Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 21., PÉNTEK Amerikai vélemények Kelet-íurópáról Milyen program alapján dolgozik a kormány ? ■■C ■ Washingtonban úgy lát­ják, hogy Mihail Gorbacsov helyzete nincs, veszélyben, a szovjet vezető hosszabb tá­von megmarad posztján, je­lentette ki szerdán újság­írók előtt az amerikai kül­ügyminisztérium egy vezető munkatársa. Véleménye szerint Gorbacsovnak nincs olyan vetélytársa, aki prog­rammal, vonzó elgondolások­kal rendelkezne, ugyanak­kor a főtitkár mesteri poli­tikusnak bizonyul abban is, hogy egyetértést alakítson ki társaival, mondotta. A Bush-kormány tagjai a közelmúltban még összehanr golítan arról beszélitek, hogy Mihail Gorbacsov helyzete bizonytalan, ám a szerdai már nem az első félhivatalos utalás volt arra, hogy vé­leményük megváltozott. A külügyminisztériumi il­letékes ugyanakkor sok fenntartással nyilatkozott a szovjet gazdasági reform (Folytatás az 1. oldalról.) szövetség pedig nagy fele­lősséggel segít az elképze­lések megvalósításában, a megújulásban, az új hely­zetben való igazodásban. A szóbeli kiegészítőt kö­vető vitában egyértelmű ál­lásfoglalás született, hogy eleget tettek a tagság és a lakosság ■ kívánságainak. El­hangzott, hogv sem a MÉ­SZÖV, sem a SZÖVOSZ - nem képviseli a kistermelők érdekeit. Kifogásolták, hogy az uzsorakatnat-rendszer lé­té via tairól: véleménye sze- nimit eredmények csak 2000 után mutatkozhatnak, mivel a vezetésnek óriási gondok­kal és mély társadalmi apá­tiával kell szembenéznie. A komoly gazdasági változta­tás szándékát az jelzi majd, ha megvalósítják az árre­formot és bevezetik a rubel átválthatóságát, mondotta. A kelet-európai fejlemé­nyek napirendre kerültek szerdán Roman Popadiufcnak, a Fehér Ház helyettes szó­vivőjének külföldi újságírók­kal tartott találkozóján is. A szóvivő aláhúzta, hogy milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít George Bush elnök Lengyel- és Magyarország helyzetének, miután alcí­mükként mindkét országban, járt. Bush hétfői beszéde, amelyben a Lengyelország támogatását szolgáló intéz­kedéseket bejelentette, „vi­lágos üzenet” volt arról, ho­gyan reagál az Egyesült Ál­lamok a kelet-európai pold­hetetlenné teszi a fejlesztése­ket, a működő tőkét nem fektetik be, mert éfdemesebb a bankban tartani. Szóba került, hogy alacsony szintű a vezetői továbbképzés, a jó választékú mezőgazdasági kisgépekhez nem lehet al­katrészeket kapni, a kisla­kás-szövetkezeteknél a hoz­zájárulás mértékének növe­lését sokan nem tudják vál­lalni. A takarékszövetkeze­tekre kényszerített forrásadó veszteségessé teszi a kis­szövetkezetek 60 százalékát, tikai és gazdasági változá­sokra, mondotta. A kérdésre, hogyan látják a magyar fejlődést, a fehér házi szóvivő utalt arra, hogy Lengyel- és Magyaror­szág között vannak hasonló­ságok és különbségek. A magyar gazdasági reform előrehaladt, míg Lengyelör- szágban megszületett a megállapodás a belső ellen­zékkel — erről Magyaror­szágon még csak tárgyalnak. Bush elnök varsói és bu­dapesti látogatása kérdésé­ben a külügyminisztériumi illetékes szerint „csak sajtó- híresztelésekről” van szó. Fehér házi forrás szerdán annyit mondott az MTI-nek: bizonyos, hogy Bush má^ jusi európai útján nem lá­togat Kelet-Európába. Júli­usi, párizsi látogatása alkal­mából jelenleg nem tervez­nem más célpontokat, ám kelet-európai látogatás lehe­tősége nem zárható ki. ezért- szorgalmazták ennek az intézkedésnek a vissza­vonását, akárcsak a lakás- rendelet fiatalok javára tör­ténő megváltoztatását. Szó­ba került, hogy az áfészek új munkahelyek létesítésé­hez támogatást kérhetnek. A felvetődő kritikai ész­revételekre adott válaszok után a testület elfogadta az előterjesztéseket, az ebből adódó érdekvédelmi