Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 18.. KEDD Grósz Károly hazaérkezett Bulgáriából (Folytatás az 1. oldalról.) Rövid baráti munkalátogatásának befejeztével hétfőn a késő délutáni órákban elutazott Szófiából Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kísérete. A magyar vendégeket a bolgár főváros repülőterén Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Djmitar Sztanisev, a KB titkára és több más vezető búcsúztatta. Jelen volt Si- mics Sándor, Magyarország szófiai nagykövete. Hétfőn este hazaérkezett szófiai látogatásáról Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki a bolgár fővárosban munkatalálkozót tartott Todor Zsiv- kovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárával, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának elnökével. A főtitkár kíséretének tagjai voltak: Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának és Major László, a KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság tagjai, valamint Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Kimimel Emil, a KB irodájának helyettes vezetője és Szokai Imre, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Lilo Tosev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A KEB elnöke lett Lukács János Érvénytelenítették Király Zoltánék kizárását Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Gyenes András, a KEB elnöke egészségi állapotára való tekintettel kérte a KEB elnöki tisztsége alóli felmentését és nyugállományba helyezését. A KEB, kérésének eleget téve elfogadta lemondását: elismerte a KEB élén kifejtett munkáját. Kifejezte köszönetét és azt az óhaját, hogy tapasztalatait a testület tagjaként tovább hasznosítsa. A KEB kooptálta a testületbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szavazással egyhangúlag megválasztott a KEB elnökének. A testület ezt követően Somogyi Imrének, a KEB titkárának vezetésével folytatta ülését. Fellebbezések nyomán 12 pártfegyelmi ügyben hozott határozatot : pártbüntetéseket hagyott jóvá, illetve törölt el. Egy esetben mentesítette az érintett párttagot a pártbüntetés alól. Két párttag esetében felülvizsgálta egykori kizárásuk okait és kérésükre visz- szaállította pártba lépésük eredeti időpontját. Ezután a KEB, 1989. február 27-ei elhatározásának megfelelően áttekintette azon párttagok ügyét, akiket a pártértekezlet előtt, politikai megnyilatkozásaiknak a szervezeti szabályzattól eltérő gyakorlata miatt felelősségre vont. A testület, tekintettel a párt politikájában és működési gyakorlatában bekövetkezett változásokra, saját hatáskörében felülvizsgálta egy évvel korábban hozott döntéseit. Ügy határozott, hogy Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László kizárását érvényteleníti, Stumpf Istvánt és Weber Attilát pedig mentesíti a pártfegyelmi büntetés alól. A KEB új elnökének életrajza: Lukács János 54 esztendős, eredeti foglalkozása kőműves. 1953 óta tagja a pártnak, az MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett diplomát. 1954-től az ifjúsági mozgalomban, töltött be különböző vezetői tisztségeket, 1964-ben a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárává választották. 1972- től az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkáraként, majd első titkáraként dolgozott. 1980-ban választották meg az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkárává. 1985-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1987 júniusától a Központi Bizottság titkára, 1988 májusától pedig a Politikai Bizottság tagja volt. * Román állampolgárok szökési kísérlete Vasárnap délelőtt a Budapestről Becs felé haladó Orient expressz egyik első osztályú kocsijában harmincöt román állampolgár elbarikádozta magát, hogy így illegálisan Ausztriába szökjön — hozták az MTI tudomására hétfőn, a határőrizeti és az illetékes rendőri szervek. A román állampolgárok az útlevélkezelő határőrök többszöri felszólítására sem voltak hajlandók a fülkét kinyitni. Mivel az úti okmányokkal nem rendelkező utasokat az osztrák ha- . tóságok sem fogadták, a hegyeshalmi vasútállomáson a kocsit kisorolták a szerelvényből. Hosszabb tárgyalások után a fülkében elbarikádozott személyek engedtek a magyar határőrök és a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei felszólításának. A román állampolgárok — akiknek egy része tartózkodási engedéllyel Magyarországon él — ügyét igazgatásrendészeti eljárással rendezik. Az esettel kapcsolatosan a határőrség országos parancsnoksága és a Győr- Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság illetékesei szükségesnek tartják leszögezni, hogy a Magyar Népköztársaság hosszú ideje humánusan kezeli a romániai menekültek ügyeit, s a genfi menekültügyi konvencióhoz csatlakozva, továbbutazásukhoz is lehetőséget ad, amennyiben fogadásukra a harmadik állam hajlandóságot mutat. A nemzetközi jogon alapuló eljárás megkerülése, a továbbutazás illegális kierőszakolása azonban az ebben részt vevő személyeket, hazánk törvényes rendjét, az államhatár sérthetetlenségének elvét és a szomszédos Ausztriával kialakult jó kapcsolatainkat is veszélyezteti. A határőrizeti és rendőrségi szervek ebben az esetben is emberségesen, erőszakot és fizikai kényszerítést kerülve, jártak el. Szovjet csapatkivonás az NDK-ból Május 11-én kezdődik az NDK területén lévő szovjet csapatok egy részének kivonása — jelentette be hétfőn a TASZSZ-nak adott interjújában Borisz Sznyet- kov hadseregtábornok, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport fő- parancsnoka. A korábbi egyoldalú szovjet döntés értelmében mintegy tízezer katona és ezer harckocsi hagyja el az NDK-t. A tábornok közölte, hogy augusztus közepéig két harckocsihadosztály, továbbá harekocsiezredek, illetve átkelő deszantos és ro- hamdeszantos egységek hagyják el fegyverzetükkel együtt az NDK-t. Kivonnak több mint 330 aknavetőt és löveget, ötezer katonai járművet, illetve harcászati atomfegyvereket. Sznyetkov kitért arra is, hogy fontos változtatások lépnek életbe az NDK területén maradó szovjet hadosztályok szerkezetében. Az átszervezés következtében védelmi jellegűek lesznek ezek az egységek. Például egyes harckocsiezredeket gépkocsizó lövészegységekké alakítanak át. A kormánnyal korákban kötött megállapodásokat felül kell vizsgálni! A SZOT elnökaAfének rendkívüli ellőve Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szakszervezeti tennivalókat. Az ülésről Sándor László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: az utóbbi időszak kormányzati döntései jelentős ellenérzést váltottak ki a tagság körében, mert miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosságra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmetlennek tűnik az áldozatvállalás. A SZOT titkára emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi időben megtett kormányzati intézkedéseket a szakszervezetek sorozatosan bírálták, de észrevételeiket, a korábbiakhoz hasonlóan, a kormány figyelmen kívül hagyta. A kialakult helyzetet elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott: a kormánnyal korábban megkötött megállapodásokat felül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalásokra azonban csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lát lehetőséget. A SZOT vezetői csak egy ösz- szetételében jelentősen megújult kormánnyal látnak esélyt érdemi megállapodásokra. A feltételek között szerepel az is, hogy a kormány és a SZOT vezetőinek találkozójáig a kormány ne hozzon további, az életszínvonalat hátrányosan érintő, árnövelő hatású intézkedéseket. Ide tartozik az is, hogy a tárgyalásokig a kormány függessze fel a május 2-ától tervezett és már korábban bejelentett árintézkedéseket. Követelik a legszükségesebb szociálpolitikai intézkedések megtételét, így a korábbi SZOT—kormány találkozón elfogadottak szerint — május 1-jétől — a nyugdíjak egységesen 100 forinttal történő emelését. A SZOT titkára a tárgyalások egyik legfontosabb előfeltételeként azt jelölte meg, hogy a kormány most már adjon végre számot a nyilvánosság előtt az ország valós helyzetéről. Nyilvánosan meg kell mondani, mekkora az ország adóssága, milyen annak összetétele és miként alakult ki mai adósságállományunk. A kormánynak el kell számolnia arról is, hogy a nemzetközi pénzügyi szervekkel kiknek a felhatalmazásával és milyen megállapodásokat kötött. A tárgyalásokig a kormány körvonalazza rövid távú, válságkezelő programját és az azt szolgáló konkrét intézkedéseket. Foglaljon állást a szociálpolitika, a bér- és költségvetési reform kérdéseiben, ismertesse az adórendszer átalakításával kapcsolatos elgondolásait. A szakszervezetek csak az említettek tisztázását követően látnak lehetőséget a társadalmi konszenzus kialakítására. Ezzel összefüggésben a SZOT titkára hangsúlyozta : a szakszervezeteknek nem érdekük, hogy irreális követelésekkel lépjenek fel, s hogy megalapozatlan igényeikkel tovább mélyítsék az egyébként is súlyos, feszült társadalmi, gazdasági helyzetet, veszélyeztetve az ország stablitását. Ezért az elnökség elhatárolja magát minden megalapozatlan követeléstől. Ugyanakkor a szakszervezetek a jövőben nem fogadják el, hogy semmibe vegyék felelős javaslataikat, a munkavállalók érdekeiben tett kezdeményező lépéseiket. Sándor László arról is tájékoztatott, hogy az elnökség véleménye szerint a tárgyalásokat előkészítő konzultációkat addig is folytatni kell, amíg a kormánytól nem kapnak világos válaszokat kérdéseikre. Mint mondta, a kormány válaszától függ majd, hogy a szak- szervezetek tárgyalóasztalhoz ülnek-e vagy az érdekérvényesítés valamilyen más eszközét veszik igénybe. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a szakszervezetek alapvetően a tárgyalásos megoldásban érdekeltek, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a tagsággal konzultálva döntenek arról, hogy milyen más eszközökkel szerezzenek érvényt a tagság érdekeinek. Az esetlegesen alkalmazandó országos figyelmeztető sztrájk kérdését Sándor László nem kerülte meg, ám, mint mondta, a tárgyalás és a sztrájk között még sokféle lehetőségük van a szakszervezeteknek. Ezzel kapcsolatban utalt a május 1-jei ünnepségre, amelynek az elnökség véleménye szerint a munkavállalói érdekek tömegdemonstrációjának kell lennie. Az elnökség a tagság véleményét kéri majd ahhoz, hogy a szakszervezeti mozgalom a következő időszakban milyen lépésekre szánja el magát, milyen tárgyalási pozíciót foglaljon el. Kérdésekre válaszolva a SZOT titkára úgy vélekedett, hogy már május második felében sor kerülhet a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozójára. Arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezetek júniusra kidolgozzák gazdaságpolitikai koncepciójukat, amelynek nyilvános vitájában szeretnék bebizonyítani, hogy nemcsak egyetlen alternatíva létezik a gondokból való kilábalásra. bíróság legalizálta a Szolidaritást Több mint hatévi törvé- nvenkívüliség után hétfőn újból legálissá vált a Szolidaritás lengyel ellenzéki szakszervezeti mozgalom. Varsóban az illetékes bíróság elrendelte a Szolidaritás független önáliló szakszervezet bejegyzését. A Szolidaritás országos szakszervezet, székhelye Gdansk. Ezzel Lengyelországban ismét szakszervezeti pluralizmus van, jogilag több mint hat-, gyakorlatilag több mint hétévi szünet után. Bronislaw Geremek történész, a Szolidaritás egyik aktivistája az ítélet után kijelentette: a hatalom bátran és bölcsen elébement a társadalom elvárásainak. Azt mondta még: „a Szolidaritás ugyanúgy fogja Lengyel- országpt szolgálni, mint a múltban, és 1980 augusztusának világos, tiszta folytatása lesz”. Feltételezhető, hogy a Szolidaritás után hasonló gyorsasággal fogják legalizálni az egykori parasztszolidaritást, valamint a Szolidaritás ifjúsági „meghosz- szabbítását”, a független diákszövetséget is. Minderről április elején a LEMP vezette kormánykoalíció és az ellenzéket képviselő, akkor még illegális Szolidaritás vezetőinek tárgyalásain — nemzeti kerékasztalnál — született megállapodás. A Szolidaritás az 1980 júliusi—augusztusi (azóta jogosnak minősített) tömeges munkástiltakozásokból nőtt ki. Egyik fő szervezője, majd elnöke Lech Walesa, a gdanski Lenin hajógyár villanyszerelője volt. Már a hetvenes években foglalkozott többedmagával szabad szakszervezet alapításával, miért üldöztetésnek volt kitéve. A Szolidaritás a párt- és közigazgatási szervektől független szakszervezet volt. A Szolidaritás vezető testületéiben 1981 őszén már uralkodó pozícióba jutottak azok a szélsőséges ellenzéki csoportok, amelyek a hatalom és a rendszer nyílt megdöntésére törekedtek. A LEMP akkori vezetősége pedig a konzervatív és a reformszárny kötélhúzása miatt állandó lavírozó politikát folytatott a Szolidaritással szemben. Az akkori szovjet vezetőség, amely elvetett mindenféle reformot, nyíltan nyomást gyakorolt a LEMP vezetőire a reformok megakadályozása céljából, így egyre erősödött a konfrontáció a Szolidaritás és a LEMP között. 1981. december 13-án, szükségállapotot vezettek be Lengyel- országban. Felfüggesztették a Szolidaritás és a mellette létrejött egyéb újabb és a megreformálódott régi hivatalos szakszervezeteket, majd 1982-ben, mindet fel is oszlatták. Helyettük új szakszei- vezeti mozgalmat építettek ki, amely ma "több mint 6 millió dolgozót tömörít. Az 1988 tavaszi és nyári elemi erejű sztrájkmozgalmak hatására a LEMP vezetőségének reformer szárnya tárgyalásokat kezdeményezett a Szolidaritás vezetőségének mérsékelt, középutas tagjaival, köztük Walesával. A tárgyalások eredményeként ez év április 5_én megállapodás született a LEMP hatalmi monopóliumának megszüntetéséről. Júniusban olyan parlamenti választásokat tartanak, amelyeken az ellenzék ellenőrzötten, de már akár tömegesen is bejuthat a parlamentbe, a következő, 1993-as parlamenti választások pedig teljesen szabadok lesznek. Magyar rendőri egység az ENSZ namíbiai csoportjában Az ENSZ főtitkárának felkérésére 22 fős magyar rendőri egység utazik Namíbiába, hogy részt vegyen az ENSZ namíbiai átmenetet segítő csoportjának (UNTAG) rendőri kontingensében — jelentették be hétfőn a Belügyminisztérium Művelődési Házában. Ilcsik Sándor vezérőrnagy, a belügyminiszter-helyettes elmondta: az ENSZ katonai és rendőri kontingensből álló csoportja arra hivatott, hogy Namíbia területén segítse az ez év végére tervezett választások zökkenőmentes lebonyolítását. A 4650 fős katonai kontingens feladata a fegyvernyugvás ellenőrzése, az 500 fős rendőri ENSZ- erők pedig a helyi rendőri szervek munkáját felügyelik a választások, az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés megtartásáig. A magyar egységet az ország északi területeire vezénylik — mondta Ilcsik Sándor. Az országok képviselői saját rendőri egyenruhájukat viselik, a megkülönböztető ENSZ-jelzésekkel. Fegyvert, ahhoz való lőszert is visznek magukkal, de rendőri intézkedést senkivel szemben nem tehetnek. A fegyvert csak önvédelemre használhatják.
