Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

2

NOGRAD

1989. MÁRCIUS 23., CSÖTORÖK

Folytatta munkáját az Országgyűlés

(Folytatás a 1. oldalról.)

tási törvény megalkotását a nyári ülésszakra hozzák előre.

Kulcsár Kálmán ifjgaság- ülgy-miniszter nem javasolta, hogy az új tájékoztatási törvényt az eredeti ütemtervtől eltérően, már a nyáron megvitassa az Ország- gyűlés.

A képviselők — 23 támogató szavazattal, 12 tartózkodással — elvetették Szirtes- né dr. Tomsits Erika indítványát.

A képviselőnő második indítványa azt szorgalmazta, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja meg a választójogi törvény tervezetét, még ebben az évben, a szeptemberi és a decemberi ülésszakon. Kulcsár Kálmán egyetértett azzal, hogy a parlament két fordulóban tárgyalja a törvényjavaslatot, ám —, mint mondta — egyelőre nem tud pontos határidőt megjelölni, mert az új választójogi törvény megalkotása előtt politikai tárgyalásokat kell folytatni, s a választójogi törvény politikai döntés függvényeként kerül majd a parlament elé.

Az önálló képviselői indítvány harmadik része ' arra vonatkozott, hogy az 1990- ben esedékes képviselő-választásokat 1990 elejére írják ki, továbbá, hogy az új alkotmányt az újonnan megválasztott Országgyűlés fogadja el, vagy bocsássa népszavazára. Szűrös Mátyás rámutatott: az indítvány elfogadásának feltétele, hogy az Országgyűlés megalkossa az új választási törvényt. A parlament saját feloszlatását addig nem mondhatja ki. Ugyanis ez esetben á jélenleg hatályos választási törvény alapján kellene a választásokat megtartani. Erre tekintettel javasolta: az Országgyűlés az indítványt ne most tűzze napirendre, hanem az abban foglaltakról az új választási törvény megalkotásakor döntsön. Ezzel a javaslattevő is egyetértett. Az Országgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az indítványt most nem tűzi napirendre.

Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az ülésszak előtt öt nappal, március 17-én nyújtotta be

Bödőné Rózsa Edit (Csonjg- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa önálló indítványát, amelyben a hatályban lévő választási törvényt érintő módosító javaslatot tett. Mivel az indítvány a házszabály által megszabott határidőn túl érkezett, nem volt mód arra, hogy azt előzetesen kiküldjék a képviselőknek. Az elnök bejelentette, hogy az indítvány napirendre tűzéséről az Országgyűlés áprilisi ülésszakán határoz.

Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette elő a sztrájkról szóló törvényjavaslatot.

Mint mondotta: olyan törvényjavaslat kerül napirendire, amelyben tételes jogi szabályozás hazánkban eddig még soha nem volt. Okkal vetődik fel a kérdés: miért éppen most jött el az ideje annak, hogy a sztrájkról jogi szabályozás szülessen. A felületes válasz kézenfekvő: miután az utóbbi időben megjelent

társadalmi-gazdasági életünkben a sztrájk, régi magyar szokás szerint erre azonnal paragrafusokat kell hozni. Valójában ennél jóval többről vám szó. Ha a munkaviszony keretében is valódi érdekegyeztetés kialakulásával kell számolnunk, annak jogi feltételeit is meg kell teremteni. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munka- vállalói érdekegyesítés egyik drasztikus eszköze. Ebben a megközelítésben a sztrájkjog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogy az érdekegyeztetési folyamatban az összhangot biztosítsa, mégpedig annak a világon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartásával, amely szerint a 'sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze.

Azokban az országokban — mondta —, ahol a sztrájkjogot biztosítják,

rendezik e jog gyakorlásának feltételeit is. Ennek több formája lehetséges.

és a gyakorlat számóira rendkívül problematikus. Ha ugyanis egyes eseteket kívánunk rendezni, ez szükségképpen további szabályozást igényel, amely több .száz paragrafusból álló, át- tekim th ete tien sztró jkkódex

megalkotásához vezetne.