felada­tok erőteljesebb képviseleté­nek igényével. Walesa a pápánál Lech Walesa, az ismét törvényesen működő len­gyel Szolidaritás vezetője csütörtökön a Vatikánban meleg fogadtatásban része­sült II. János Pál pápa és a vatikáni kúria lengyel fő­papjai részéről. II. János Pál arra buzdí­totta a Szolidaritást: íoly- tasssa bátran küzdelmét a jogok és érdekek képvisele­tére. A Minisztertanács csü­törtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyírádi bauxitbányászat Hévizi-tó- ra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladék­talanul meg kell kezdeni a bányászat leállítását és leg­később egy éven belül be kell zárni a bányát. A kormány elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú tá­vú koncepcióját és módosí­totta a lakáscélú támogatá­sokat. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott a tervezés megújításáról és a követke­ző középtávú terv elveinek kidolgozásáról. A kormány megvitatta a költségvetési reform koncepcióját, továb­bá csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatá­sokat. A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-haszriála- ti díj bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesítéséhez szüksé­ges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel összefüggő előkészítő munka megkezdésére az érintett miniszterek megbí­zást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a bel­ügyminiszter, a pénzügymi­niszter, továbbá az Orszá­gos Tervhivatal elnökének feladat- és hatáskörét. A Minisztertanács előter­jesztést hallgatott meg a sportági szakszövetségekről és a forintárfolyam-megál­lapítás új rendjéről. A kormány javasolta az Országgyűlésnek Sztálin emlékének megörökítéséről szóló, 1953. évi, 1. törvény hatályon kívül helyezését. Még tartott a Miniszter­tanács ülése, amikor a Par­lamentben megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi sajtókonferen­ciája. A kormány tanácsko­zásán elhangizottakat ismer­tetve a szóvivő elmondta, hogy döntés született a rég­óta húzódó Hévíz- kontra bauxitügyben, A Miniszter- tanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30- ig be kell zárni a nyírádi bauxitbányát. Bár gazda­sági és környezetvédelmi szempontokat egyaránt mér­legeltek, a döntés kialakítá­sakor a nemzetközi hírű tó megmentése volt az elsőd­leges cél. A körül tekintő előkészítést igénylő bánya­bezárás menetrendjét gyor­sított ütemben dolgozzák ki, s az ezzel összefüggő megoldásokat két hónap múlva terjesztik az illeté­kes tárcák vezetői a kor­mány elé. Határozat szüle­tett arról is, hogy — az érintett parlamenti bizott­ságok részvételével — tár­sadalmi bizottságot kell létrehozni a bezárás ellen­őrzésére. A kormány felülvizsgálta az autópályadíj bevezeté­sére vonatkozó korábbi ha­tározatát is. A döntést még érvénybe lépése előtt vissza­vonják. Egyúttal megbíz­ták a kormány illetékes tág­jait, hogy az érdekképvise­leti szervekkel konzultál­va dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely — az ész­szerűden nek bizonyult meg­oldást felváltva — a társa­dalom számára is elfogad­ható módon teremt forrást az úthálózat fenntartásá­ra és fejlesztésére. További két, a lakossá­got közvetlenül érintő té­mát is megtárgyalt a kor­mány. Az egyik a háztar­tási energiahordozók ter­vezett áremelése. Mint is­meretes, az idei terv május elejére időzítette az áreme­lést, 100 forintos kompenzá­lással összekötve bizonyos társadalmi csoportoknál. A kormány most úgy döntött, hogy a SZOT-fal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a már korábban bejelentett árintézkedéseket. Termé­szetszerűleg így a 100 fo­rintos kompenzáció sem lép életbe. Az ülésen ismét napirend­re került a víz- és csatorna­díjak emelésének problé­mája. A Minisztertanács beható vita után úgy dön­tött, hogy ezt a kérdést is a SZOT-tal való tárgyalá­sokon terjeszti elő, egy cso­magterv részeként. A tes­tület ezzel kapcsolatban ki­alakította véleményét a SZOT elnökségének leg­utóbbi állásfoglalásáról. En­nek kapcsán a szóvivő le­szögezte: a külső és a bel­ső pénzügyi helyzet első negyedévben tapasztalható romlása rendkívüli intéz­kedéseket tett szükségessé. Elismerte, hogy ezek közül némelyek konstrukciója, a kivitelezés módja, illetve ütemezése vitatható, illet­ve helytelen volt. A szóvivői tájékoztatón részt vevő újságírók a Mi­nisztertanács ülésén szerep­lő napirendi témák közül elsősorban a kormány— SZOT találkozóval, vala­mint a bauxitbánya bezá­rásával összefüggő kérdése­ket tettek fel. A Képes 7 munkatársa az iránt érdek­lődött, mikorra várható a soron kívüli kormány— SZOT találkozó, s milyen vélemény alakult ki arról az állásfoglalásról, hogy a szakszervezet csak megvál­tozott összetételű kormány­nyal hajlandó tárgyalni. A szóvivő hangsúlyozta: a Mi­nisztertanács május 12-ét javasolja a megbeszélésre. Hozzátette : ez természete­sen csak a kormány javas­lata, s ezzel kívánja jelez­ni, hogy viszonylag gyorsan meg kell kezdeni a tárgya­lásokat. Megerősítette azt a hírt: a SZOT állásfoglalása tartalmazott arra vonatko­zó utalást, hogy csak más összetételű kormánnyal ül le a tárgyalóasztalhoz. A feltételt azonban furcsának tartotta, hiszen a miniszter- elnök már bejelentette, hogy a kormányt jelentős mértékben át fogják alakí­tani. Egyébként — tette hozzá — a kormány sem lép fel azzal az igénnyel, hogy megszabja: milyen le­gyen a vele szemben ülő tárgyaló küldöttség összeté­tele. Nem tartja tehát indo­koltnak a szakszervezet ilyen fellépését. Az utolsó kérdező jogát ismét a televízió kapta meg. Munkatársa azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének megváltoztatására kénysze­rült. Kérdése úgy szólt: mi­lyen program alapján dol­gozik a kormány? Marosán György leszögezte: a kor­mány a kibontakozási prog­ram nyomvonalán halad. Mi­vel azonban a helyzet je­lentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s ez a közeljö­vőben a parlament elé ke­rül. Grósz Károly külföldi újságírókat fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön fogadta Susanne Papp kanadai új­ságírónőt és interjút adott számára. Az MSZMP fő­titkára ugyancsak interjút adott az NHK japán televí­ziótársaságnak. Könnygázt vetettek be Grúziában a tüntetők ellen MESZÖV-küldöttközgyülés ■agy Atsserweid* Módosították Románia közigazgatási térképét Erős koncentrációjú könny­gázt vetettek be Grúziában az április 8-ról 9-re virradó éjszakán a tüntetők ellen és ez egyes esetekben mér­gezést okozott — jelentette ki Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtókonferenciáján. Rámutatott, hogy súlyos hiba volt a könnygáz beve­tésének tényét három na­pon keresztül tagadni, ami­kor szemtanúk nyilatkozata­iból ez nyilvánosságra került. A késedelmes tájékoztatás alapot adott a találgatások­ra: így került be a köztu­datba az is, hogy a harci gá­zok kategóriájába tartozó (Folytatás az 1. oldalról.) egy jó háztáji rendszer, amelynek fontos szerepe van abban, hogy alapvető élelmiszergondok nincsenek Nógrádban, Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a továbbiakban az érdekeltség megteremtésé­re nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szövetkezeti moz­galomban. Szó volt arról is : az állásfoglalás-tervezet nem fogalmaz konkrétan, s idegbénító gázt alkalmaztak a tüntetők ellen. Újságírók kérdése nyomán elismerte: joggal vált ki kedvezőtlen visszhangot az a tény, hogy máig sem ismertették a gáz pontos összetételét. Ez a tá­jékoztatás hitelét és a beteg személyek gyógyulási esélyeit egyaránt