Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ Németh Miklós nyilatkozata A legfontosabb az összefogás, az egység megteremtése Nem a toliforgatók játéktere, hanem politikai küzdőterep A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése A több, mint 13 ezres tag­ság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem aulájában,, ahol szomba­ton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke. A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnöksé­gének tagja nyitotta meg. Az elsőként telsz ól aló Csoóri Sándor kiemelte: té­vedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csopor­tosulás, úgymond az írók, toliforgatók játéktere. E szel­lemi mozgalom valójában politikai küzdőterep. A párttá alakulás kérdé­séről Biró Zoltán kifejtette: elkerülhetetlen. hogy az MDF —, amennyiben részt kíván venni a politikai élet­ben — élőbb, vagy. utóbb megszervezze a maga pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Lezsák Sándor a helyi szervezetek létrejöttéről, a taglétszám alakulásáról be­számolva, határpontként je­lölte meg a mostani tanács­kozást. A vitában erőteljesen meg­fogalmazódott, hogy az MDF­(Folytatás az 1. oldalról.) szatént a beszédekben a la- kásbélyzet tragikus á llapo. ta, egy mai fiatal évi fizeté­se arra sem elég, hogy a la­kások áremelkedésének £ különibözetét fedezze. Forge Imre, a városi pántbizottság első titkára, meghívottként vett részt az értekezleten. A felvetődött problémák közül többre a helyszínen vála­szolt. Véleménye szerint el­helyezkedési gond nincs a városban, Szokolai László város: KISZ-titkár összefoglalta a vitában elhangzottakat, majd személyi kérdésekben dön­töttek. Ügynevezett megbí­zásos, szavazókártyás rend. szerrel választották meg a jelölteket. Az országos kong­resszusra küldöttnek jelöltél! Gyarmathy Stefánia gimna­zistát és Szokolai Lászlóit Ezután a városi KISZ-bizott ság kialakításánál hagyomá­nyos módon szavazták. A személyeket nem döntötték el, csak a helyet jelölték meg. A városi KISZ-bizott- ság titkárának újra Szoko­lai Lászlót választották. Be­fejezésül 3 főt választottak a KISZ megyei bizottságá­ba. ☆ Küldöttértekezletet tartott szombaton délelőtt Pásztón a városi KISZ-biiZottság, ahol a (területen működő alapszer- vezeték képviseletében érke­zett ötven fiatal’ mellett je­len voltak a város párt-, ál­lami és társadalmi vezetői s ott ültek a megyei párt- és KlSZ-hizottság képvise- leiében érkezett vendégek, hogy megvitassák a városi bizottság írásos beszámolója alapján a XI. kongresszus óta eltelt időszakban vég­zett mozgalmi munka tapasz talatait, valamint a város bizottság által készíteti programtervezetet. Az írásos anyagokhoz Szvetlik Mária, a városi KISZ-biizottság titkára fű­zött szóbeli kiegészítőt; elöl­járóban leszögezte, hogy £ KISZ, az MSZMP ifjúsági szervezeteként, azzal straté­giai szövetségben kíván együttműködni a jövőben, a mozgalom tagjainak határo­zott szándéka változtatni az nek —, ha komoly szerepet kíván játszani az ország po­litikai életében — párttá kell alakulnia. Az országos gyűlés résztvevői nagy több­séggel elfogadták Csengey Dénes író javaslatát, hogy alakuljon egy páritszervező- dést előkészítő bizottság, amely két hónap múlva je­lentést tesz majd az elnök­ségnek. A gyűlés első napjának a tervezeték feletti vita,, s a párttá alakulás kérdése mel­lett kiemelt témája volt egy határozottan politizáló, saját sajtóorgánum: napilap alapí­tása is. Az alapszabálynak és a mozgalom politikai program­jának vitáival folytatta mun­káját vasárnap a Magyar Demokrata Fórum első or­szágos