Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
1989. ÁPRILIS 21., PÉNTEK NOGRAD 3 Teljes gáz a Csepel Autónál Hamarosan kezdfidik a sorozatgyártás Egy esztendeje alakult meg megyeszékhelyünkön a Csepel Autó salgótarjáni fejlesztő- és gyártóüzeme. Az intenzív fejlesztőtevékenységéről megismert kollektíva létszáma időközben stablizálódotti; ' a 13 főből hét foglalkozik magas szintű tervező-alkotó munkával, egy üzemgazdászt is alkalmaznak, a többiek közül pedig szinte mindenki többszakmás dolgozó. A jelenlegi stáb már elegendő az idei feladatok ellátására, a hamarosan kezdődő sorozat- gyártásra. Az alkotóközösség fejlesztési elképzeléseiről korábban már beszámoltunk. Céljuk továbbra is az autóbuszok sebességváltó rendszerének korszerűsítése, automatizálása. Ezzel, kapcsolatban — az indulástól számítva — már több tucat szabadalmat jelentettek be, ami jelzi: világszínvonalra törekednek, s ehhez olykor még a Mercedes cég szabványai sem elég szigorúak. Az első fél évben folytatják a mechanikus szinkron sebesség- váltók automatizálására irányuló munkáikat. Meglévő automata sebességváltó-vezérlő egységüket pedig a nyugati szabvány követelményei szerint konstruálják át. Ugyancsak folytatódik a három Nógrád Volán által biztosított buszban a beépített egységek tartóssági vizsgálata, szovjet és nyugatnémet tengelykapcsolókkal. Hozzávetőleg szeptemberben fejeződik be egy összehasonlító vizsgálat, melyben a saját fejlesztésű szerkezet „méri össze tudását”, a világ egyik élvonalbeli cégének gyártmányával. E téren nem kizárt az együttműködés sem,. Fennállásuk óta először nyílik lehetőség gyártókapacitásuk kihasználására. Mechanikus sebességváltók távkapcsolóművének nullszériája készül, itt hamarosan, melynek 90 százalékát kívánják értékesíteni, a fennmaradó hányad pedig további nyúzópróbán vesz részt, újabb tapasztalatokat nyújtva a konstruktőröknek. Csupán a szí,kron,váltó automatizálásában 6 védett szabadalmat mondhatnak magukénak. Ez is jelzi, hogy amit csinálnak, nem hasonlítható a hazai gyakorlatban ma széles körben elterjedt, hobbiszintű fejlesztésekhez, piaci bevezetéshez. Hosszú távon ugyanis szeretnék elérni, hogy a járműgyártásban szervesen alkalmazható, világszínvonalat biztosító r és z egysé g eket j e len,tess en e k meg. Ennek első lépcsője a komplett sebességváltórendszer embertől való mind jelentősebb függetlenítése. Az automaták, mikroprocesszor vezérelte elektronikák révén elérhető, hogy a járművezető a szokásos mozdulatokkal, de minimális erőkifejtéssel használja a funkcionális eszközöket, végső soron pedig elhagyja azokat. Tiszaföldvári Polgárok Százéves hagyományt felújítva megalakult és megkezdte működését a Tiszaföldvári Polgárok Társulata. A szervezet célja, hogy fórumot teremtsen a községért tenni akaró emberéknek, kimozdítsa a holtpontról a jelenlegi tespedt- séget, közömbösséget. Szerepel programjában helyi újság indítása, a kihasználatlan- épületek ésszerű hasznosítása, a gyümöilcs- és szőlőkultúra újbóli fellendítése. Javasolják gazdakör létrehozását, ösztönzik a tanácsot a közművelődés feltételeinek javítására, s szeretnének emlékművet állítani a II. világháború áldozatainak. A társulat elődjét 1887- ben alakították. A tiszaföldvári polgárok e nagy múltú társulata többek között fürdőt, vendéglőket épített, hozzájárult a po- gári iskola építéséhez. Közreműködésével működött az iparoskör, a gazdakör és az olvasókör. Most ezt a hajdani vállalkozószellemet, tenni akarást kívánják újból életre kelteni, kamatoztatni a gyorsabb ütemű fejlődés érdekében. Faanyagszárító berendezés A Salgótarjáni faipari és Szolgáltató Kisszövetkezetnél a napokban helyérték üzembe a faanyagsiáritó berendezést. A korszerű számítógéppel vezérelt csarnok az ország egyik legmodernebb technológiájával készült el, melynek m I költsége S3 millió forint volt. —RT— KISZ-esként indultak, de milyen néven térnek haza? Ezt képviselik a Nógrád megyei küldőitek! Ma 14 órakor megkezdi munkáját a KISZ XII. kongresszusa a Budapest Sport- csarnokban. A szervezet jövőjét alapvetően meghatározó, háromnaposra tervezett tanácskozáson megyénk kommunista ifjúságát 21 tagú küldöttség képviseli. Nem árt, ha megismerjük kicsit közelebbről, mit és miért képviselnek, illetve mik azok az alapelvek, amelyeket a megyei küldöttértekezleten elfogadott képviseleti és cselekvési programban lefektettek. Ehhez adtak segítséget az egyes témakörök bizottsági tagjainak szakértői. Hatékonyan mailödö szocializmust! Mag Zoltán üzemmérnök: — Ahogy a programban is szerepel, hatékonyan működő, valódi demokrácián alapuló szocializmus megvalósításában kívánunk érdemi részt vállalni. A társadalom, a politikai intézményrendszer ma átmeneti állapotban van, a túlzott központi irányítás már nem, a demokratikus — az emberek és a szervezetek esélyegyenlőségén alapuló — mechanizmus még nem működik. A realitások azt diktálják, hogy ezt az átmeneti állapotot hosz- szabb folyamatnak kell tekintenünk. A társadalmi átalakulás folyamatában alapvetőnek tartjuk, hogy a különböző gazdasági, társadalmi és politikai vélemények, érdekek megszerveződésükkor azonos jogokat kapjanak, gyakorlati szerepüket — társadalmi esélyegyenlőség alapján — hasznosságuk, eredményességük szabja meg. Vagyis, az eddigi monolit hatalmi viszonyokat a különböző politikai erők versenyeztetésével kell felváltani. Növelni kell a helyi politizálás súlyát, szűnjön meg a felülről eleve meghatározottság. Kapjanak több figyelmet az ifjúság érdekei, mert az utóbbi két év kormányintézkedései — gyermekruhák árának emelése, lakáscélú hitelek kamatainak növelése, a munkanélküliség veszélye — nehéz helyzetbe hozták a fiatalokat. A megyében is meg kell kezdeni a politikai intézményrendszer átalakítását. És itt nemcsak a pártra, hanem a tanácsok munkájára és az oktatás struktúrájára is gondolok. Ezeket a változásokat felülről kell kezdeményezni, hiszen ott vannak meg hozzá az eszközök és ott a döntési lehetőség. Remélem, hogy a közelgő választások új embereket, s az új emberek új arculatot hoznak a döntéshozó testületekbe. az infrastruktúra fejlesztéséi! Kalocsai Attila üzemgazdász: — Megyénk ipara mostanság számos gonddal küszködik. Tisztázatlan a helyzet a bánya körül, márpedig nem lehet cél, hogy felszámolják, hisz a megye nyugati és déli része után Bátonyterenye környékén is komoly munkaerő-felesleg képződik. Mi nem azt akarjuk, hogy mesterségesen, minden áron életben tartsanak egy rosszul működő szervezetet, de szeretnénk látni legalább egy energetikai kormánykoncepciót, amelyből kikövetkeztethető, szükség van-e hosszabb távon a Nógrádi Szénbányákra, vagy sem. Kívülállóként viszont nem tartom szerencsésnek a szénbányáknál a problémakezelés jelenlegi gyakorlatát, amelyben a fennmaradás forrása, úgymond, önmaga elfogyasztása, a mindent kiárusítás. Ez hosszabb távon úgysem követhető. A másik nagy probléma a megye déli és nyugati részének helyzete. Nincs ipar, a mezőgazdasági üzemek is szinte csak alaptevékenységet folytatnak. Az emberek naponta ingázni kénytelenek, olyan helyekre ahol szintén megrendült az ipar és az esetleges elbocsátások során ők jönnek elsőként szóba. Mi a megoldás? Ipart kellene telepíteni. Viszont a terület infrastruktúrája még az országos átlagnál is rosszabb, s így nem vonzó a telepítésre. Ezért nincs más választás, mint sürgősen előtérbe helyezni az infrastruktúra fejlesztését. De a megye gazdasági potenciáljának növelése érdekében jobban ki kéne használni idegenforgalmi adottságainkat is. Örök vesszőparipám a megye értelmiségének helyzete. Bár sokak szerint nincs ezzel különösebb baj, ám én másképp látom a dolgokat, mert csak meg kell nézni, hogy akik elmentek tanulni a megyéből felsőoktatási intézményekbe, milyen kevesen jönnek vissza közülük. E folyamat mögött érdekes visszásságok is rejlenek, hadd említsem csak a saját esetemet. Első munkahelyemen egyszerre hárman kezdtünk együtt, mint fiatal értelmiségiek. Én helybeli vagyok, á másik kettő távolabbról érkezett. Nekem természete-- sen nem járt semmilyen támogatás, ők azonban rögtön lakást és letelepedési segélyt kaptak. Nem tartom jónak ezt az eljárást, mert úgy gondolom, mégis csak a megyéhez hosszabb távon kötődő embereket kéne jobban megbecsülni. Kapjanak a pályakezdők is munkanélküli-segélyt Mag Zoltán, üzemmérnök; — Bár nem támogatjuk, de mint szükséges rosszat felvállaljuk a munkanélküliséget. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szerkezetátalakítás folyamatában ez elkerülhetetlen. Ám az átmenetileg állás nélkül maradók számára központilag biztosítani kell a tisztes megélhetés feltételeit. Ezért elvárjuk, hogy a segélyt terjesszék ki a pályakezdőkre is! Ám mégsem ez legyen a megoldás, hanem kezdjenek a megyében munkahelyteremtő beruházásokba, s gondoskodjanak az első munkába állás lehetőségéről. Nem támogatjuk, hogy a létszámleépítést a gazdasági egységeknél felvételkorlátozással oldják meg. Azzal, amellett, hogy nehéz helyzetbe hozzák a pályakezdőket, konzerválják a jelenlegi helyzetet, vagyis gátat szabnak a korszerűbb ismeretek hasznosításának és a munkakultúra fejlesztésének. A munkaerőtöbbletet lehetőség szerint üzemen belüli átcsoportosítással, átképzéssel kell „helyre tenni” és nem elbocsátással. Ideje lenne, hogy létrejöjjön nálunk is egy működő munkaerőpiac, ahol a szaktudás, a gyakorlat és az embéri mentalitás jelentené az alkalmazás feltételeit. Nem támogatjuk a nyugdíjkorhatár felemelését, hisz logikátlan a munkanélküliség egyidejű bevezetése mellett. Bár véleményem szerint meg lehetne'találni a módját, hogy a 60 éven felüliek tapasztalatait valamilyen formában hatékonyan hasznosítani lehessen. Működő szociálpolitikát! Dr. Petercsák Zsolt jogász: — Egy alapjaiban megújuló szociálpolitika kialakítását forszírozzuk. Legelső lépésként egy olyan új társadalombiztosítási rendszer kidolgozását, amelyben mindenkinek állampolgári jogon jár a létminimum. Ez az alap, ahonnan el lehet indulni, a jelenlegi gyakorlat csupán csak tűzoltómunka. A lékek tömködése nem jelent távlatot, a problémák kezelése helyett a megelőzés kapja a főszerepet. Ám addig is, amíg mindez megvalósul, követeljük, hogy a szociálpolitika megyei eszközrendszerének fel- használása kapjon teljes nyilvánosságot. Szorgalmazzuk és lehetőség szerint támogatjuk a helyi családsegítő központok kialakítását. Tesszük ezt elsősorban a városokban, ugyanis a falusi környezetben még él a család és az emberek összetartó közössége, amely betölti ezt a szerepet. Az ifjúsági tanácsadó irodákban a szociálpolitikai lehetőségekről való tájékoztatást helyezzük előtérbe. — Mit teszünk annak érdekében, hogy az imént felsoroltak megvalósuljanak? A KISZ-en, mint érdekképviseleti szervezeten keresztül nyomást gyakorolunk a kormányra és a szakminisztériumra, követelve koncepciónk, elképzeléseink elfogadását. a szociálpolitikának kialakult intézményhálózata van, de ezt újra élettel kell megtölteni. Álláspontom szerint a mai rendszer reformját maga az élet is követeli. Nem akarunk mi nagy dolgokat. Elég ha a szociális ellátás a létminimumot biztosítja, ám ugyanakkor az eszközrendszer ismeretében érezzék az emberek, hogy amennyiben dolgoznak, s tesznek valamit sorsuk javításáért, jobban megéri, mint abból a bizonyos létminimumból tengődni. Van eszköz a lakáshoz jutás támogatására! Méhes András, a megyei KISZ-bizottság titkára: A kormány már tavaly is kinyilvánította, hogy komoly lakáskoncepciót szándékszik kialakítani. Ám azóta sem hallottunk felőle. Ezért úgy gondoltuk, hogy addiig is tenni kell valamit, hiszen a probléma elsősorban mégis csak a fiatalokat érinti. A megyei tanács egyik ülésén még tavaly felvetettük, hogy el kellene különíteni fiatalok lakás- támogatásának céljára 10 millió forintot, amelynek odaítéléséről a megyei KISZ-bizottság döntene. Ezt a javaslatot a tanács elfogadta. Az idén már 5 millió forint a rendelkezésünkre áll, s a fél év végén kiosztjuk a legjobban ráutaltak között, vissza nem térítendő támogatás formájában, Ezzel bizonyára hozzájárulunk a megyei lakásállomány növekedéséhez, annál is inkább, mert toldásra vagy bővítésre nem adunk pénzt. Kaphatnak viszont azok — sőt az odaítélésnél némi előnyt is élveznek —, akik rendelkezr nek más forrásból eredő — tanácsi, vállalati — támogatással. Hangsúlyoznám továbbá, hogy az odaítélés rangsorolását a területileg illetékes városi bizottságok végzik, a megye csak a végleges döntést hozza meg. — Milyen cél vezérelt bennünket a tanács elkülönített pénzalap kiharcolásával? Az az alapvető érdek, hogy a fiatalok saját otthonihoz jussanak, mert ez a normális életfeltételek alapja. Mint említettem, kormányzati program nincs, a kamatokat meg felemelték, rendkívül nehéz helyzetbe hozták a fiatalokat. Ilyen kényszer szülte a pályázatunkat, és ha csak 20— 30 családot lakáshoz tudunk juttatni, már nagy eredmény. Miként az sem lebecsülendő, hogy ebben a kis megyében, mikor egyébként sincs semmire elegendő pénz, ez a támogatási forma megvalósulhatott, s úgy látszik, a mostani ösz- ázeg jövőre is rendelke* zésre áll. De vannak további elképzeléseink. Ilyen lenne az önfinanszírozó lakbér, vagy a nonprofütos építés. Bátor vállalkozók híján ezekhez nehéz támogatást találni, de nem mondunk le szándékaink megvalósításáról. Balás Róbert
