Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 1.30: Kovács Andor gitározik 5.00: Operettnyitányok 5.30: Vállalkozók a tudományban 10.05: Óriások vállán 10.35: „Székelyföld leánya’* Egy óra Kovács Apollóniával 11.35: A csatlós. Veres Péter novella- füzérének rádió­változata 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Játszani is engedd. . . Szórakoztató irodalmi délután 16.20: Ország-város-híres ember. Telefonos nyereményjáték gyerekeknek 17.00: Agrárműhelyek 17.30: Egy énekes — több szerep 19.23: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Béres A.: Nyerőké a világ 20.13: Táncházi muzsika 20.28: Poggyász 20.45: Három szólamban 21.45: ..Hajszálgyökerek” 2. Nemzeti értékeink nyomában 22.00: Hírvilág 22.30: Schumann: Spanyol szerelmi dalok. 23.00: Arturo Toscanini vezényli az NBC szim­fonikus zenekarát PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nóták 8.20: A Szabó csalá l 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Fúvószene vidám hangulatban 12.30: A népművészet mesterei 13.05: Nosztalgi aurám 14.00: Az illem nyomán. Az étkezés illemtana 14.30: Veszedelmes viszonyok Beszámoló a nyugat­berlini filmfesztiválról 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Slágerfilmek, filmsikerek 17.05: Népdalkörök pódiuma 17.30: Gordiusz. Törpe óriások és óriás törpék Magazin töprengőknek. Korhatár nélkül 18.30: Slágerlista 19.05: Régi nóta. híres nóta 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Csehszlovákiai Magyar Területi vSzinház vendégjátéka a stúdióban. Bűntény a Kecske-szigeten. Ugo Betti drámája 22.43: Brazil dallamok 23.35: A dzsessz története BARTÓK RÁDIÓ 9.08: Lully: Te Deum 9.58: Üj operalemezeinkből 11.10: Magyarán szólva 11.25: Zenekari muzsika 12.16: Svéd énekkarok énekelnek. V/3. rész 13.05: Rádiószínház A pad. Alekszandr Gelman színművének rádió­változata (1987) 14.02: Országos fuvolás­találkozó. IV 3. rész. Hangverseny Sári József műveiből 14.57: Pophullám 15.54: Charles Münch vezényel 17.00: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 17.30: Cantate Domino. 18.30: In limba materna • A Magyar Rádió román ' nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Mesterségünk címere 19.35: Kapcsoljuk a Zene­akadémia nagytermét. » (Élő) A Bartók vonós­négyes Beethoven- hangversenyé Közben : 20.25: Költő és közönsége 20.45: A hangverseny­közvetítés folytatása 21.25: Robert Pete Williams felvételei 22.00: Basszúsáriák 22.27: Napjaink zenéje. Az Ám adln da ütő­együttes hangversenye a .Zeneakadémia nagytermében MISKOLCI STÜDIO: 5.55: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás, útinform. 6.00: Krónika. (Kossuth) 6.15: Kö­zelkép mikrofonnal. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. (Kos­suth). 6.55: Ütirtform (országos és körzeti). 7.00: Krónika (Kossuth). 7.20: Észak-ma­gyarországi krónika — Körze­ti időjárás. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemé­nyek. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismerte­tése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétoma nyugdíjasoknak 9.10: Az olasz művészet enciklopédiája Giotto. Olasz film. (Ism.) 10.00: Kék fény. Riportműsor. (Ism.) 11.00: Mozgató Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 11.10: Képújság 16.35: Hírek 16.40: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél­dunántúli hírek, in­formációk, események 16.50: Vijesti. Hírek szerb- horváth nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 16.55: Négy nap tévéműsora 17.05: Hármas csatorna V/5. r£sz: Anyagok 17.50: Műsorajánlat 17.55: Az élő bolygó. David Attenborough filmsorozata a földről. XII/8. rész: Édesvizek. Angol filmsorozat. (Ism.) 18.50: Esti mese. Jómadarak Kutyahűség Magyar rajzfilm 19.00: Reklám 19.05: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények, Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: A. Vampilov: Vadkacsa vadászat Tévéjáték 21.40: Reklám 21.45: Hazai tükör 23.05: Híradó, 3. Tv 2. Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Időjárás — Riportok — Tévétorna — Reklám — Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Szupernagyi Angol filmsorozat. XIII 4. rész: Szupernagyi és a Pinnel’s Énd-i gyöngy (Ism.) 18.51: Tv 2. 19.00: Holt lelkek. Szovjet tévéfilm­sorozat, IV/l. rész 19.49: Tv 2. 20.40: Piti háború. . . Avagy hogyan hódította meg a finn hadsereg a világot? Finn burleszk 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Nézze meg az ember! 21.30: Vörös nap. Francia—olasz film a Vadnyugatról. (16 éven felülieknek!) 23.14: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Szovjet film. (Ism.) 15.45: Orvosi tanácsok 15.55: A számítógépekről 16.25: Orion, magazin 17.05: A nap percei 17.15: Művelődési sorozat 17.45: Az AIDS-ről 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története 20.25: Dalok a képernyőről 20.50: Publicisztikai magazin 21.30: Autósok-motorosok magazinja 22.10: Fiú az őserdőben, ausztrál tévésorozat 2. MŰSOR: 16.55: Közép-szlovákiai magazin 17.15: Orvosi tanácsok 17.25: Zéman őrnagy esetei, tévésorozat 18.40: Portréfilm 19.00 : Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Reggel, mint a kutya, tévéjáték 21.05: A Supertramp együttes műsorából 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Nikolaj Herlea operaáriákat énekel MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Vili a veréb. Színes magyar rajzfilm. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Rumba. Szí­nes, szinkronizált francia ka­landfilm. — Kamara: Britta- nia ^gyógyintézet. (16) Színes angol filmszatíra. — Video- mozi: Az időlovas. Színes amerikai sci-fi. — Balassa" gyarmati Madách : fél 4, há­romnegyed 6 és 8-tól: Zsol­doskatona. Színes olasz kai- landfilmvígjáték. — Madách Kamara: Isten akaratából. Magyar dokumentumfilm. — Pásztó: fél 6-tól: Hajlakk. Szí­nes amerikai film. — Szé" csény : 6 órától : Színes, ze­nés amerikai film. — Jobbá­gyi: Hegylakó. (16) Színes an­gol fantasztikus kalandfilm. — Nagylóc: Elszabad-ult indu­latok. (16) Színes, szinkroni­zált amerikai bűnügyi film. — Rétság: Mesemozi.: Süt a nap. NÓGRÁDI TÁJAKON.. . telexen Érkezett... Harmincéves a Lovász József Általános Iskola 1959. őszén 970 ta­nulóval, 23 pedagógus irányítása mellett kez­dődött meg a tanítás Salgó­tarjánban az ének-zene ta­gozatos általános iskolában, amely alapításának negyed- százados évfordulóján vet­te fel Lovász József, a Nóg- rád megyei kommunista ifjú­munkás-mozgalom korán meghalt alakjának a ne­vét. Sihederként, az egyik salgótarjáni munkásdalárda tagjaként kapcsolódott be a politikai küzdelembe, így hát valóban nem is olyan, furcsa, hogy éppen róla ne­vezték el az intézményt, no­ha a ház előtt Mikszáth Kál­mán szoborportréja díszeleg. A harmincadik tanév vé­ge felé tart az iskola. Most 647 diák koptatja a padot, s 57 nevelő serénykedik tu­dásuk, tehetségük kibonta­koztatásán. Tíz esztendeje volt a csúcs, amikor 840-en zsúfolódtak, szorongtak az intézményben. Azóta foko­zatosan csökken a létszám... — Nem hangulatrontásnak szánom, de egyre nehezebb öktatási és nevelési feladata­inknak elegét tenni — vallja meg őszintén Nádasdi István igazgató. — Az iskolára or­szágosan súlyosbodó terhek nálunk is érvényesek. Olyan általánosságokra gondolok itt; mint: a tankönyvek nem eléggé korszerű tartal­ma, a tananyag maximaliz- musa, vagy a szülők na­gyobb elfoglaltságából faka- hó negatív következmények, amelyek a gyerek fokozot­tabb érdektelenségében, kulturálatlainabb viselkedé­sében mutatkozik meg. Az­tán mind több fejtörést okoz az oktatási törvény által előírt tárgyi feltételek opti­mális szintjének a teljesíté­se. Persze, tudja az igazgató úr is, hogy nem panasznap­ra ültünk össze, nem is szándékozik sirámokkal so­kak szemében talán rokon­szenves érzelmeket kelteni, csupán a tények tiszteletét minden ünneplés közepétte fontosnak tartja. Akkor is, amikor az,eltelt három évti­zed kiemelkedő, megőrzés­re méltó eredményeiről ej­tünk szót. — Az ének-zenei képzés, tapasztaljuk, sok előnnyel jár. Például az általában ke­vésbé kedvelt népzenét, ko­molyzenét megszeretteti a gyerekekkel. A kóruséneklés­nek pedig külön varázsa van. Egy kisdobos, és két felső tagozatos kórusunk műkö­dik. A tanulók ezekben szá­mos közösségi élményhez jutnak, a közösséghez való Az utóbbi hónapok legsi­keresebb mozidarabja. Ré­gen fordult elő, hogy egy nem krimi, egy nem horror, nem Schwarzenegger vonz­zon telt házakat. Egy olyan film, amelyet korhatár nélkül is< bárki megért. Egy olyan film, amelyet majd mindenki még egyszer meg akar nézni, amikor bő két óra után — mely észrevétle­nül elrepül — feláll a né­zőtérről. Azon filmkedvelők tábo­rába tartozom, akit elsősor­ban az értelemre ható, el­gondolkodtató alkotások kötnek le. De most azt hi­szem, bementem a „csőbe”! Az érzelmek áldozata lettem! Az amerikai és a miagyar íilmpiac szerencsés kereszte­ződéséből alakult Duna Film ugyanis a világbemuta­tó után néhány héttel meg­ajándékozott bennünket az Esőemberrel (Rain Man). Példátlan gyorsasággal és abszolút tökéletes színész­kiválasztással szinkronizál­ták Barry Levinson 8 Oscar- rá felterjesztett szuperpro­dukcióját. (Tahi Tóth László Dustin Hoffman-ía legalább annyira zseniális, mint Kern András Woody Allen-je!) Egy műnél már félsiker, ha a szereplői különleges, a hétköznapi normától eltérő, tehát némileg abnormális fi­gurák. Hogy ki fedezte fel tartozás igénye megerősödik bennük. A tagozat azt is jelenti egyben, hogy ebbe az isko­lába nem csupán a körzet, hanem az egész város, sőt a közeli falvak gyerekei is beiratkozhatnak, ha előzőleg megfeleltek az előírásoknak. Az éneket, zenét nyolc osz­tályban tanítják, az angol nyelvet — tagozatos rend­szerben, harmadik osztálytól kezdve — negyedik eszten­deje, a fő profil azonban to­vábbra is az ének-zene. — Kezdetben nem válo­gathattunk úgy a tehetsé­gekben, mint később — me­séli Szilágyi László ének­Az iskola alapító tagja Tóth- né Godó Valéria, aki ma is aktívan dolgozik (Fotó: Bábel László) az autizmusban szenvedő beteget, mint kiaknázható forrást — nem tudom. De telitalálat volt filmre vinni, azt viszont állítom. S a bombasztikus ötletre pedig a hatásosan felépített for­gatókönyv alapján Dustin Hoffman teszi fel a koronát. Mert az ő remek alakítása köré fonódik a történet: az előbb csak a pénzre, majd egyre inkább a szeretetre vá­gyó öccs és az általa megsze­mélyesített gyógyíthatatlan kórban sínylődő báty szto­rija. Az anya nélkül felnőtt fiatalabb testvér, Charlie Babbit (Tom Crusie) apja halála után tudja meg: ki­zárták a mesés örökségből. Csak a gyerekkorában vá­gyott autót, s a, rózsabokrokat hagyományozza rá. s a 3 millió dolláros vagyon a so­ha nem látott fivérre száll. De ki ez az ismeretlen ro­kon, akire egy vidéki inté­zetben rövid nyomozás után lel rá? Az érdekbarátkozás idővel igazi ragaszkodássá válik. A társtalan, helyét ke­reső fiú azt a szeretetet', zene—testnevelés tagozatos tanár, a Finnországban is járt kamarakórus vezetője, aki 1962-től tanít az iskolá­ban. A jelenlegiek közül egyedül Tóthné Godó Valé­ria tanítónő dolgozik itt ré­gebbtől, pontosan az alapí­tástól. — Még az alkalmat­lannak bizonyuló gyerekeket is felvettük a tagozatra, csakhogy működhessen az osztály — folytatja Szilágyi tanár úr. — De aztán nem­sokára épülni kezdett a pla­tó, a mostani Kemerovo-la- kótelep, sok fiatal házas köl­tözött oda, s mindjárt meg­szűnt a beiskolázási gonr dunk. Bizonyos hullámzás persze, mindig tapasztalható volt a tagozat iránt, de megnyugtatóan választhat­tunk. A jövő tanévre már le­zajlottak a meghallgafások; negyvenkilencen jöttek