Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 92. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK A nincsből lett a pénz? Á pénzből meg nincs! (3. oldal) Ha nem mozdul, meghal a szakma (5. oldal) Egymást verték a ludányi játékosok (7. oldal) Ülést tartott az MSZIUIP Politikai Biz A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága szerdán ülést tartott. A testület tanulmányozta és megvitatta az új helyható­sági és országgyűlési vá­lasztási rendszer elveivel és a választások időpontjával foglalkozó elgondolásokat. Arra a következtetésre ju­tott, hogy a választási rend­szer módosítására kialakított 1988-as elképzelések nem állták ki a társadalmi vita próbáját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vették alapul. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelen­legi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidol­gozását igényli, amely fj- gyeliembe veszi a választá­sokban érintett pártok és társadalmi szervezetek állás­pontját, az elvekben és a szabályokban a megegyezés­re törekszik. A testület szük­ségesnek tartotta e kérdés­körben a Központi Bizott­ság állásfoglalását, s aján­lotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új vá­lasztójogi törvény tervezete — a szükséges politikai kon­zultációk után — még júli­us elejéig az Országgyűlés elé terjeszthető legyen. A Politikai Bizottság elő­terjesztést hallgatott meg az egy*, illetőleg kétkamarás Országgyűlés működéséről. Tanulmányozta azokat a né­zeteket, amelyek a jelen­legi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a két­kamarás Országgyűlés elő­nyeit hangsúlyozták. A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intéz­mény újbóli beiktatási lehe­tőségével az államrendszer­be. Egyetértett azzal, hogy a köztársasági elnöki intéz­mény az előkészítés alatt álló új alkotmány lényeges alapintézménye, az államha­talom megosztott és kiegyen­súlyozott gyakorlásának egyik legfontosabb biztosí­téka. Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács ké­(Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa Pénteken megkezdődik a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség XII. kong­resszusa, amelynek tétje: a politikai* platform és az együttműködési szabályzat elfogadásával egy új ifjú­sági szövetség megteremté­se. A KISZ XII. kongresszu­sán a küldöttek hét, doku­mentumot vitatnak meg, il­letve döntenek elfogadá­sáról : a kongresszus prog- iramtéziseire, napirendjére és munkarendjére, az együtt­működés alapelveire és sza­bályzatára, valamint a ha­tározatra vonatkozó javas­latot, továbbá a központi pénzügyi ellenőrzési bizott­ság jelentését, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló be­számolót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalá­sát a KISZ továbbfejleszté­sének irányairól. A kongresszus munkájá­ban mintegy 400 ezer KISZ- tag képviseletében 856 kül­dött vesz részt. Az ifjúsá­gi szövetség legfőbb, dön­téshozó testületé a nyilvá­nosság előtt ülésezik három napon át a Budapest Sport­csarnokban. A KISZ törté­netének új korszakát meg­nyitó tanácskozás iránti ér­deklődést tanúsítja, hogy eddig több mint ezren vál­tottak megfigyelőként rész­vételi jegyet. A KISZ XII. kongresz- szusára meghívást kapott több új társadalmi szerve­zet és számos külföldi de­legáció. A KISZ megújításáról lé­nyegében 16 hónapja zajlik a vita a KISZ-tagság köré­ben, bár tartalma fokozato­san változott. Eleinte ar­ról folyt a párbeszéd: szüik- séges-e egyáltalán a KISZ ilyen mérvű átalakítása. Fő­ként az üzemekben, válla­latoknál dolgozó KlSZ-itag- ság körében tartja magát az a nézet, hogy nem át­alakíthatni kell, hanem a meglévő szervezeti formákat rugalmasabbá téve csele­kedni. A másik szélsőséges ál­láspontot a középiskolások és az egyetemisták, főisko­lások képviselik, akik a KISZ-től függetlenül műkö­dő önálló szervezetben gon­dolkodnak, ám döntésüket a KISZ-kongresszus eredmé­nyétől teszik függővé. E vi­ták oka elsősorban az volt, hogy a KISZ éppen akkor veszített taglétszámából és tömegbefolyásából, amikor figyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezé­sekkel hívta fel a figyelmet néhány alapvető társadalmi problémára. A későbbi po­lémiákban sokan már az országos KISZ-értekezlet szükségességét, szerepét kérdőjelezték meg. Az országos KlSZ-érte- kezletet követő néhány hó­nap a kongresszus előkészí­tésének és a KISZ-en belü­li szerveződések létrejötté­nek időszaka volt. Az alakuló közgyűléseken és főként a küldöttgyűlése­ken sok szó esett arról, hogy a KISZ megújulása mind­eddig csak valamelyes szer­vezeti változást hozott, de működését és tevékenységé­nek tartalmát tekintve, lé­nyegében minden maradt a régiben. Egyetlen, az új if­júsági szövetség jövőjét is befolyásoló tartalmi kérdés állt az országos KlSZ-érte- kezlet óta a viták közép­pontjában: az MSZMP és a KISZ viszonya, stratégiai szövetségének értelmezése. Várhatóan a kongresszuson is erre helyeződik a hang­súly, hiszen több szervező­dés ettől teszi függővé, hogy a szövetség tagja marad-e. A másik központi téma a KISZ múltjához való vi­szony kialakítása és ezzel összefüggésben az új ifjúsá­gi szövetség elnevezése lesz. Sokan vannak, akik úgy vé­lik, a „KISZ” név mára le- járatottá vált, ezzel senkit nem lehet megnyerni, le­gyen bármilyen jó prog­ramja. A kongresszus személyi kérdésekben is dönt majd. Az új szövetség elnöki tisz­tére a tagság három sze­mélyt javasolt: Nagy Imrét, a KISZ KB jelenlegi első titkárát, Gyurcsány Feren­cet, a KISZ KB titkárát és Kiss Pétert, a budapesti KISZ — új nevén Balolda­li Ifjúsági Társulás — első titkárát. Minthogy azonban közülük ketten nem vállal­ták a jelölést, az egyetlen jelölt, Nagy Imre maradt e posztra, s mindeddig. a többség egyetértett ezzel. A két alelnöki funkcióra né­gyen pályáznak : Gyurcsány Ferenc, Nagy Mihály, a Re­form Közösségi Hálózat koordinációs irodájának ve­zetője, Kracsun Csaba, a KISZ Fejér Megyei Bizott­ságának — mai nevén Fe­jér Megyei Fiatalok Szövet­sége — első titkára és Hi­deg András, a KISZ KB in­tézőbizottságának tagja. Az „aranyat érő” esőre várva Az elmúlt napokban lehul­lott csapadék —, melynek mennyisége'megyénk terüle­tén 0 és 30 milliméter kö­zött változott — jótékony hatással yan a fejlődésnek indult magokra. Mezőgazda- sági nagyüzemeink tavaszi munkái közül jelen pillanat­ban befejezéséhez közeledik a burgonya ültetése, illetve a cukorrépa vetése. Előbbit több mint 250 hektáron, utóbbit 1200-at meghaladó hektáros területen termesz­tik idén. A gazdaságok továbhi fel­adatát adja az évszaknak megfelelő növényvédelem előkészítése. Emellett azok a talajmunkák folynak, me­lyek — többek között — 10 ezer hektár napraforgó szá­mára biztosítják a földágyat. A napraforgóval szinte egy időben kezdődik meg hama­rosan a szemes és silókuko­rica talajának előkészítése, összesen mintegy 8 ezer hek­táron. Az állattenyésztő ágazatok „eseménytelen” napjai egy adásvételi szerződéssel szí­nesedtek: a rétsági tsz fel­számolásra ítélt gulyáját a 1-itkei termelőszövetkezet vá­sárolta meg a közeli na­pokban. Fotó: bábéi Politikai Pásztóit Idős Marosán György volt a vendége annak a politikai fórumnak, ame­lyet a TIT rendezésében tartottak tegnap Pásztón, a városi pártbizottság tanács­termében. A szónok a népes hallgatóság előtt mai tár­sadalmi, gazdasági és poli­tikai kérdésekről szólott, fejtette ki egyéni vélemé­nyét. Ezután kérdésekre vá­laszolt. Milyen a bányagépgyártók közérzete? Több évtizedes múltjának legválságosabb évét zárta tavaly az Országos Bányagép­gyártó Vállalat salgótarjáni gyára, s 30 millió forint veszteséget volt kénytelen el­könyvelni. Milyen a bányagépgyártók munkabdyi közérzete jelenleg, miként lát­ják a kibontakozás lehetőségét? — erről kérdezzük az igazgatót, » művezetőt és a lakatost, akiknek egyaránt első mankahelye a gyár. Riport a 3. oldalon. ■MHDIHNMaiM Magyar hetek Lyonban Lyonban, Franciaország második legnagyobb városá­ban és iparközpontjában ma­gyar hetek folynak: három héten át a Magyar Gazdasá­gi Kamara rendezésében és a Hungexpo szervezésében együtt mutatkozik be a ma­gyar ipar és kereskedelem, a népi és iparművészet, a divat, a gasztronómia, az ide­genforgalom s még a film­művészet is. A magyar hetek első sza­kasza a lyoni nemzetközi vásáron való részvételünk volt. A nemzetközi pavilon­ban tíz ország adott ízelítőt termékeiből, közülük a leg­nagyobb figyelem és érdek­lődés a díszvendég Magyar- ország kiállítását övezte, ahol bőrdíszműárukat, kerá­miát, hangszert, kötöttárut, díszcsempét készítő kisipa­rosok mutatták be és árulták termékeiket. Mellettük ott voltak a kisipari termeltető­vállalat, a kultúra, a KIOSZ és az Ártex változatos áru­skálát kínáló standjai. A magyar pavilon kisebb ré­szén a Nagyalföld paraszti művészete című népművé­szeti kiállítást rendezték meg a szolnoki Damjanich János Múzeum anyagából. Divatbe­mutató is volt mindennap, a MODEX modelljeiből. Április 14-én külön ma­gyar napot tartottak a vá­sáron, a lyoni vezetőket dr. Szathmáry György követta­nácsos és dr. Berényi Pál, a Párizsi Magyar Intézet igaz­gatója fogadta. Kedden este André Maré­chal polgármester-helyettes Lyon elegáns sétálóutcájá­ban, a Victor Hugo utcán megnyitotta a magyar feszti­vált. Egy héten át n)agyar zászlódíszbe öltözik a lyoniak Váci utcája. A butikok kira­katában magyar iparművé­szeti termékek, dísztárgyak láthatók. Szerdán este nyílt meg a magyar filmhét a Les Sept Nefs nevű lyoni moziban.

Next

/
Thumbnails
Contents