Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 59. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön, reggel 9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. . Németh Miklós: A demokrácia, az alkotmányosság alapja a gazdasági fejlődésnek Szovjet vendégek Salgótarjánban Megállapodás a barátsági munka megújítására — Az új alkotmány sza­bályozási elveinek- ország- gyűlési vitája — úgy gondo­lom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán — törté­nelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomása. A vitában részt vesznek a „hagyományos" társadalmi szervezetek, az egyházak, az alternativ szervezetek és más politikai szerveződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleményképes tár­sadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szö­gezte le elöljáróban a mi­niszterelnök. Társadalmunk állapotvál­tozásának ütemét és irányát jól mutatja, hogy amíg 1988 tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitat­ja, hogy nem a régi alkot­mány módosítása, hanem új alkotmány kidolgozása szük­séges. Mintahogy azt sem vitatja senki, hogy az alkot­mányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szer­vezet vagy csoport sem sa­játíthatja ki. Üj alaptörvé­nyünknek a nép nem társ­szerzője, hanem autonóm al­kotója kell legyen. Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény. hogy az 1948—49-ben kialakult társadalmi-gazda- sági-politikai rend — amely­nek jogi leképezése volt az 1949-es alkotmány — mái nem alkalmas kerete a mo­dern ipari világhoz történő felzárkózásnak. A szocializmus modellvál­tása tehát elkerülhetetlen Fogalmazzunk egyértelműen a bürokratikus, túlcentrali­zált, államszocialista tár­sadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott: fejlődésképtelennek, a mo­dernizáció fékezőjének bi­zonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagá­ban kevés; csak törékeny, történelmileg múlandó ered­ményei lehetnek, és a visz- szarendeződés Damoklész kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett. Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk ma­gunk és a múltunk közé anélkül, hogy térténelmi utunk értékeit megtagad­nánk. Egyre több szocialista or­szágra jellemző már a fel­ismerés; eddigi gyakorla­tunkban a demokrácia igen­csak erőtlenül működött. Csaknem általános véle­mény, hogy a valódi demok­rácia az emberarcú és em­berközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista orszá­gokban a demokrácia kifej­lődéséhez kiterjedt jogalko­tási munka, a » demokrácia jogi garanciáinak kialakí­tása szükséges. Amit viszont, mi magya­rok szipte egyöntetűen nél­külözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluraliz­mus, vagyis a különböző érdekek intézményes poli­tikai kifejeződése. Én nem tartom lényeges­nek. ha úgy tetszik vízvá­lasztónak, hogy van-e jel­ző a demokrácia előtt. Általában vett demokrati­kus modell ugyanis nem lé­tezik. Vannak viszont az egyetemes emberi fejlődés örökségét képező demokrati­kus alapelvek, amelyeket adott társadalmi rendszer­ben, adott kulturális és tör­ténelmi hagyományok köze­gében sajátosan érvényesí­tenek. Ez a mi demokráci­ánkban is igaz kell legyen. A lényeg az, hogy a de­mokratikus elvek szervesen összekapcsolják a szocialista eszméktől vezérelt hatalmat és a társadalmat, és, hogy a demokratikus elvek alap­ján nyugvó politikai rend­szer egyben működőképes is legyen. Hogy ez hogyan működ­het egyáltalán, .vagy a le­hető legjobban, azt nem le­het általános érvénnyel meg­határozni. De valamilyen formában meg kell próbál­ni. Most a társadalom po­sége — múltbeli tapasztala­tai, a jelen törekvései és jövőképe alapján — a több­pártrendszerben látja a de­mokrácia garanciáját. Te­remtsük hát meg ennek fel­tételeit, de felelősen és el­hivatottan! És ne legyünk se különösen büszkék, se szégyenlősek amiatt, hogy saját utunkat járjuk. Erőn­ket most nem kell magya^ rázkódásra vagy védekezés­re fordítani : mert nem vi­tatja már senki, hogy min­denkinek joga van a saját út megválasztásához. Kon­centráljuk tehát energián­kat arra, hogy ezt az utat kiépítsük és járhatóvá te­gyük. És hatástalanítsuk, ne pedig felrobbantsuk az út menti, múltból itt