Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
2 NÖGRÄD 1989. MÁRCIUS 4.. SZOMBAT Közös közlemény a magyar—szovjet tárgyalásokról Világkiállítás az állampolgárok „feje felen?” Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására március 2-án és 3-ár munkalátogatást tett a Szovjetunióban. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta Németh Miklóst, és baráti beszélgetést folytatott véle. Tárgyalásokra került sor Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja és Németh Miklós között. Tárgyalásaik középpontjában a Magyarországon és a Szovjetunióban folyó szocialista építőmunka időszerű kérdései, a kétoldalú együttműködés helyzete és fejlődésének távlatai, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdések álltak. Nyikolaj Rizskov tájékoztatta Németh Miklóst az SZKP XIX. országos pártkonferenciája és az azt követő központi bizottsági ülések határozatai megvalósításának gyakorlati lépéseiről, az országban kibontakozott átalakítási folyamatokról, a politikai intézményrendszer reformjának előrehaladásáról, a népképviselői választások menetéről, amelyek együtt a szovjet társadalom forradalmi megújulásának kiemelkedően fontos mérföldkövét jelentik. Kiemelte, hogy a peresztrojka elvileg új gazdaság- és szociálpolitika, amelynek lényege a gazdaság átállítása, mindenekelőtt a szovjet emberek életkörülményeinek megjavítására, életszínvonalának emelésére. A radikális gazdasági reform megvalósításának folyamatában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a népgazdaság fejlesztése kiemelt irányainak, mindenekelőtt a műszaki-tudományos haladás kérdéseinek. Németh Miklós részletesen szólt a magyar- országi demokratizálódási és megújulási folyamatokról, az MSZMP KB és az MNK kormányának a gazdasági élet és a politikai intézményrendszer gyökeres átalakítására irányuló erőfeszítéseiről, a Központi Bizottság februári üléseinek határozatairól. Az MSZMP a társadalom vezető erejeként kezdeményezője a széles körben kibontakozó demokratizálódási folyamatoknak. A társadalom előtt álló feladatok megoldásához elengedhetetlen, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás és a szocialista alkotmányosság talaján új nemzeti, közmegegyezés jöjjön létre. Szovjet részről mély elismerésüket fejezték ki azért az őszinte részvétért és elvtársi, önzetlen segítségért, amelyet a magyar szervezetek és állampolgárok a Szovjet-örmény- országot ért tragédia kapcsán nyújtottak. A felek megelégedéssel szóltak országaik megújulási politikájának összhangjáról, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vezetése között fennálló szoros, intenzív kapcsolatokról, amelyeket a kölcsönös megértés és bizalom, az egymás eredményeiben való érdekeltség, a nemzeti feltételek által meghatározott, a szocialista építőmunka kereteiben folyó átalakítás és reformok gyakorlata iránti tisztelet jellemez. A kormányfők áttekintették a Mihail Gorbacsov és Grósz Károly találkozóin kimunkált megállapodások végrehajtásának menetét és megállapították, hogy azok lényegében megvalósulnak. ' Fontosnak tartják az MNK és a Szovjetunió népgazdasági terveinek egyeztetésére irányuló munkát. Az MNK és a Szovjetunió illetékes szerveit megbízták azzal, hogy a munka során fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a tervkoordináció mechanizmusának és módszerének a KGST 43. és 44. ülésszakának határozataival és a két országban végbemenő gazdasági reformokkal összhangban álló érdemi korszerűsítésére, a vállalati érdekeltség, az áru- és pénzviszonyűk szerepének lényeges növelésére, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok szerkezetének tökéletesítésére, a kölcsönösen szállításra előirányzott áruk műszaki színvonalának és minőségének javítására, a termelésszakosodás és kooperáció fejlesztésére. A felek egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket tesznek az MNK és a Szovjetunió 1989—1990. évi fizetési mérlegének kiegyensúlyozására, beleértve a Szovjetunió áruszállításainak növelését. Jóváhagyták a Magyar—Szovjet Kormányközi Bizottságnak a kétoldalú együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítésére tett intézkedéseit. Ennek során megállapodtak: megteszik a szükséges erőfeszítéseket arra, hogy az új ötéves tervidőszakban a két ország gazdasági kapcsolatai a minden szinten hatékony, új együttműködési mechanizmus alapján fejlődhessenek. Megállapították, hogy mindkét ország minisztériumai, intézményei, egyesülései, vállalatai és szervezetei jelentős munkát végeztek a termelési és műszaki-tudományos együttműködés új formáinak fejlesztésében. Létrehoztak 20 közös vállalatot a népgazdaság különböző ágazataiban, két nemzetközi egyesülést és felállítottak 19 közös tudományos kollektívát. 240 magyar és szovjet vállalat között léteznek közvetlen kapcsolatok. A felek felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalatok és szervezetek közvetlen érdekeltsége alapján növelni kell az együttműködés említett formáinak hatékonyságát. A felek áttekintették a gazdasági együttműködés egyes konkrét kérdéseit. Ezek közül kiemelték, hogy meg kell gyorsítani a munkákat a budapesti metró új vonala kiépítésében való együttműködés megszervezésében, valamint a Paksi Atomerőmű ezer megawattos blokkokkal történő bővítésében előirányzott szovjet közreműködéssel összefüggő kérdésekben. Németh Miklós és Nyikolaj Rizsikov véleménycserét folytatott a KGST 44. ülésszaka határozatai megvalósításának menetéről, a sokoldalú együttműködés mechanizmusának, tartalmának és formáinak, a szocialista gazdasági integráció, valamint a KGST tevékenysége átalakításának menetéről. Megállapították, hogy a KGST keretein belül megvalósuló nemzetközi szocialista munkamegosztásból fakadó előnyök fontos tényezői az MNK és a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének. A magyar kormány, határozottan állást foglalva a szovjet javaslatok megvalósításában való aktív részvétel mellett, teljes mértékben előmozdítva a hagyományos fegyverzetek csökkentését Európában, döntést hozott a katonai kiadások, valamint a Magyar Néphadsereg személyi állománya és fegyverzeztének csökkentéséről. A két fél kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a Szovjetunió, az MNK és más szövetséges szocialista országok egyoldalú lépései a fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről Európában, kedvező feltételeket teremtenek kontinensünkön a gyakorlati leszerelés problémáinak megoldásához, a kölcsönösen elfogadható megállapodások eléréséhez. — Az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő térségben — a katonai szembenállás szintjének lényeges csökkentéséhez. A kormányfők nagyra értékelték az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek bécsi találkozóján elért eredményeket, hangsúlyoz, va, hogy a találkozó az európai folyamat lendületes fejlődésének kiemelkedő eseményeként kerül be a nemzetközi kapcsolatok történetébe. Üdvözölték az európai hagyományos fegyveres erők csökkentésére irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdését. Magyarország és a Szovjetunió síkraszáll az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének és hatékonyságának további növeléséért. Az ENSZ-t olyan egyedülálló nemzetközi fórumnak, központnak tartják, amely az államok tevékenységének egyeztetését, a nemzetközi béke és biztonság erősítésének átfogó megközelítéséről folyó párbeszéd kibontakozását szolgálja. Magyarország és a Szovjetunió kifejezték készségüket, hogy az általános béke és a nemzetközi együttműködés jegyében elmélyítik, bővítik és tökéletesítik külpolitikai együttműködésüket a helsinki folyamat dinamikus továbbvitele, az „összeurópai ház” építése céljából. Közös véleményünk, hogy a meleg, elvtársi légkörben folytatott tárgyalások elősegítették az MNK és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép közötti barátság és átfogó együttműködés erősítését. Üdvözölték a KGST és az EGK kapcsolat- felvételét, kiemelték annak fontos politikai jelentőségét. Ez új távlatokat nyit e szervezetek még szélesebb gazdasági és műszakitudományos együttműködéséhez, valamint a közös „európai ház” gazdasági alapjának megteremtéséhez. Fontosnak tartják a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztését, az ideológia, a tudomány és a kultúra területén. Kiemelték az MSZMP és az SZKP ideológiai együttműködésének tökéletesítésére irányuló, 1988. novemberében aláírt komplex program jelentőségét. Kifejezték elégedettségüket azon lépésekkel kapcsolatban, amelyek az idegenforgalom feljesztésére, az MNK és az SZSZKSZ határterületein élő személyek határátlépése rendjének egyszerűsítéséről szóló államközi egyezmény végrehajtására irányulnak. Magyar részről nagyra értékelték, hogy a Szovjetunió területén élő magyar nemzeti kisebbség a lenini nemzetiségi politika elmeivel összhangban egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik nyelvi, kultúrális hagyományainak ápolásához, közösségi tevékenységének gyakorlásához. A