Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: i.26: Jung örökösei Látogatás a zürichi pszichológiai intézetben 1.50: Alexandra Részletek Szirmai Albert—Martos Ferenc operettjeiből 5.24: A fonótól a táncházig 5.40: Kele, kele, fűzfa . .. Óvodások műsora 10.10: A zene is összeköt 11.10: Magyar írás 12.45: Van új a nap alatt Tudományos híradó 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Fiókszerkesztőség 15.29: Egressy Béni és a Szózat útja 16.10: Tűzijáték Muzsika gyerekeknek 16.24: „Éltem, és ebbe más is belhalt már*’ József Attila emlékére 17.00: Mi közünk hozzá? Fodor csilla riportja 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.15: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora 20.20: önarckép 21.05: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja 22.00: Hírvilág 22.30: Mérleg PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Jákó Vera magyarnóta- dalverseny 21.05: ..Sztárbanzáj — avagy ki-ki a másét” Rendhagyó popházibuli 21.30: Cigányfélóra 22.00: Koncz Zsuzsa és a Fonográf együttes 1973 és 1984 között készült felvételei. XXXfi. rész 23.15: A mai dzsessz 23.55: A Pro Brass együttes Alfred Lassus műveiből és feldolgozásaiból játszik BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Händel: Alkesztisz Kísérőzene 10.10: Csak fiataloknak! 11.10: Bella Rudenko opera- áriákat énekel 11.40: Két XX. századi vonósnégyes 12.24: I. budapesti nemzetközi kórusverseny. Ill/i. rész Külföldi kórusok énekelnek 13.05: Hallgassuk újra! 14.05: Kamarazene 14.47: A schleswig-holsteini zenej fesztivál zenekarának hangversenye a neumünsteri Holsten- te rém ben 16.00: Verdi összes operája XXVIII 28. (befejező) rész. Falstaff. Háromfel vonásós opera 18.15: új lemezeinkből 19.05: Törd a fejed! 19.20: Follow Through Angol társalgás középhaladóknak 19.35: Kapcsoltjuk a zeneakadémia nagytermét (Élő) Andrea Lucchesini zongoraestje Közben : Kb. 20.25: Vlagyimir Iljics Lenin Ma'kszim Gorkij visszaemlékezéseiből Kb. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása Kb. 21.40: Operaáriák 21.53: A prágai szimfonikus zenekar hangversenye a kissingeni nyári játékokon MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Tartalomismertetés, hírek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20 : Észak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). — 7.20: , Észak-magyarországi krónika. — Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétoma nyugdíjasoknak 9.10: Szilvási Lajos: Appas- sionata. Tévéfilm. IH/3. rész (1984.) (ism.) 9.55: Az avantgárd változásai. Angol dokumentumfilm 10.50: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Műsorajánlat 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk Nyugdíjasok műsora Kb. 17.30: Téka Közhasznú Információk Kb. 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám Kb. 18.00: Ablak Közéleti szolgáltató műsor 19.00 : Esti mese Michaela szánkóversenyen Román rajzfilm 19.10: Tv-mozi-előzetes A törvénysértés nélkül című dokumentumfilmhez 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05 : Törvénysértés nélkül (1978.) Dokujnentumfilm. Il/l. rész (FF) 22.00: Reklám 22.05: Beszámoló a KISZ XII. kongresszusának nyitónapjáról 22.35: A hónap verseiből Április 22.55: Híradó 3. Tv 2 Radványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Reklám — Riportok — Időjárás — Zene — Tévétoma 17.45: Van egy kettese? Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry Amerikai rajzfilmsorozat. William Hanna- és Joseph Barbera- produkció 1. Családi piknik, 2. Civakodás, 3. Vadnyugaton 18.47: Tv 2 19.00: Aláírás: Charlotte Francia film (1984.) (ism.) 20.29: Tv 2 Benne : A hét műtárgya Jánosréti mester műhelye : A garamszent- benedeki kálváriaoltár (Esztergomi Keresztény Múzeum) Híradó 2. Tv 2 Benne: Időjárás JuMe-hadművelet Angol tévéfilmsorozat III/l. rész Tv 2. Nap zárta 21.00: 21.20 21.30: 22.20 BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek magazinja 9.55: Román film (ism.) 11.25: Kék fény (isim.) 12.05: Egy család története (ism.) 15.50: Szovjetunió—Csehszlovákia. Jégkorong-vb 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: NDK-természetfilm 20.30: Búim an. Angol tévésorozat 21.20: A San Remó-i dalfesztivál. Felvételről 21.50: A varázsló. Cseh film 23.30: Vetélkedő 2. MŰSOR: 16.25: Orosz nyelvtanfolyam 16.45 : A számítógépekről 17.15: A nap percei 17.25: Tévézenei szótár 17.40: Lenin és a szocializihufi Beszélgetés 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.20: Svédország—Kanada. Jégkorong-vb 21.50: Híradó 22.00: Világhíradó 22.20: Három elbeszélés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Iskolamozi: fél 3-tól: Rigócsőr királyfi. Háromnegyed 6 és 8-tól : Rendőrakadémia. Színes, amerikai filmvígjáték. — Kamara: 3-tól: Emberi sors. Világhírű szovjet film. 5-től: Recsk, 1950—1953. Színes magyar dokumentumfilm. — Zagyvapálfalva: 2-től: Vili, a veréb. Színes magyar rajzfilm. — Balassagyarmati Madách: IskolÄnozi: 2-től: Emberi sors. (Kiss Árpád felső.) — Omen (16). Színes amerikai horrorfilm. — Kamara: Alombrigád. Színes magyar filmszatíra. — Pásztói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól: Rumba. Színes, szinkronizált francia kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: 6-tól: Szahara. Színes, szinkronizált, amerikai kalandfilm. — Karan cslapujtő : Vili, a veréb. Színes magyar rajzfilm. — Nagylóc: Bosszúvágy III. (16). Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Érsekvadkert: Árulás. Színes angol film. — Rétsóg: A kockázat ára. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett.. Mohamed megy a hegyhez Romlanak a fogak Rimócon? „Most hirtelen egyetlen kirívó példát tudok csak mondani. Rimócon az igazgató hajthatatlan, nem engedi a gyerekeket a csoportos fogászatra. Nem tudom, hogyan néz majd később ezeknek a gyerekeknek a szemébe, amikor már gyógyíthatatlan lesz a fogazatuk.” Ezeket a mondatokat még februárban hallottam dr. Szarvas Tamás csoportvezető főorvostól, a szécsényi fogászati körzet vezetőjétől. Azóta sem hagy nyugodni a fenti kijelentés. Vajon miért nem engedi az igazgató a gyerekeket a fogászatra, egyáltalán milyen a Rimóci Általános Iskola. Az intézmény két épületből áll. Az alsó tagozatosok a Mező Imre úton régi épületben tanulnak. Ezt a szárnyat már korszerűsítették. Kialakítottak egy tornaszobát is. öt éve adták át a könyvtár szomszédságában az új épületet, amelyben a felsősök tanulnak. Nyolc tanulócsoportban 217 gyerek tanul —, jelentős a hátrányos helyzetűek száma. Tizennégy pedagógus oktatja az iskolásokat. — Jelenleg négy képesítés nélküli nevelőnk van — mondja Veress Attila igazgató. — Orosz—történelem szakos egyáltalán nincs, földrajz—rajz szakos nevelő is hiányzik. Sajnos rendkívül nagy a fluktuáció a tanárok között. Megítélésem szerint ez több okkal magyarázható. Elmennek a nevelők, mert Szécsény vonzása csábító. Itt a bérek alacsonyabbak, mint a városban. Számtalanszor előfordult, hogy a képesítés nélküliek Rimócon tanítottak, közben elvégezték a főiskolát, aztán szépen elmentek másik iskolába. Szolgálati lakással sem tudtuk itt tartani őket, mert eddig nem volt. Szerencsére, most változott a helyzet. Épült egy iker szolgálati lakás — már megtörtént a műszaki átadása. Remélem ezzel enyhülnek a gondok. A törzsállományra bízvást lehet számítani, ők nem vágynak el. Az iskola eszközellátottsága jó. Minden tanteremben van írásvetítő. Négy számítógép segíti a korszerű oktatást. Természettudományi előadótermük