Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

1989. MÁRCIUS 14., KEDD

NOGRAD

3

A Ganz Acélszerkezeti Vállalat mátraterenyei gyárában 530—550 millió forint árbevé- telre adottak a termelési és piaci feltételek az idén. A tőkés export elérheti a 2 millió dollárt.

Hogyan lesz a lepénykenyér?

Miniék nevezzelek? Tűnődöm a két szánalmas vekni fölött. Az aszály sújtotta Afrika -mélyan repedezett földje jut eszembe, s a forró kövön sült lepény, mellyel keleti err ségével, laposságával vetekszik e két kenyér.

Minek nevezzelek ? De hisz van neved. Palóc kenyér lennél te! Házi jellegű, finom, foszlós, fehér. Ha... Ha nem sikerültél volna ilyen szerencsétlenre.

A repedezett lepénykenye- reket Kormos Béla, a kisre- renvei 5-ös számú élelmiszer- ibolt vezetője hozta be a Palóc Köreskedelmi Vállalat központjába. Elszakadt az üzletvezetőnél a cérna.

— Két Ihete 'kapunk hasonló szörnyűségeket a mag}* bá ternyi sütőüzemtől kenyér címen. Kedden minőségi k.- fogással éltünk. szerdán ugyanilyet tettek le a ko-c?.- róll. Nem olcsó már a kenyér sem. Ilyet adjak a vevőimnek a pénzükért? Ha én nem védem meg őket, mais hová pántolnak!

Már csak azért is, mert az 5-östcIÍ alig ötven méterre mosolygós, domború, aranyló cipókat árul a, sütőipari szakbolt.

Elfogyott a vásárlók türelme is. Lovász Istvánná emi- gyen írt be a panaszkönyv- be:

,,Egy kétki lós kenyeret vettem 30 forintért. Keletien, sületten, s ebből tudomásom szerint még 90 db • volt a boltban. Ha már drágába lett, rendiben van, de adjanak a pénzünkért KENYERET, ami ehető.”

Tényleg, ezek vajon ehetők? Várkonyi Józsefet, a Palócker Vállalat igazgatóhelyettesét beszéltük rá az ebetőségi próba elvégzésér;.

— Az első falat még az. A második már nyögvenyelős, a harmadiktól tekintsünk el — foglalja össze röviden az eredményt.

Megkérdeztük Sarló Bélát, a Nógrád Megyéi Sütőipari Vállalat igazgatóját:

— Mi az oka annak, hogy a nagybátonyi sütőüzemből ilyen kenyeret szánnak a vásárló asztalára? Egyáltalán, hol van ilyenkor a minősé g - ellenőrzés ?

A pékekről azt tartják. h3 rossz a kenyér, azonnal a Észtet okolják. Ezúttal azonban alighanem valóban élről volt szó. Sarló Béla ugyanis jegyzőkönyvi tényeket -sorol:

— A Nógrád Megyei Gabonafargailmi és Malomipari Vállalat m-eo-vezetője is elismerte, hogy a Észt -nedves sikértartalma nagyon alacsony, a (belőle sült cipó térfogata kicsi, sűrű. tömör, sötét, héja repedezett. Már cius 2-án közösen lisztmiintn t vettünk minden megyei malomban, a pásztóiban is. A minta értékelése alaoián reklamáltunk, keverőlisztet kértünk, ez azonban még nyolcadikén sem érkezett meg a sütödékbe. Mire a pásztói malomban letiltották a liszt kiadását, 110 mázsa már kiment.

— Mi most a teendő?

— A gabona-ipar visszaviszi a sütödékből a rossz Észtet. jót -ad helyette. Mi a kárigényünket ettől függetlenül bejelentjük náluk. Tény. hogy a sütödéből sem lett volna szabad a lepényke" nyeréket kiengedni.

Tény bizony. A minőségi szűrők azért vannak, hogy kezdve az -alapanyag bevizsgálásától jól működjenek. Rossz anyagból sohasem lesz jó termék. De ha már maga a termék is erősen kifogásolható, annak sem a vásárlónál kell kiderülnie!

— sz. m. —

Az adószakérf§ válaszol

Még most sem késő tudni!