nemzetközi problémák megvitatása során Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov megerősítette a felek elvi nézetazonosságát az Európában és a világban kialakult helyzet értékelésében. Hangsúlyozták, hogy az utóbbi időben a nemzetközi kapcsolatokban fontos minőségi változások mennek végbe, határozottan körvonalazódott a Kelet és a Myugat közötti konstruktív,_ tartalmas párbeszéd, a kölcsönös bizalom szükségessége és lehetősége, teret nyer a bonyolult nemzetközi problémák politikai eszközökkel való megoldásának irányzata. Ezek a kedvező változások meggyőzően tanúsítják, hogy az új politikai gondolkodás egyre kézzelfoghatóbb eredményekkel jár a politikai légkör javításában. Magyar részről nagyra értékelték Mihail Gorbacsov 1988 decemberében az ENSZ-ben elhangzott beszédét, az abban előterjesztett, nagy horderejű kezdeményezéseket. Bejelentve a fegyveres erők és fegyverzetek egyoldalú csökkentését, többek között Magyar- ország területén is, a Szovjetunió ismételten megerősítette elkötelezettségét a béke és a bizalomerősítés ügye iránt. Tanácselnöki értekezlet a Belügyminisztériumban A megyei tanácsok vezetői támogatják az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nemzeti vállalkozás lenne, amely nagymértékben elősegíthetné Magyarország bekapcsolódását Európa vérkeringésébe. A világkiállítás terveit áttekintve, a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájékoztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. Így nem csoda, — mondotta több tanácselnök —, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős— nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlóan, az állampolgárok „feje felett” születik a döntés. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések „megállnak” a Duna vonalánál, s a keleti országrész kimarad annak hasznából. Ezért szükségesnek tartották olyan programok kidolgozását, amelyek valamilyen módon a közvetlenül nem érintett megyéket is bekapcsolják a rendezvénysorozat eseményeibe. Az elhangzottakra válaszolva, Somogyi László, a tervezett világkiállítás magyar kormánybiztosi tisztének várományosa rámutatott, hogy a kormány is osztja ezeket a nézeteket, s a rendezvény előkészítése során éppen az infrastruktúra erőteljes fejlesztése kerülne előtérbe. Konkrét számadatokat is említett ennek alátámasztására. A legfrissebb adatok szerint a világkiállítás létesítményeinek közvetlen költsége 15 milliárd forintba kerülne. Ez magában foglalná az építmények 8,5, a közművesítés 3,5 és a távközlés 3 milliárdos kiadásait. Jókora summát tennének ki azok az infrastrukturális beruházások, amelyekre előbb-utóbb mindenképpen szüksége lenne hazánknak, de amelyek megvalósítását a világkiállítás előkészítése során előbbre kellene hozni. A Budapest—Bécs vasútvonal korszerűsítését, a két fővárost összekötő autópálya építését, a metróhálózat bővítését, a dunai hajózás fejlesztését magában foglaló beruházások végösszege 45,5 milliárd forintra rúgna. További 22,2 milliárd forintot kellene fordítani azokra az építkezésekre — például az M0 autópálya és a lágymányosi Duna-híd —, amelyek megvalósításáról már korábban született döntés, amelyeknek azonban feltétlenül el kellene készülniük 1995-re. A számítások utolsó tétele egy 40—60 milliárdos ösz- szeg. Ezt kizárólag vállalkozói alapon teremtenék elő, főként külföldi működötöké bevonásával. A fejlesztés célja mintegy 12 ezer szállodai férőhely kialakítása, kempingek, kereskedelmi létesítmények felépítése lenne. Szó esett a világkiállítás előkészítésének menetrendjéről is. Mint ismeretes, az Országgyűlés márciusi ülésszakának napirendjére tűzi a világkiállítással kapcsolatos kérdések vitáját. Március közepére elkészül egy részletes költségszámítás. A magyar kormány a tapasztalatok birtokában április elején alakítja ki végleges álláspontját. Végezetül a világkiállítás rendezési jogának odaítéléséről — az ezért versengő Budapest— Bécs, illetve az egyesült államokbeli Miami között — május végén dönt a nemzetközi szervezet. Az MSZMP és az MSZDP megbeszélése ülést tartott a nőtanács A nőmozgalom, a nőtanács megújulásáról tanácskozott pénteken a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlamentben. Czerván Mártonné alelnök megnyitó szavait követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót időszerű társadalompolitikai kérdésekről. A MNOT megújulási programjához fűzött szóbeli kiegészítőjében Soósné dr. Dobos Mária, a nőtanács tagja elmondta: a társadalmi vitában