párját ritkítja. Az egyik tanteremben a polcokon régi tárgyak díszelegnek. Daráló, szőlőültető, kultíva őrzi egy letűnt kor emlékét. Rendezett az udvar is. Már majdnem kész a sportpálya. Ha teljesen elkészül, kosárlabdázhatnak, kézilabdázhatnak a gyerekek. Tavaly vezették be a mindennapos testnevelést. Az igazgató szívügyének tekinti a sportot, az egészséget. Akkor meg hogy lehet, hogy a fogászatot nem tartja fontosnak?! — Arról egyáltalán nincs szó, hogy elzárkózom a csoportos gyermekfogászat elől — folytatja az igazgató. — Igazgatóként, biológiatanárként és magánemberként sem helyeselhetem a szűrés, a kezelés nélkülözését. Ez az információ-félreértésből származhatott. Ebben a tanévben nem kaptam meg az ütemtervet. Igaz ugyan, hogy nem helyeslem az utazást. Szécsénybe reggel fél nyolckor indul a busz. Gondot jelent a kísérés is. Ennek ellenére elengedem a gyerekeket. Viszont, azzal továbbra sem értek egyet, hogy a szűrésre be kell menniük a gyerekeknek Szécsénybe. A szűréshez nem kell más, csak egy kanál és egy szék. Jöjjenek ki a fogszakorvosok és itt vizsgálják meg a gyerekek fogait! Ne a hegy menjen Mohamedhez, hanem Mohamed menjen a hegyhez! Természetesen a kezelés csak a szécsényi rendelőben lehetséges. Ugyanezt elmondtam dr. Domokosáé Tari Katalin szájhigiénikusnak is, erre ő megsértődött. Pedig én csak a gyerekek érdekét nézem. Kétségtelen, van logika abban, amit az igazgató mond. Lényegesen egyszerűbb egy fogorvosnak Rimócra menni, mint a 217 gyereknek Szécsénybe utazni. — A fogászati rendelőben optimálisak a feltételek a szűréshez — mondja dr. Szarvas Tamás csoportvezető főorvos. — Ennél a mozzanatnál nagyon lényeges a fény! Nem mindegy, hogy milyen hatékonyságú az átvilágítás. Tehát az lenne a jó, ha mindenkit itt szűrhetnénk. Ennek ellenére nem zárkózom el Veress Attila kérése elől. Ha egyértelműen látom, arra van igény, hogy helyben szűrjünk, akkor kimegyünk Rimócra. Végül is az egészséges fog a lényeg! Tanulságos az eset. Rimóc és Szécsény nincs messze egymástól. Varsányon keresztül kicsit hosszabb az út. Kerülővel nehezebb megtalálni egymást. Egymás gondolatát. Párbeszéd nélkül (néha) romlanak a fogak. Ádám Tamás A játék öröme Fotó: R. Tóth Sándor ßush. a mágus Az Al’s Magic Shop Washingtonban, megdöbbentő módon köszöntette az Egyesült Államok 41. elnökét. Kártyák, varázspálcák, nyulakat rejtő cilinderek és más rekvizítumok középpontjában Georges Bush fényképe volt látható, alatta a következő szöveggel: „Gratulálunk a leghíresebb kliensünknek !” A Reuter hírügynökség e szokatlan üdvözlés és kitűnő reklám kapcsán tudatta, hogy Bush megszállott bűvész, aki intim társasági összejöveteleken apróbb tárgyakat tüntet el, és különféle más trükkökkel szórakoztatja barátait. Az angol hírügynökség tudósítója azt is kinyomozta, hogy elődjét, a távozó Reagant is megajándékozta egy 40 dolláros golyóval, amelynek komplikált tükörrendszere azt az illúziót kelti, mintha a környezetet belevarázsolta volna az üveggömbbe, „őrjítő ez a játék, az ember szinte nem tud szabadulni a gondolattól, hogy a kezében tartja a világot” — mondta az üzlet tulajdonosa. Arról nincs információ, hogy a leghíresebb kliens is kézbe veszi ezt az „őrjítő játékot”, vagy inkább marad a realitásoknál. Az Őrségben —, ahonnan családunk is származik — sok történet terjedt szájról szájra. Az őrségi ember kora tavasztól késő őszig megfeszítetten dolgozott, hogy maga és családja számára élelmet biztosítson. De a hó le- hulltával az egyre rövidebb nappalok szabadabbá tették a tollfosztásokban,, disznótorokban, tökmagköpesztések- ben, vagy éppen a falu „központi helyén”, a kovács- műhelyben való mesélgeté- seket. Az a történet, amit most elmesélek, édesapám sok-sok története