Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
✓ 1989. MÁRCIUS 25., SZOMBAT NOGRÁD 3 Egyedüli korlát az alkotmány Törvény a politikai pártokról, közigazgatási bíráskodás Amíg el nem fáradok „A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. . . áttekintette a politikai pártok alapításáról, az alkotmánybíróság felállításáról, valamint a közigazgatási bíráskodás bevezetéséről készített előterjesztéseket.’» (A NOGRÁD március 15-i számából.) Egy kisebb csomag szerepelt a Politikai Bizottság előtt, s az említett szabályok megalkotása szerves része az új alkotmánykon- cepciónák — néhány órával a testület tanácskozása után így kezdte az újságírók tájékoztatását a Központi Bizottság székházában Budzsáklia Mátyás szakértő. A szóvivői értekezleten fontosnak tartotta a szakértő felhívni a figyelmet arra is, hogy az alkotmány teljes kimunkálására, elfogadására nem lehet várni, az abban is megfogalmazott néhány témát párhuzamosan és rendszeresen napirendre kell tűzni. A magyarázat ismert a közvélemény * előtt is, a kormány kötelezettséget vállalt az országgyűlésen arra, hogy augusztus 1-ig benyújtja a pártokról szóló törvényjavaslatot. A Politikai Bizottság egyik napirendje ezzel függött össze, ugyanakkor a szakértő felidézte hogy már a tavaly májusi pártértekezlet is kimondta: az alkotmánybíróságra és a közigazgatási bíráskodásra szükség van. A jogalkotás folyamatára, a sorrendiségre egyértelműen rámutatott -a szóvivői értekezlet Az alkotmánybíróság létrehozása ösz- szefügg a politikai pártokról szóló törvénnyel, hiszen' a pártok bejegyzése az előbbi feladata lesz. Ebből pedig világosan következik, hogy az alkotmánybíróság létrehozásának meg kell előznie a párttörvény megszületését. Természetesen bepillantást nyerhettünk a politikai pártokról szóló törvény koncepciójába is. Ennek lényegét Budzsáklia Mátyás így idézte: szabad az, amit a törvény nem tilt. Annak megfelelően, hogy az ország- gyűlés az egyesülési jogról szóló törvényben kimondta: a pártok alapítására, bejegyzésére, gazdálkodására eltérő szabályok legyenek irányadók. Példának okáért: amig egyesületet legkevesebb tíz fő, addig pártot — az elképzelések szerint — legkevesebb 1000 személy alapíthat. Az előbbiekből pedig már kitűnt az is, hogy a pártok bejegyzése nem megyei bíróságokon, hanem egyetlen helyen, az alkotmány- bíróságon történhet. Az utóbbi joga vizsgálni azt is, hogy az új párt alapszabálya, célja és programja összhangban van-e az alkotmánnyal. Más korlát, mint a>z alkotmány, nincs is. Az apróbb részletek még nem tekinthetők véglegesnek, hiszen a Politikai Bizottság ülését követő tájékoztatón ezt a kifejezést hallhattuk: a testület a koncepciót első olvasásban tárgyalta. Az elképzelések szerint két hónapon belül konzultációra kerül sor az MSZMP-n belül, s az alternatív szervezetekkel. Ezt követően ismételt tárgyalásra, s a javaslat szerint Központi Bizottság előtti véleményezésre ajánlják. Így tartható az az időpont is, amit a kormány az Ország - gyűlés előtt vállalt. A másik koncepció az alkotmánybíróságról szól, s ezt a Politikai Bizottság végleges anyagként fogadta el. amely alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon a törvényjavaslat kimunkálására. Az alkotmánybíróság az említett célkitűzések szerint nemcsak a pártokról szóló törvényjavaslattal függ össze, megalkotásával megelőzve az utóbbit. Egyik vezérlő elvé az új alkotmánykoncepció, amelyben egyértelmű, hogy visz- sza kell térni a hatalmi ágak elválasztásához. Márpedig ha a hatalomgyakorlás a hatalmi ágak elválasztása elve alapján folyik, akkor ebbe beletartozik az is, hogy működjék egy mindenékfölött álló