el, harminc gyereket vettünk fel közülük. A Lovász József iskolában országosan ismert művészek nevelődtek. Kukelv Júlia, Illés Gabriella, Zsóri Kata­lin énekes színésznők nevét említhetjük hirtelenjében. Szilágyi tanár úr Nickel Géza formatervező iparmű­vész, Hollai Kálmán szín­művész, Gáspár Vilmos ké­mikus, Praznovszky Mihály történész nevét is szóba hoz­za, majd megjegyzi: — Iskolánk elsősorban mű­vészeti oktató-nevelő tevé­kenységével tűnt ki, de ar­ra törekszünk, hogy széles látókörrel rendelkező gyere­keket bocsássunk útnak. Ezért hoztuk létre '83. de­amelyet apjától soha nem kapott meg, most bátyjára zúdítja. Az emlékek felidé­zése során rádöbben: elkép­zelt gyermekkori barátja, az éneklő előember — Ray­mond becéző alakjából lett Rain Man — nem más. mint a most megtalált, eddig elő­le eltitkolt fivére. Az orvostudomány mai ál­lása szerint az autizmus nem gyógyítható. Raymond Babbit mégis boldog ember: aktívan beszél, eszik, mechanikusan ugyan, de fejszámoló-művé- szi szinten oszt, szoroz, gyö­köt von. Memóriája is ki­tűnő. Nagyon könnyen meg­jegyez lényegtelen dolgokat. Ragaszkodik megrögzött szo­kásaihoz, ikörnyezetéhez. Minden tettét a rutin és a rituálé irányítja. Ha kizök­ken a mederből, már gond van: minden összeomlik. Számára a világ tele van ve­széllyel, de a valódi fenyege­tettséget nem ismeri fel. így megfordul a félelem. Emiatt egyedül képtelen a normá­lis emberi közösségbe, a hét­köznapok társadalmába be­cemberében az iskolagalériát. Egy-egy diákunk jeleskedik a sportban is. Az „Ügyesség — bátorság” elnevezésű sportversenyt pár napja ép­pen a mi iskolánk nyerte meg, megelőzve a Gagarinit, a sporttagozatos Petőfit. — Persze, nem az a cé­lunk, hogy művészeket, tudó­sokat faragjunk mindenáron — jegyzi meg Nádasdi István igazgató. — Zenéhez értő, műveit, hangverseny-láto­gató közönséget akarunk ne­velni. S, hogy nem eredményte­lenül, azt dr. Lakatos Judit városi tanácsi osztályvezető levele is elismeri: „...kieme­lésre méltók a színvonalas tanulói és tanári pályázatok, az igényes tanulmányi és kulturális tevékenység, a hatékony tanórán kívüli foglalkozások szervezése, va­lamint a különböző verse­nyeken és vetélkedőkön el­ért helyezések... Dicséretes az a jó kapcsolat, amelyet az intézmény közvetlen társa­dalmi környezetével, ezen belül is a családi házzal ki­alakított.” Az igényes, következetes és folyamatos nevelő-oktató munkát kívánja továbbra is segíteni a városi és a me­gyei tanács 30—30 ezer fo­rintos — évfordulós — aján­déka. Jól jön ez a pénz a harmincéves alma matemak oktatási és szemléltetőesz­köztárának felfrissítésére, gyarapítására —, hogy bát­ran nézhetnek a következő évtized elé! Sulyok László illeszkedni, kapcsolatokat te­remteni. Közömbös a körü­lötte történő emberi cselek­vésekre. Ösztönösen tiltako­zik a változások ellen. Char­lie ezért mindent megtesz, hogy maga mellett tartsa őt, ám o világ nem fogadja el nehezen kialakult harmóniá­jukat és könyörtelenül visz- szacipelik az intézetbe. . A záró képsorok után csak csettint egyet az ember: igen, ez is Amerika! Ez a film is jól meg van csinál­va! A'rendező pontosan ki­számította: mikor oldja sze­líd humorral a kegyetlen valóságot, a megmásíthatat- lant. De Charlie már soha nem lesz ezentúl magányos. Raymond Babbit porcikáiba is beprogramozódtak az első nyálas csók, a napozókrém nyomai, a suta tánc taktusai és Charlie tréfái. De mi is szívünkbe zártuk ezt a fur­csa — olykor nevetséges, olykor szívszorító — párost. Nem tudjuk eldönteni: me­lyikük betegebb? Vagy mindketten meggyógyultak? Mindenesetre kevesebb gyöt­relem vár rájuk, mert a vár­va várt kontaktus létrejött köztük. A történet lezárult, ezt nem lehet továbbgondol­ni. Legfeljebb azon meditál­hatunk: nálunk mi az eső­emberek sorsa? Btizafalvi Győzi ESŐEMBER (RAIN MAN)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents