Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
1989. ÁPRILIS 18., KEDD I 3 NÔGRÀD I . , .._ _ ......._ A három „H" szorításában IV. Ez a gyár eladó! • Életet akartunk lehelni bele • Nem hizlalják a kereskedőt • Hz óra drágán ketyeg Fiaskóról ki szeret beszélni? A sajátjáról persze senki. Márpedig, ahol rizikó van, ott a dolog rosszul is elsülhet. S ha már így esik, nem marad más, mint levonni a tanulságokat, ennyi haszna még a negatív eredménynek is van. Lakat került a Litkei Ipoly Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ipolytarnóci cserépgyárára. A gazdaság meghirdette az újságokban: ez a gyár eladó! Úgy tűnik, ezzel ér véget egy vállalkozás története. Két éve nem került már ki egy darab tégla sem a gazdaság ipolytarnóci téglagyárából. A színek, a kemencék üresen ásítoztak, s igen nagyra nyitották a szájukat: évi 1 millió forintot nyeltek le, s anélkül persze, hogy akár egyetlen fillérnyi bevétellel, jövedelemmel meghálálták ' volna a gazdaságnak a „jóltartást”. — Mindenképpen életet akartunk lehelni abba az üres gyárba — emlékezik vissza a vállalkozás kezdeteire Miklós Zoltán tsz-elnök. — Viszonylag közel a Rom- hányi Építési Kerámiagyár, a mi telepünk tőszomszédsá- ,gában meg a nagy agyaghegy. Jó agyag az ottani, imádják a keramikusok. Tetszett a romhányiaknak is. Minden jel arra mutatott, hogy ez az agyag alkalmas az egyszer égetéses eljárással készült csempe gyártásához. A technológiát szerelő olaszoknak azonban más volt a véleménye, így a RÉK—Ipoly együttműködésből nem lett semmi. Az agyaghegyet nem adta el a gazdaság. Pedig ez volt a fő motívum a gazdaság döntésében: felvesz hárommillió forint hitelt a megyei területfejlesztési alapból, hogy életre keltse a volt téglagyárat, foglalkoztatási alkalmat kínálva az embereknek. A vi- rágcserépgyártás a nagyobb vállalkozásnak már csak afféle háztájijáv lett volna, ha... Ha hozott volna valamit a konyhára. Másfél évig próbálkoztak vele, míg döntöttek, nem hizlalják tovább a kereskedőket. — A virágcserép ma is hiánycikk, tudom — mondja az elnök. — Erre alapoztuk a döntést. Tény, nem végeztünk előtte komoly gazdasá- gosssági számításokat, s azt sem vettük fontolóra, hogyan tudnánk megoldani a közvetlen értékesítést. Valahogy elegünk lett az egészből, mert azt láttuk, hogy azt a cserepet, melyet tőlünk ötMiklós Zoltán: „Jó agyag az ottani, imádják a keramikír sok’*. hat forintért vettek meg, az üzletben legkevesebb húszért adják el! — Bárhogy is szépítenénk a dolgot, be kell vallani férfiasán, melléfogtunk ezzel a vállalkozással — ismeri el Fekete Dezső elnökhelyettes. — Értek már minket máskor is kudarcok. A cserépgyár más, mert a hitel miatt a kirakatban van. Fekete Dezső nem örül, hogy dobra került a gyár. Ha rajta múlna, kivárná azt a pár évet, míg jövedelmező tevékenységet találnak az épületekhez. Csak hát az óra könyörtelenül és roppant drágán ketyeg. És nem a gazdaságnak. Mármost vegyük sorra, mibe került e sikertelen vállalkozás a gazdaságnak. A felvett hitel kamatainak nagyobbik fele a litkei és a mihálygergei tanácsnál marad. Ebből Litkén végre be lehet fejezni az iskolát, Ger- gén klubkönyvtár és körzeti orvosi rendelő épülhet belőle. A két tanácsnak úgy jött ez a pénz, mint egy falat kenyér. A felújított markológépeknek most jó hasznát veszik az Ipoly menti rekultivációnál. Az újonnan vásárolt Fekete Dezső: „Melléfogtunk ezzel a vállalkozással’’. (Bábel László felvételei) masszagyártó gép sincs munka nélkül, az agyagmasszára a keramikusok a vevők. A rendbe hozott épületek most üresek persze, az egész objektumot 10—12 millió forintra tartja a gazdaság. Érdeklődő van. _Ha vevő is akad, az odatelepített tevékenység ugyanúgy foglalkoztatási alkalom lesz a környékbelieknek, akár tetőcserepet, akár téglát, akár > díszkerámiát készítenek majdan benne. Ami pedig az öt nagy tárolószínt illeti, azokat ez idő szerint is használja a gazdaság. Most lakat van a gyáron. Létszáma egy fő, y vigyázni kell azért rá. Vajon ki veszi meg? Szendi Márta (Következik: Két bába közt... ) KISZ-es kitüntetések Értékelték a Nógrádi Szénbányák KISZ-eseinek múlt évi ifjúsági és mozgalmi munkáját. Legtöbb dicséretet a szénelőké- szitő és szolgáltatóüzem szervezete kapta, s elnyerte a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Az üzemi KISZ-vezetőség titkára. Halmi Zoltán, az ifjúsági mozgalomban hosszabb ideje végzett lelkiismeretes munkájáért Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést is átvehetett. A ménkesi fiatalok a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet címet és az ezzel járó zászlót érdemelték ki. A kányásiak, valamint a szénelőkészítő és szolgáltatóüzem Komócsin Zoltán KISZ-alapszervezetének tagsága a KISZ KB dicsérő oklevelében részesült. A bá- tonyterenyei Bányász Művelődési Házban megtartott ünnepi ülésen húszán kaptak pénzjutalmat az ifjúsági mozgalmat segítő tevékenységükért. ■MBusaeáif megszokni A Senior Váci Kötöttáru- gyár kazári gyáregységének termelése jól igazodik a mindenkori piaci igényekhez. A gyorsan változó divat mellett meghatározó szerepe van a különleges igényeknek. Eltérő jellegzetességek Az előbbiek igazságát erősítik még az idei esztendő tavalyitól eltérő jellegzetességei. Az első negyedévre tervezett 78 milliós termelési-árbevételi terv éves viszonylatban is csak szinten tartásra utal és összhangban van a megrendelőik kívánságaival. A változás iránya abban jelentkezik, hogy fokozódott a munka igényessége, ennek hatására csökkent a darabszám, ezzel együtt az eddiginél többfajta fazon került a varrógépekre. Ami viszont nem változott, s továbbra is meghatározó az üzletkötéseknél, a kapcsolat előnyös alakításában, az a határidő pontos betartása, az állandó, jó minőség. Az előbbi követelmények az operatív munkában olyan mércét állítanak a kollektíva elé, mely szerint meg kell szökniük az igen rövid határidőket. Ezért fontos, hogy mind az üzemben tevékenykedők, mind pedig a . bedolgozók jól ismerjék a követelményeket. A kollektíva jórészt a rapszodikus kellékellátás miatt az évkezdet első időszakában csak 85 százalékra teljesítette napi előirányzatát. Ahogy javultak a feltételek, úgy növekedett a varrógépekről kikerülő termékek száma és javuló minősége. Ez azt jelenti, hogy a negyedév végére elérték a 90 százalékos napi programszintet. A kívánt 100 százalékos terv teljesítését akadályozta a gyakori átállást kívánó fontos, de kis tételek gyártása. Ez apasz-. tóttá a társadalmi új érték előteremtésére biztosított minkaidőalapot. Az utóbbi azt is jelenti, hogy az első három hónapban csaknem duplájára — 20-ra nőtt — a munkába vett és elkészített fazonok száma. A piac változását nemcsak az előbbiek, hanem a tőikés export mérséklődése is jelzi. Az itt jelenkező kereslet, 20—30 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megrendeléshiányt a budapesti Adidas Kft-nek gyártott saját alapanyagú termékeikkel próbálták ellensúlyozni. Az innen érkező kívánságoknak 90 százalékra — 21 ezer 305 termék — tudtak eleget tenni. Szintén az előbbi célokat szolgálta, egyúttal Importkiváltást jelentett a Levis Strauss Kft-nek gyártott ugyancsak saját alapanyagú szabadidőgarnitúrák. Idekívánkozik annak köz readása is, hogy a szalagokról lekerült szabadidő- ruhák és pólóingek I. osztályú részaránya elérte a tervezett 98 százalékot a tőkés exportban. Egyébként a szocialista és a belföld’ piacra szánt termékeknél az előbbi arány a kezdeti 95 százalékról a negyedév végére felkúszott a 96,8 százalékra. Javítja a poziciit A tőkés megrendelések mellett előkelő helyet foglal el a szovjet igények teljesítése. Az egész évre lekötött megrendelésekből, a kívánságnak megfelelően, az első negyedévre esedékes termékekből többet küldtek a szovjet piacra. Az ide szállított korszerű fogyasztási cikkeket, a bedolgozóhálózatban tevékenykedők állították elő. Az ugyancsak fontos belföldi igények ösztönzése céljából Vácott, a központban, a hazai fizetőképes kereslet felkeltése és kielégítése érdekében sok új terméket mutatott be a vállalat az összesereglett szakembereknek. A szakmai tudást, ízlést és igényességet jól reprezentáló látottak előnyös hatása tükröződik a folyamatosan érkező megrendelésekben, olyan minőségi előírásokkal, amelyek az exportgyártást jellemzik. Az új termékek előállításából jutott Kazárra is. Jelenleg az ADIDAS cég kívánságának megfelelően próbagyártásba vették az új Jogging-fazonú kétrészes szabadidőruhát, amely komplikált termék, teljesítésével viszont tovább javítják tőkés exportpozíciójukat. Rugalmas munkarendben Az áprilisi programban számba vették a tempó fokozásának szükségességét és lehetőségét. Ugyanis ez fel-: tétlenül szükséges az első negyedévben bekövetkezett kismértékű elmaradás pótlásához. Ennek megfelelően a különböző tételek folyamatos gyártásának feltételeit javítják. Mozgékonyságuk további megtartását szolgálja az a rugalmas munkarend, amely a kol_ lektíva biztos megélhetésének egyik forrása. Ez azt jelenti, hogy az igényeknek megfelelően, van amikor meghosszabbítják a napi munkaidőt, más esetekben, pedig megkurtítják. Ez, hozzátartozik a talpon- maradás kényszeréhez. — venesz — Buják, az iskolaépítő falu Lapunkban is beszámoltunk már róla, hogy Bujákon jelentős társadalmi segítséggel általános iskola épül. A NÁÉV kivitelezésében készül és négy épületrészből álló új intézmény eddig 92 milliójába került a községi tanácsnak. A komplexumban nyolc tanterem, tornaterem, egy 350 adagos konyha, külön könyvtár és természettudományi előadóterem is lesz. A bujáki közösségek nagyszerű példáját adták és adják folyamatosan az összefogásnak az építkezésen hétről hétre. Az elmúlt évben legalább öt hét végén dolgoztak, földmunkát végeztek, az ácsok zsaluztak, mások falazásban segítettek. Az idei első társadalmi iskolaépítő hét vége most volt: 140-en cserepezték az iskolát. A Juhász Béla építésvezető irányításával készülő iskolán ezentúl minden hét végén szorgoskodnak majd a bujá- kiak, hisz maguknak építenek. Nem javul a kereskedelmi morál Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőségnél elkészült a múlt évi ellenőrzések értékelése. Eszerint tavaly a felügyelőségek országszerte 27 692 üzletben, áruházban, raktárban és telepen, valamint 813 vállalati és ásér vetkezeti központban vizsgálták, milyen az áruellátás, hogyan alakulnak a vásárlási körülményeik, s kielégítő-e a fogyasztói érdekvédelem. Az ellenőrök megállapították, hogy a korábbi évekhez viszonyítva javulás csak néhány helyen és kismértékben tapasztalható. Szabálytalanságokat ezúttal is az esetek 30 százalékában tapasztaltak, s a felelősségre vonós okai közt első helyen állt a vásárlók megkárosítása. Emiatt több mint kilencezer alkalommal vonták felelősségre a kereskedőket; az esetek mintegy 80 százalékában pénzbírságot szabtak ki, ennek ősz- szege meghaladta a 20 millió forintot. 3,1 millió forint többlet- bevételt vonattak el a felügyelőségek azért, mert a vállalatok, szövetkezetek nem a megfelelő osztályba sorolt áron értékesítettek egyes árukat, az ár és. a minőség összhangját megsértve, a vásárlókat összesen 3,2 millió forinttal károsították meg. Az ellenőrök 30.1 millió forint értékű árut áraztattak át. az értékkülönbözet 3,5 millió forint volt. A kereskedelmi és piac- felügylőségekhez, valamint az OKPF panaszirodájához 2738 közérdekű bejelentés és panasz érkezett az elmúlt évben, s ezek 63 százaléka bizonyult jogosnak. A vevőket a felügyelőségek utasítására 2,6 millió forint értékben kártalanították, a szabálytalanságok elkövetőit pedig 1,3 millió forintra büntették meg. Az ellenőrzések áttekintést adnak az áruellátás helyzetéről is. Az élelmiszer-kereskedelem árukínálata — az időnként és területenként előforduló választéki hiányosságok ellenére — általában kiegyensúlyozottnak mondható. A vendéglátás választékos ételkínálatához a nyersanyagok rendelkezésre állnak, ezzel szemben a ételkínálat továbbra is a hagyományos választékot tükrözi, a vendéglátók nem törekednek újdonságok bevezetésére. Az idegenforgalmi területeken a kötelező napi menü választéka némi javulás* mutat, egyre.több vendéglő kínál zóna- és kisadag- ételeket is. Az iparcikk-kereskedelem kevésbé tudott alkalmazkodni a megváltozott kereslethez, néhány terméknél túlkínálat, másutt hiányhelyzet alakult ki. A vizsgálatok tanúsága szerint a vásárlók a korábbinál nagyobb követelményeket támasztottak a termékek minőségével szemben. Az ellenőrzések során ugyanakkor gyakori tapasztalat volt a szabványtól eltérő minőségű termékek forgalmazása, a minőségtanúsítás hiányossága, a vevőtájékoztatással kapcsolatos mulasztások. Kereskedelmi és piaci felügyelőségek a fogyasztói érdekvédelem javításáért arra törekednek, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki más ellenőrző szervekkel, a FOT-tal, illetve a helyi fogyasztók tanácsaival