alkotmánybíróság. Őrködve a hatalmi ágak munkája fölött, rendezve az esetleges anomáliákat. Érdemes idézni néhány jelentősebb elképzelést is. Eszerint az alkotmánybíróság elnökből, elnökhelyettesből és kilenc alkotmány- bíróból állna. A szándék szerint a 11 helyből hetet töltenének be az alkotmány- bíróság felállításakor, tehát még ebben a választási ciklusban, a kiegészítésre pedig a következő ország- gyűlésnek lenne módja. A Politikai Bizottság nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy — tekintettel a legmagasabb szintű jogalkalmazói munkára — a szakmai követelmények mellett a jelölésnél fontos társadalompolitikai szempontokat is figyelembe kell venni. Valószínű, hogy alternatív javaslatok is az Országgyűlés elé kerülnek. Nevezetesen azzal kapcsolatban, hogy az alkotmány- bírót örökre vagy hét évre válasszák; az utóbbi esetben lehetséges legyen-e legalább egyszer az újraválasztás. A felelősség nem csekély, hiszen az alkotmánybíróságnak nem kisebb a feladata — a már említettek mellett —, hogy utólagos, kivételes esetben netán előzetes normakontrollt lásson el; hitelesen értelmezze az alkotmányt, s más egyéb mellett felügyeljen a választások törvényességére. Érdemes néhány szót szólni a közigazgatási bíráskodásról is, amely 1948-ig már létezett, s jelenleg is van olyan kivételes eset, amikor a jogorvoslatot az államigazgatásból át lehet vinni a bíróságra. Az elgondolások szerint, nem külön bíróságok felállításáról lenne szó, az eljárásokra az egységes bírósági szervezeten belül — közigazgatási kollégiumok révén — kerülne sor. Ez is összefügg a hatalmi ágak kérdésével, s azzal, amit az alkotmánykoncepció jól bemutat: a jogállamiság megteremtésére törekszünk. Ebbe pedig az is beletartozik, hogy ha valamelyik hatalmi ágban — például a végrehajtó hatalomban — törvénysértést követnek el, s az ottani jogorvoslat a szükséges kontroll végett nem kerülhet át a bíróságra, akkor nem lehet szó igazi jogorvoslatról. Az alapvető változás tehát az, hogy a kivétel helyett fő szabály lenne: az államigazgatásban elkövetett mindenféle jogsértés orvoslása — ameny- nyiben ez szükséges —; a bírói szervezetben történne. A vázlatos áttekintés is jelzi: a megalkotandó jogszabályok alapvető változásokat hoznak. Részletkérdésekben persze még sok a vita, ezt igen szemléletesen érzékeltette az MSZMP szóvivője. Major László által vezetett véleménycsere is az újságírókkal. A leendő pártok infrastruktúrájával kapcsolatos végleges elképzelések sem alakultak ki, az azonban bizonyos, hogy csupán tagdíjból nem létezhetnek, megilleti őket a társadalmi termékből való részesedés. Nyitott az a kérdés is, hogy az alkotmány- bírósághoz az állampolgár fordulhat-e közvetlenül, vagy valamilyen megfelelő szerv útján. Nem kevésbé izgalmas kérdés: milyen szerepet töltsenek be a politikai. pártok a munkahelyen. Ellentétes nézetek csapnak össze, nálunk azonban eligha lehet figyelmen kívül hagyni azt a helyzetet, ami negyven év alatt alakult ki. így , bizonyos, hogy a munkahelyen a politizálást nem célszerű megtiltani, ha a munkahelyi struktúrában nem is vesznek részt a .pártok. Nem mellékes szempont, hogy milyen a hozzáállásunk a jelzett változásokhoz, koncepciókhoz. Budzsáklia Mátyás elmondta: a Politikai Bizottság vitájában résztvevők szerint nem úgy kell gondolkodni, hogy milyen törvényt ajánljunk másoknak. Hanem így: milyen törvény szülessen, amely másoknak, nekünk is egyaránt törvény lesz. A koncepciók tárgyalásának lényegét mindez so- katmondóan kifejezi. Hatvanhét éves, de ma is szálfaegyenes tartású, sima léptű, üde vidámságú, tele életkedvvel,, termi akarással. Mostanság is. miként évtizedekkel