Sorolhatók megyei értekezletek, idézhető a reformkörök megjelenése, a kecskeméti tanácskozás, mindez a platformszabadság teljes megjelenése. A véleménycserével azonban egyetértek, hiszen a párt életében merőben új dologról van szó, s ez a megújulás, a reform nagyon jelentős állomása. Ugyanakkor eszmei és szellemi zavarok is jelen vannak, további tisztulásra van szükség. S hogy miért fontos ez a kérdés? Meggyőződésem, hogy a párton belül a legfontosabb a demokratizmus, s ennek kifejezése a platformszabadsággal történik. — Mi a különbség a tegnapi és a mai gyakorlat között? — Korábban is voltak nézetek, áramlatok, csak ezek felszínre kerülését a párt gyakorlata nem engedte. Mi volt ugyanis a párttag dolga? Hogy a határozatot, az utasítást, esetenként a parancsolást kritika nélkül végrehajtsa. Aki pedig kritikát mondott, azt a kisebbség jelszavával illették. A döntési mechanizmus a pártban elavult, ezen változtatni kell, a változtatáshoz pedig a platformszabadság hozzájárulhat. E döntési mechanizmusnak volt súlyos következménye, hogy látszategység alakult ki. Mert a döntések nem érdemi vitában születtek, előre eldöntött kérdéseket emeltünk a többség szintjére. Mi lett az eredménye? Egyre inkább kialakult, hogy nem a végrehajtással, hanem a folyosói vitával foglalkoztunk. — Teljes tehát az egyetértés a változtatás szándékával? — A reform és a platformszabadság híve vagyok, néhány kérdéssel azonban nem tudok egyetérteni. Azért, mert korábbi módszerekkel akar szabályozni. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó: vagy van, vagy nincs platformszabadság. Ha van, akkor annyit jelent, hogy önmagát szabályozó vitaszabadságban születik meg a platform, annak képviselete, s ez alapján az eredmény. Most mégis kísért a régi mcmindenféle vita fontos feltételének tartom a párttagok megfelelő tájékoztatását és tájékozódását. Ma ugyanis ez még nem bevált gyakorlat nálunk. Ezért a párttagság nem is érzi magát igazán beavatottnak a döntésekbe. don való beszabályozás, gondolok például a 25 százalékos előírásra. Pártszavazás... A platformot valamilyen módon jóvá kellene hagyatni, nem biztos azonban, hogy a pártszavazás tükrözi a valóságot. Ugyanakkor felmenti a testületeket. A döntés átadása a felelősség átadását is jelenti. Nem biztos, hegy jó ez a forma. Irritál és kifejezetten tiltakozom valamilyen egyeztető-, békftöbi- zottság, pártbíróság létrehozása ellen. Ügy néz ki, mintha a platformszabadságot valamilyen eszközzel mégiscsak meg akarnánk regulázni. Ez nem tartható. Ha van platformszabadság, akkor milyen alapon akarja ezt valamilyen bizottság — ahol ugyanúgy párttagok vannak — szűkebb körben, szubjektív vélemények alapján eldönteni. Ez a régi módszer! Nem bizottság kell, hanem felelős taggyűlések, pártfórumok, pártbizottsági ülések kellenek. A platfjrm- szabadságnak ott kell élni, s ezt semmiféle külső bizottság ne szabályozza. — A javaslat bizonyára abból indul ki, hogy a platformszabadságnak vannak veszélyei is. — Valósak ezek a veszélyek. Többek között: a part- talanság irányába megy el az ügy, csak vitában a kérdéseket nem oldjuk meg. Egy ponton be kell fejezni, s az erőket a végrehajtásra koncentrálni. A másik veszély a frakció, erre nincs szüksége a pártnak, minderre határozottan utal az anyag is. De beszéljünk inkább arról, hogy ha általánossá válik a platformszabadság — és azzá válik —, ha tudjuk kezelni és toleránsak leszünk, tisztelni fogjuk egymás véleményét, akkor megszüntethetünk olyan hibás gyakorlatot is, hogy a döntés funkcióhoz kötött. Az volt az igaz, a megújulás, a reform, amit „én mondok”, s a reform címszó alatt megint csak annyi feladatot adok, hogy „ezt kell követni”. Plachy Péter végezetül felidézi, hogy a városi pártbizottság határozottan, a kívánt szándékok irányába mozdult el: legutóbbi ülésén is felelősséggel, aktivitással, véleménykülönbséggel döntöttek. A gyakorlatban hitelesítve az elképzelések helyességét. v Az oldalt összeállította: Kelemet) Gábor és Vincze Istvánné BAKOS SÁNDOR: Vitázni és cselekedni Félelem nélkül szólni Regula helyett felelős pártfórumokat
