Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ Major László nyilatkozata a Központi Bizottság keddi üléséről Folytatódott az MSZMP találkozósorozata (Folytatás az 1. oldalról.) vállalkozások szabadságát. Egyetért azzal, hogy az or­szág költségvetését a társa­dalom ellenőrizze. A fel­adatok megvalósításához a források bővítésére törek­Az MSZMP fontosnak tartja a társadalmi és a létbiztonság újrateremté­sét hazánkban; szükséges­nek a családok támogatá­sát, a fiatalok helyzetének javítását. Az anyag kitér az MSZMP külpolitikai törekvéseire is. Leszögezi : az MSZMP kato­na; tömbök nélküli, fegy­vermentes, békés világ meg­teremtésében érdekelt. Ezért támogatja a külföldi csapa­tok kivonását minden or­szágból. Hisz az egyenrangú, szuverén nemzetek közös­ségében, baráti kapcsolatot akar a szomszédos népek­kel. A párt fontosnak tart­ja a világban élő magya­rokkal a szoros kapcsolat­tartást. A Központi Bizottság elé kerülő tézisek a párt rö­vid távra szóló akcióprog­ramját fogalmazzák meg, s ez az anyag nem tekinthető a párt hosszú távra szóló programnyilatkozatának — azt a következő pártkong­resszusig kell kidolgozni. Az írásos anyaghoz Be- recz János, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagja fűz majd szóbeli kiegészítést. A Központi Bizottság má­sodik napirendként Szűrös Mátyásnak, a Központi Bi­zottság titkárának tájékoz­tatóját hallgatja meg idő­szerű nemzetközi témákról, köztük a világpolitika és a kétoldalú kapcsolataink legfontosabb kérdéseiről. Eh­hez a témához nem készült előzetes írásos anyag. A szóvivő elmondta, hogy egyéb kérdéseket ;s meg­Várkonyi Péter Becsbe utazott Várkonyi Péter külügyminiszter március 5-én, vasárnap Becsbe utazott, ahol részt vesz a,z európai hagyományos fegy. veres erekről, valamint a bizalom- és biztonisóigierösítő intézkedésekről folytatandó tárgyalások ünnepélyes meg­nyitásén. (MTI) Várkonyi—Baker találkozó Váirikon-yd Péter külügymi­niszter, aki vasárnap, kora délután Becsbe érkezett, né­hány órával később a Hil­ton Szálló Lehár-termében találkozott James Baker am erikái külügyi mi mi s zitier ­rel. Az ötvenperoes megbe­szélésről ' Várkonyi Páter a következő nyilatkozatot ad. ta az MTI bécsi tudósítójá­nak: — össze ismerkedésünk percei után nagyon kelle­mes, jó hangulatú, barátsá­gos eszmecserét folytattunk a magyar—amerikai kap­csolatoknak azokról a kér­déseiről, amelyek napiren­den szerepelnek a kétoldalú viszonyban. Baker kifejezés­re juttatta, hogy amerikai részről támogatják a Ma­gyarországon. megvalósuló politikai és gazdasági re­formprogramot, s felajánlot­ta, hogy szívesen segítenek nekünk a piacorientált gaz. d a sag megteremtésében. Mindketten nagy jelentősé­get tulajdonítottunk az európai leszerelésről és bi­zalomé r ősit és ről most Becs­ben elkezdődő konferenciák­nak. Kifejeztük reményün­ket, hogy ezeken fontos megegyezéseik jönnek majd létre. Megállapodtunk, hogy mj ndkét részről napirenden tartjuk Bush elnök magyar, országi látogatását. Meg­erősítettem, hogy szívesen látjuk Magyarországon az elnököt, fenn akarjuk tar­tani a magas szintű érintke­zések és kapcsolatok rend­szerét, szeretnénk előrelép­ni gazdasági és egyéb irá­nyú együttműködésünk te­rén. Á kisgazdapárt fővárosi és debreceni tagtoborzó gyűlései A Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt a szegények pártja, de a reménység pártja is — han­goztatta beszédében Oláh Sándor, a párt ellenőrző bizottságának elnöke szom­baton, az Egyetemi Szín­padon tartott fővárosi tag­toborzó nagygyűlésen. Politikai zászlóbontást jel­ző beszédének elején rámu­tatott: először az FKGP han­goztatta nyíltan hazánkban, hogy a jelenlegi válságból a kivezető út a többpárt­rendszeren alapuló pluraliz­mus. A kisgazdapárt az egész nép iránti felelősséggel kíván politizálni, mégpedig e hármas jelszó jegyében: Isten, haza, család. A külpolitikai kérdésekről szólva mondotta: tárgyszerű, becsületes, kétoldalúan meg­tárgyalt, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra kell töreked­ni a Szovjetunióval. Ne ál­tassa magát senki olyan sem- legességi jelszavakkal, ame­lyeket becsülettel nem kép­viselhet reálpolitikai, közeli célkitűzésként. Ugyanak­kor az FKGP elkövgt min­dent a teljes szuverenitás helyreállítására — hangoz­tatta Oláh Sándor. Boross Imre, a kisgazda- párt pártfőügyésze arról be­szélt a tagtoborzó nagygyű­lésen, hogy ezt a párt nem akar mégegyszer 1956-ot amelyet egyébként — a tör­ténelem tanúsága szerint természetes — atrocitásokkal kísért szabadságharcnak £s népfelkelésnek ítélt. A jog­államiság megteremtését, a demokratizálódást úgy akar­ja megvalósítani, hogy az átmenet békésen, megfontol­tan menjen végbe. ☆ Több mint 100 alapító taggal szombaton megalakult a Független Kisgazda-Föld­munkás és Polgári Párt Haj- dú-Bihar megyei szervezete. A Hazafias Népfront debre­ceni székházában megtartott tagtoborzó megyegyűlés résztvevői úgy döntöttek, hogy március 15-én részt vesznek a Petőfi- és a Kos- suth-szobornál megrende­zésre kerülő városi ünnep­ségeken. Mint megfogalmaz­ták: március 15.-e olyan nemzeti ünnepünk, amelyen minden haladó erőnek együtt kell demonstrálnia a társa­dalomért érzett felelősségét. (MTI) tárgyal a testület, majd ar­ra a kérdésre, hogy mi az MSZMP álláspontja március 15-e méltó megünnepléséről, így válaszolt: — Március 15 -e valószí­nűleg szóba kerül majd a Központi Bizottság ülésén is, hiszen az MSZMP a Ha­zafias Népfronttal együtt elindítója volt annak a ja­vaslatnak, hogy az 1848-as forradalom kitörésének nap­ja nemzeti ünnepünk és munkaszüneti nap legyen. A pártnak az az álláspont­ja, hogy ennek a nagy ünnepnek nem szabad a nemzetet megosztania, ha­nem éppen ellenkezőleg, a nemzeti egyetértés és kon­szenzus ünnepévé kell len­nie. Ezért az MSZMP tá­mogatja a Hazafias Nép­front február 18-i kiáltvá­nyát, amelyben arra szólí­totta fel népünket, hogy a nemzet együtt ünnepelje meg március 15*ét. (MTI) Húszéves az DGROFIL (Folytatás az 1. oldalról.) szül. Már új megrende­lése is van. A Nógrádi Béke Tsz, valamint az Orion üze­mében készülnek folyamatos festöde megvalósítására. Ez utóbbiban a dél-koreai Samsung cég által gyártott műanyag tv-kávát kell fes­teni különleges eljárással. Üjabban két ismert osztrák épületgépészeti vállalat is érdeklődik az AGROFIL fo­lyamatos automata festödéje iránt. . . ☆ Az AGROFIL, fennállásá­nak két évtizede alatt Sal­gótarjánban megépített ezer lakást, számos középületet. Most például a balassagyar­mati Crossbar-telefonköz­pont épületének kivitelezésén munkálkodnak. Az obiigát születésnapi jókívánságok stílusában mondanám is, építsék még sok-sok évig, dehát hogyan is lehetne ilyesmit kívánni, amikor a telefonközpontot még az idén át kell adni. Pontosan határ­időre, netán kicsit hamarább. Ahogyan az AGROFIL-tól megszokták. Cs. G. (Folytatás a 1. oldalról.) gyökereznek, hogy az ifjúság nem vehetett részt a min­denkori politika alakításában. Az MSZMP-nek ma az az érdeke, hogy az ifjúság, mint fontos társadalmi csoport, valamilyen formában jelen legyen a „nemzeti kerék­asztalnál” és az azt előké­szítő konzultációkon is. Stumpf István úgy érté­kelte ezt a találkozót: az MSZMP először fordít in­tézményesen figyelmet a MISZOT működésére. Hang­súlyozta: a MISZOT és az ifjúság érdekelt abban, hogy a mai hatalom köz­ponti szerve, az MSZMP átalakulásának eredménye­ként, a reformerők kapja­nak meghatározó szerepet a párton belül, és a többpárt­rendszerre történő békés át­menet feltételeit közös pár­beszéd során alakítsák ki. Kifejtette azt is: mint­hogy a MISZOT a konszen­zus elve alapján működő érdekegyeztető fórum, a je­lenlévőknek nincs felhatal­mazásuk arra, hogy bármi­lyen politikai kérdésben ezen a napon megállapodjanak. A közgyűlésnek kell döntenie abban is, hogy a MISZOT milyen státussal vesz részt a „nemzeti kerékasztalnál”. Az eszmecsere másik súly­ponti kérdése a készülő párttörvény volt. Ezzel kap­csolatban elhangzott, hogy indokoltnak látszik — ha nem is a pártokéval azo­nos tartalommal — a po­litikai ifjúsági szervezetek­re vonatkozó szabályozás­nak is helyet adnj a párt­törvényben. Abban viszont már megmutatkozott a MI- SZOT-on belül meglévő né­zetkülönbség — s ez sok más fórumon zajló vita té­mája is —, hogy a mun­kahelyeken. illetve a fegy­veres testületekben milyen helyük, szerepük, lehetősé­gük lesznek ' a különböző szerveződéseknek, mozgal­maknak. Stumpf István — nem a vita újbóli kirobbantásának szándékával — március 15-e megünneplésével összefüg­gésben felvetette: a párt tegyen meg mindent azért, hogy ez a nemzeti ünnep erőszakmentes legyein. Ezt az ifjúsági szervezetek is igyekeznek majd minden erejükkel elkerülni. Fejti György válaszában rámu­tatott: az MSZMP eddigi megnyilatkozásai egyértel­műek voltak ebben a kér­désben. Minden embernek, minden politikai és társa­dalmi szervezetne^ joga, hogy a gyülekezésről szóló törvény keretei között, a maga választotta formában ünnepeljen. De mindenki­től önmérsékletet kért és kér. A katolikus ifjúsági moz­galom képviselője arról szólt: a vallásos fiatalok is szeretnének hozzájárulni a nemzeti konszenzus kialakí­tásához. A FIDESZ képviselője azt kérte: szülessen hivatalos állásfoglalás arról, hogy a FIDESZ egyenrangú poli­tikai szervezetnek tekinthe­tő-e bármely intézmény­ben, munkahelyen, a poli­tikai közéletben. Eddigi működlésében ugyanis admi­nisztratív hatalmi korlátok, intézkedések akadályozták. Fejti György véleménye szerint az MSZMP általá­ban a diszkrimináció ellen van, de nem tartja a párt kötelességének, feladatának és jogának, hogy konkrét szervezeteket megnevező el­vi állásfoglalást tegyen. A Magyar Demokrata Fó­rum ideiglenes elnökségének jóváhagyásával, annak kép­viseletében Bíró Zoltán és Csurka István folytatott elő­zetes tájékozódó megbeszé­lést az MSZMP tárgyaló- csoportjával. Az MSZMP delegációja állást foglalt a többpárt- redszeren és a nemzet leg­szélesebb érdekein nyugvó képviseleti demokrácia mel­lett, Ehhez az átmenetet a társadalom reprezentáns szervezetei közötti konszen­zus segítségével kell megte­remteni. A folyamat követ­kező állomásai a további két* és többoldalú tárgyalások lehetnek, amelyeken érinteni kell a jövőbeni választások rendszerét, az alkotmányt és egy nemzeti gazdasági-szo­ciális programot. A Magyar Demokrata Fó­rum képVifélői tájékoztatták az MSZMP delegációját ar­ról, hogy a békés politikai átmenet intézményes bizto­sítékát változatlanul az ideiglenes alkotmányozó nemzetgyűlés létrejöttében látják. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az MDF országos gyűlését követő időszakban az MSZMP folytatja a tárgya­lásokat az ott megválasztott új vezetőséggel. A szerveződő Magyar Nép­párt küldöttségét S. Hegedűs László vezette a megbeszélé­sen. Elsősorban azt hangsú­lyozta, hogy az MSZMP-ben ma a haladást kezdeménye­zők véleménye jutott túl­súlyra, s ennélfogva könnyen megértésre talált az MSZMP- nek az a javaslata, hogy jöj­jön létre a választásról, az alkotmányozásról, illetve a gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről tárgyaló, a hazai politikai erőket bevonó meg­beszéléssorozat, kerekasztal. „Az együttműködésre, a nem­zeti érdekek szolgálatéra — a néppárt saját politikai ar­culatának kialakítása és megtartása mellett — haj­landóak vagyunk’’ — mond­ta. Kifejtette, hogy a válasz­tások kérdéskörében célszerű minél előbb egy minimális programban megállapodni. S. Hegedűs László rámu­tatott arra, hogy a legfonto­sabb következő lépésnek a helyhatósági választást te­kintik. A gazdasági és szociálpoli­tikai programról szólva le­szögezte, hogy drámainak tartják a művelődés és ok­tatás helyzetét, s e területek fejlesztését minden körülmé­nyek között sürgető program­nak véli a Magyar Néppárt. Varga Csaba szorgalmazta, hogy a kerekasztal-beszélge- téseken ne a választás le­gyen a legfontosabb kérdés, hanem a megegyezés egy tár­sadalmi reformprogram alap- elveiben. Márton János ( kiemelte: nem a hatalom megosztása az elsődleges próbléma, ha­nem a megfogalmazott célok közös vállalása. A Magyar Néppártot nem az érdekli, hogy ki, mekkora részt akar vállalni a hatalomból, hanem, hogy milyen cselekvési prog­ramot vállal magára, s er­ről kellene beszélgetni a „nemzeti szélesasztal” mel­lett. Fejti György hangsúlyoz­ta azt, hogy a magyar vidé­kért verseny kezdődött, re­mélhetőleg a vidék haszná­ra válik. Kifejtette, hogy a helyi választás fontossága ,az MSZMP száméira egyér- teljnű. Rámutatott: a politi­kai élet fókuszába valószí­nűleg a parlamenti válasz­tások kerülnek, de a közna­pi életben az embereknek a helyhatósági választások az igazán forttosak. A Magyar Néppárt kül­döttsége javasolta, hogy a ke- reka s z tál-beszél geté saken az elmúlt mégy évtized törté­nelmi és politikai „kényes kérdései” is kerüljenek szó­ba*. S. Hegedűs László tájé­koztatta az MSZMP képvi­selőit, hogy lépéseket kez­deményeznek a kormánynál a Nemzeti Parasztipárit va­gyoni kérdéseinek rendezé­sére, az új Magyar Néppárt és a magyar kormány nem. zetközi kapcsolatainak ösz- szehamgoiáisára, s hogy rend­szeres együttműködést kér­nek a törvény-előkészítési munkában. (MTI) Huszár István levele a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára levélben kö­szöntötte a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bi­zottságát, a szervezet meg­alakulásának 40. évforduló­ja alkalmából. ,,Kedves elvtársak! Tisztelettel, nagy jelentő­ségű és felelős tevékeny­ségük iránti megbecsülésem érzésének kifejezésével kö­szöntőm önöket, a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének tagságát, szervezetük meg­alakulásának 40. évforduló­ja alkalmából. A Csehszlovákiában élő magyarság kulturális-tár­sadalmi szervezetének létre­jötte négy évtizeddel ezelőtt szorosan összefüggött azzal, a Csehszlovákia kommunis­tái által irányított történel­mi fordulattal, amelynek kö­vetkeztében megnyílt laz út a társadalom szocialista fej­lődése előtt. Az új hata­lom nacionalizmussal és so­vinizmussal szakító nemze­tiségi politikája tette lehe­tővé, hogy a II. világhábo­rút követő megpróbáltatá­sok után a magyar nemze­tiség visszanyerte jogait, és tagjai hazájuk egyenrangú állampolgáraiként alakíthas­sák sorsukat, vegyék ki ré­szüket az ország korszakos feladatainak végrehajtásá­ból. A CSEMADOK építhetett a magyar nemzetiség két világháború közötti legjob­ban haladó, forradalmi ha­gyományaira, az osztályküz­delmekben és a fasizmus el­leni harcban részt vett fiai internacionalista tapaszta­lataira és cselekvő közremű­ködésére. E hagyományokhoz híven szervezetük kezdettől fogva részt vállalt a társadalom szocialista átalakításában, és igen nagy érdemeket szer­zett a nemzetiség kultúrájá­nak fenntartásában és fej­lesztésében, magyarságtuda­tának megőrzésében, a ma­gyar, a cseh és a szlovák nép kultúrájának kölcsönös megismertetésében, hozzá­járulva ezzel a két ország, Magyarország és Csehszlo­vákia népei közötti barát­ság erősítéséhez. Biztosíthatom önöket tisz­telt barátaim, hogy Magyar- ország közvéleménye növek­vő érdeklődéssel kíséri fi­gyelemmel a Csehszlovákiá­ban élő magyarság életét, és nagyra értékeli a CSEMA­DOK sokrétű * és iszéles körű — ezen belül az anyanyelvi műveltség fejlődését szolgáló — értékes tevékenységét. Meggyőződése, hogy a nem­zetiség jó közérzete, kultúrá­jának fejlődése erősíti ha­zája, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság iránti lo­jalitását, az ország anyagi­szellemi jólétének gyarapí­tásában való részvételét, és segíti Európa ezen térségé­ben a népek közötti barátság erősítését, .az államok közöt­ti együttműködést. Megenge­désére szolgál, hogy a CSE­MADOK munkájával növek­vő megbecsülést szerez ma­gának la cseh és szlovák nem­zet körében. Ennek elisme­rését látja abban, hogy szer­vezetük 1987 óta a szlovák nemzeti front tagjaként fejt­heti ki tevékenységét. Kedves elvtársak! E gondolatok jegyében kí­vánok önöknek további si­kereket kitűzött feladataik végrehajtásához, nemes kül­detésük teljesítéséhez."

Next

/
Thumbnails
Contents