ezelőtt, korán kel, gondosan megborotválkoziik, s mire a napkorong láthatóvá válik a keleti égbolton, ő már ott tüsténkedik a faillatú műhelyben. Nyugdíjba vonulás után csak néhány hétig volt maradása otthon, kérte visszavételét, s azóta is nap nap után bejár dolgozni szeretett munkahelyére, az Ipoly Bútorgyár szécsényi leányvállalatához. — Szabad életem van — •hunyorog hamiskásan a szemüvege mögül úgy jövök és megyek, ahogyan akarok. Rám bízta az igazgatóm, annyi időt töltök bent és annyi munkát végzek, amennyit akarok. Soha meg nem fordult a fejemben, hogy kiváltságos helyzetemmel visszaéljek. Igyekszem a műszakrendhez igazodni. Bejövök fél hét tájban, aztán teszem a dolgom, amíg el nem fáradok. Még jó erőben érzem magamat... Már meg ne sértődjön, de valahogy nem áll rá a kezem, hogy leírjam; Turcsa Béla, riportunk főszereplője. Merthogy Béla bácsi ő, mindenki így hívja, mivel közszeretetnek örvend. Aligha tévedek: úgy hozzátartozik ő már az apró vállalathoz, mint a tűztorony Szé- csényhez. Hiányát mindenki megérezné! A szerény, csendes „öregúr” az állandóságot képviseli rohamléptekkel változó világunkban, személye példaértékű. Mégpedig arra etalon, milyennek kell lenni napjainkban egy igazi munkás- embernek. Kenyéradó mesterségében kiváló. Nem kevesebb, mint fél évszázada, ötven esztendeje műveli az asztalosszakmát. Sietünk hozzátenni : felső fokon ! Nem tucatbútorokat gyárt ö, hanem egyedi remekeket. Erről sokat tudna beszélni többi között az az erdélyi menekült is, akinek ő készítette a bútorait, méghozzá a vállalat jóvoltából. A segítségre szorulónak mindössze az anyagköltséget kellett megfizetnie. — Hogy őszinte legyek, eredetileg, hentes akartam lenni — emlékezik Béla bácsi. — Mégsem az lettem, mert közbeszólt a muszáj. Muszáj volt olyan szakmát választanom, ahol nem kellett naponta mosni a munkaköpenyt, mert az örökös sikálást özvegy édesanyám nem győzte volna szappannal. Ludányhalásziban laktunk, élt és dolgozott ott egy kitűnő asztalos, nála tanultam. Mester Józsefnek hívták, s mindent megtett annak érdekében, hogy belőA vállalatok finanszírpzá- sában, hitelellátásában ismét jelentős feszültségek alakultak ki — állapították meg a Magyar Gazdasági Kamara kibővített ügyvezetőségi ülésén. A vállalatok pénzügyi helyzetének, fizetőképességének romlása azzal magyarázható, hogy míg a konvertibilis exportból származó bevételekhez három-négy hónap alatt jutnak hozzá a gazdálkodók, addig az import forintfedezetét előre kell kifizetniük a kereskedelmi bankoknak. A kamara szerint égetően fontos. hogy a külpiaci egyensúly javításának követelményéhez igazodjon a finanszírozási gyakorlat is. Egy sor vállalat fizetőképessége olyan mértékben meggyengült, ami már partnereik lem is mestert neveljen. Talán sikerült... Béla bácsiék később Szé* csénybe költöztek, s 1958- ban adta le a munkakönyvét mostani kenyéradó gazdájánál. Tapasztalva igazságérzetét, szókimondását, a közösségért való kiállását, társai szakszervezeti műhelytitkárnak, majd bizottsági elnöknek választották. No, ebből aztán tengernyi baja származott. Az akkori igazgató meglehetősen rabiátus ember, afféle diktátorhajlamú egyen volt, aki mindenben a maga szavát szabta mércéül, neki mindenkor igaza volt, még akkor is, ha tévedett. Egyszóval: semmiben és semmikor nem tűrt ellenvetést. Vele akasztott jó néhányszor bajuszt Béla bácsi. — Meg kellett védenem a munkatársak érdekét — mondja évtizedek múltán is határozottan. — önmagam érdekének a megvédésére azonban már nem futotta az erőmből. A mozgalmi elöljáróim sem fogták igazán pártomat, lebratyiztak az igazgatóval. Aki aztán rendre kihagyott a jutalmakból, a béremelésekből. Jellemző az alacsony fizetésemre, hogy 42 esztendei szolgálat után, művezetői beosztásból alig négyezer forinttal mentem nyugdíjba. Ezért is, no meg a tétlenkedés elkerüléséért jöttem Vissza a műhelybe. A művezetést viszont már nem vállaltam, kétkezi munkás lettem. „Főnöke”, a hajdani igazgatóval szembeni küzdelemben társa, a leányvállalat mostani első számú vezetője, Burda•Sándor mondja Béla bácsiról: — Aranykezű mester. Az ő szakértelmét kár volna a szalagszerű termelésben elpocsékolni, ennélfogva egyedi bútorokat készít. Termékeink prototípusát is ő gyártja le. Neveli, oktatja a pézügyi helyzetét is veszélyezteti. A forgóeszköz-finanszírozásban a váltó alkalmazását két tényező is gátolja. Egyrészt jelentősen megdrágult a váltó a hitelhez képest, másrészt a monopolhelyzetben levő gazdálkodószervezetek és a pénzügyi hatóságok nçm is fogadják el ezt az értékpapírt. A forgóeszközhiány általánosnak mondható a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalatoknál. A kereskedelmi bankok arra kényszerülnek, hogy mind jelentősebb korlátokat érvény esítseniek a hitelek engedélyezésénél, s mivel meglehetősen szűkösek hitelezési lehetőségeik, így önállóságuk viszonylagossá vált, tanulóinkat. Nemcsak aranykezű, hanem aranyszívű is, segítőkész, maradéktalanul átadja a tudását a gondjaira bízott emberkéknek. Ezáltal pedig mérhetetlen hasznot hajt vállalatunknak. Ehhez képest a 22 forintos' órabére bagatell összeg csupán, de sajnos, nem dúskálunk a pénzben. Béla bácsi sohasem reklamált a fizetség miatt. Ügy tartja: megette már a fene mindazt, amit úgy kell kiri- mánkodni. A végzett munkának önmagáért kell beszélnie! Bár emberünket sérelmek is érték az életben, voltak vezetők, akik elismerték, erkölcsileg megbecsülték szorgalmát, tudását a közösségért végzett tevékenységét Szakemberként többször kapott miniszteri és vállalati kitüntetést, s kétszer vette át a szakszervezeti munkáért arany fokozatot. Szerető feleségével három gyermeket neveltek fel. Tanult emberek váltak belőlük. A nagyapa örömére születnek az unokák is, gyakran megfordulnak az egyedi készítésű bútorokkal berendezett szécsényi nagyszülői otthonban. Balassagyarmat határában ott a szőlő, azt is művelgetni kell. Ám az olvasgatás sem maradhat ki a kedvelt időtöltések közül, mert attól, hogy az ember immár 67 éves, még érdeklődhet a világ történései iránt. — Igen, elégedett, boldog ember vagyok — válaszolja kérdésünkre a mester, s közben csak úgy ragyog a tekintete. — Addig élek így, amíg erőmből futja. Remélem, odább van még a búcsúzás, mert az igazgatóm már mondta: jönnek majd az elsős tanulók. Szeretnék belőlük is jó asztalosokat nevelni... Alapvetően nem a bank- rendszer felelős a jelenlegi helyzet kialakulásáért, hanem — a banki vezetők megítélése • szerint — az okok a tervezési, irányítási rendszerben, valamint a mérhetetlenül erős fiskális szemléletben és annak érvényesülésében keresendők. A jegybank működését pedig a központilag támasztott igények határozzák meg. Az ügyvezetőségi ülésen hangsúlyozták: a költségvetés túlköltekezését feltétlenül meg kell állítani, ebből a jegybankra háruló finanszírozási kényszert fel kell számolni. Az ügyvezetőség a vita főbb megállapításairól tájékoztatja a kormányzatot, és javaslatokat dolgoz ki a megoldás módozataira is. Kelemen Gábor csőhíj szigetelő Az idén hatvanezer folyóméter esőbe j szigetelőt állítanak elő a KŐSZIG pásztói perliifeldolgozó gyárában. Percze Elemérne és Juhász Erzsébet az építőiparban használatos terméket készíti. —RT— Kolaj László Fotó: Bábel László Pénzügyi nehézségek a váilaiatoknál Béla bácsi, as-, aranykezű es aranyszívű mester.
