Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 31.. PÉNTEK Újra Budapesten az eltérített MÁLÉV-gép A MALÉV MAH 640'es számú járata viszontagsá­gos kitérő után csütörtökön hajnalban, fél 1 után né­hány perccel leereszkedett a Ferihegyi repülőtér be­tonjára. Az eltérített gép személyzete, Durucz Jenő, repülőgépparancsnok, Zám- bó Mihály másodpilóta, Szabó Béla fedélzeti mér­nök és Karádi György utas­kísérő, valamint Taba La­jos, a prágai magyar kon­zul, aki Prágából túszként utazott a gépen, e késő-korai órán is készségesen vála­szolt az újságírók kérdései­re. Elmondták: a két gépel­térítő egyike, Mauser ka­rabéllyal a kezében hatolt be a pilótafülkébe, és kö­vetelte, hogy a gép indul­jon az Egyesült Államok­ba. Mint később kiderült, a gépeltérítők teljesen vélet­lenszerűen választották a MA- LÉV-gépet, ugyanis ez állt legközelebb a repülőtéri épülethez, és ajtajai is nyit­va voltak. Mivel a géprab­lóknak nyelvi nehézségei voltak, az irányító torony közvetítésével sikerült Ta­ba Lajost, a prágai ma­gyar konzult a repülőtérre hívni, aki ezt követően egyezkedett a fegyveresek­kel. Neki köszönhető, hogy a gépen maradt utasok na­gyobbik részét a terroris­ták elengedték. A gép személyzete el­mondta, hogy igyekeztek mindenben teljesíteni a kö­veteléseket. Jellemző egyéb­ként a gépeltérítők tapasz­talatlanságára és naivitásá­ra, hogy volt egy olyan el­képzelésük : repüljön a gép Spanyolország partjainál alacsonyan a tenger fölött, a lehető legkisebb sebes­séggel, s akkor ők majd ki- ugranak. Alig lehetett er­ről a tervükről őket lebe­szélni. A MALÉV-gép végül is a frankfurti amerikai ka­tonai bázison szállt le, ahol az eltérítők megadták ma­gukat. Az ezt követő kihall­gatáson derült ki, - hogy a Két terrorista 1972, illetve 1973'ban született, beszter­cebányaiak, géplakatos ta­nulók. Az eltérítés okai­ról mindössze annyit mond­tak, hogy Amerikába sze­rettek volna eljutni, poli­tikai indítóokot nem emlí­tettek, s nem is kértek poli'kai menedékjogot. i? A csehszlovák szövetségi belügyminisztérium csütörtö­ki közleménye szerint besz­tercebányai volt- az a két fiatal, aki szerdán a prágai repülőtéren hatalmába ke­rítette a MALÉV menet­rend szerinti amszterdami járatának TU 154-es gépét. ☆ Stefan Macioko és Dusán Lstyk a neve a MALÉV-gép 15 és 16 éves csehszlovák el­rablójának. Ezt az MTI tu­dósítójával csütörtökön dél­után a frankfurti rendőr-fő­kapitányság szóvivője közöl­te. A neveket előző nap még az NSZK-beli adatvé­delmi törvényre hivatkozva visszatartották, és a sajtó sem említette. Az egyetlen kivétel a Bonner Rundschau című fővárosi lap volt. Megalakulás előtt a Legfőbb Állami Számvevőszék A kormánynak is biztonságot jelenthet munkájához Az állami ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésé­nek részeként egy új köz­ponti ellenőrző szervezet, a Legfőbb Állami Számvevő- szék (LÁSZ) létrehozásáról tárgyalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága. Ballai László, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke a képviselőkelé terjesztett irásqs beszámo­lóhoz fűzött szóbeli kiegé­szítőjében hangoztatta: az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítésére vonatkozó átfogó javaslatot rendszer- szemléletben kell kialakíta­ni. E kérdésről nem szü­letett még kormány-állás­foglalás, így a bizottság vé­leménye sokat jelenthet a további munkához. Az új szervezet kialakí­tására az Igazságügyi, il­letve Pénzügyminisztéri­umban, valamint a KNEB­ben javaslatok készültek, ezek végkövetkeztetése egybecseng: a LÁSZ-t az Országgyűlés irányítása alatt kell létrehozni. Bal­lai László kifejezte meg­győződését, hogy a népi el­lenőrzés képes lenne a számvevőszék típusú ellen­őrzés végrehajtására. Az induláshoz a feltételek ren­delkezésre állnak, illetve megteremthetők. A vitában felszólaló kép­viselők rámutattak arra, hogy az új szervezet létre­hozásakor figyelembe kell venni a politikai intéz­ményrendszerben zajlóvál- tozásokat. Elvi egyetértés alakult ki abban, hogy az adott politikai helyzetben a számvevőszék csak * úgy vé­gezheti sikerrel feladatát, ha függetlenül, a pártok befolyásától mentesen mű­ködik, önálló kis lét­számú testületként. Dev csics Miklós (Nógrád me­gye) arra mutatott rá, hogy a LÁSZ léte a kormány; nak is biztonságot jelenthet munkájához. Kovács And­rás (Heves megye) kifogá­solta, hogy a Pénzügymi­nisztérium álláspontját a képviselők előzetesen nem ismerhették meg. Simon Péter (Borsod* Abaúj-Zemplén megye) úgy vélte, hogy a számvevő­szék szakemebreinek anya­gilag és egzisztenciálisan is függetlennek kell lenniük. Megyei képviselőtársa, Fe- hérné Eke Katalin annak a véleményének adott hangot, hogy ha a parlament kom­petenciájába tartozik a LÁSZ, akkor a komány ne szabjon számára feladato­kat. A képviselő az állami ellenőrzés egész rendszeré­nek áttekintétést sürgette. (MTI) A múlt évi gazdálkodásról és a városi lapról tárgyaltak Ülést tartott Balassagyarmat Város Tgnácsa Mennyiségileg soha még ennyi pénzzel nem gazdál­kodhatott Balassagyarmat Város Tanácsa, mint 1988- ban. Az elmúlt évi 930 mil­liós . költségvetés az összes megyei pénzeszközök egy­ötödét képviselte. Ezekkel a gondolatokkal jellemezte szóbeli kiegészítőjében a tanács 1988-as anyagi hely­zetét Berta Róbert, » város- fejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője a városi ta­nács csütörtökön tartott ülé­sén, amelyen *rész vett Forgó Imre, a városi pártbizottság első titkára és dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet or­szággyűlési képviselő is. Az elmúlt évi tanácsi gaz­dálkodásról szólva az osz­tályvezető elmondta, hogy csupán egy-egy nagyobb fe­ladat nem illik a „képbe”, ezek kivételével 1988. jól illeszkedik a középtávú terv­be. Így sajnos negatív a mérleg a lakásépítésben, itt jelentős a lemaradás. Vi­szont nagy pozitívum, hogy e vezetékes gázellátás beru­házása terven felül indulha­tott meg. Éppen ez utóbbi miatt az elmúlt év akár tör­ténelminek is nevezhető a város életében. Elhangzott még. hogy alapvetően sikeres gazdál­kodást folytattak, s erre csak egv példa álljon itt az elhangzottak közül. Az át­menetileg szabad pénzeket forgatva — élve a tanácsi gazdálkodás nagyobb szabad­ságával — 10 milliós több­letbevételre tett szert a vá­rosi tanács. A gazdálkodás feletti vi­tában felszólalt Forgó Imre is, aki erősítette: a városi tanács az elmúlt évben va­lóban a lehetséges legjobb úton igyekezett haladni, s mindenkor a valós lakossági érdekeket szolgálni. Aho­gyan több más hozzászóló, ő fs kitért egy gondolattal az ivóvízkérdésre. Elmond­ta: nem új problémáról van szó. s nem is csak Balassa­gyarmat, de nem is kizáró­lag Nógrád megye gondjá­ról, hanem országos kérdés­ről. Ezért megnyugtató, hogy Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszter legutóbbi me­gyénkben tett látogatás« al­kalmával megnyugtató dön­tés született a dunai kap­csolatról. A vitában szó volt még a lakáshelyzetről és más infrastrukturális kérdések­ről. Végül a testület egy­hangúlag elfogadta az el­múlt évi gazdálkodásról szó­ló beszámolót. A testület ezután foglal­kozott még az oktatási, ne­velési központ gazdasági in­tegrációjával. Meghallgatta és elfogadta a városfejlesz­tési bizottság beszámolóját, valamint döntött az 1988- ban végzett társadalmi mun­káért járó elismerések sor­sáról. Majd a városi tanács is csatlakozott az alakuló­ban lévő tanácsi önkor­mányzatok Országos Szövet­ségéhez. Ezt követően az előre ter­vezett napirenden kívül a testület tárgyalt a városi lap kéréséről. A vitában fel­szólalók valamennyien erő­sítették. hogy ne csupán a várost, de vonzáskörzetét is Informálja az alapítandó lap, amelynek függetlensé­ge is nagy hangsúlyt ka­pott. A felszólalók többsége ezt úgy is biztosítottnak lát­ja, hogy a városi tanács a lapgazda. A vita bizonyítot­ta. az önálló lapra a város­ban egyre nagyobb igény van. KÖZLEMÉNY (Folytatás az f. oldalról.) tinai Felszabadítási Szervezetet tekintjük a palesztin nép egyedüli törvényes képviselő­jének. Elvi álláspontunknak megfelelően kedve­ző választ adtunk Jasszer Arafat azon ké­résére, hogy változatlanul támogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi béke­konferencia összehívásának ügyét és a vál­ság igazságos, békés rendezését. A Központi Bizottság megtárgyalta és el­fogadta a politikai nyilvánosságról, a tájé­koztatási törvény politikai irányelveiről, va­lamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló előterjesz­tést. Megállapította, hogy a politikai intéz­ményrendszer demokratikus átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyil­vánosság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló reformja. Ennek alapján a véle­ménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabad­ság érvényesülése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struk­túrája, működése erőteljesen változott. Je­lentősen bővült a különböző nézetek nyil­vánossága, a magyar újságírás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az orgánumok politikai vonalának, profiljának alakításában. A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A tömegtájékoztatás eszközeinek ggy részében nem elég magas a szakmai igényesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetekkel való „bé­kés egymás mellett élés” a jellemző. Meg­szűnt a közvetlen állami felügyelet és párt­irányítás, de a nyilvánosság új jogi feltéte­lei és intézményei kialakulatlanok, vagy je­lenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zava­rok megszüntetését a jogi garanciák mielőb­bi megteremtésével segítse elő. Határozott törekvése és érdeke, hogy a politikai, szer­vezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fórumain megjelenjenek mindazok a néze­tek, amelyek alkotmányunkkal és törvénye­inkkel nem ellentétesek, és hozzájárulnak a nemzeti összefogás kialakításához. A jelenleg érvényben lévő, 1986. szeptem­ber 1-jével hatályba lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazda­sági változások következtében alkalmatlan­ná vált funkciói teljesítésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény — a jogállamiság kiépítésé­re vonatkozó törekvésekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgá­ri és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség- okmányával összhangban — állampolgári jogként szabályozza a szabad véleménynyil­vánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit, és törvényes korlátáit. Ennek szellemében határozza meg a lapki­adók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevékenységével kapcsolatos jogokat, kötele­zettségeket és felelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevékenység feletti törvényességi fel­ügyeletről és a sajtóbűn tettre, a helyreiga­zításra vonatkozó anyagi és eljárási szabá­lyokról. Az MSZMP Központi Bizottsága állást fogalt a párt sajtópolitikájáról, és megfogal­mazta a pártsajtó irányításával kapcsolatos feladatait. A párt korrekt viszonyra törek­szik minden együttműködésre kész sajtóor­gánummal. Tiszteletben tartja önállóságu­kat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fórumain. Pártunk véleménye szerint a Magyar Rá­dió, a Magyar Televízió és a Magyar Távi­rati Iroda a kormány felügyelete alatt ál­ló nemzeti intézmény. Ezek tevékenységük­ben megjelenítik a társadalom nagyobb csoportjainak nézeteit, s tükrözik a társada­lom érdektagoltságát, ily módon a kormány felett nemzeti ellenőrzést is gyakorolnak. A Minisztertanács hatásköre: e nagyhatású tá­jékoztatási eszközök általános politikai vo­nalának meghatározása, a legfontosabb sze­mélyi kérdések eldöntése. A kormány fel­ügyeletét biztosító mechanizmus megterem­tésében fontos lépés volt a tájékoztatáspoli­tikái kollégium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmaz­za a nemzeti tájékoztatási eszközök fel- idatait. Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika keretében áttekinthető finan- szírozás'i rendszer jöjjön létre. Fontosnak tartja a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánumok közötti versenyt. Ugyanakkor a pénzügyi támgatást az értékek védelmére kell fenntartani. A pártsajtó a politikai nyilvánosság bő­vülésével erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztő­ségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti vitákban, biztosítsanak fórumot a párton belüli különböző nézeteknek, szelle­mi műhelyként érvényesítsék befolyásukat a társadalomban. Minderre megfelelő szer­kesztéspolitikával, a személyi feltételek ja­vításával, tartalmi megújulással válhatnak alkalmassá. A Központi Bizottság meghallgatta és tu­domásul vette — a testület február 10—11-ei ülésén kialakított állásfogalás-tervezete nyomán — a politikai rendszer reformja feleti ' vitáról készített jelentést. Köszönetét fejezte ki a párt tagjainak, szervezeteinek, a tudományos műhelyeknek az észrevételekért, a hasznos javaslatokért. Ezek figyelembe­vételével módosította a tervezetet, és elfo­gadta a határozatot. A testület soron követ­kező ülésein folyamatosan napirenden tart­ja azokat a tartalmi, szervezeti és módszer­tani kérdéseket, amelyek szükségesek ah­hoz, hagy az MSZMP a többpártrendszer viszonyai között is meghatározó politikai szerepet töltsön be a társadalomban. A Központi Bizottság megvitatta a KISZ működésével, szerveződési megújításával kap­csolatos tájékoztatót. A testület egyetért az ifjúsági szövetség po­litikai platformjával, és támogatja az ezzel összhangban megindult politikai és szerve­zeti átalakulást. Tudomásul veszi, hogy a KISZ XII. kongresszusának előkészítése so­rán önálló tagszervezetek alakulnak, amelyek föderációba tömörülve kívánnak működni. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság részvétele, közreműködése nélkü­lözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A kqvetkezetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak érdemi javulást a fia­talok élet- és munkakörülményeiben. E cé­lok érdekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, új ifjúságpolitikára van szüksé­ge. A KISZ szervezetei a szocialista értékeket valló fiatalokat kívánják tömöríteni, és a párttal politikai szövetségben, önállóan, köz­vetlen pártirányítás nélkül dolgoznak. Együtt­működésük az MSZMP-vel az értékék azo­nosságára, a közös politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja hogy a pártszervek, szervezetek és a pártta­gok is segítsék elő az ifjúsági szövetség át­alakítását. A KISZ XII. kongresszusát köve­tően. alakítsák ki az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés új formáit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képviselőinek részvételét a pártvezetőségek, párttestületek munkájá­ban. 1. A Központi Bizottság tájékoztatást ka­pott a március 15-ei ünnepségekről. A tes­tület köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik elősegítették, hogy méltó módon emlékezhet­tünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjai­nak, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a po­litikai szervezeteknek, az egyházaknak, a társadalmi haladás, a demokrácia ügye mel­lett elkötelezett honfitársainknak, hogy rész­vételükkel is kifejezték a nemzeti összetar­tozás, az összefogás jelentőségét. A testület az MSZMP nevében megütközé­sét fejezi ki afölött, hogy nemzeti ünnepün­ket néhány szélesőséges, a nemzet érdekeit, nemzetközi kapcsolatainkat sértő, szocializ­musellenes nézetek hangoztatására használ­ták fel. A nagy tömegeket megmozgató rendezvé­nyek dönitő többsége kifejezte a nemzet jö­vőjéért érzett felelősséget, az összefogás szükségességét, megerősítve azt a meggyőző­désünket, hogy tovább kell haladnunk a de­mokratikus, szocialista, független jogállam megteremtésének útján. 2. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a marxista szellemű társadalomtudo­mányi kutatómunka és a politikai ismeret- terjesztés támogatására Lukács Györgyről el­nevezett alapítványt hoz létre. A Lukács György-alapítvány induló vagyona negyven­millió forint, amelynek fedezetét az MSZMP Nógrád megyei oktatási igazgatósága épüle­tének értékesítéséből származó vételár ké­pezi. Az alapítványhoz bárki hozzájárulhat pénzeszközökkel, vagy bármilyen tevékeny­séggel. A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának előterjesztésében személyi kérdésekben döntött: — Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnö­kévé történt megválasztása miatt felmentet­te központi bizottsági titkári tisztségéből, va­lamint az országgyűlési képviselők kommu­nista csoportjának vezetése alól; — Lakos Sándort nyugállományba vonu­lása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette a Pártélet főszerkesztői tiszt­ségéből. A Központi Bizottság az országgyűlési kép­viselők kommunista csoportjának vezetésével ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt bízta meg. I ☆ A Központi Bizottság az ülésen elfogadott valamennyi állásfoglalását nyilvánosságra hozza. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents