Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
1989. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK 3 NÖGRÄD Ülést tartott ai MSZMP Központi Bizottsögq (Folytatás a 2. oldalról.) jába a helyi pártszervezeteket kellene állítani. A helyi pártszervezet ez esetben az adott város, vagy község közigazgatási határain belül élő, a választási törvény értelmében ott szavazati joggal rendelkező párttagokból állna. Nekik — függetlenül attól, hogy pártmunkájukat melyik alapszervezetben végzik — a szervezeti szabályzatban rögzített joguk lenne többek között részt venni a települések területén megválasztásra kerülő tanácstagok és parlamenti képviselők párton belüli jelölésében. — A párt előtt álló feladatok szükségessé teszik, hogy a szervezeten belül — az alapstruktúra mellett, — nagyobb nyomatékkai kezeljünk és a működési, döntéshozatali rendszerbe integráljunk további, részben létező, Részben létrehozandó működési kereteket. Melyei/ lehetnének ezek? Először isj a párton belül bizonnyal megszerveződő platformok. Másodszor: országos szinten a párthoz tartozó parlamenti képviselők csoportja, megyei és helyi szinten pedig a megyei, helyi tanácstagi csoportok. Politikai jelentőségük, felértékelődésük, azt hiszem, nem igényel külön indoklást. Harmadszor: szervezetté lehetne tenni a párton belül olyan struktúrák működését, amelyek a kialakuló piac- gazdaság körülményei között lehetőséget teremtenek az üzleti élet országos és helyi befolyásolására. És végül: a szellemi folyamatok megismerése és befolyásolása érdekében szervezetileg is ösztönözni lenne érdemes, a különböző szellemi műhelyekben, a kutató- intézetekben , egyetemeken, művészeti intézményeikben dolgozó párttagok és párt- szervezeteik együttműködését. A körülmények szükségessé teszik, hogy ‘gyorsítsuk meg a kidolgozó munkát, és a következő hónapokban a testület elé terjesszük a kimunkált javaslatokat: várhatóan április végén, május elején a párt szerveződési elveire és felépítésére vonatkozó elképzeléseket — részletesebben kifejtve a most vázoltakat —, májusban pedig a platformszabadság és a párton belüli választások kérdését. Az előterjesztés vitája Az írásos előterjesztés és a Lukács János előadói beszéde feletti vitában felszólalók alapvetően egyetértettek a politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának programjával. Ugyanakkor néhány témakörben nagyobb nyomatékot adtak az előterjesztések megállapításainak. Veress József például megkülönböztetett figyelmet szentelt a pártegység szükségességének, kiemelve: az egységet nem lehet úgy építeni, hogy különféle címkéket ragasztunk a más-más áramlatokhoz tartozó emberekre, mert ez zavart okoz. A legtöbben azzal foglalkoztak, hogy a párt vezető testületé miként foglaljon állást a munkahelyi, illetve a lakóterületi pártszervezetekkel kapcsolatos kérdésben. A vitában konkrét — politikai tartalmú — szövegjavaslatok is elhangzottak. Horn Gyula például helytelenítette azt a megfogalmazást, amely azt sugallta, hogy 1956 után korszerűsödött a politikai rendszer. Erről szólva, Nyers Rezső viszont az 1956. utáni hosszabb időszak politikai gyakorlatának módosulását emelte ki. A vitában felszólalt Grósz Károly, és nagy nyomatékkai adott hangot annak a véleményének, hogy a Központi Bizottság az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb politikai döntését hozza meg most, amikor a többpártrendszer ' lehetőségét teremti meg. A párt főtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZMP a jövőben is a legerősebb párt lesz a .magyar közéletben. Grósz Károly a továbbiakban két, a vitában nagy figyelmet. kapott kérdésben is állást foglalt. A munkahelyi, illetve lakóterületi pártszervezetek problémaköréhez hozzászólva kifejtette: a választást — mert most arra kell készülnünk — nem csupán a területen vagy az üzemben kell megnyerni, hanem mindenütt. Agitációra mindkét helyen szükség van. Ugyanakkor megismételte már korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint támogatja a területi pártszervezetek megújítását és felfrissítését. Grósz Károly kifejtette véleményét a pártszervezeteknek a fegyveres testületekben betöltött szerepét, helyét illető kérdésben. Kiemehe: Magyarországon a pártszervezetet sehonnan nem szabad kitiltani. Természetesen e kérdés eldöntésének joga jelen esetben a Központi Bizottságot, illetve majd az Országgyűlést illeti, hiszen ez a problémakör a párttörvény megtárgyalásának minden bizonnyal egyik vitapontja lesz. Megítélése szerint az egy- pártrendszer keretei között sem volt joguk a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak megsérteni a fegyveres testületek belső szabályait és rendjét. Ezt a jövőben sem sértheti meg senki, tartozzék bármely párthoz. Ezt természetesen a fegyveres testületeken belül kell szabályozni, s, ha van igény a szervezetekben más pártok létrehozására, akkor ezt tegyék meg, s legyenek ugyanolyan jogosítványaik, mint az MSZMP szervezeteinek. Ám, ahol nincs'igény új szervszet létrehozására, ott nem kell mindenáron más pártot szervezni. S végezetül kijelentette: a politikai pluralizmus struktúrájának kiépítése nem lehet az MSZMP feladata. Az MSZMP-nek csak az a dolga ebben a pillanatban, hogy megteremtse a pártok létrehozásának lehetőségét. A Központi Bizottság megbízta a szerkesztőbizottságot, a vita alapján pontosított határozattervezet véglegesítésével, s egyhangúlag elfogadta a szóbeli kiegészítést. A KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről Ezután a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről, az ifjúsági szervezet továbbfejlesztésének irányairól tá_ jékozódott a testület. Lukács János szóbeli kiegészítésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ifjúság közreműködése nélkül nincs esélye a társadalmi reformnak. — A régi gondolkodás és gyakorlat ehhez a.z állásfog_ látáshoz már nem nyújt megfelelő támpontot — mondotta a Központi Bizottság titkára. — Mi magunk is erőeljesen hozzájárultunk ahhoz, hogy a politikai viszonyok megváltozzanak. — A politikai versengés közepette pártunk kiváltkép, pen nem mondhat le arról, hogy a politika iránt érdeklődő ifjúságot szervezetten szövetségesének tudja. De nem kevésbé szüksége van az ifjúság szervezeteinek az MSZMP támogatására- Ez a kölcsönös érdek, illetve ennék felmérése lehet az alap, ja mind a párt,, mind a KISZ magatartásának a mostani megújulási, átalakulási folyamatban. A KISZ országos értekezlete a múlt év novemberében hitet tett az MSZMP törekvései, megújuló politikája mellett. Vállalja a küzdelmet, a madnál hatékonyabban és demokratiku. san működő szocialista Magyarország felépítéséért. — Fogadtassuk el párttagságunkkal a KISZ politikai platformját és az ezen az elvi-politikai alapon szerveződő új ifjúsági szervezeteket! — mondotta Lukács János. — Segítsük azt a szervezőmunkát, amely a párt korszerű, működőképes ifjúsági szervezeteinek megteremtésére irányul. A KISZ által a XII. kongresz- szusi felkészülés során szervezett fórumokat a párt tagjai tekintsék jó alkalomnak a politizálásra. A felszólalók közül Nagy Imre, a KISZ KB első titkára hangsúlyozta: egyetért az állásfoglalás-tervezettel, mert a dokumentum szakít a korábbi ifjúságpolitika- szemlélettel. s ez is jelzi, hogy az MSZMP nagy lépést tett előre a fiatalök megnyeréséért. Véleménye szerint azonban a tempó még mindig lassú, a radikális nyitás még várat magára. Többen fűztek észrevételeket az állásfoglalás-tervezet egyes megfogalmazásaihoz. Juscsák György nem értett egyet azzal a megfogalmazással, hogy „az MSZMP tudomásul veszi” a KISZ által javasolt szervezeti megújulást. Helyesebb lenne a „megérti, támogatja” kifejezést használni, mert ez a párttagság felé is iránymutató lenne. Barts Oszkárné e stratégiai szövetség feltételeivel foglalkozott. Maróthy László hangsúlyozta: egyetlen munkáspárt sem engedheti meg azt, hogy ifjúsági szervezetével ne legyen szoros a kapcsolata. Luíkács János konkrét észrevételekre válaszolva elmondotta: éppen azért használták a dokumentumban a KISZ-szervezeti megújulása kapcsán az „MSZMP tudomásul veszi” meghatározást, mert ez kifejezi a KISZ D0" litikai szervezeti önállóságát. Az előterjesztett dokumentumot a tesület egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság a „különfélék” között megtárgyalta a Lukács György-ala- pitvány létrehozásáról szóló Javaslatot. A Központi Bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A következő napirendi pont keretében a Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg az 1989. március 15-íei ünnepi rendezvények politikai megünnepléséről. A Központi Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. A testület végül személyi kérdésékről döntött. B megyei NEB ülése (Folytatás a 1. oldalról.) körében. Volt, aki a hatékonyabb környezetvédelem szükségességére helyezte a hangsúlyt, a táppénzesarány csökkentésének lehetőségeit és az okokat kutatva. Gazsi Ferenc, az SVT főosztályvezetője az érdekeltség megteremtésének a fontosságára hívta fel a figyelmet, s szóvá tette, hogy a jelenlegi táppénzeshelyzet alakulásában a helytelen szemlélet, gondolkodásmód is felelős. Percze József, a Mátra Mgtsz elnöke hozzászólásában többek között elmondta, hogy az ellenőrzés megszigorítása ez esetben nem megoldás. Németh Péterné. a megyei NEB elnöke összefoglalójában úgy fogalmazott : a táppénzesarány csökkentésében az érdekeltség megteremtése és az ellenőrzés együttesen hozhat eredményt. A Salgótarjáni Javító Karbantartó Vállalat salgótarjáni szervizében havunta mintegy négyszázezer forint értékű javítási munkát végeznek a műszerészek. Képünkön Ora- vecz László színes televíziót javít. —RT— ' MfH-Elf-gep elrablása Két fegyveres fiatal szerdán délelőtt Prágában hatalmába kerítette a MALÉV menetrend szerinti amszterdami járatának TU—154-es. gépét. A feltételezhetően lengyel állampolgárságú légikalózok arra akarták kényszeríteni a személyzetet, hogy Amszterdam helyett Barcelonába repüljenek. A MALÉV-gép fedélzetén négytagú személyzettel*, tíz utassal és — önkéntes túszként — a prágai magyar nagykövetség konzuljával, felszállt Prágából, és a nyugat-németországi Frankfurtban landolt. A?, MTI bonni 'tudósítójának "gyorshíre ’ szerint a géprablók megadták magú" > kát. Az MTI prágai tudósítójának a MALÉV prágai képviseletétől származó értesülései szerint a szlovákul beszélő, de feltételezhetően lengyel állampolgárságú két fiatal férfi a prágai ruzynei repülőtéren túszul ejtett egy nőt. A kormányvárón keresztül vele együtt ment fel a MALÉV-jgépre, amely eredetileg 10,40-kor indult volna tovább Amszterdamba. A géprablók, akiknek egy Mauser típusú és egy másik, lefűrészelt csövű puskájuk, valamint egy kézigránátjuk volt, először arra akarták kényszeríteni a gép személyzetét, hogy Amerikába repüljenek. Miután a személyzet elmagyarázta, hogy a gép erre nem alkalmas, a légikalózok Barcelonát választották úticélul. Időközben a helyszínre érkezett Taba Lajos, a prágai magyar nagykövetség konzulja, aki önként túsznak ajánlotta fel magát. tBzt követően a fegyveresek az utasok közül elengedték a nőket és a gyermekeket, illetve a női túszukat. Miután a gép üzemanyagot vett fel, fedélzetén a négytagú személyzettel, tíz utassal és Taba Lajos konzullal, elindult Prágából, s a nyugjatrnémet- országi Frankfurtban landolt. Az utasok között három magyar állampolgár éa hét külföldi vált,, a gépelt Durucz parancsnok vezette. Az MTI bonnj tudósítójával a repülőtér szóvivője délután két óra előtt néhány perccel közölte, hogy a B— 10-es pályára leszállt gép, amelynek fegyveres rablói megadták magukat a rendőrségnek, a híradás időpontjában a repülőtér együk távolabbi részébe gördült el. A túszdráma — mondotta — végül is „jó véget ért”. A MALÉV gépe este hazaindult Budapestre ! Változik a vámjogszabály Április 8-tól Egységesen 45 százalékos lesz a külföldről turistaforgalomban behozott árucikkek vámtétele — ami eddig 30 százalékos volt a vásárolt és 45 százalékos az ajándékba kapott áruk esetén — jelentették be a Pénzügyminisztériumban szerdán tartott sajtótájékoztatón. Ezzel mindén korábbi kedvezmény megszűnik. így az is, amely szerint ha valaki magáncélra hozott be VHS-videót, 128 kilobyte alatti teljesítményű számítógépet, illetve annak .alkatrészét, kerti kisgépet vagy barkácsszerszámot, és vállalta, hogy öt évig nem értékesíti 'azt, mindössze 15 százalék vámot fizetett ezen árucikkek után. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes elmondta: az új rendelkezések életbe lépését követően a magán- forgalomban beérkező áruk vámkiszabásának alapját — a nemzetközi követelményeknek megfelelően — az eddigi belföldi értékkel szemben a külföldi érték, tehát a vételár képezi. Ezt pedig számlával kell igazolnia az állampolgárnak, illetőleg számla hiányában — ajándék esetén — az utas nyilatkozatot adhat a vámáru külföldi értékéről. Ha az utas értéknyilatkozatot adni nem tud, a vámszervek becslés útján állapítják meg a vám alapját. Az eddigi 10 ezer forintról 5 ezer forintra csökken a vámkedvezmény mértéke. Ez a kedvezmény azonban az 5 ezer forint egyedi értéket meghaladó vámáru vámkezelésénél nem alkalmazható, tehát a vám- alapból nem vonható le. Fontos változás az is, hogy az együtt utazó családtagok személyenkénti kedvezményének összevonására a jövőben az új jogszabály nem ad már lehetőséget. Az új jogszabály bevezetésével egyidejűleg a vámszervek egyszerűbb eljárást, áttekinthetőbb adminisztrációt vezetnek be. Ettől azt várják, hogy gyorsul a határátlépés. Oj formátumú lesz a vámáru- és a valutanyilatkozat is. A vámáru- és valutanyilatkozatot egyébként 100 .forintos illetékbélyeggel kell ellátnia az utasnak. A vámkezelés feltétele, hogy a vámkezelést kérő el tudjon számolni a vásárlás valutafedezetével. Az erről szóló igazolást 10 ezer forint összértéket meghaladó vámáru behozatalkor kérhetik a vámszervek. Mint ismeretes, valutafedezetként szolgál a magáncélú valutaellátás keretében vásárolt, a deviza- számláról vagy az utazási — BC — számláról felvett és kiviteli engedéllyel külföldre kivitt valuta, továbbá a személyenként birtokban tartható és külön engedély nélkül kivihető, 4 ezer forint értéket meg nem haladó külföldi fizetőeszköz. A külföldről ajándékba kapott vámáru vagy pénz esetében az ajándékozottnak hitelesített okirattal kell az ajándékozás tényét igazoP nia. Az- esedékes vámot a határozat kézhez vételétől számított 30 napon beiül kell me||fiz.etni, elmulasztása esetén a késedelem minden napjára naponta 1 százalékos késedelmi kamatot kell fizetnie. A gépjárművek vámkezelésére vonatkozó renáel- kezések nem változtak, vagyis továbbra is- 10 százalék vámot kell fizetni a külföldről behozott új, illetve négy évnél fiatalabb gépkocsik után, míg a négy évnél régebben gyártott személyautók után a vám mértéke ennek négyszerese. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott: az idén eddig összesen 6 ezer gépkocsit hoztak be magánforgalomban, ennek kétharmada új, egÿharmada pedig 4 évnél idősebb. A tájékoztatón elmondták : az új vámszabály szervesen illeszkedik a vámrendszer korszerűsítéséhez, az egységes vámszabályok kialakításához, amelynek befejezését egyébként a 90- es év elejére tervezik. A mostani változásoktól azt várják, hogy visszaesik a spekulációs célú valutavásárlás, mert az intézkedések a rendszeresen kiutazó vásárlóréteget sújtják a legjobban. Ugyanakkor abban is bíznak, hogy a kiutazók turistaellátmányukat valóban utazási célokra használják majd' fel. A költség- vetés egyébként a tavalyi 2—2,5 milliárd forinttal - szemben az idén mintegy 3,5—4 milliárd forint bevételre számít a magánvámok révén.