csaknem 20 ezren fejtették ki véleményüket a tervezetről. Sokan közösségek véleményét is tolmácsolták. Számos társadalmi és érdekképviseleti szerv is nyilvánította véleményét. Egyetértettek azzal,! hogy MNOT a jövőben erőteljes érdekképviseleti funkciót töltsön be, A nőtanócs egyetértett az elnökségnek azzal a javas, latéval, hogy ez év júniusára hívják össze a IV. országos nőkonferenoiát. Ennek célja — mint mondották —. hogy megvizsgálja : a gazda, sági - társad al m i k ibo nt aikozá s és a politikai 'intézmény- rendszer korszerűsítésével összefüggő feladatok miként kapcsolhatók össze a nőpolitika megvalósításával ,a nő. mozgalom megújulásával. A Magyar Nők Országos Tanácsa felhívással fordult az ország lányaihoz, asszonyaihoz: fogjanak össze közös gondjaink megoldásáért, s ze r v ez öd jenek b i zottság ok - ba, tömörüljenek érdekvédelmi közösségékbe. Kezdeményezzék és támogassák a liakóhelyi és más nőcsoportok létrehozását. Társadalmunk a nők aktív közreműködése nélkül nem valósíthatja meg céljait — hangsúlyozták a felhívásban, A hagyományhoz híven ez alkalommal adták át a „Gár- dos Mariska-emlékplaket- tet” a nőmozgalom több tag. jának kimagasló tevékenységük elismeréseként. Az idén Markovics Lászlónét. Módos Dezsőnét, Medgyej Tibornét, Pusztaházi István- nét és Speidler Istvánnét, az MNDSZ alapító tagjait részesítették ebben az elismerésben. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői 1989. március 3_án, pénteken előzetes, informatív tárgyalásokat folytattak az MSZMP Központi Bizottsága székházában. A Fejti György, az MSZMP KB titkára és dr. Révész András, az MSZDP elnöke vezetésével tartott megbeszélésen főként két kérdés- csoportról esett szó. Ezek: (Folytatás az 1. oldalról.) község, mintegy 15—20 ezer embert — a lakosság 5—8 százalékát — öléi fel. Közülük a kétharmad rész vallja magiát nemzetiséginek, 35 százalék beszéli az anyanyelvet. Tizenhat óvodában és húsz iskolában 102 tanuló- csoport részesül nemzetiségi nyelvoktatásban 46 pedagógus irányításával. A budapesti szlovák gimnáziumban öt megyéből1 érkezett fiatal tanul. A megyében Balassagyarmaton próbálkoznak a középfokú szlovák nyelv oktatásával. A feladatok közül fontos az igény-felkeltés, ösztönzés a nyelvtanulásra, a nyelvápolás szorgalmazása családon belül, a hagyományőrzés, a nyelvművelő- klubok támogatása, valamint a nemzetiségi könyvtárak népszerűsítése. A vitában felszólalók többsége a nyelvoktatás nehézségeit — a folyamatosság, a pedagógusok megbecsülése, a nyelvpótlék, utánpótlás- nevelés — ecsetelte, mások azt tartják fanfosnak, hogy a közelgő tanácsválasztásoKállai Gypla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke — az országos titkárság útján — levélben fordult a mozgalom országos tanácsához. Kállai Gyula, aki évtizedek óta áll a mozgalom élén, e tisztségéből való felmentését kéri az orszáaz új választási törvény, valamint az alkotmányozás aktuális politikái kérdései. A tárgyaló felek szükségesnek tartják további két-, vagy többoldalú tárgyalások folytatását annak érdekében, hogy a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciára való átmenet és az alkotmányozási folyamat a konstruktív társadalmi erők együttműködésén alapuljon. (MTI) kon induljon minél több, a nemzetiségek écdeke(it képviselő személy, valamint, hogy jöjjenek létre olyan önszerveződő csoportok egy- egy településen, akik szívükön viselik a szlovák anyanyelvűek sorsát, hivatalos fórumokon hangqt adnak a helyi törekvéseknek. Az ülésen részt vett Alt Gyula, a szlovák szövetség titkára, aki elismerően szólf szőkébb pátriáink nemzeti- ségpolitikájáról. Végezetül a tegnapi fórum három témában foglalt átlóst. A megyei tanács vb- tifkárához intézik azt a kérést, hogy az 1990-es népszámláláskor a nemzetiségi községekben nemzetiségiek legyenek a kérdező biztosok. A megyei művelődési osztálynak javasolják, hogy a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok nyelvpótlékának rendezését vizsgálják felül. A szlovák szövetség támogatását kérik abban, hogy az új nemzetiségi tankönyvek jobban igazodjanak a hétköznapi élet követelményeihez. gos tanácstól, jelezve, hogy erejéhez mérten a jövőben is részt kíván venni a magyar népfront munkájában. A mozgalom országos titkársága úgy döntött, hogy Kállai Gyula kérését támogatva, azt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának hétfői ülése elé terjeszti. Feladatok a kongresszusok után Kállai Gyula felmentését kéri népfrontelnöki tisztéből