gyűlése, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. A délelőtti vita kezdetén a küldöttek nagy szótöbbség­gel elfogadták azt a javas­latot, hogy más pártnak a tagja ne lehessen, az MDF választott tisztségviselője. Az országos gyűlés részt­vevői több határozatot fo­gadtak el. Felkérik a ma­gyar kormányt, hogy a leg­utóbbi romániai fejlemé­nyekre és a hat román po­litikus nyilatkozatára tekin­eddigi munkastíluson, olyan élő közösségekre épülő szer­vezet kialakításán dolgoz­nak, amely a jelen politikai küzdelmékben képes érvé­nyesíteni a tagság akaratát Egyenjogú és érdemi pár­beszédre törekednek az újonnan alakult szervezetek, kel, s nem térnek ki a po­litikai vitáik, ütközéseik elől Majd arról szólít, hogy a KISZ-es fiatalok nélkül el­képzelhetetlen a gazdasági és poli tikai kibontakozás : kiállnak a gazdasági meg­újulást elősegítő reformokért Bár nem támogatják a mun­kanélküliség bevezetését harcolnak a kapun belüli csellengés ellen, de halaszt­hatatlannak tartják a bérre­form megvalósítását, s dön­tő beleszólást akarnak a fia­talokat érintő kérdésekben. Az itt élők problémáit első­sorban helyben kell megol­dani, de ehhez szükséges £ helyi nyilvánosság és a köz­élet erősítése. Ehhez azonban a KISZ- nek is növelnie kell a tö­megbefolyását, de gondot Okoz a fiatalok el­fordulása: egy év alatt több mint 200 fővel csökkent a területen a tagság létszáma. Pedig minden politikái szer­vezet szava annyit ér, amek­kora tömeg áll a háta mö­gött. Az alapszervezetekben folyó munka sem megfele­lő, állandóak a kédergon- dok, megszűnték a vitakö­rök és a szákszervezeti ifjú­sági tage,zat ge váltotta be a reményeket. S a városi pártbizottsággal a kapcsolat eddig jobbára kimerült a számonkérésekkel. A beszámolót követő vitá­ba,n elhangzott egyebek mel­lett, hogy a munka hazánk­ban az utóbbi időben leér­tékelődött, a műhelyek el­néptelenednek, pedig ha itt nem történik változás, nem­hogy megújulás, de gazda sági csőd várható, a meg ájulásban viszont a hosszé ideje funkcióban levő veze­tők nem igazán par;n°rek Magáról a KISZ-ről jzólv,; hozzátették, számos oka var a fiatalok bizalomvesztésé­nek, sokaknak a család élet- feltételeinek megteremtésé­tettel kérje a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácsko­zó Testületének sürgős ösz- szehívását e tárgyban. „Szabadságot, független­séget, demokráciát!” cím­mel politikai nyilatkozatot fogadtak el a küldöttek. Az alapszabály és a prog­ram elfogadását követően a vidéki és budapesti szerve­zetek delegátusai 15 tagú elnökséget és országos vá­lasztmányt választottak. Ezután nemzetközi sajtó- tájékoztatón ismerették az elnökség tagjai a szervezet politikai céljait és azok meg­valósításásnak eszközeit. Elöljáróban Bíró Zoltán, az elnökség tagja elmondotta: a gyűlésen résztvevők többsé­gi döntése alapján az elnök­ség azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg a felté­teleket a pártalakításhoz. Erről annyit mondott még, hogy nem ideológiai pártot fog a Magyar Demokrata Fórum szervezni, s nem fog részérdekeket képviselni sem mozgalomként, sem pártként, hanem a nemzet és a demokrácia ügyét együtt kívánja képviselni. A szervezet a lassan kialakuló többpártrendszerben a poli­tikai középmezőnyben kí­ván elhelyezkedni. ért váJ,lait többletmunkák miatt nem marad 1 ideje mozgalmi tevékenységre, de ákdik eddig se szaggatták a2 istrángot, azokért nem kár legyen inkább a „kevés oroszlán”. A párt—KISZ- kapcsolatról többen úgy vé­lekedtek, ideje lenne végre normális kétoldalú partneri viszont kialakítani. A vita során szót kért Szilágyi Albert, a városi pártbizottság első titkára. Elmondotta egyebek mel­lett, hogy azokkal ért egyet, akik szembe mernek nézni a valósággal, s keresik a gazdasági és politikai vál­ságból való kivezető utat. Ebben helyi szinten nagy jelentősége van a küldöttértekezletnek, mert arra keresi a választ, hogyan lehetne a városban és kör­nyékén tartalmi korszerű­sítést, hatékonyabb kapcso­latrendszert kialakítani. Kri­tikusan szólt azonban a vá­rosban működő KISZ-es szervezetek munkájának fo­gyatékosságairól, mondván, tevékenységükben elsikkad a permanens politizálásra való törekvés. A most kiadott progra­mot, — amely egyébként tar­talmában megállja helyét, konkrétabbá kell tenni, mert a tagság csak meghatározott célokkal tud azonosulni. S ezzel párhuzamosan a KISZ- nek nagyobb követelmé­nyeket kell támasztani az alapszervezetek és a tagság felé. Az első titkár szólt a párt és a KISZ újszerű kap­csolatáról; stratégiai szö­vetség — minőségileg újat jelent, szó se lehet ezentúl közvetlen beavatkozásról, de úgy véli, orientálni to­vábbra is kell pozitív célok felé a fiatalokat. A vita lezárását követően a küldöttek megválasztották a 11 tagú városi bizottsá­got. A szavazás során ismét bizalmat kapott Szvetlik Mária, a városi bizottság tit­kára. A megyei küldöttérte­kezleten Sálekné Volek Zsu­zsanna, Tóth László és Neu­mann Tamás, míg a kong­resszuson Tóth László képvi­seli a pásztói KISZ-es fia­talokat. Á. T. — B. K. (Folytatás az 1. oldalról.) Szombaton, az éjszakai órákban hazaérkezett Buda­pestre Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöké, aki Há­gában • részt vett a 24 államr és kormányfő részvételével rendezett környezetvédel­mi csúcstalálkozón. Kíséretében volt Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, Perczei György kör­nyezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszterhelyettes, valamint Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Várko- nyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács hivatalá­nak elnöke. Jelen volt Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykö­vete. A hágai környezetvédelmi csúcstalálkozóról hazatérő­ben, a repülőgép fedélzetéin Németh Miklós miniszter­elnök nyilatkozatot adott a Magyar Hírlap, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítói­nak. Elöljáróban elmondta, hogy néhány hónapja, Michel Ro­card francia miniszterelnök­től értesült a bioszféra.- és ezen belül az ózonlyukprob-> léma megoldására tervezett elképzelésekről. Már akkori telei on bes z élgetésük alkal- mával szóba került, hogy olyan globális kérdésről van szó, amelyben a- megoldásra csak a világ országainak ösz* szefogásával van mód, ám egy közös felhívás ténye is üzenetértékű lenne. Michel Rocard akkor így fogalmazott: örömmel vennék, ha a szo­cialista országok közül a re­formok útját járó Magyaror­szág csatlakozna ehhez a felhíváshoz. — Ez a felhívás, deklará­ció, nem hagyományos érte­lemben vett nemzetközi jogi szerződés, hanem inkább el­ső állomása annak, hogy rá­irányítsuk a figyelmet a lég­kör védelmiének fontosságá­ra, s a hágai program ezt a célt jól szolgálta — mondot­ta Németh Miklós. — Látni kell ugyanakkor, hogy a munka neheze még csak ez­után következik. A levegő szennyezettsége nincs tekin­tettel az államhatárokra, a bioszférában nem is lehet határokat húzni. Tehát, ha a Hágában aláírt nyilatkozat csak 24 ország kezdeménye­zése marad, akkor nem lesz igazán eredményes. Ezért lenne fontos —, ahogy a konferencia zárómegbeszélé­sén Ruud Lubbers holland miniszterelnök hangsúlyoz­A Román Kommunista Párt hat volt vezető tagja nyílt levelet intézett Nicólae Ceausescu elnökhöz. A párt vezetőjét és a Román Nép­köztársaság államfőjét a szo­cializmus lejáratásával és az ország gazdaságának tönkre­tételével vádolják. Az alá­írók megállapítják, hogy a helsinki záródokumentum előírásániák megszegése miatt Románia teljesen elszigete­lődött a nemzetközi közös­ségtől. Követelik az alkot­mányos garanciák helyreállí­tását és felszólítják Ceasescu elnököt a falurombolási program feladására. „A németek, a magyarok és zsidók tömeges emigrálá- sának már a puszta ténye is tanúsítja, hogy a kényszer- asszimilálás politikáját fel kell adni” — hangoztatták a levélírók. A BBC rádió világhírszol­gálata szombaton ismertette a nyílt levelet, amelynek alá­írói között van, a Román Kommunista Párt Politikai Bizottságának két volt tagja, Gbeorghe Apostol és Ale- xandru Birladcau, továbbá Comel Manescu volt külügy­ta —, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhíváshoz, s az országok közötti együtt­működés erősödjön a környe­zetszennyezés megakadályo­zásában. — Sokaknak feltűnt, hogy a hágai konferenciáról hiá­nyozták a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyilatkoza­tot sem az Egyesült Álla­mok, sem a Szovjetunió, én azonban azt hiszem; hogy ennek nem politikai oka volt, s nem is az, hogy a két ország nem támogatja a kör­nyezetvédelem ügyét. A fran­cia diplomácia már Mitter­rand elnök moszkvai látoga­tásakor említést tett a szov­jet vezetésnek a hágai, nyi­latkozat gondolatáról, s Moszkvában üdvözölték a kezdeményezést. Nem, tekin­tem véletlennek azt sem, hogy Hágában az állam- és kormányfők tiszteletére adott vacsorán a holland minisz­terelnök elsősorban azokra emelte poharát, akik nem ültek ott az asztalnál, jelez­ve: számít arra, hogy mielőbb más országok is csatlakoznak az egyezmény­hez. A hollandiai látogatás alat­ti kétoldalú megbeszélések­ről, Németh Miklós elmond­ta: három találkozó — a holland, a svéd és a francia miniszterelnökkel — vi­szonylag hosszabb ideig tar­tott. Sikerült véleményt cse­rélnie Helmut Kohllal, az NSZK kancellárjával; Felipe González spanyol, Gro Har­lem Brundtland norvég és Brian Mulroney kanadai kor-_. mányfővel is. Néhány perces beszélgetésre jutott idő Fran­cois Mitterrand francia és Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. A partnerek nagy érdeklődést mutattak a ma­gyarországi események iránt, hangot adtaik szimpátiájuk- nák, s felhívták a figyelmet az előrehaladás összehan­golt, jól kiszámított tempó­jának fontosságára. Különö­sen Felipe González hangsú­lyozta — a spanyol tapasz­talatok alapján —, hogy egy, a demokráciába történő bé­kés átmenet programjának megtervezése és megszerve­zése életbevágóan fontos fel­adat. Egyik-másik partnerem egyenesen úgy fogalmazott : ha ötven év múlva forgatni fogják a történelemkönyve­ket, e demokratikus átalakí­tásra talán két modellt fog­nak találni, a spanyol és a magyar gyakorlatot — mond­ta Németh Miklós. — A kétoldalú kapcsola­tok keretében szót váltot­tunk az EGK 1992-re terve­zett egységes belső piacának miniszter. Aláírta a levelet Constantin Parvuléscu, a Ro­mán Kommunista Párt egyik alapító tagja is. A BBC kelet-európai tudó­sítója szerint a most közzé­tett nyílt levél az eddigi leg- fajsúlyosabb támadás, amely Ceausescu elnököt valaha is érte azóta, hogy a hatvanas évek közepén a párt élére került. Gbeorghe Apostol; a román szakszervezeti szö­vetség egykori vezetője, az ötvenes évek közepém a párt első titkára is volt. Egy to­vábbi aláíró, Silviu Brucam professzor, egy időben a Scinteia főszerkesztője, majd Románia ENSZ-nagykövete volt, aki a közelmúltban ön­állóan is tiltakozott a ro­mániai elnyomás miatt. Az aláírók szerint Romá­niában „gyakorlatilag fel­függesztették az alkotmányt”. A román államfőt azzal vá­dolják, hogy „semmibe veszi és megsérti az alapvető em­beri jogokat”. Kiváltképpen élesen bírálják a több ezer falu lerombolását előirányzó „szisztematizálási”’ progra­mot. hatásáról. Ezzel kapcsolatban különösen Ingvar Carlsson hangsúlyozta: már a felké­szülés során szoros együtt­működést kell kialakítani a piacon kívüli országiakkal, nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy ez a lépés Európát két részre szakítsa. Utalt arra, hogy a svéd kor­mány, a szociáldemokrácia, s maguk az EFTA-országok is azon lesznek, hogy ez ne kö­vetkezzék be. — Nagyon érdekes volt számomra, hogy González miniszterelnök vázolta el­képzeléseit arról, hogyan le­het megvalósítani a fellendü­lés politikáját, az infláció visszaszorítását. Kérdésem­re elmondta, hogy szerinte nincs más út, mint a bérek hosszabb-rövidebb ideig tör­ténő befagyasztása és a leérté­kelési politikával való drasz­tikus szakítás. Kisebb vita után természetesen tisz­táztuk, hogy a gazdaságok­nak mely állapotában, mi­lyen pozíciójában célszerű egy ilyen akcióhoz hozzákez­deni, hiszen, kétségtelen : a spanyolországi gazdasági váltás időszakában, a piacépí­tésnek és a piacgazdasági eszköztárnak sokkal kiérlel­tebb pozíciójára lehetett tá­maszkodni, minit jelenleg Magyarországon. — Az elmondóttákból is kitűnik, hogy egy ilyen ta­nácskozás nemzetközi isme­retségekre, új kapcsolatok felvételére, az esedékes meg­hívások megerősítésére, a programok egyeztetésére is kiválóan alkahnas. Tárgyaló- partnereink közül többen megerősítették az én meghí­vásomat, így például Hol­landiába az év második fe­lében, késő ősszel várnának, a norvég miniszterelinök-asz- szony pedig a bergeni kör­nyezetvédelmi konferenciára hívott meg, javasolva, hogy egyúttal hivatalos látogatásit is tegyek országában,. Ami leendő vendégeinket illeti: Kohl kancellár megerősítet­te, hogy — még, ha akár egy rövid munkanapra is — mindenképpen eflilátógát Ma­gyarországra az év második félében. Carlsson miniszter- elnök ugyancsak tervbe vet­te a látogatást, erre legké­sőbb a jövő év elejéig sor kerül. Anélkül, hogy felso­rolnám az összes meghívást, látható, hogy ez alatt az in­tenzív, 24 órás látogatás alatt szinte két év nemzetközi programját lehetett sűrítve lebonyolítani, remélhetően hasznos munkát végezve a magyar társadalmi folyama­tok külföldi megismertetésé­ber; — fejezte be nyilatko­zatát Németh Miklós. Izraeli— palesztin szimpózium „A békéhez vezető út” cím­mel New Yorkban, a Colum­bia Egyetemen izraeli—pa­lesztin szimpóziumot tarta­nak, amelyen részt vesz töb­bek közt az izraeli parla­ment négy jelenlegi és négy volt képviselője, valamint a Palesztin Nemzeti Tanács hat tagja. Az első ilyen jel­legű tanácskozáson a felszó­lalók főként a palesztin—iz­raeli párbeszéd és a palesz­tin állam létrehozása mel­lett foglaltak állást. A hétfőig tartó háromna­pos konferencia egyik részt­vevője, az izraeli katonai hírszerzés egyik volt vezető­je kijelentette, hogy az izra­eli kormánynak el kellene fogadnia a palesztin állam létrehozását. Jehosafat Har- kabi szombati beszédében leszögezte: Izrael eltorlaszol­ja a békéhez vezető utat az­zal, hogy ragaszkodik az „egy állam” formulához. Egyúttal bírálta azt az izraeli tör­vényt is, amely megtiltja a palesztinokkal való kapcso­lattartást. KISZ-kiildöttértekezleten Balassagyarmaton és Pásztón Volt román vezetők nyílt levele a BBC-ben Ceausescuhoz

Next

/
Thumbnails
Contents