Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 93. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 21.. PÉNTEK­Romlanak a fogak Rimácon? 0. old*» Salgótarján alkalmatlan az autóvorsonyre (4. oldal) Túszokkal a gyilkosság színhelyére (8. oldal) Látogatás a síküveggyárban (Fotó: Bábel László) Tapasztalatcsere a területi politikáról és a tervezésről Finn delegáció lUögród megyében Finnország Bel-ügyminisz­KISZÖY-kiildöttközgyülés • Új családtag a Metaprint • Á jövedelmezők triumvirátusában • Vállalkozzunk! De mivel? • Ötletek nyomába, hiába • Muszáj mindig vitatkozni? tériuménak delegációja bu­dapesti program után csü" törtökön Nógrád megyé­be látogatott. A küldöttsé­get Eiíkki Laatto, a minisz­térium területi politikai irodájának főigazgatója ve­zeti, a beosztás a mi szisz­témánk szerint miniszter­helyettesnek felel meg. A magyarországi útra elkí­sérték a területpolitikai osztály vezető munkatár­sai: Anssi Paasivitra osz­tályvezető, Veijo Ojala osz­tályvezető és Matti Kem- painen. Az Országos Tervhivatal vendégeként Magyarország­ra érkezett delegációt, Hol­lókőn dr. Körmendy József, a Nógrád Megyei Tanács elnöke fogadta. A világ- örökség megtekintése után a program a Salgótarjáni Síküveggyárban folytatódott. A küldöttséget elkísérte Ro­masz Adolf, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a gyár tevékenységéről pedig Fe­jérvári Géza, a gyér gaz­dasági igazgatóhelyettese adott tájékoztatást. Igen élénk eszmecsere színhelye volt ezt köve­tően a Nógrád Megyei Ta­nács, ahol a vendégek és az Országos Tervhiva­tal vezető munkatársai előtt Havas Ferenc, a Nóg­rád Megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese adott A Hazafias Képfront or­szágos elnöksége szövetke­zet- és agrárpolitikai bizott­ságának a szövetkezeti moz­galom továbbfejlesztéséről szóló állásfoglalás-terveze­tét vitatták meg tegnap Salgótarjánban, a megyei népfrontbizottság gazdaság- ég településpolitikai munka­bizottságának tagjai. A sokrétű, pozitív és nega­tív véleményeket tükröző tapasztalatokat fogalmaz­tájékoztatást Nógrád me­gye életéről. Szólt a népes­ségről, az iparról, a mező­gazdaságról, valamennyi kér­déskörben kendőzetlenül bemutatva a gondjain­kat. Erkki Laatto fő­igazgató (miniszterhelyet­tes) és munkatársai igazi tapasztalatcserének tekin­tették ezt a találkozást, na­gyon sok kérdéssel meg­szakítva a tájékoztatót. Hosszabban is elidőztek an­nál. hogy milyen a háztáji és kisegítő gazdaságok lehe­tősége, részesedése a terme­lésből. A reagálásokban Ha­vas Ferenc kitért arra is, milyen változások várhatók ezzel kapcsolatban a terve­zett új földtörvény kap­csán. Az iparral összefüggés­ben számos kérdés az in­gázással foglalkozott. Azt igyekeztek feltárni, hogyan mérsékelhető ez az iparte­lepítéssel, s milyen szere­pet vállalhat ebben az Országos Tervhivatal, a Nógrád Megyei Tanács. A sokrétű érdeklődést jól mutatja az is, hogy az egész­ségügyi és szociális ellá­tás, a műszaki képzés mel­lett még ilyen ^részlet- kérdés” is szóba került: a csökkenő népesség miatt kellett-e iskolát bezárni. Egy másik nagy témakör így foglalható össze: mit tehet az Országos Tervhivatal a tak meg a jelenlévők, akik rámutattak a mezőgazdasági fejlődés eddigi szakaszának visszásságaira, eredményei­re, s a továbblépés mi­kéntjére. így többek között szóltak arról, hogy megyénk­ben —, ahol a lakosság mintegy 75 százaléka kötő­dik valamilyen formában a mezőgazdasághoz — az el­múlt évtizedekben kialakult (Folytatás a 2. oldalon.) hátrányos helyzetű térsé-' gek