közül az egyik legkedvesebb számomra. Mielőtt a történetemet kezdeném mesélni, annyit el kell mondanom az őrségről, hogy a székely lófők leszármazottai közül is sokan élnek ott, akik nagy kópék. Szeretnek egymással viccelődni, sőt ékelődni, de az sem ritka, hogy ugratják egymást. Így szól a történet: Három jó barátéit Kisrákoson, akik sülve-főve együtt voltak. A hosszú télli estéken hol egyiküknél, hol másikuknál poharazgattak, beszélgettek. Ritkán a kártya is előkerült, de inkább a beszélgetés volt rájuk jellemző. Mindhárman nagy pipások voltak, hosszú taj- tékpipákból eregették a „finom” kapadohányt, amely orrfacsaró, könnyfakasztó „illatot” árasztott. Éppen ezért, amelyiküknél összegyűltek, a fehérnép elmenekült, esetleg a kíváncsi gyermekek hallgatták csak meséjüket. Egyik estén, füllen tőversenyt rendeztek maguk kö- között. Lényege az volt, hogy ki tud olyan történetet mondani, amelyiket a másik túl nem szárnyalja. Az első mesélő Nikitscher Józsi bátyánk, aki „Steier- országban” is élt egy ideig. Innen hozta történetét, mégpedig egy népszokás kapcsán.. — Oberwartban (Felsőőrben) az volt a szokás, hogy a legények annak a leánynak, aki tetszett nekik, májusfát állítottak április utolsó éjjelén. De nem ám akármilyen májusfát, hanem az erdő legszebb, legsuda- rabb fenyőfáját választották ki, s azt lopva hazahozták az erdőről, majd mély gödröt ásva fölállították a lány ablaka előtt. Mii egy alkalommal olyan májusfát vágtunk ki, hogy 15 hosszú szekeret kötöttünk egymás után, erre tettük rá, de még így is legalább 50 m hosszúságban le lógott a vége. A faluból 50 pár lovat kötöttünk a szekérsor elé. Igaz, hogy jól kellett húzni a lovaknak a rakományt, de Lassan elindultunk. Csak akkor kezdődött a baj, mikor el kellett volna fordultai. Ez csak úgy sikerült, hogy elő a fejszéket, fűrészeket, s kiirtottunk 15 hektár erdőt. De olyan hamar kivágtuk az erdőt, mint ahogy ezt a történetet elmondom, volt erdő, nincs erdő. Így is még sötétben beértünk a faluba, fölállítottuk Telkánál a fát, megittuk a „papramorgót”, és még csak ezután kezdett virradni. A másik kettő nagyokat bólogatott a mese hallatán, különösebb véleményük nem volt. A következő mesélőnk Tóth Kálmán, híres-nevezetes jó gazda. Történetét ő sem adta alább az előzőnél. — Legénykoromban, mikor Rábafüzesen éltem, volt a faluban egy pap, akinek a Rába völgyében csak akkora rétje volt, mint egy gépponyva. A Rába völgyében nagyon gazdag termésű kaszálók vannak. Ezen a ponyványi réten a plébános úrnak minden esztendőben 10 szekér szénája és 5 szekér sarjúja termett. Hümmögött, hümmögött a másik kettő, de ehhez sem fűztek megjegyzést. Most következett Tóth József ácsmester úr, akit csak „Hosszitót”-nak neveztek a faluban, mert több mint két méter magas volt. Azt is kell róla tudni, hogy nagy mester, fiatal korában megjárta Amerikát. Nagy tekintélye volt a faluban és két barátja is bármilyen vitában fenntartás nélkül el"' fogadta a véleményét, akár igazat mondott, akár nem. — Mikor Amerikába kitántorogtam, a „Nevjork”-i fölhükarcolók építésénél, mint ács dolgoztam. Ezek az épületek olyan magasak voltak, hogy a tetejük közelebb volt az éghez, mint a földhöz. Történt egyszer, hogy az egyik fölhükarcolő tetejéről az egyik kőműves kezéből kiesett a kalápács, s mire leért a földre, kirohadt a nyele, csak a vas maradt meg. Két barátunk „Hosszitót” meséje hallatán úgy elámult, hogy a tajtékpipa is kiesett a szájukból és a földön füstölgött tovább. Kimeredt szemmel csak annyit tudtak mondani: „Megint te győztél !” Befejeződött „Hosszitót” bátyánk győzelmével a verseny, a gyermekek i,s behúzódtak saját vackukba, a három barát pedig elbúcsúzott egymástól a következő esti beszélgetésig. — Gréczi-Zioldo« Enikő —
