Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

✓ 1989. MÁRCIUS 25., SZOMBAT NOGRÁD 3 Egyedüli korlát az alkotmány Törvény a politikai pártokról, közigazgatási bíráskodás Amíg el nem fáradok „A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága. . . áttekintette a politikai pártok alapításáról, az alkotmánybíró­ság felállításáról, valamint a közigazgatási bíráskodás beve­zetéséről készített előterjesztése­ket.’» (A NOGRÁD március 15-i számából.) Egy kisebb csomag szere­pelt a Politikai Bizottság előtt, s az említett szabá­lyok megalkotása szerves része az új alkotmánykon- cepciónák — néhány órá­val a testület tanácskozása után így kezdte az újság­írók tájékoztatását a Köz­ponti Bizottság székházá­ban Budzsáklia Mátyás szak­értő. A szóvivői értekezleten fontosnak tartotta a szak­értő felhívni a figyelmet ar­ra is, hogy az alkotmány teljes kimunkálására, el­fogadására nem lehet vár­ni, az abban is megfogal­mazott néhány témát pár­huzamosan és rendszeresen napirendre kell tűzni. A magyarázat ismert a közvélemény * előtt is, a kormány kötelezettséget vál­lalt az országgyűlésen arra, hogy augusztus 1-ig be­nyújtja a pártokról szóló törvényjavaslatot. A Poli­tikai Bizottság egyik napi­rendje ezzel függött össze, ugyanakkor a szakértő fel­idézte hogy már a tavaly májusi pártértekezlet is ki­mondta: az alkotmánybíró­ságra és a közigazgatási bí­ráskodásra szükség van. A jogalkotás folyamatára, a sorrendiségre egyértel­műen rámutatott -a szóvi­vői értekezlet Az alkot­mánybíróság létrehozása ösz- szefügg a politikai pártok­ról szóló törvénnyel, hiszen' a pártok bejegyzése az előb­bi feladata lesz. Ebből pe­dig világosan következik, hogy az alkotmánybíróság létrehozásának meg kell előznie a párttörvény meg­születését. Természetesen bepillan­tást nyerhettünk a politi­kai pártokról szóló törvény koncepciójába is. Ennek lé­nyegét Budzsáklia Mátyás így idézte: szabad az, amit a törvény nem tilt. Annak megfelelően, hogy az ország- gyűlés az egyesülési jog­ról szóló törvényben ki­mondta: a pártok alapítá­sára, bejegyzésére, gazdál­kodására eltérő szabályok legyenek irányadók. Pél­dának okáért: amig egye­sületet legkevesebb tíz fő, addig pártot — az elképze­lések szerint — legkevesebb 1000 személy alapíthat. Az előbbiekből pedig már ki­tűnt az is, hogy a pártok bejegyzése nem megyei bí­róságokon, hanem egyet­len helyen, az alkotmány- bíróságon történhet. Az utóbbi joga vizsgálni azt is, hogy az új párt alapszabá­lya, célja és programja összhangban van-e az al­kotmánnyal. Más korlát, mint a>z alkotmány, nincs is. Az apróbb részletek még nem tekinthetők végleges­nek, hiszen a Politikai Bi­zottság ülését követő tájé­koztatón ezt a kifejezést hallhattuk: a testület a kon­cepciót első olvasásban tár­gyalta. Az elképzelések sze­rint két hónapon belül kon­zultációra kerül sor az MSZMP-n belül, s az alter­natív szervezetekkel. Ezt követően ismételt tárgyalás­ra, s a javaslat szerint Köz­ponti Bizottság előtti véle­ményezésre ajánlják. Így tartható az az időpont is, amit a kormány az Ország - gyűlés előtt vállalt. A másik koncepció az al­kotmánybíróságról szól, s ezt a Politikai Bizottság végleges anyagként fogadta el. amely alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon a törvényjavaslat kimunkálá­sára. Az alkotmánybíróság az említett célkitűzések szerint nemcsak a pártok­ról szóló törvényjavaslattal függ össze, megalkotásá­val megelőzve az utóbbit. Egyik vezérlő elvé az új alkotmánykoncepció, amely­ben egyértelmű, hogy visz- sza kell térni a hatalmi ágak elválasztásához. Már­pedig ha a hatalomgyakor­lás a hatalmi ágak elvá­lasztása elve alapján folyik, akkor ebbe beletartozik az is, hogy működjék egy mindenékfölött álló