felzárkóztatásáért, ho­gyan kapcsolódik ehhez Nógrád megye, a pályázatok útján elnyerhető különbö­ző alapok milyen segítsé­get adhatnak az új mun­kahelyek teremtéséhez, s ez­zel hogyan él Nógrád. A területpolitika és a tervezés számos egyéb kér­dése mellett természetesen kitértek Salgótarján és Van- taa testvérvárosi kapcsola­taira, a beszélgetés summé- za ta ként pedig Erkki Laatto alábbi szavai idézhetök : érdekes volt hallgatni a tá­jékoztatót és a válaszokat, s egészen bizonyos, hogy jó úton járnak. Dr. Antal Lászlótól, az Országos Tervhivatal terve­zési főosztálya helyettes vezetőjétől megtudtuk : az Országos Tervhivatal és a finn belügyminisztérium il­letékes irodája között egy­éves az együttműködés. A területi politikával foglal­kozó delegáció először jár hazánkban, a program Bor­sod- Adaúj-Zempléni, majd Heves megyében folytató­dik. Űj taggal gyarapodott a nógrádi ipari szövetkezetek családja : Salgótarjánban a csütörtöki KlSZÖV-küldött- közgyűlésen felvették a szö­vetségbe a Metaprint Kis­szövetkezetet. A több mint négyezer em­bernek kenyeret adó nógrá­di ipari szövetkezetek kép­viseletében 49 küldött adott egymásnak találkozót, hogy mérleget vonjon az elmúlt esztendő eredményeiből, s gondolatokat cseréljen az idei legfontosabb feladatok­ról. Fekete Nándor, a KISZÖV titkára szavaiból az tűnt ki, hogy — mint ez országosan is jellemző — a megye ipa­ri szövetkezetei is biztosab­ban veszik a piaci verseny akadályait, mint a nagyobb gazdálkodó szervezetek. Moz­gékonyabbak, gyorsabban csapnak le a felcsillanó le­hetőségekre. Tavaly például — míg a megye ipari telje­sítménye 4,8 százalékkal csökkent — a szövetkezeti ipar 2,8 százalékkal növelte termelését. Ugyanakkor, ami­kor a megyei építőipar 2,8 százalékkal csökkentette, a szövetkezeti építők 14,7 szá­zalékkal bővítették termelé­süket. A megye tőkés export­jának több mint 11 százalé­Csütörtökön tartotta meg Salgótarjánban, küldöttköz­gyűlését a Fogyasztási Szö­vetkezetek Nógrád Megyei Szövetsége. A testület Máté ka a szövetkezetekből indul el a külpiacokra. Nem mindenáron iparkod­nak a piacon terjeszkedni a nógrádi ipari szövetkezetek, gondjuk van a jövedelmező­ségre is. Az országos szö­vetkezeti átlagot is megha­ladó a megyeiek gazdálkodá­si eredménye: a hagyomá­nyos szövetkezetek 10,6, a kisszövetkezetek 14 százalé­kos árbevétel-arányos nyere­séget mondhatnak maguké­nak. S azzal is csak két má­sik megyei szövetség dicse­kedhet el, amivel a Nógrád megyei KISZÖV, hogy az el­múlt évet egyetlen szövetke­zet sem fejezte be ráfizeté­ses gazdálkodással. Mindezek után legalábbis elgondolkod­tató, hogy a nógrádi szövet­kezeti iparban dolgozók ha­vi 1700 forinttal keresnek kevesebbet, mint az országos szövetkezeti átlag. Ma a szövetkezeti iparban is a vállalkozóké a világ. A kezdeményezések terepén való bátor mozgást azonban roppant nehéz számon kérni olyan szövetkezetektől — márpedig szinte valamennyi ilyen a megyében —, me­lyek elavult technikával dol­goznak, befektethető tőkéjük alig van, termékeik színvo­nala elmarad a világpiaci követelményektől, s a ter­Csabáné, MESZÖV-elnök előzőleg írásban kiküldött előterjesztése és szóbeli ki­egészítője alapján megvitat­ta a megye fogyasztási szö­vetkezeteinek elmúlt évi tevékenységét az ez évi cél­kitűzéseit, különös tekintet­tel a gazdasági környezet hatásaira. A megye szövetkezetei (áfész, takarék, lakás), az elmúlt évi feladatokat a bevezetett új adók és ár­szabályozás, valamint a fo­gyasztói keresletváltozás kö­zepette oldották meg. A küldöttközgyűléseken úgy vélekedett a tagság, hogy a nehezebb körülmények kö­zött is jóit oldották meg fel­adataikat az áfészek. A ta­karékszövetkezetek szép eredménnyel büszkélkedhet­nek a pénzgyűjtésben és ta­karékosan gazdálkodtak. Végeredményben a tervezett 76 milliós nyereség helyett 101 milliót értek el, miköz­ben a fejlesztésre, beruhá­zásra 36 milliót költöttek, vagyonuk pedig 70 millióval növekedett. Az idei esztendő sajátos­ságai a következők : bevezet­ték a vállalkozói nyereség­melés hátterében fegyelme­zetlen, monopolisztikus ellá­tás húzódik meg. Mindez azonban nem kérdőjelezi meg azt, hogy ma a megma­radás egyetlen lehetősége az alaposan átgondolt, jövedel­mező fejlesztés. Segíti ezt az QKISZ hitelként kihelyezhe­tő átmeneti fedezete, mely­ből Nógrádnak az Jtóbbi évek legkiemelkedőbb össze­ge, csaknem 19 millió forint jut. A pénzhez azonban ki­munkált fejlesztési elgondo­lásokkal lehet hozzájutni, s miközben a megyei szövetség ilyen ötletek nyomát kutat­ta, megvilágosodott, hogy a szövetkezetek nagy része nélkülözi az átgondolt fej­lesztési stratégiát. Az elhangzottak fölött megnyitották a vitát, a kül­döttek azonban nem éltek a szólás lehetőségével, s ez hasonló összejövetelek al­kalmával meglehetősen szo­katlan. Vagy nem volt a je­lenlévőknek olyan gondola­tuk, amelyet meg kívántak volna osztani a kollégákkal, vagy úgy vélik, vitából már a kelleténél is több van, ér­demesebb a munka frontján jeleskedni. A nógrádi ipari szövet­kezetek tavalyi eredményét tekintve — alighanem ez utóbbiról van szó! adót, hatályba lépett az új társasági törvény, a rész­vénytársasággá alakult szö­vetkezeti vállalatok növelték betétjüket, a takarékszövet­kezetek nem az alap, ha­nem a célrészjegy-állomány bővítésében érdekeltek, ugyanakkor folyamatosan bővítik tevékenységi körü­ket. Az idei célkitűzések meg­alkotásánál figyelembe vet­ték a megyei sajátosságokat is. Ügy néz ki, hogy a la­kónépesség hosszabb távon tovább csökken, igen ma­gas a községekben lakók aránya, 65 kistelepülésből 35 hátrányos, az időskorúak aránya meghaladja az orszá­gos átlagot, a megye aktív keresőinek csaknem 40 szá­zaléka naponta ingázik, az iparban foglalkoztatottak 48 százaléka a válságágazatok­ban tevékenykedik, az or­szágosnál alacsonyabb a munkaerő képzettségi szint­je. Mindezek alapján 5 szá­zalékos árbevétel-növekedést és 2 százalékos nyereség­csökkentést terveztek. Nö­veli a béreket. A megyei (Folytatás a 2. oldalon.) — k — Elutaztak a KISZ-kongresszusra Ma reggel elutazott Budapestre a KISZ XÍI. kong­resszusán reszt vevő huszonegy fős Nógrád megyei küldöttcsoport. Tagjai: Koldvai László (a megyei KlSZ-bizottság első titkára, a küldöttcsoport vezető­je), Borsik Ferenc (Pásztó), Greff Tamás (Rétság). Gyarmathy Stefánia (Balassagyarmat), Győri Zoltán (Szécsény), Gyurkó Iván (Bátonyterenye), Juhász Gá­bor (Bátonyterenye), Karakasev Anna (Salgótarján), Kovács Ferenc (Salgótarján), Krista Mónika (Szé­csény), .Madarász Zoltán (Salgótarján), Mag Zoltán (Salgótarján), Papp Klára (Salgótarján), Rostás Gyöngyi (Balassagyarmat), Szalai Pál (Salgótarján, KISZ Kß-tagh Szokolai László (Balassagyarmat). Tajti József (Salgótarján). Torják Marianna (Salgó­tarján), Tóth Angelika (Salgótarján), Tóth László (Pásztó), Vajdahunyadi Csaba (Salgótarján). , (összeállításunk a 3. oldalon) A népfront a szövetkezeti mozgalom megújításáról Az érdekeltség szerepét hangsúlyozták MESZOU-küldöttközgyUlés Az uzsorakamat-rendszer lehetetlenné teszi a fejlesztést

Next

/
Thumbnails
Contents