maradt „időzített bombákat"! Mert vannak ilyenek; mert voltak bűnök és e bű­nöknek áldozatai. Őket mi most megkésve — de a tör­ténelmi lehetőséggel azonnal élve — rehabilitálni fogjuk. A tények feltárása, összeil­lesztése és minősítése törté­nészi alaposságot, igazságos mérlegelést, tárgyilagosságot, távolságtartást, érzelemtől és indulattól mentes megköze­lítést és értékelést igényel. Ez rendkívül időigényes fel­adat. Elégtételt akarunk szol­gáltatni, és nem azt keresni: kin lehet elégtételt venni. üldözésre vállalkoztunk. Még meglévő sebeket akarunk gyógyítani, s nem begyógyul­takat feltépni! Ha nemzeti összefogást és közmegegye­zést akarunk, nem tehetünk mást. — Ha az előbbiekben arra utaltam, hogy az 1949-es al­kotmányunk az akkori tár­sadalmi-politikai viszonyok terméke volt — joggal adó­dik a kérdés, ma milyen viszonyok szülik új alkotmá­nyunkat? Természetesen nem támaszkodhatunk — egyéb­ként sohasem volt — stabil, megszilárdult politikai viszo­nyokra. Mégis joggal vár­hatjuk, hogy időtálló alap­törvényünk legyen, mert az stabil értékekre támaszko­dik, és átfogó fordulatot alapoz meg a társadalom ál­tal létrehozott és az általa is ellenőrzött államrendszer irányába. Sokan kérdezik : tényleg az új alkotmány megalkotá­sa, valóban a jogi garanci­ák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota romlik, az oktatás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek ellenére az én vála­szom határozott igen! Mert tapasztalhattuk: jogi garan­ciák nélkül nincs demokrá­cia, demokrácia nélkül nincs alkotmányosság, s alkotmá­nyos jogrend nélkül nincs biztos alapja a gazdasági fejlődésnek. S ha a gazda­ság nem fejlődik, nincs alap­ja, forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi felemelkedésének. Ezt tudva indokoltnak fo­gadhatjuk el, hogy most át­menetileg a politikai intéz­ményrendszer reformja — év­tizedes lemaradása után — elébe vágott a gazdasági re­formoknak. De ez csak át­meneti lehet. Hazánkat Európához akar­juk felemelni. Tudjuk: nagy a szintkülönbség, és ez csak fokozatosan történhet. A sikeres átmenethez min­den lépésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy visszazuhanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatá­roznunk, hogy követni tud­janak bennünket azok, aki­kért előrehaladni egyáltalán érdemes. Mert támaszunk csak követőinkben van. szélsőségeket csak kevesen követnek! Erő csak a cent­rumban van, s a centrumot a reform köré kell meg­szervezni! A kormány ezt akarja, s ez áz, amit én re­formcentrumnak nevezek. Ne feledkezzünk el róla: az ezeréves magyar történe­lemben mindig csak akkor volt . eredményes a gazda­ság- és társadalomépítés, amikor a reformok útját jártuk, amikor a reformo­kat erős, a társadalom tá­mogatását élvező kormány­zat vezérelte. Bízom benne, hogy az átmenet karakterében és az új modell tartalmában egyet­értés alakítható ki a társa­dalomban és a politikai élet lényeges szereplői között. Egyetértésre kellene jut­nunk az emberarcú, közös­ség- és környezetbarát, ugyanakkor a társadalmi jólétet hatékony gazdaság­gal megalapozó szocialista társadalom szükségességé­(Folytatás a 2. oldalon) Neves vendégek: Nyikolaj Vlagvimirovics Kosztyu- csenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazga­tója, valamint Ivan Mihaj- lovics Vaskeba, a Szovjet­unió nagykövetségének ta­nácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője látogatottak tegnap Salgó­tarjánba. Az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának .székházában dr. Gordos Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei koordinációs bizottságának vezetője fogadta a vendé­geket, majd tájékoztatást adott Nógrád politikai életé­ről, a párt előtt álló idő­szerű feladatokról, és a ba­rátsági munkáról. A talál­kozón részt vett dr. Csong- rády Béla, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és dr. Ablonczy Lászlóné, a salgótarjáni Kohász Műve­lődési Központ igazgatója. Dr. Gordos János szólt az MSZMP megújításával kap­csolatos teendőkről, azok előkészítéséről. Elmondta, hogy a jelenlegi politikai, gazdasági helyzetben a ba­rátsági munkának is mind nagyobb lesz a jelentősége. Ennek kapcsán tett említést az egyéni tagság lehetősé­gének megteremtéséről. Fontos mozzanatához, tény­leges céljához érkezett ez­után az összejövetel: a Szov­jet Kultúra és Tudomány Háza, az MSZBT megyei koordinációs bizottsága és a Kohász Művelődési* Központ Beszélgetésre invitálta teg­nap a Salgótarjáni Városi Ta­nács a megyeszékhely ki­emelt ipari üzemeinek, szö­vetkezeti érdekképviseleti szerveinek gazdasági és po­litikai vezetőit. A jelenlévőket Plachy Pé­ter, a városi pártbizottság első titkára1 köszöntötte, majd C. Becker Judit, a városi tanács elnöke adott tá jékoztatást az ez évre szóló tanácsi feladatokról. Nagy­szabású tervek megvalósítá­sához alighá foghat a vá­ros, hiszen a fejlesztési fej­kvóta és a céltámogatások csökkentése miatt az eddig számításba vett pénz egy- harmadáról kell lemondania. S noha a tanács mintegy 300 millió forint erejéig vál­lalta az eladósodást, s ebből következően a 2003-ig szóló törlesztési kötelezettséget, az eredeti célok közül így is né­hányat el kell ejtenie. A következőkben dr. Re- ichard Jenő, a Madzsar Jó­zsef megyei kórház főigazga­tó főorvosa a megye lakos­ságának egészségi állapotá­ról vázolt fel — korántsem biztató képet. Az a csecsemő, aki Nógrád,ban születik meg, eleve rövidebb életre számíthat, mint az ország más vidékein, az országos átlagot kivált a középkorú férfiak halálozási aránya haladja meg. A vezető halálokok közül az országostól több nálunk a szív, érrendszeri megbete­gedés, a rokkantosítási szá­zalék is meghaladja a ha­együttműködési megállapo­dást kötött. Ebben egyebek közt rögzítették a részt vevő felek a magyar—szovjet gazdasági, műszaki, tudo­mányos' és kulturális kap­csolatok, valamint a szovjet békepolitika eredményei­nek és jelentőségének széles körű megismertetésében való közreműködésüket. A megállapodás célja, hegy korszerűsítse és gazdagítsa mindezek megvalósításának feltételeit, s új alapokra helyezze az együttes tevé­kenységet. Az okmány alá­írásával az idei közös prog­ramokat is elfogadták. Ezt követően Nyikolaj Vlagyimirovics Kosztyu- csenko és Ivan Mihajlovics Vaskeba dr. Gordos János társaságában ellátogatott a megyeszékhely egyik patinás gyárába, a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárba, ahol Ozsvárt Lászlóval, a nagyüzemi pártbizottság titkárával és Tóth Jánossal, a gyári MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnökivel talál­koztak. Tájékozódtak az SVT gazdasági, mozgalmi életéről, majd üzemlátoga­tásra indultak, ahol megis­merkedhettek az üzem ter­mékeivel. Délután felkeresték a Ba­lassi Bálint megyei könyv­tárat, 'a szakszervezetek megyei tanácsa székházát, majd részt vettek azon az emlékünnepségen, amit az első űrhajós, Jurij Gagarin születésének 55. évfordulója tiszteletére rendeztek a róla elnevezett salgótarjáni álta­lános iskolában. zait, részint azért, mert re­habilitációval senki nem akar foglalkozni. A magas vérnyomás miatti agyvérzés gyakoriságában ugyancsak „előkelő” helyet foglal el Nógrád, s növekszik az emésztőtraktussal összefüg­gő, valamint az agyi daga­natok száma. A legdrámaibb helyzetbe azonban azok kerülnek, akiknek veseműködése át­menetileg vagy véglegesen megszűnt. A megyében jelen­leg 30—40 krónikus vesebe­teg él, s szorul rá a heti kétszeri művesekezelésre, to­vábbá többek mérgezés, bal­eset után megszűnt vese­működését ugyancsak a mű- vesekészülék állíthatja hely­re. Nógrád az egyetlen me­gye, ahol máig nincs diali- ziskészülék ! Egy hatkészülékes művese- állomás teljes költsége mint­egy 40 millió forint, a kór­ház számára önerőből elér­hetetlen. Döbbent csend követte a főigazgató főorvos szavait. Majd a jelenlévők egyöntetű­en kijelentették, ez az álla­pot tűrhetetlen, megoldása halaszthatatlan. Anyagi hoz­zájárulását azonnal bejelen­tette az SKÜ, az SVT, a NÁÉV, a BRG, a Vegyép- szer, az ipari szövetkezetek szövetsége. Ugyanakkor in­dítványozták: miután a mű- veseállomás létrejötte az egész megye érdeke, a me­gye összefogásával valósul­jon meg. (Az ezzel kapcsola­tos 1elhívás lapunk egy ké­sőbbi számában jelenik meg.) litikai erőcsoportjainak több- Rehabilitálásra és nem bűn­Az ülésteremben Döbbenetes helyzetkép Müveseállomást Nógrád megyének!

Next

/
Thumbnails
Contents