Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
I 2 NÖGRÄD 1989. MÁRCIUS 25., SZOMBAT V A látogatás célja volt a tájékoztatás és a tapasztalatcsere Grósz Károly sajtóértekezlete (Folytatás a 1. oldalról.) realitásai miatt — bár a nemzetközi életben jelentős kedvező változások történnek — még szükség van a két katonai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről is. A szovjet léi nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva, úgy vélekedett: a mai politikai viszonyok között nincs realitása egyik tagállam semlegességének sem. Arra azonban szükség van. hogy ( lomok ratikusabbá, korszerűbbé tegyék belülről politikai. katonai szövetségüket, a külvilágnak pedig azt a készségét demonstrálják, hogy előre kívánunk haladni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irúm ában. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen magyar részről jelt n voltak Grósz Károly ki- sereiének tagjai: Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Szovjet részről Nvikolaj Rizskov minisztereinek. Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardnadze külügyminiszter, valamennyien a Politikai Bizottság tagjai vettek részt. Egynapos munkalátogatá- sát befejezve pénteken ha- zautazott Moszkvából Grósz Károly és kísérete. A magyar pártfőtitkárt a vnűkovói repülőtéren más hivatalos személyiségek társaságában Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor moszkvai magtar nagykövet, is. G rósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken este hazaérkezett arról a munkalátogatásról, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságinak meghívására tett Moszkvában. Nincs véleményeltérés, se érdekellentét Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásunk során egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben vélemény- eltérést vagy érdekellentétet tapasztaltunk volna — hangsúlyozta Grósz Károly, aki hazautazása előtt nemzetközi sajtókonferencián összegezte moszkvai munkalátogatásának tapasztalatait. Kiemelte, hogy a megbeszélések tanúsága szerint is magas színvonalú és igényes az együttműködés politikai téren a két ország között. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdasági kapcsolatokról ez nem mondható el, még nem használtuk ki a gazdasági együttműködésben, annak korszerűbb formáiban rejlő lehetőségeket. Rövid bevezető nyilatkozatában az MSZMP főtitkára elmondotta: megköszönte vendéglátójának, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség mind nagyobb támogatást kap sajátos arculatának, kultúrájának, hagyományainak megőrzéséhez. ápolásához. gyarapításához. Kérdésekre válaszolva Grósz elmondotta, hogy az utóbbi hetekben az érdeklődés középpontjába került az esetleges jövőbeni magyar semlegesség kérdése. Ennek kapcsán leszögezte : álláspontunk nem változott, mindkét katonai tömb egyidejű felszámolásáért küzdünk, s*ha ez megtörténik, akkor a semlegesség már nem is lesz kérdés. A demokrácia kiteljesítése A többpártrendszer magyarországi bevezetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva, kifejtette: hazánkban a sokszínű érdekek megjelenítésére politikai pártok szerveződése útján van társadalmi igény; k; kell tehát elégíteni ezt az igényt. A pártfőtitkár hozzáfűzte: a politikai struktúra felépítése. alakítása természetesen minden qrszágnak belügye. A magyar vezetés azért érez felelősséget, hogy a magyar nép érdekeit szolgálja a lehető legjobban. Személyes meggyőződését fejezte ki, hogy az egypártrendszer- többpártrendszer kérdése nem a legfontosabb a demokrácia kiteljesítése, valóságos gyakorlása szempontjából. Arra a kérdésre válaszolva. hogy az MSZMP vezetését vajon ellenzéki pozícióban is vállalná-e Grósz Károly, kiemelte: a Magyar Szocialista Munkáspárt az elkövetkező időszakban a politikai küzdőtéren is ki fogja vívni magának a vezető szerepet. ,,Én tehát a győztes párt pozíciójára készülök, nem ellenzéki pozícióra". A látogatás első mérlegét; megvonva Grósz Károly kijelentette: gazdag élményanyaggal megyünk haza, az együttműködés készségével, szándékával. Az. MSZMP főtitkára ezekkel a szavakkal összegezte egynapos munkalátogatásának ered. menyeit azon a pénteki sajtóértekezleten, amelyet a moszkvai külügyminisztérium sajtóközpontjában tartott. A magyar vezető a termet csaknem zsúfolásig megtöltő újságírók láttán megjegyezte, hogy jelenlétükben a világsajtónak a Magyar Népköztársaság iránt megnyilvánuló őszinte érdeklődését látja. Ezt igazolta az is, hogy a rövid, tízperces bevezető után. 15 újságíró kérdéseire válaszolt, együttvéve égy órán át. A látogatás előzményeiről, okairól szólva Grósz Károly azt hangoztatta, hogy semmi sem pótolhatja a nyílt, őszinte beszélgetéseket. Mai világunkban nem elég csupán ismernünk, de meg is kell értenünk egymást. A magyar semlegességnek az utóbbi időben többször felvetett lehetőségével kapcsolatban kifejtette, hogy a mostani megbeszéléseken is változatlan álláspontot képviselt a magyar fél. Ennek lényege: következetes harc a két hatonai tömb felszámolásáért. Amint elérjük ezt a célt, már nem lehet kérdéses a semlegesség. Ebben — tette hozzá — teljes volt az egyetértés. El tudja-e önmagát képzelni ellenzéki pártvezetőként? — tették fel a kérdést a többpártrendszer megvalósításával kapcsolatban Grósz Károlynak. A főtitkár először arról szólt, hogy Mihail Gorbacsovot tájékoztatta, milyen meggondolásokból támogatja az MSZMP a többpártrendszer bevezetését. A társadalom érdektagozódása tényleges igényt teremtett a politikai pártok iránt. Ezt az igényt ki kell elégíteni, s a közös kérdésekre közösen kell majd keresni a választ. A politikai struktúra kérdése minden ország belügye. Ami ez ügyben Magyarországon folyik, az magyar belügy, s a magyar vezetés felelőssége, így a legjobban szolgálja a magyar nép érdekeit. Ami pedig a Szovjetunióban történik, az a szovjet nép és vezetés ügye. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva, azt hangsúlyozta, hogy nem az egy, vagy több párt léte a legfőbb kérdés a demokrácia gyakorlatában. Az MSZMP a következő időszakban a politikai küzdőtéren is kivívja majd a vezető szerepet. Ezért — mondta — nem ellenzéki, hanem győztes párt vezetője akar lenni. Négy évtized tanulságai A megbeszéléseken — folytatta a magyar politikus — elmondta: az MSZMP kötelességének tekinti, a fejlődés megköveteli. hogy behatóan elemezzék több. mint négy évtized történelmi tapasztalatait. Ebbe beletartoznak az 1956-ban történtek is, de — tette hozzá — nem biztos, hogy ez a legfontosabb tanulmányozandó esemény. Hozzátette, hogy Mihail Gorbacsovval áttekintették 1956. nemzetközi vonatkozásait is, kitérve arra, hogyan hatottak mindezek az akkori magyar országi helyzetre, milyen összefüggések vannak a di* á ktün tét és-fel kelés-ellenforradalom eseménvláncn- lata mögött. Harminchárom év távlatából higgadtabban lehet megítélni a történteket. A kérdés megközelítésének hangsúlyai a pénteki megbeszélésen azonosak voltak — állapította meg, majd emlékeztetett a szovjét levéltárakban fellelhető dokumentumok közös kutatására vonatkozó megállapodásra. A hiteles dokumentumok tanulmányozása azért is fontos, mert a visszaemlékezések szükségképpen szubjektívak. Grósz Károly elmondta, hogy a Szovjetunió területéről — tudomása szerint — senkit sem küldtek vissza Romániába, Magyarország kész befogadni mindazokat, akik le akarnak telepedni hazánkban, függetlenül attól, hogy nem közvetlenül Romániából érkeznek. Befejezésül a főtitkár emlékeztetett arra, hogy Mihail Gorbacsovot még tavaly meghívták magyarországi látogatásra, s bármely időpontban szívesen látott vendég. Az SZKP KB főtitkárának azonban rendkívül gazdag az idei programja is. így nem valószínű, hogy a közeljövőben eleget tud tenni a meghívásnak. (lies« tart az MSZItflP Központi Bizottsága (Folytatás a 1. oldalról.) senv megköveteli a párt és ifjúsági szervezetei — korábbinál — szorosabb együttműködését. Az együtt, működés az értékek azonosságára. a közös politikai érdekekre épül és közös tevékenységgel valósul meg. A Központi Bizottság tájékoztatást kap a március 15-ei ünnepségekről, az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány legutóbbi fontos eseményéről, valamint a Politikai Bizottság javaslata alapján dönt a Litkács György-alapítvány létrehozásáról. A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a pánt főtitkárának előterjesztésében személyi kérdéseket is megtárgyal. ■ I % Ülésezett a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós kormányfő beszámolóját a hágai környezetvédelmi konferenciáról. A kormány áttekintette az Országgyűlés márciusi ülésszakának tapasztalatait, s meghatározta az ezzel ösz- szefüggö tennivalókat. A Minisztertanács megtárgyalta a bizalmatlansági és bizalmi indítvány szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány megvitatta az országos közúthálózat fenntartásának és fejlesztésének lehetőségeit, és elemezte pótlólagos források bevonásának módját. A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő tudománypolitikai, valamint gazdasági kollégiumot. A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóviyő tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendi pontokról. Utalt egy korábbi bejelentésére, miszerint a kormány a jövőben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a parlamenti ülésszakra történő felkészülésre, az ott szerzett tapasztalatok tanulmányozására, az ebből fakadó következtetések levonására, a feladatok kijelölésére Az Országgyűlés csütörtökön befejeződött ülésével kapcsolatban a Minisztertanács úgy ítélte meg, hogy a képviselők egyetértettek az új alkotmány előterjesztett koncepciójával; a parlamenti vita elegendő útmutatást ad a kodifikációs munka megkezdéséhez. Marosán György emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök a kormány nevében bejelentette a népszavazás lehetőségének vizsgálatát. A testület úgy határozott, hogy — a kormányfő parlamenti ígéretének megfelelően — elkészíti, s előreláthatólag júniusban benyújtja az Országgyűlésnek a bős—nagymarosi beruházás költségvetési helyzetéről, a vízerőmű-építéssel kapcsolatos népszavazás feltételeiről, annak nemzetközi és egyéb összefüggéseiről szóló tájékoztatót. Addig csak olyan munkálatokat lehet végezni, amelyek nem járnak visszafordíthatatlan változással. A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a népszavazás jogi kérdéseit az Igazságügyi Minisztérium irányításával kell rendezni; a róla szóló törvényjavaslatot pedig az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A BBC tudósítója megkérdezte: amennyiben újra felvetődik a népszavazás kérdése a bős—nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban. a kormány újra befolyásolni kívánja-e a párttag képviselőket az állásfoglalásukban. Marosán György elmondotta: az a törvényjavaslat, amely várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé, úgy szól. hogy 50 ezer aláírás esetén a parlamentnek kell véleményt nyilvánítania arról: kiírja-e a népszavazást. De. ha 1Q0, vagy 120 ezer aláírást gyűjtenek össze, akkor kötelezően ki kell írni a népszavazást. Ez új helyzet októberhez képest, és, ezt a ko-mánynak is tekintetbe kell vennie. Gáspár Sándor lemondott (Folytatás az 1. oldalról.) teret biztosít a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak elmélyítéséhez. A szőkébb anyagi lehetőségek miatt ezen a területen is az érdemi együttműködés, minőségének javítására kell törekedni. Az ülésen szóba került, hogy április elején rendezik meg Havannában az SZVSZ irodájának ülését, amelyen a magyar szak- szervezetek küldöttei javaslatokat tesznek a világszövetség munkájának továbbfejlesztésére. Egyéb kérdésekről szólva Bálint Attila elmondta: a SZOT-hoz érkezett levelek, jelzések, arról tanúskodnak, hogy az emberek attól félnek: a forint mostani leértékelése tovább növeli itthon az árakat. A szakszer- vegetek fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a kormány az energiahordozók árát az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben emelje. Arról is tájékoztatott, hogy napokon belül megkezdődnek a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozóját előkészítő szakértői megbeszélések. A szak- szervezetek tárgyalási javaslataival a SZOT legutóbbi ülésén foglalkozott; a korábbi áremelésekhez . kapcsolódó újabb kompenzációs igényeik összességében mintegy 5 milliárd forintot tesznek ki. Az MTI munkatársa arról érdeklődött, hogy a parlament legutóbbi ülésszakán kinek a kezdeményezésére és milyen körülmények között alakult meg az Országgyűlés szakszervezeti csoportja. Erről a szóvivő úgy nyilatkozott: a csoport létrehozását az alapító képviselők maguk kezdeményezték, amikor az ülésszak egyik szünetében a sztrájk- törvényről, azzal összefüggésben a szakszervezetek helyzetéről beszélgettek. A szóvivő bejelentette: a Szakszervezetek Országos Tanácsa soron következő ülését március 31-én tartja meg. Rendelettel nem fogyaszt kevesebbet a traktor! Érdekeltségi rendszerekről tanácskoztak Endrefalván Mintegy 35 esztendeje vezették be a mezőgazdasági gépek munkáját mérő nor- malhektár viszonyszámot. Nemcsak az idő járt el felette, hiszen új gazdálkodási környezet alakult ki napjainkra, hanem a költségek növekedése folytán is egyre élesebben vetődik fel a gépüzemeltetés érdekeltséghez kapcsolása. Mezőgazdasági üzemeink műszaki szakemberei erről hallhattak vitaindítót pénteken Endrefalván, a TESZÖV és az Aranykalász Tsz szervezésében. Megyei helyzetképet vázolt dr. Agócs József, a tsz- szövetség osztályvezetője. Mint elmondta, a támogatások és az elvonások egyenlege a múlt évben mintegy 220 millió forint passzívumot eredményezett gazdaságaink költségvetésében. Az áremelkedések következtében idén további 170 millió forint teher hárul erre az ágazatra. Nehezíti a tisztánlátást a folyamatosap növekvő energiaár, a csúcs- technikák, a technológiák drágulása, az alkatrészbe- szerzés gondjai, a bérek és a járulékos költségek emelkedése. Ugyancsak hat a forintleértékelés. Az árak megfékezésére nincs számottevő erő, így egyetlen megoldásként a költségek további faragása mérsékelheti a gazdálkodók kiadásait. Mezőgazdasági üzemeink legjelentősebb forintemész- tője a- géppark fenntartása, üzemeltetése. Ehhez pedig elengedhetetlen a korábbi pazarlás felszámolása, az egyénre szabott érdekeltségi rendszer bevezetése, hatékonyságának javítása. Ebben a témakörben vázolta az új lehetőségeket dr. Gok- ler Lajos, a MÉM műszaki intézetének tudományos osztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy a gép- üzemeltetés jelenlegi normáinak szigorítása nem vezet eredményre. A műszerezés pedig önmagában kevés a hajtóanyag-megtakarításhoz, tehát csakis a zsebet érintő ösztönzés érhet el javulást a költségkímélésben. Ehhez persze a géptulajdonosnak és az üzemeltetőnek egyaránt engedményeket kell tennie, partnerként szükséges viselkednie. Az érdekeltségi rendszerek ismertetése kapcsán vázolta a teljes költségtérítés bérleti formáját. Előnyei között említette, hogy ily módon feleslegessé válik a gazdálkodó részéről az ellenőrzés. megszűnik az úgynevezett feketefuvar. a gazdának pedig érdeke, hogy berendezése .minél . tovább megőrizze a működőképességét. A bérleti szerződés ösztönzi a többletteljesítményt is. Megoszlik továbbá az anyagi és szervezési felelősség, egyszerűbbé válik az elszámolás, javul a munka- fegyelem, a partnerek között a beruházás költsége részben, vagy teljes egészében áthárul a dolgozóra. Fokozható e rendszer segítségével a gépki használás, s kizárható mindennemű bérkorlátozás — korábban hátrányos — következménye. Az újfajta érdekeltségi rendszerek szubjektív hibáit küszöböli ki, hogy 1991-től csak műszeres méréssel együtt alkalmazhatóak. (németh)