rontja. Hangsúlyozta, hogy nem ismertették, mi okozta az elhunytak halálát, így nem tudni, hányán lettek esetleg gázmérgezés áldozatai. Tény, hogy a könnygáz bizonyos koncentrációja eszméletvesz­tést okozhat és a mérgezés­sel szemben a nők szerveze­te a védtelenebb. a mozgalom társadalom- politikai szerepének nem szentel kellő teret. A munkabizottság ülésén ezután az adórendszer ha­tásáról összegyűjtött véle­ményeket összegezték. Sza­bó Ferenc, a bizottság tit­kára ennek során elmond­ta, hogy — mint egy éve — vállalatokat, üzemekeit kerestek fel a napokban, amelyek az adózással kap­csolatos korábbi tapasztala­taikat erősítették meg. Romániában — a nagy nemzetgyűlés határozata alapján — hatályon kívül helyezték az ország köz- igazgatási szervezésére vo­natkozó 1968. évi 2-es szá­mú törvényt az utólagos módosításokkal együtt. A 21 évvel ezelőtt alkotott tör­vény szüntette meg a tarto­mányokat és rajonokat, s alkotta meg a megyéket. A három fejezetből áliló új tör vényt a Scinteia ismerteti. A törvény általános ren­delkezése leszögezi: az or­szág területe közigazgatási szervezésének javítására hozott új intézkedései? „biz­tosítják a városi és falusi települések harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi, kulturális és helységgazdálkodási fejlesz­tését”. Az új rendelkezés szerint az ország területi-közigaz­gatási egységei: megye, mu­nicipium, város és község. A megyék száma 40, Buka­restnek fővárosi rangja van, s a környékbeli mezőgazda- sági terület, az úgynevezett Ilfov mezőgazdasági szektor Bukarestnek van alárendelve. A megyéket a földrajzi, gazdasági és társadalmi­kulturális adottságoktól függően szervezik. Munieipium az a városi település, amelynek legkeve­sebb 40 ezer lakosa és erő­sen fejlett ipara van. Lako­sainak számától függően a municipiumokat 5, a váro­sokat pedig 3 kategóriába sorolja a törvény. A község olyan egy vagy több falvak­ból álló területi-közigazgatá­si egység, amely felöleli a falusi lakosságot. Kiemeli a rendelkezés, a községek fejlesztésének és korszerűsí­tésének célja, hogy „a vá­rosi lakosságéhoz minél kö­zelebb allo munka- és élet- körülményeket biztosítsa”. Az új beosztás szerint a 40 megyén kívül 265 mun,i- cipiumban és városban, va­lamint 2359 községben va­lósítják meg a közigazgatás „javítását”. A törvény módosítja Ro­mánia közigazgatási térké­pét. Nagy átszervezés kez­dődik meg, miután az 1965. január 1-jei hivatalos ada­tok szerint az ország 40 megyével, 237 várossal, (amelyből 56 municipium volt), 2705 községgel és 13 123 faluval rendelkezett. A módosítással nagyarányú a községek számának csök­kentése. A rendelet külön nem tartalmaz meghatáro­zásokat a falvakról, de ko­rábbi hivatalos megnyilat­kozások a „szisztematizálási program” alapján a falvak nagy részét életképtelennek nyilvánították. Heghalt a cigánykirály Szerdán a franciaorszá­gi Mulhouse-ban meghalt „Demeter báró”, a Ma­gyarországról származó De­meter cigánytörzs „királya” — jelentette az AFP hír- ügynökség. A helyi rendőrség közlése szerint az 57 éves „Deme­ter báró” agyvérzés követ­keztében hunyt el. Napok­kal ezelőtti kórházba kerü­lése óta több száz „a ki­rályért” aggódó cigány ér­kezett Mulhouse-ba Magyar- országról és más országok­ból. „Demeter bárónak” a ci­gányok körében élvezett nagy tekintélyét az is bi­zonyítja, hogy a kórházban külön telefonszolgálatot kel­lett szervezni, mert Közép- Európából, az Egyesült Ál­lamokból, Spanyolország­ból és Brazíliából rend­szeresen érdeklődtek „a ki­rály” állapota iránt. „A bárót” ma a Pá­rizs környéki Saimt-Denis- ben helyezik örök nyugalom­ra. A hagyományoknak meg­felelően csak a férfiak kí­sérik utolsó útjára. Az érdekeltség szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents