Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

2 NOGRAD t989. MÁRCIUS 14., KEDt> Interparlamentáris konferencia Budapesten Nyílt politikai verseny I tömegekért (Folytatás a 1. oldalról.) dokumentum tartalmát, szándékait, s szóvá tette, hogy néhány kérdésben még mindig szükség van a néze­tek tisztázására. Szóvá tet­te, hogy a párt intézkedései gyakran késnek, miközben a politikai intézményrend­szerben szinte követhetet­len gyorsasággal zaljanak az események. Világossá kell tenni, hogy milyen párttá akar válni az MSZMP, az azonosítás fontos mindenek­előtt a pártszervezetek, a párttagság számára. Boldvai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságá­nak elő titkára, az új mi­nőségi egység megteremté­sét szorgalmazta. Mint mondotta: ez egyet jelent a politikai vezetők egységes gondolkodásával, a párt nyitásával a tömegeg felé, s a párttagok erejének nö­velésével. Horváth István, a Nógrád megyei múzeumi szervezet igazgatója fontos­nak tartotta: a párt tevé­kenysége azt szolgálja, hogy a társadalom kikerüljön a válságos időszakból. Ehhez a jelenleginél jobban mű­ködő pártra van szükség, amelynek tevékenységét, konkrét, egyértelmű prog­ram vezérli. Tanácsolta, itt a megyében is készüljön konkrét politikai feladat­terv, amelynek kialakításá­nál használják fel a megye munkásmozgalmának gaz­dag tapasztalatait, hagyo­mányait. Füssy József, a Nógrád megyei pártbizottság titká­ra arról beszélt, a pártnak csökkenő bizalom közepette kell bizonyítania, hogy hi­vatott a társadalom vezeté­sére, képes a megújulásra. Fontos azonban, hogy a veze­tő erő olyan programmal rendelkezzék, amely segíti a társadalmi kibontakozást, a stabilizálást. Ehhez a veze­tés erősítésére, a politikai­munka tartalmának és szervezeti feltételeinek meg­újulására egyaránt szükség van. Gáspár Antalné, a Központi Bizottság tagja, a Budapesti Finomkötöttárü- gyár balassagyarmati gyárá­nak munkásnője, szenvedé­lyes hangon szólt a pártta­gok igényességéről, a tájé­kozatlanság, a cselekvőkép­telenség felszámolásáról. Takács Vilmos nyugdíjas, a megyei fegyelmi bizottság elnöke egyebek között ja­vasolta, hatékonyabb politi­kai tevékenység szükséges annak érdekében, hogy a párttagok jól értsék a mos­tani programot, támogas­sák a megújulást, a refor­mok következetes végre­hajtását. A testület az előterjesztésit a vitában elhangzott ajánlá­sokat, tanácsokat elfogadta, azokat továbbítja a Köz­ponti Bizottsághoz. Azzal a szándékkal, hogy a párt szer­vezetei, a párttagok hatéko­nyabb politikai munkával te­remtsék meg az átmenet, a kívánatos változások feltéte­leit. Ezt követően, a megyei pártbizottság állást foglalt abban a vitában is, amely a munkahelyi és a lakóterüle­ti alapszervezetek szerepéről, tevéken y s égéről, felad atal r ól és a párt választási rendjé­ről folyt. Nógrád megye alap- szervezeteiben 1®. Szál ai László, a Nógrád megyei pártbizottság titkárának szó­beli előkészítőjét ugyancsak vita követte, amelynek so­rán hárman mondták el vé­leményüket. A vita tapasz­talatait, az ajánlásokat to­vábbítják a Központi Bi­zottságnak, amely várható­an júniusban dönt ezekről a kérdésekről. A Központi Bizottság jú­niusi ülése után alakítja ki a megyei pártbizott­ság programját. A munka előkészítéseként, a testület javaslatot fogadott el azok­ról a kérdésekről, amelyek politikai állásfoglalást igé­nyelnek, s amelyet gondos, szakmai előkészítés után a párttagok széles köre vitat meg. így többek között a megye iparszerkezete, az iparstruktúra fejlesztése, a mezőgazdaság és a falu kap­csolata. Nógrád megye infra­struktúrája, szociálpolitikai kérdések — foglalkoztatás­politika, lakásgazdálkodás, az egészségügyi ellátás fej­lesztése, a hátrányos körül­mények között élő emberek életének rendezése — a te- 1 epü lésfe jles ztési politika, oktatáspolitikai kérdések, a közművelődés fejlesztésének koncepciója, a párt és az ifjúság viszonya szerepel a politikai állásfoglalást igény­lő kérdések között. Végezetül az MSZMP Köz­ponti Bizottsága márciusi 7-i üléséről !>evcsics Miklós, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a testületi ülés résztvevőit. Vb-íilés Balassagyarmaton, Pásztón, SzécsÉnyben és Bálonyterenyén Jele in Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg hétfőn délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban a 81. interparlamentáris konferenciát. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója, számos nemzetközi szerve­zet képviselője és a parlamenti kapcsolatok több száz szak­értője a hét végéig folytat megbeszéléseket hazánk főváro­sában, számos nemzetközi fontosságú kérdésről, az Inter­parlamentáris tinió magyar csoportjának meghívására. (Folytatás az 1- oldalról.) megépítéséhez szükséges te­rület kisajátításakor az elő­készítés történt. Az érintett tulajdonosokat, a kisajátítá­si eljárást megelőzően össze­hívták és részletes tájékoz­tatást nyújtottak számukra. Sajnálatos viszont, hogy ugyanez nem történt meg az Árpád út 5—21-es szám alat­ti ingatlanok kisajátításánál, így itt kevésbé volt zökkenő- mentes az eljárás. Feszültsé­get jelentett az eljárás kap­csán a lakáshelyzet megol­dása. A végrehajtó bizottság megtárgyalta és elfogadta a hatósági osztály előterjeszté­sét a kisajátítási tevékeny­ség értékeléséről, megállapí­totta, hogy a kisajátítási te­vékenység jó színvonalú, az jól szolgálja a városrende­zést, városfejlesztést. A ki- saját í t á sok élőké szí t és éré még fokozottabb figyelmet kell fordítani. Ezt követően Kamyó Fe­(Folytatás az 1. oldalról.) Befejezésül személyi kér­désben döntött a testület. A régi titkár elhalálozása után egy ötfős ad-hoc bizottság alakult, gyűjtötték a jiavas- latokat. Tizennyolc ember neve vetődött fel a titkári jelöltek listájára. Végül ket­ten maradtak, de az egyik je­lölt visszalépett Csikász Ist­vánt nyílt szavazással elő­ször a városi bizottságba de­legálták, majd egyhangúlag A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A tes­tület megvitatta az orszá­gos szakszervezeti tanácsko­záson megválasztott alapok­mányt előkészítő bizottság renc osztályvezető, az ellá­tó szervezet vezetője szá­molt be a szervezet tevé­kenységéről. Berta Róbert osztályvezető a. Patvarcon állami tulajdonban levő föld­részletek értékesítésének le­hetőségeit ismertette, ösz- szesen hét tulajdonos vásá­rolhatja meg a földrészlete­ket, a Gyarmati úton. A legkisebb kiegészítő földte­rület hét, a legnagyobb 327 négyzetméter. A végrehajtó bizottság a telekkiegészítése- ket értékesítésre kijelölte. Végül a március 30-i ta­nácsülést készítették elő. Dr. Győri Sándor -tanács­elnök ismertette a tervezett napirendi pontokat. Többek között beszámoló hangzik majd el a múillt évi tanácsi gazdálkodási terv végrehaj­tásáról, jelentés hallható az intézményintegráció végre­hajtásának helyzetéről, vala­mint értékelik a múlt évi társadalmi munka eredmé­nyeit. megválasztották a népfront városi bizottsága titkár árnak. Csikász 'Isván 1933-ban szü­letett. jelenleg a családinté­zet igazgatója, földrajz— rajz szakos1 tanári végzettsége van. Költő, előadóművész, képzőművész, párttag. Balas­sagyarmatán rendkívül -nép­szerű. Az új titkár rögtönzött előadói beszédében az össze­tartozást, az összefogást és az erkölcsi tartás fontossá­gát hangsúlyozta. jelentését a Magyar Szak- szervezetek Országos Szö­vetségéinek alapokmány-ter­vezetéről, és úgy döntött, hogy a dokumentumot a SZOT következő plénuma elé terjeszti. (MTI) tévévitája A volunitarizmus, az önké­nyes vezetési stílus, és a sze­mélyi kultusz elleni harcot jelölte meg legfőbb célkitű­zéseként Borisz Jelcin arra az esetre, ha parlamenti küldötté választják. AzSZKP KB Politikai Bizottságának volt tagja, egykori moszkvai első titkár, vasárnap este fejtette ki nézeteit a fővá­rosi választási küzdelmek egyik terepeként szolgáló té­vés vitaműsorban, A moszk­vai körzeti csatormán sugár­zott adásban részt vett Jel­cin választási ellenfele, Jev- genyij Brakov, a ZIL autó­gyár vezetője is. Borisz Jelc-irii, aki hosszú idő után kapott ismét lehe­tőséget nézetei nagy nyilvá­nosság előtt való kifejtésére, programja első pontjaként jelölte meg a szovjet tör­vényhozás munkájának gyö­keres megreformálását. Hangot adott araiak a vé­leményének, hogy a szovjet törvényhozásnak kell aláren­delni valamennyi állami és társadalmi szervezetet, így a pártot is, az államfőt pedig alulról felfelé kell megvá­lasztani. Jelcin programjá­nak egyik sarkalatos pontja volt az a korábban is han­goztatott nézete, hogy meg kell szüntetni a vezetői ré­teg valamennyi kiváltságát, a külön ellátási rendszert csakúgy, mint a külön; kór­házi ellátást. A Moszkvában továbbra is igen niaigy nép­szerűségnek örvendő politi­kus politikailag a legfonto­sabb feladatok közé sorolta a lakossági élelmiszer- és áruellátás, a szolgáltatások, valamint a lakáshelyzet mi­előbbi javítását, hogy valós életszínvonal-emelkedés ré­vén erősíthessék az emberek peresztrojkába vetett hitét. Az Elnöki Tanács elnöke rámutatott : az Interparla­mentáris Unió tagjai, or­száguk választott parla­menti képviselői tanácsko­zásaikon átfogóan, sokolda­lúan törekednek egyegy fontos, saját népük s az egész világ életét érintő kérdés megvitatására. Talán ez az oka annak, hogy a nemzetközi szervezetek so­rában azon kevés kivétel­hez tartoznak, amelyek — századik születésnapjukhoz közeledve —, tevékenységük kibővítésével, tagságuk szá­mának növekedésével szá­molhatnak — mondotta, rá­mutatva, hogy a tanácskozás napirendjén szereplő kér­dések valóban átfogó meg­közelítést követelnek meg. Ezek köözöt szerepel a gyer­mekek jogainak védelme, a fajgyűlölet és az apartheid minden megnyilvánulása el­leni küzdelem, a nemzetisé­gek és a kisebbségek egyé­ni, valamint kollektív jo­gainak védelme, továbbá a világ politikai, gazdasági és szociális helyzete. Mind­három kérdésben van mit mondanunk, és van mit ta­nulni egymástól — hangoz­tatta Straub F. Brúnó, aki Magyarország, a magyar nép nevében is jó munkát kívánt a tanácskozáshoz. Az Országgyűlés és az IPU magyar csoportja ne­vében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke köszön­tötte a tanácskozást. Biz­ton állíthatjuk, hogy gyor­san változó világunkban az 1989-es esztendő az Inter­parlamentáris Unió éve is — hangoztatta, aláhúzva : Magyarország méltán büsz­ke arra, hogy születése pil­lanatától részese volt az unióban megtestesülő ösz- szefogás korszakokat átívelő nagy vállalkozásának. Kö­szönetét mondott a tagpar­lamenteknek, hogy a cente­náriumi év tavaszi esemé­nyének színhelyéül hazánk fővárosát választották. A napirendben szereplő kérdésekről] szólva az Or­szággyűlés elnöke kiemelte: azok a viliág súlyos sorskér- déseit érintik. — A feltorlódó gondok mennyisége és milyensége Elindult a Discovery Hétfőn sikerrel útjára in­dult a Discovery amerikai űrrepülőgép. A gép öttagú személyzetével helyi idő szerint reggel, közép-európai idő szerint, kora délután szállt fel a floridai Kennedy űrrepülőtérről, ötnapos út­jának fő feladata, hogy pá­lyára állítson egy hírközlési műholdat. A százmillió dol­lárba került berendezés —, amelynek párját tavaly szep­temberben vitte föld körüli pályára egy hasonló expedí­ció — a jövendő repülésék irányítását és az űrjármű­vek közötti összeköttetést szolgálja, feleslegessé téve öt földi hírtovábbító állo­mást. A Discovery (Felfedezés) űrrepülőgép útja idén az első, amelyet még három tu­dományos és három titkos, katonai jellegű repülés kö­vet. A Challenger űrrepülő­gép 1986. januári szerencsét­lensége után csak tavaly ősszel indították el újra a repüléseket. ma még nem jelezhető meg­bízhatóan előre. Egy azonban bizonyos: minden eddiginél nagyobb szükség lesz a kö­vetkező évtizedekben az állam társadiállmi konfliktus­megelőző és -kezelő képessé­gére, az országok együttmű­ködésére és összefogására. Ehhez hozzájárulni mind- annyiunk közös feladata és kötelessége — hangoztatta. — Nem mulaszthatom el felhívni a figyelmüket ar­ra, hogy korunk változásai szükségszerűen más rnegvi- l'álgításba helyezik az emberi jogok és a szabadságjogok kérdéseit is, amelyek az ed­digieknél sdkkalltai nagyobb szerephez jutnak valameny- nyi társadalomban. Az em­beri jogok tömeges megsér­tését a civilizált világ elítéli, s nemcsak az államok, de a különböző hivatalos é,s nem kormányzati nemzetközi szer­vezeteik is fellépnek a jog­sértések megszüntetése ér­dekében. Rendkívül fontos­nak tartjuk, hogy az embvi nem alapvető egységéből kö­vetkező kölcsönös szolidari­tás egyetemes kötelezettség­gé véljék, és kifejezésre is jusson, bármelyik embert vagy csoportot érjen jogsér­tés. •— Valljuk, hogy mindez érvényes a nemzeti kisebb­ségeket sújtó, sokszor létüket megnyomorító, sőt alapjá­ban veszélyeztető megkülön­böztetések esetén is. A ki­sebbségek egyéni és kollek­tív jogai védelmének ügye ma is időszerű Európában, de a, világ más részein is — mondotta', utalva arra. hoev a magyar kisebbség alkotja Europa. legnépesebb etnikai közösségét az anyaország ha­tárain kívül. — Bízom benne, hogy az Interparlamentáris Unió 81. konferenciája kellő figyelem­mel és alapossággal- meg­vizsgálja e kérdésikört, és ál­lásfoglalásával dis elősegíti, hogy megszűnjön a nemzeti­ségeket és etnikai kisebbsé­geket érő megkülönböztetés és elnyomás, hogy jogaik megfelelően érvényesüljenek. — Magyarország Európa szívében fekszik, Kelet" és Nyugat-Európa találkozik A magyarországi fejlődés figyelmet, nyitottságot és bátorítást érdemel, mer.t összeurópai szempontból jelentős folyamatról van, szó. Ezt hangoztatta egye­bek között Willy Brandt, a Szocialista Interniacionálé ©Ír­noké (SI), a Német Szociál­demokrata Pánt (SPD) tisz­teletbeli elnöke a szervezet legutóbb Bécsben megtartott tanácskozásán. Mint arról a bécsi talál­kozó körei hétfőn az MTI bonni tudósítóját tájékoz­tatták, Willy Brandt, az NSZK volt kancellárja be­szédében rámutatott : egy ilyen nagy jelentőségű re­formfolyamat során nyiilr vánvalóan szükség van az összes résztvevő politikai erő mértéktartására, amely megfelel az ország hagyo­mányainak, helyzetének és lehetőségeinek. Külföldi be­nálíunk, s nem csupán föld* rajzi értelemben. Valóságunk arra indít bennünket, hogy törekvéseink középpontjába a legszélesebb értelemben vett együttműködést, a nyílt" ságot és a barátságot, az enyhülést, a nemzetközi megértést és a békét állít* suk. Ha itt-tartózkodásuk ta* pasztalatai megerősítik ezt Önökben, akkor úgy vélem, mint házigazdák helyesen szolgáltuk népünket és egy* ben a nemzetközi közösségeit is — mondotta Szűrös Má­tyás. A tanácskozást külön üze­netben üdvözölte Javier Pé­rez de Cuéllar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára is. Üzenetében, ame­lyet Jan Miartenson főtitkár- helyettes olvasott fel, aláhúz­ta, a napirenden szereplő té­mák fontosságát s azt a_ sze­repet, amelyet az unió a nemzetközi kérdések rende­zésének megvalósításéban tölt be. Daouda Sow, az Interpar­lamentáris Unió Tanácsának elnöke ki jelentette : az unió számára külön öröm. hogy tavaszi tanácskozását Buda­pesten tarthatja, mert Ma­gyarország a kilenc alapító ország egyike, s azóta is te­vékeny résztvevője a parla­mentek közötti együttműkö­désnek. — Nagy érdeklődéssel és szimpátiával követjük az or­szágukban most végbemenő jelentő® politikai változáso­kat. Szeretnénk kifejezésre juttatni bátorításunkat és jó­kívánságainkat ehhez — mondotta egyebek között. A tanácskozás érdemi munkálj®' a hétfő délutáni plenáris üléssel kezdődött mieg. Horn Péter országgyű­lési képviselő, a nyolctagú magyar küldöttség vezetője a napirendről szólva el­mondotta: a magyar delegá­tusok tevékenyen kívánnak részt venni mind1 a gyerme­kek jogaival, mind pedig a gyarmatosítás félsz ámolásá- val, a fajüüdözés és a faji el­különítés megszüntetésével, valamint a nemzeti kisebb­ségek helyzetével foglalkozó előterjesztés vitájában. Vár­ható, hogy a tanácskozáson harmadik napirendi pontként szó Lesz a közel-keleti válság békés rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekről is. Mint Horn Péter közölte, a tanácskozásra eddig mint­egy kilencven küldöttség ér­kezett. avatkozás nem segítené az ügyet. Mindenütt ott ajánla­tos az európai együttműkö­dés, ahol a közös érdekek ezt kívánatossá, teszik. Az utóbbi évtizedekben volt rá példa, hogy valaki a mindenkor adott feltéte­lek közepette a legjobb el­érésén fáradozott, és ez mód­jában is állt. Úgy vélem — mondotta Brandt —, mai szemszögből ez éppen Ká­dár Jánosra is vonatkoztat­ható, aki az akkori helyzet realitásairól kialakított is­meretei alapján a lehető leg­jobbat cselekedte. Kádár ne­véhez nemcsak az fűződik, hogy lebontották az ellen­ségképeket, hanem az is, hogy jelentős lendületet kapott a katonai tömbökön túlmutató európai együttműködés. Ezek­nek az erőfeszítéseknek a sikere • váratott magára, ám végül mégis elérkezett. Kibővített népfronttanácskozás Balassagyarmaton Ülést tartott a SZOT elnöksége Willy Brandt a magyarországi fejlődésről

Next

/
Thumbnails
Contents