Vállalatom nem fogadta el tőlem a jövedelemigazolás visszaadását, mert társadalmi munkámért más szervtől tárgyjutalmat kaptam (most már tudom, hogy ennek értéke 3500 forint) azzal, hogy nekem kell benyújtani az adóbevallást. Máshonnan semmi jövedelmem nem volt. Nem igazságtalan velem a vállalatom? (A. Gy., Bá- tonyterenye).

Nem. A tárgyjutalom, mint a munkaviszonyból szárma^- zó nem rendszeres jövedelem, adóköteles. A vállalata pedig ön helyett csak abban az esetben végezheti el a jövedelemadó-elszámolást, ha csakis tőle származó rendszeres és nem rendszeres jövedelme van. A társadalmi munkáért kapott: pénzbeli, vagy nem pénzbeli jutalom — ide tartozik a tárgyjutalom I is — csak 2000 forintig mentes az adó attól, önnek tehát 1500 forint adóköteles egyéb jövedelme van a tárgyjutalma miatt. Győződjön meg róla, hogy az adományozó vont-e le adóelőleget, bér tárgyj-utailomból ez nem lehetséges. A kedves kérdezőnek tehát a személyi jövedelemadóról szóló Tv. 21. § alapján- magának kell megtenni, március 20-ig az adóbevallását.

Jövedelem-kiegészítésül vállalok esetenként műszaki szerelők mellett tolmácsolást. Kérdésem, hogy megillet-e engem a 200 ezer forintig a 35 százalékos adókedvezmény? (szaktolmács jelige).

Először is szeretném- a kedves kérdezőt helyesbíteni. Amennyiben a magán-személy tevékenysége megfelel a törvény 6. § 1. b. pontjában foglaltaknak, akkor adóalap 200 ezer forintig a-bevétel 35 százaléka (tehát a bevételnek a 65 százaléka adómentes). Sajnos, a válaszom nem kedvező. A törvény a műszáki tolmácsolást nem sorolja a szellemi tevékenységből származó jövedelmek közé, ezért önnek ezen a címen szerzett jövedelme az szja-törvény 13. §-a szerint (egyéb jövedelem) adózik, az egyéb címen szerzett jövedelmeivel összevontan.

1988. év elején megszüntettem vállalkozásomat, s akkor annak rendje-módja szerint elszámoltam, bevallásomat leadtam. Kezembe került egy újság, ahol azt olvastam, hogy a takaréklevél után plusz 4 százalék kamatprémium járt 1988-ban. Én csak 12,5 százalékot számoltam el kamathozadéknak. Adhatok-e be most önrevíziót? (Kamatlevél jelige).

A 16/1988. V. 19. PM rendelet alapján ön helyesen 12,5 százalékos kamatlábat számolhatott el a bevitt vagyon hozad-ékául, hiszen akkor ez volt a legmagasabb mérték. Az ön által is említett további kamatprémiumot 19988. június 6-án(Pk. 8. szám) hirdették ki, de ezt csak azok a vállalkozók szántók

ha'tták fel, akik vállalkozásaikat abban az időben fenntartották. Sajnos, ön már ez idő előtt szüntette meg a vállalkozást, így a takaréklevél további hozama önnek jár.

Nagyszüleimtől örököltem egy hétvégi házat, s szeretném megtartani. Hogyan, kikkel kell értékeltetnem? Nem szeretnék a törvénnyel összeütközésbe kerülni az adózás miatt. (B. K.) Salgótarján.)

Nem kell ingatlanbecslést kérnie. (Egyébként is az illetékhivatal örökléskor értékeli az ingatlant). Az szja- törvény 15. § 25. pontja alapján az örökség adómentességet élvez.

Rokkantnyugdíjas vagyok. Lakásomat kiadtam az IBUSZ-nak, mert jól jött az a kis pénz. Az IBUSZ levonta a jövedelemadó-előleget, de most, hogy összeadtam, a jövedelmem nem érte el a 96 ezer forintot. Kitől kérhetem ezt vissza? (K.-né, Salgótarján).

Mivel nem adott nyilatkozatot az IBUSZ-nak, hogy éves jövedelme nem haladja meg várhatóan a 96 ezer forintot, helyesen vonta le az adóelőleget. Most ki kell töltenie a személyijöve- delemadó-bevallási nyomtatványt, amelyet el kell juttatni az adófelügyelőségre, március 20-ig, ahol hivatalból intézkednek a pontos cím alapján a levont adóelőleg visszatérítéséről.

Mire

törekszik az MSZMP?

A kérdés s Központi Bizottság március 7-én megtartott ülésén fogalmazódott meg, igen élénk vitát kavarva, esetenként egymásnak homlokegyenest ellentmondó véleményekkel. A párt programja, amely a jövőt —fellendülést, demokráciát, szocializmust — vetíti elénk azóta megjelent valamennyi napilapban, így ■ a NOG- RAn ban is. A Központi Bizottság kéri a párttagok véleményét, javaslatait, amelyekkel a törekvések tovább formálhatók. Ezek közül adunk közre néhányat.

Benga István, az SKÜ-gazdálkodás pártalapszervezetének titkára :

Látni a kibontakozást

— Az országos pártértekezlet óta a különböző nyilvános fórumokon az MSZMP vezetői, titkárai, főtitkára néha egymásnak ellentmondó véleményeket alkottak. Néhány kérdésben nyilván nem voltak tisztázva, kialakítva az együttes vélemények. Sok kérdés még vitafórumokon szerepelt.. Az alapszervezeteknél a párttagokban egyre inkább megfogalmazódott az a gondolat, hogy most már ezeket a vitákat jó lenne lezárni és a pártnak valamilyen stratégiai programot kellene kidolgozni. Azért, hogy végüj- is a párttagság tudja, hogy mi a teendő, mit akar a párt, mi a végső álláspontja, mik a céljai, a célok megvalósításának mi az eszközrendszere? Szóval látni kívántuk a kibontakozásunkat.

A Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? — a Központi Bizottság közleménye — tulajdonképpen, ennek a közakrat- nak tesz ez eleget. Én úgy gondolom, hogy ez stratégia. Ebben a stratégiában azonban fellelhetők a napi problémák, napi feladatok is. Ezek a feladatok lényegében jelszórendszerben jelennek meg, de reálisak, ösz- szefoglalják a különböző alternatív szervezetek és mozgalmak által már korábban kinyilvánított elvárásokat. Tartalmazzák a politikai intézményrendszer korszerűsítésének szellemét, a pluralizmust, a jogállamiság a tulajdon kérdését, a demokratikus szocializmusnak mint alapkövetelménynek a megvalósítását.

Én úgy gondolom, hogy ez a program alkalmas arra, hogy tömörítse a párttagságot, haladó erőket,

mozgósítsa a közvéleményt ezeknek a feladatoknak a megvalósítására. A megjelölt célokkal én feltétlenül egyetértek, s úgy gondolom, hogy ezek találkoznak az alternatív mozgalmak, a már alakuló pártok, de /a széles közvélemény elgondolásaival, véleményével, s szerintem el is fogadják.

Az MSZMP-nek eltökélt szándéka társadami fejlődés előmozdítása, az előmozdítás érdekében a magyar értelmiség, a tudomány bekapcsolása jövőnk formálásába. Én azt remélem, hogy az MSZMP-nek az egész nép bizalmat ad. A továbhi vezetőszerepének a megítélése és érvényesítése attól függ, hogy a gyakorlatban, hogyan tudja aprópénzre váltani mindazokat az elgondolásokat, amiket ez a program most közzétesz.

p. a.

Czelleng János, a Magyar Kábel Művek Balassagyarmati Gyárának műszaki igazgatóhelyettese:

Találkoznak elképzeléseinkkel

— Mi nem azért foglalkozunk gyártmányfejlesztéssel, mert ez manapság felkapott dolog. Már régebbtől természetesnek tartjuk ezt is. A gyár vezetése mindig jövőben gondolkodik. Ha nem így lenne, nem' tudnánk lépést tartani a követelményekkel. Termékeink több, mint a felét világpiacon' értékesítjük — ott pedig csak kifogástalan áruval lehet megjelenni.

Nálurtk a gazdálkodási szemlélet követelmény/ Mindig rácsodálkozom; amikor hallom, hogy hatékonyság, gazdaságosság, termelékenység, hiszen mindenkinek jól felfogott érdeke fűződik ezekhez a fogalmakhoz. Ha

ez nem belső ösztönzésre jön létre, akkor elmaradnak az igazi eredmények. A gazdasági életben profikra van szükség. Lehet, egyedül maradok ^nézetemmel, mégis kijelentem : nincs szükség szólamokra. Növelni kell a saját felelősséget. Kulcsszó az önállóság. Mi ismerjük a

részleteket, és lehetőségeinket is. Mióta oldódtak a

béklyók, folyamatosan nőnek az eredményeink.

Megteremtettük a masszív alapokat, amire lehet építe-, ni. Gépparkunk, technikánk magas színvonalon, áll. Ha új termékkel akarunk kirukkolni, nem azzal kezdjük, hogy veszünk pár új gépet hozzá. A gépek megvannak,

adottak a feltételek. Viszont néhány esetben gondöt jelent a háttéripar felzárkózása.

A KB-ülés irányvonalai találkoznak a mi elképzeléseinkkel. Nem* kellett semmiféle korrekciót végrehajtanunk. Ugyanarról beszélnek mostanság, ■ amit mi már hosszú ideje a gyakorlatban is csinálunk.

Aki most kezdi kiépíteni a piaci pozícióit, lehet, hogy be sem jut. Nem hiszek a hirtelen jött, fedezet nélküli elhatározásokban. Folyamatokban, a jövőt szem előtt tartva kell gondolkodni. A frázisokat pedig mellőzzük...

Valkár Béla, a szécsényi városi pártbizottság titkára :

Erőteljesebb lépésekkel

— A program időben érkezett és nem túlzók, ha azt mondom, meglehetősen nagy várakozás előzte meg nálunk is a oárttagok körében. Ugyanis hallják, olvassák az egyre-máísrai szaporodó alternatív szervezetek elképzelésiéit, törekvéseit. Jogos volt aiz igényük, hogy a párt tegye le, mire törekszik, miit akar megvalósítani a következő időben.

Az is igaiz, a program számomra nem tartalmaz

abszolút új dolgokat. Részkérdésekkel a Központi Bizottság. a Politikai Bizottság több alkalommal' is foglalkozott, megjeHentek ezek a párt tisztségviselőinek nyilatkozataiban is. Csakhogy

mindezek nem - voltak így összefogva, se átgondolt

rendszerbe szedve. Érthető, világo« céloikat fogalmaz

meg, emögé a feladatok mögé fel lehet sorakoztatni a párttagságot.

Ehhez azonban fontosnak tartom, hogy Miki a salját területén konkrétan is végiggondoljál, megfogalmazza saját tennivalóit:. Mire törekszünk mi? Azt gondolom, először a gazdaságba» kell erőteljesebben előrelépnünk. Nemcsak aizíért mondom ezt, mert a gazdaság » munkaterületem. A gazdaságban kell produkálni ugyanis ahhoz, hogy a Szécsény térségében élő emberek 'helyzete változzon', érezhetően javuljon.

Vízsgátódásaink, napi tapasztalataink egyaránt azt mondatják, hogy jó tíz esztendeje folyamatosan fogy a népesség Szécsény vonzás- körzetében. Ezt egyrészt a szerény ellátási viszonyok, másrészt a kereseti lehetőségek magyarázzák. A kereseti viszonyok legalább 30 százalékkal szerényebbek a megyei átlagnál, amely az országos képbe illesztve ugyancsak nem magas. A születés és halandóság aránya is kedvezőtlen képet mutat a térségben.

Helyzetünket a cselekvés szándékával kell végiggondolnunk h> gazdaságban és az infrastrukturális viszonyok változásában is. Nem új üzemek kellenek, hanem olyanok, ahol jobb munkát lehet végezni. Az elmúlt években ilyen irányú korszerűsítési folyamat indult el. Azt gondolom, az értelmesebb munka értelmesebb embereket 'követel, ezt pedig jobban meg i® lehet fizetni. Nálunk a foglalkoztatottak jó fele segéd“ vagy betanított munkát végez. Kevés a képlett szakember. így aztán a BRG, a sajtüzem, vagy a SIKK Ipari Szövetkezet hiába kínál munkalehetőséget, mégis munkaerőgondjaink vannak. Azt gondolom, a technikái fejlesztés mellett a következő években igen nagy figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzésre és továbbképzésre.

Az infrastruktúra fejlesztése sem tűr halasztást. Az alapvető kommunális ellátottság — a víz-, a szennyvíz- hálózat kiépítése — az egészségügyi alapellátás javítása épp olyan fontos, mint » kereskedelmi hálózat fejlesztése.

Bennünket ilyen gondolatokra. cselekvésre ösztönöz a párt programija.

— v. —