alkot­mánybíróság. Őrködve a hatalmi ágak munkája fö­lött, rendezve az esetleges anomáliákat. Érdemes idézni néhány jelentősebb elképzelést is. Eszerint az alkotmánybíró­ság elnökből, elnökhelyet­tesből és kilenc alkotmány- bíróból állna. A szándék szerint a 11 helyből hetet töltenének be az alkotmány- bíróság felállításakor, te­hát még ebben a választási ciklusban, a kiegészítésre pedig a következő ország- gyűlésnek lenne módja. A Politikai Bizottság nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy — tekintettel a leg­magasabb szintű jogalkal­mazói munkára — a szak­mai követelmények mel­lett a jelölésnél fontos tár­sadalompolitikai szempon­tokat is figyelembe kell venni. Valószínű, hogy alter­natív javaslatok is az Or­szággyűlés elé kerülnek. Nevezetesen azzal kapcso­latban, hogy az alkotmány- bírót örökre vagy hét évre válasszák; az utóbbi eset­ben lehetséges legyen-e legalább egyszer az újravá­lasztás. A felelősség nem csekély, hiszen az alkot­mánybíróságnak nem kisebb a feladata — a már emlí­tettek mellett —, hogy utó­lagos, kivételes esetben ne­tán előzetes normakontrollt lásson el; hitelesen értel­mezze az alkotmányt, s más egyéb mellett felügyel­jen a választások törvényes­ségére. Érdemes néhány szót szól­ni a közigazgatási bírásko­dásról is, amely 1948-ig már létezett, s jelenleg is van olyan kivételes eset, amikor a jogorvoslatot az államigazgatásból át lehet vinni a bíróságra. Az el­gondolások szerint, nem kü­lön bíróságok felállításáról lenne szó, az eljárásokra az egységes bírósági szerveze­ten belül — közigazgatási kollégiumok révén — ke­rülne sor. Ez is összefügg a hatalmi ágak kérdésével, s azzal, amit az alkotmány­koncepció jól bemutat: a jogállamiság megteremtésé­re törekszünk. Ebbe pedig az is beletartozik, hogy ha valamelyik hatalmi ágban — például a végrehajtó ha­talomban — törvénysértést követnek el, s az ottani jogorvoslat a szükséges kontroll végett nem kerül­het át a bíróságra, akkor nem lehet szó igazi jogor­voslatról. Az alapvető vál­tozás tehát az, hogy a ki­vétel helyett fő szabály len­ne: az államigazgatásban elkövetett mindenféle jog­sértés orvoslása — ameny- nyiben ez szükséges —; a bírói szervezetben történ­ne. A vázlatos áttekintés is jelzi: a megalkotandó jog­szabályok alapvető vál­tozásokat hoznak. Részlet­kérdésekben persze még sok a vita, ezt igen szem­léletesen érzékeltette az MSZMP szóvivője. Major László által vezetett véle­ménycsere is az újságírók­kal. A leendő pártok infrastruktúrájával kapcso­latos végleges elképzelé­sek sem alakultak ki, az azonban bizonyos, hogy csu­pán tagdíjból nem létez­hetnek, megilleti őket a társadalmi termékből való részesedés. Nyitott az a kér­dés is, hogy az alkotmány- bírósághoz az állampolgár fordulhat-e közvetlenül, vagy valamilyen megfelelő szerv útján. Nem kevésbé izgal­mas kérdés: milyen szere­pet töltsenek be a politi­kai. pártok a munkahe­lyen. Ellentétes nézetek csapnak össze, nálunk azon­ban eligha lehet figyelmen kívül hagyni azt a helyze­tet, ami negyven év alatt alakult ki. így , bizonyos, hogy a munkahelyen a po­litizálást nem célszerű meg­tiltani, ha a munkahelyi struktúrában nem is vesz­nek részt a .pártok. Nem mellékes szempont, hogy milyen a hozzáállásunk a jel­zett változásokhoz, koncepciók­hoz. Budzsáklia Mátyás elmond­ta: a Politikai Bizottság vitá­jában résztvevők szerint nem úgy kell gondolkodni, hogy milyen törvényt ajánljunk má­soknak. Hanem így: milyen törvény szülessen, amely mások­nak, nekünk is egyaránt tör­vény lesz. A koncepciók tár­gyalásának lényegét mindez so- katmondóan kifejezi. Hatvanhét éves, de ma is szálfaegyenes tartású, sima léptű, üde vidámságú, tele életkedvvel,, termi akarással. Mostanság is. miként évtize­dekkel ezelőtt, korán kel, gondosan megborotválkoziik, s mire a napkorong látha­tóvá válik a keleti égbolton, ő már ott tüsténkedik a faillatú műhelyben. Nyug­díjba vonulás után csak né­hány hétig volt maradása otthon, kérte visszavételét, s azóta is nap nap után bejár dolgozni szeretett munkahelyére, az Ipoly Bú­torgyár szécsényi leányvál­lalatához. — Szabad életem van — •hunyorog hamiskásan a szemüvege mögül úgy jö­vök és megyek, ahogyan akarok. Rám bízta az igaz­gatóm, annyi időt töltök bent és annyi munkát vég­zek, amennyit akarok. Soha meg nem fordult a fejem­ben, hogy kiváltságos hely­zetemmel visszaéljek. Igyek­szem a műszakrendhez iga­zodni. Bejövök fél hét táj­ban, aztán teszem a dol­gom, amíg el nem fáradok. Még jó erőben érzem maga­mat... Már meg ne sértődjön, de valahogy nem áll rá a ke­zem, hogy leírjam; Turcsa Béla, riportunk főszereplője. Merthogy Béla bácsi ő, mindenki így hívja, mivel közszeretetnek örvend. Alig­ha tévedek: úgy hozzátarto­zik ő már az apró vállalat­hoz, mint a tűztorony Szé- csényhez. Hiányát mindenki megérezné! A szerény, csen­des „öregúr” az állandósá­got képviseli rohamléptek­kel változó világunkban, személye példaértékű. Mégpedig arra etalon, mi­lyennek kell lenni napja­inkban egy igazi munkás- embernek. Kenyéradó mes­terségében kiváló. Nem ke­vesebb, mint fél évszázada, ötven esztendeje műveli az asztalosszakmát. Sietünk hozzátenni : felső fokon ! Nem tucatbútorokat gyárt ö, hanem egyedi remeke­ket. Erről sokat tudna be­szélni többi között az az erdélyi menekült is, akinek ő készítette a bútorait, még­hozzá a vállalat jóvoltából. A segítségre szorulónak mindössze az anyagköltséget kellett megfizetnie. — Hogy őszinte legyek, eredetileg, hentes akartam lenni — emlékezik Béla bá­csi. — Mégsem az lettem, mert közbeszólt a muszáj. Muszáj volt olyan szakmát választanom, ahol nem kel­lett naponta mosni a mun­kaköpenyt, mert az örökös sikálást özvegy édesanyám nem győzte volna szappan­nal. Ludányhalásziban lak­tunk, élt és dolgozott ott egy kitűnő asztalos, nála ta­nultam. Mester Józsefnek hívták, s mindent megtett annak érdekében, hogy belő­A vállalatok finanszírpzá- sában, hitelellátásában is­mét jelentős feszültségek alakultak ki — állapították meg a Magyar Gazdasági Kamara kibővített ügyveze­tőségi ülésén. A vállalatok pénzügyi helyzetének, fize­tőképességének romlása az­zal magyarázható, hogy míg a konvertibilis exportból származó bevételekhez há­rom-négy hónap alatt jut­nak hozzá a gazdálkodók, addig az import forintfede­zetét előre kell kifizetniük a kereskedelmi bankoknak. A kamara szerint égetően fon­tos. hogy a külpiaci egyen­súly javításának követel­ményéhez igazodjon a finan­szírozási gyakorlat is. Egy sor vállalat fizetőképessége olyan mértékben meggyen­gült, ami már partnereik lem is mestert neveljen. Ta­lán sikerült... Béla bácsiék később Szé* csénybe költöztek, s 1958- ban adta le a munkaköny­vét mostani kenyéradó gazdájánál. Tapasztalva igazságérzetét, szókimon­dását, a közösségért való kiállását, társai szakszerve­zeti műhelytitkárnak, majd bizottsági elnöknek válasz­tották. No, ebből aztán ten­gernyi baja származott. Az akkori igazgató meglehető­sen rabiátus ember, afféle diktátorhajlamú egyen volt, aki mindenben a maga sza­vát szabta mércéül, neki mindenkor igaza volt, még akkor is, ha tévedett. Egy­szóval: semmiben és sem­mikor nem tűrt ellenvetést. Vele akasztott jó néhány­szor bajuszt Béla bácsi. — Meg kellett védenem a munkatársak érdekét — mondja évtizedek múltán is határozottan. — önmagam érdekének a megvédésére azonban már nem futotta az erőmből. A mozgalmi elöl­járóim sem fogták igazán pártomat, lebratyiztak az igazgatóval. Aki aztán rend­re kihagyott a jutalmakból, a béremelésekből. Jellem­ző az alacsony fizetésemre, hogy 42 esztendei szolgálat után, művezetői beosztás­ból alig négyezer forinttal mentem nyugdíjba. Ezért is, no meg a tétlenkedés elke­rüléséért jöttem Vissza a műhelybe. A művezetést vi­szont már nem vállaltam, kétkezi munkás lettem. „Főnöke”, a hajdani igaz­gatóval szembeni küzdelem­ben társa, a leányvállalat mostani első számú vezető­je, Burda•Sándor mondja Béla bácsiról: — Aranykezű mester. Az ő szakértelmét kár volna a szalagszerű termelésben el­pocsékolni, ennélfogva egye­di bútorokat készít. Ter­mékeink prototípusát is ő gyártja le. Neveli, oktatja a pézügyi helyzetét is veszé­lyezteti. A forgóeszköz-finanszíro­zásban a váltó alkalmazását két tényező is gátolja. Egy­részt jelentősen megdrágult a váltó a hitelhez képest, másrészt a monopolhelyzet­ben levő gazdálkodószer­vezetek és a pénzügyi ható­ságok nçm is fogadják el ezt az értékpapírt. A forgóesz­közhiány általánosnak mond­ható a mezőgazdasági ter­mékeket feldolgozó vállala­toknál. A kereskedelmi ban­kok arra kényszerülnek, hogy mind jelentősebb kor­látokat érvény esítseniek a hi­telek engedélyezésénél, s mivel meglehetősen szűkö­sek hitelezési lehetőségeik, így önállóságuk viszonyla­gossá vált, tanulóinkat. Nemcsak arany­kezű, hanem aranyszívű is, segítőkész, maradéktalanul átadja a tudását a gondjai­ra bízott emberkéknek. Ez­által pedig mérhetetlen hasz­not hajt vállalatunknak. Eh­hez képest a 22 forintos' órabére bagatell összeg csu­pán, de sajnos, nem dúská­lunk a pénzben. Béla bácsi sohasem rekla­mált a fizetség miatt. Ügy tartja: megette már a fene mindazt, amit úgy kell kiri- mánkodni. A végzett mun­kának önmagáért kell be­szélnie! Bár emberünket sé­relmek is érték az életben, voltak vezetők, akik elismer­ték, erkölcsileg megbecsül­ték szorgalmát, tudását a közösségért végzett tevé­kenységét Szakemberként többször kapott miniszteri és vállalati kitüntetést, s kétszer vette át a szakszer­vezeti munkáért arany fo­kozatot. Szerető feleségével három gyermeket neveltek fel. Ta­nult emberek váltak belő­lük. A nagyapa örömére születnek az unokák is, gyakran megfordulnak az egyedi készítésű bútorokkal berendezett szécsényi nagy­szülői otthonban. Balassa­gyarmat határában ott a szőlő, azt is művelgetni kell. Ám az olvasgatás sem ma­radhat ki a kedvelt időtöl­tések közül, mert attól, hogy az ember immár 67 éves, még érdeklődhet a világ tör­ténései iránt. — Igen, elégedett, boldog ember vagyok — válaszolja kérdésünkre a mester, s közben csak úgy ragyog a tekintete. — Addig élek így, amíg erőmből futja. Remélem, odább van még a búcsúzás, mert az igazga­tóm már mondta: jönnek majd az elsős tanulók. Sze­retnék belőlük is jó asztalo­sokat nevelni... Alapvetően nem a bank- rendszer felelős a jelenlegi helyzet kialakulásáért, ha­nem — a banki vezetők megítélése • szerint — az okok a tervezési, irányítási rendszerben, valamint a mérhetetlenül erős fiskális szemléletben és annak ér­vényesülésében keresendők. A jegybank működését pe­dig a központilag támasz­tott igények határozzák meg. Az ügyvezetőségi ülésen hangsúlyozták: a költségve­tés túlköltekezését feltét­lenül meg kell állítani, eb­ből a jegybankra háruló fi­nanszírozási kényszert fel kell számolni. Az ügyveze­tőség a vita főbb megálla­pításairól tájékoztatja a kormányzatot, és javaslato­kat dolgoz ki a megoldás módozataira is. Kelemen Gábor csőhíj szigetelő Az idén hatvanezer folyóméter esőbe j szigetelőt állí­tanak elő a KŐSZIG pásztói perliifeldolgozó gyárá­ban. Percze Elemérne és Juhász Erzsébet az építő­iparban használatos terméket készíti. —RT— Kolaj László Fotó: Bábel László Pénzügyi nehézségek a váilaiatoknál Béla bácsi, as-, aranykezű es aranyszívű mester.

Next

/
Thumbnails
Contents