Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 20.. CSÜTÖRTÖK Ülést tartott az IMISZIIIIf* Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) szít se el az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesítésének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel értelemszerűen nem lesz kötelező a hatáskörileg illetékes A Politikai Bizottság üléséről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Ismertette a testület ülésén szereplő napirendet, majd a tanácskozáson részt vevő szakértők összefoglalták az előterjesztésekhez kapcsolódó viták tapasztalatait. A pártpolitikai kérdésekről szólva Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az MSZMP új szervezeti szabályzatának kimunkálása során, vitaanyagként került a testület elé a párt szervezeti felépítésére vonatkozó javaslat. Kifejtette: az MSZMP szervezeti megújulása szükségessé teszi, hogy a szerveződési elvek és a szervezeti felépítés is módosuljon. Lényeges elemként emelte ki, hogy az előterjesztés figyelembe veszi az MSZMP-nek a többpártrendszer viszonyai közötti működését, és a politizálás színterét elsősorban a lakóhelyre teszi át. Újdonság, hogy a párt tagjai nem egy alapszervezetnek, hanem az MSZMP-nek a tagjai: a kommunisták belépéskor szabadon megválaszthatják alapszervezetüket. A helyi pártszervezetek maguk dönthetik el, hogy hol és hogyan engedélyezik alapszervezetek alakítását. Petrovszki István utalt arra, hogy nagy ellenállásba Ütközött az a gondolat, amely szerint az üzemekben csökkenteni kell a pártszervezetek feladatkörét, meg kell szüntetpártszerv véleményének elő' zetes kikérése. A Politikai Bizottság javasolja annak megerősítését, hogy a párt testületéi a politikai szempontból fontos, vezetői tisztségek betöltését, a népképviselet tagjainak választását politikai eszközökkel a jövőben is befolyásolják ; jelölteket állítanak, személyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek. A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus viszonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában. Ajánlja ezért a kormánynak az állami személyzeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság a káder- hatáskörök módosításával foglalkozó javaslatait a Központi Bizottság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Politikai Bizottság megtárgyalta az MSZMP szervezeti felépítésének és működési módjának átalakítására készített vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bizottság májusi ülése elé terjeszti. ni a termelőtevékenységbe való beavatkozást. Tóth András, az MSZMP szakértője arról számolt be, hogy a Politikai Bizottság első olvasatban tárgyalta meg a képviseleti rendszer továbbfejlesztéséről, illetve a választási rendszer egyes időszerű kérdéseiről szóló előterjesztést, e kérdésekben azonban nem foglalt állást, további egyeztető tárgyalásokat tart szükségesnek. A testület úgy ítélte meg, hogy különböző társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, pártokkal való együttműködés eredményeként, megállapodás révén alakulhat ki megfelelő álláspont. A választási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban, a testület megállapította: az 1983-ban született törvény mind politikai, mind jogi értelemben elavult; újat kell kidolgozni. A választások időpontjáról politikai egyeztetésekre van szükség, A testület előtt szereplő alkotmányjogi kérdésekről Budzsákilia Mátyás tájékoztatta az újságírókat. Emlékezteit a KB február 20— 21-i ülésére, amely a többi között kimondta: a testület támogatja a köztársasági elnöki inézmény létrehozását, szoros összefüggésben az új berendezkedés elveivel, amely szerint a hatalmi ágak elválasztására van szükség. A köztársasági elnöki tisztséget megfelelően bele kell majd illeszteni az új alkotmány konstrukció- jába. Az újságíróik kérdéseire adott válaszokból kitűnt: a demokratikus centralizmust az MSZMP nem kívánja megőrizni, ez a fogalom a május végéig kidolgozandó ideiglenes működési szabályzatban sem fog szerepelni. Az ülésen — mint a szervezeti szabályzat lényeges eleme — szóba került a platformszabadság ügye is. Elhangzott: nincs ellentmondás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között atekintetben, hogy a reformkörök a párton belül horizontálisan szerveződhetnek és véleményt cserélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított pártszárny létrejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkörök egymással folytatott párbeszéde — így a kecskeméti reformműhely-tanács- kozás is — a platformszabadság fogalomkörébe tartozik. A cezúra, a frakció és a platform között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg. Végül a helyettes szóvivő bejelentette : Jas.só Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politikai Bizottságot: a dolgozók ezen a május 1-jén is felvonulnak, s a Felvonulási téren beszéd hangzik el a szakszervezeti mozgalom és az MSZMP részéről is. Grósz Károly fogadta a lengyel nemzetvédelmi minisztert Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Florian Siwicki hadseregtábornokot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét, aki átadta a lengyel vezetés, és személy szerint Wojciech Jaruzelski üdvözletét. Elmondta, hogy a LEMP Lengyelország jövőjét, népük boldogulását a szocializmusban látja. A lengyel hadsereg a szocialista rendszer szilárd támasza. Siwicki hangsúlyozta, hogy Lengyelországban őszinte ro- konszenv övezi azokat az Fogyasztáscsökkentés, pontosabb mérésekkel Vizsgálat a nagyvállalatoknál Hogyan takarékoskodhatunk jobban az energiával? Erre kaphattak választ tegnap a Salgótarjáni Öblös- üveggyár energetikai szakemberei abból a bemutatóval egybekötött előadásból, amelyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szervezett számukra. Pardavi Ferenc, az energiafelügyelet energiaracionalizálási és műszaki főosztályának munkatársa az előadásában hangsúlyozta, hogy a mai pénzszegény időben fogyasztáscsökentést nem a fejlesztésektől, hanem a pontosabb, megbízhatóbb mérésektől és az ésszerűbb gazdálkodástól kell várni. Segítséget adhat ehhez- az energiafelügyelet, amely regisztrálóműszereivel kész vizsgálatokat folytatni a nagyvállalatok energiarendszereiben. erőfeszítéseket, amelyeket az MSZMP tesz a stablitás megőrzése, a szocializmus védelme és megszilárdítása érdekében. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget a magyarországi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP eltökélt szándéka a szocializmus megvédése, a korszerű szocialista társadalom megteremtése a politikai és gazdasági reformok következetes folytatása útján. Az MSZMP főtitkára aláhúzta: a párt kész a gazdasági válság, a társadalmi problémák megoldását szolgáló politikai eszközök kialakításában A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részletes tájékoztatót juttatott el a Magyar Távirati Irodához, a Romániában a napokban, valamint a Bolgár Népköztársaságban már korábban bevezetett új vámrendelkezésekről. Április 16-tól külföldi állampolgárok útiholmijaikon felül csak konvertibilis valutáért vásárolt áruféleségeket vihetnek ki Romániából. így konvertibilis valutában fizetett vám esetén vihető ki az országból: személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, autóabroncs, gumiáru, hűtő- szekrény, fagyasztóláda, mosógép, varrógép, gáztűzhely, gázpalack, televízió, zenegép, rádió, magnó, számológép, bútor, szőnyeg, készruha, méteráru, kötöttáru, harisnya és szőnyeg, kristályok, porcelánok, vázák, fémből készült zománcozott edények, evőeszközök, építőanyagok, mezőgazdasági eszközök és gyógyszerek. Minden olyan áru, amelynek egyedi értéke meghaladja az 1000 lejt, szintén csak abban az esetben vihető ki, ha a turista konvertibilis valutában fizette ki a vám ellenértékét. A Bolgár Népköztársaságban szintén az idén változegyüttmuködni a nemzet minden erejével. Az újabb nemzeti tragédia, az adminisztratív eszközök alkalmazásának elkerülése a társadalom közös érdeke. Grósz Károly nagyra értékelte a magyar—lengyel kapcsolatok fejlődését. A LEMP vezetésének, a lengyel kommun istáknak sikereket kívánt a közelgő választásokon. A megbeszélésen részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, a KB tagja, honvédelmi, miniszter. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság magyar- országi nagykövete. tak a vámszabályok. Ennek értelmében Bulgáriából tilos kivinni húskészítményeket, tejtermékeket, lisztet, darát, cukrot, napraforgó- és egyéb növényi olajat, import élelmiszer- és fűszerkészítményeket, gyermekélelmezési cikkeket, rizst, őrölt piros- paprikát, gabonát, mindenfajta édesipari terméket, konzerveket. Vámmentesen vihetők ki Bulgáriából a személyes használatra szolgáló tárgyak, valamint olyan fogyasztási cikkek, amelyek személyes szükségleteket szolgálnak. Emellett egy liter szeszes italt, két liter bort, valamint 250 cigarettát vihetnek ki a turisták személyenként vámmentesen. Az ajándéktárgyak összértéke 100 leva lehet. Ezen felül már vámot kell fizetni. Háromszáz százalékos vámfizetés ellenében vihető ki Bulgáriából zsír és margarin, hal és halkészítmények, friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, kristályáruk. Kétszáz százalékos vám terheli a fúró- és csiszológépeket, evőeszközöket, a varrógépet, a színes televíziót, a motorkerékpárt, a kerékpárt, a filmezési és fényképezési anyagokat. Tájékoztató a román és bolgár vámintézkedésekről Eltorzullak a bérarányok ISO millió dolláros hitel A társadalmi egyezkedés hosszabb időt vesz igénybe A Magyar Nemzeti Bank képviselői 1989. április 19-én Budapesten 150 millió USA- dollár összegű, nyolcéves futamidejű konzorciális hitelmegállapodást írtak alá. A hitelt nyújtó bankkonzorciumot a Deutsche Bank Luxembourg S. A., a Long Term Credit Bank of Japan A minőséget nem az ellenőrzés révén lehet megteremteni, a minőséget „bele kell gyártani a termékbe” — fogalmazták meg a Fogyasztók Országos Tanácsa szerdai kibővített elnökségi ülésén, ahol a minőség-ellenőrzés elmúlt évi tapasztalatait összegezték. A fogyasztók érdekében végzett minőségi ellenőrzésekről beszámolva egybehangzó vélemény alakult ki abban : egységes állami szabályozásra, a minőségi mutatókat egyértelműen meghatározó szabványokra van szükség mindaddig, amíg — a monopolhelyzeteket megszüntetve — nem alakul ki valódi piac. és a Mitsui Finance International pénzintézetek szervezték. A mintegy 15 tagú bankkonzorciumban nyugatnémet, japán, olasz, angol, belga és luxemburgi pénzintézetek vettek részt. A konzorcium szervezése a részvétel iránti jelentős érdeklődésre volt tekintettel a Ezzel összefüggésben többen hangsúlyozták azt is, hogy a — nálunk még csak remélt és tervezgetett — piaci viszonyok között is szükségesek a fogyasztót védő jogszabályok. Némi aggodalommal állapították meg az ülésen felszólalók: a jelenlegi gazdaságpolitika, amely meghirdette a belső piac és a fogyasztás visszaszorítását, egyáltalán nem teremt kedvező feltételeket a fogyasztói érdekvédelemhez. Az eszmecserén a termék előállításától a megvásárlásáig, használatáig tartó folyamat szinte valamennyi állomásának minőségi kérdése terítékre került. Ez a folyamat — a vélemények tükrészokásosnál gyorsabban lezajlott. A hitel kondíciói megfelelnek a nemzetközi pénzpiac jelenlegi feltételeinek. A hitelt a Magyar Nemzeti Bank termelési szerkezetátalakító és exportbővítő beruházások, valamint kis- és középméretű vállalatok részére nyújtott hitelek forrásaként hasznosítja. ben — napjainkban így írható le: a termelő jórészt csak csúszópénz ellenében jut hozzá a szükséges részegységhez, alkatrészhez, ezt a voltaképpen megvesztegetési összeget természetesen beépíti a termék fogyasztói árába. E folyamat, illetve a minőség-ellenőrzés mindennapi tapasztalatai alapján jutott a FŐT arra a következtetésre: szükség va ív egy átfogó fogyasztásvédelmi törvényre. Emellett pedig az igazságügyi apparátuson belül olyan úgynevezett kisbírósá- gokra, amelyek kizárólag a fogyasztók megkárosításából eredő panaszokban hivatottak eljárni. Űj bértarifarendszert dolgoztak ki a bértárgyalásokhoz az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban — erről tájékoztatta Jendrolovics Pál, az ÁBMH főosztályvezetője az MTI-t. Elmondta : a munkaügyi kormányzat törekvése, hogy a bérek tekintetében is a piaci viszonyok érvényesüljenek. Azaz a munkaerő árát az határozza meg, hogy az adott szakismeretet mennyire értékeli a társadalom, s nem pedig az, hogy ugyanannak a szakmának a művelői éppen melyik ágazatban, intézménynél, vállalatnál dolgoznak. Ezért a munkaügyi szakemberek véleménye szerint a béralku jelenlegi, kezdetleges módszerét olyan tarifáliis megállapodásoknak kell felváltaniuk, amelyek során a bérekről nem általában, hanem szakmákra, nagyobb foglalkozási csoportokra lebontva folyik az egyezkedés. A nemzetközi gyakorlatban is az ilyen tarifáliis tárgyalások terjedtek el. Ha Magyarországon is sikerül ezt a módszert megvalósítani, akkor a bérszabályozás, hasonlóan a vállalati jövedelemszabályozáshoz már végérvényesen a múlté lesz, s a munkaerőpiaci egyezkedés határozza majd meg a bér- színvonalat, a kereseti arányokat. Ehhez természetesen az egyeztetés jelenlegi mechanizmusának is változnia kell, s olyan új tarifarendszerre van szükség, amely alkalmas a tárgyalásokra. í Az új tarifarendszer kimunkálása megkezdődött. A szakmai konzultációk szerint lényegesen változtatni kell az eddigi bértarifákon, mert azok a korábbi bér- mechanizmusok követelményeinek megfelelően épültek fel. A jelenleg érvényben lévő több mint ezer bértar if ális tétel az életkor, a munkában eltöltött idő, a munkakörülmények mellett jelentős mértékben figyelembe veszi az egyes ágazatok, területek sajátosságait is., amelyekben egy korábbi politikai értékítélet is kifejeződött. Az ÁBMH szakemberei szerint célszerűnek látszik a tarifatételek számának csökkentése. A társadalomban egyre fokozódó igény, hogy a bérekbe építsék be azoknak a pénzbeni és természetbeni juttatásoknak —, mint például az oktatás, az egészségügy, a gyermeknevelés és a lakáshoz jutás — az ellenértékét, vagy annak egy részét, amelyeket korábban az állam vállalt magára, de amelyek most már mind több pénzébe kerülnek az állampolgároknak. Az új bértarifák kialakításánál nem lehet megkerülni azt a tényt sem, hogy a bérarányok eltorzultak. Az is nagyon fontos, hogy a társadalom egésze elfogadja az új értékrendet. Ez a társadalmi egyezkedés várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe. Végeredményben a helyi, vállalati megállapodásokon keresztül rendeződhetnek át a bér- és. kereseti arányok. A munkaügyi szakemberek véleménye szerint az amúgy is pénzszűkében lévő vállalatok számára elfogadhatóbb lenne, ha a korábbi állatni juttatásokat nem közvetlenül a bérekbe építenék be, hanem azokat adókedvezmények, vagy a pénzügyi rendszer más támogatási formái révén kapnák meg a dolgozók. Az új tarifarendszer kialakításához a vállalatok közreműködését is kérik. Szükség van átfogó fogyasztás védelmi törvényre! Szouiuoí tájékoztató