Halmos Csaba szerint a törvénytervezet szabályai két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe a sztrájk gyakorlásának feltételeit érintő, míg a másikba a sztrájkban részt vevők védelmét szolgáló rendelkezésék tartoznak. E szabályok részletes ismertetése helyett az államtitkár az előkészítés során vitatott kérdésekre tért csak kiAz eredeti tervezet abból indult ki, hogy a dolgozókat csak munkaviszonyuk keretében illeti meg a sztrájk joga. Ez a megfogalmazás a sztrájkjog gyakorlását tehát a munkaviszonyt érintő kérdésekre korlátozta.

Vitathatatlan, hogy a sztrájknak csak a munkaviszony 'keretében történő

megengedése diszfunkciók- kal is járhat. Így például: a gazdasági intézkedésekkel szemben csak a bérek emelése érdekében lehetne fellépni, ami az inflációs ráta emelkedéséhez vezetne, illetve a béremelésre képtelen munkáltató számára az ilyen sztrájkok kezelhetetlenné válnának.

Döntően az említett indokok alapján a kormány számára elfogadható a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata, amely a sztrájk jogát a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására engedi meg.

Az előzőekkel szorosan összefügg a szolidaritási sztrájk kérdése is. E tekintetben az eredeti tervezet két változatot tartalmazott. Az egyik változat kizárta a szolidaritási sztrájkhoz való jogot, abból kiindulva, hogy a strájfckal érintett munkáltató képtelen a sérelmet befolyásolni.

A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata szerint megilleti a munka- vállalókat a szolidaritási sztrájkhoz való jog.

A szakmai vita- másik alapvető kérdése arra vonatkozott, hogy ki kezdeményezheti a sztrájkot. Az (egyik korábbi változat értelmében erre csak a szakszervezet jogosult.

A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata alapján a tervezet nem tartalmaz megszorítást arra nézve, hogy ki jogosult a sztrájk kezdeményezésére. Ebből következik, hogy' er- ,re indítványt tehetnek a .szakszervezetek, de a dolgozók közössége is. A bizottság javaslatával egyetértve, .feleslegesnek tekintjük azt ,a korábbi tervezetben szereplő részt, amely, a titkos .szavazáson alapuló többségi döntés kötelező előírásának fenntartását javasolta.

A javaslat a nemzetközi gyakorlattal összhangban határozza meg azt a kört, ahol a sztrájk tilos. Ennek indoka kizárólag az, hogy a sztrájk más alapjog — például az élethez való jog — — gyakorlását ne, vagy csak társadalmilag elfogadható mértékben korlátozza.

Egyetértés mutatkozott indoka kizárólag az, hogy a

lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál csak korlátozott mértékben gyakorolható a sztrájk, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatás még elégséges teljesítését ne gátolja.

Az államtitkár végezetül egy olyan kérdésről beszélt, amelyről a tervezet szándékosan nem szól: a szankcionálásról, a felelősségre vonásról.

— Tudatosan törekedtünk arra, hogy a jogellenes sztrájkhoz kapcsolódó külön szankciókat ne tartalmazzon a törvény, ugyanis ezek nem kívánatos korlátokat jelentenek — hangsúlyozta. Természetes, hogy a jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben emiatt semmilyen joghátrány nem alkalmazható.

A jogellenes sztrájkban részt vevőkre ugyancsak az általános szabályok vonatkoznak.

összegezve az elmondottakat, hangsúlyozta: a tervezettől sem többet, sem kevesebbet nem lehet várni, mint amennyit általában a jog befolyásolni képes meghatározott életviszonyok rendezésével. Veszélyesnek tartotta a szabályozás túlbecsülését, illetve annak alul- becsülését is.

— A javaslat előkészítése is jól tükrözte azokat a társadalmi-gazdasági feszültségeket, amelyek napjainkra hazánkban felhalmozódtak. Az előkészítő viták legáltalánosabb tapasztalata az, hogy bárhol és bármilyen közegben vitáztunk, csatáztunk a tervezetről, egyértelműen megfogalmazódott: a munkavállalók a sztrájkot, mint érdekérvényesítési eszközt, item tekintik valódi alternatívának, s azzal valóban csak a végső esetben kívánnak élni. Ez a társadalmi hozzáállás az igazi garancia arra, hogy ne a sztrájk- anarchia uralja hazánkat.

Halmos Csaba bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság külön nem említett javaslataival is egyetért a kormány.

Megítélése szerint az Országgyűlés olyan törvényt alkothat, amely alapjaiban biztosítja a sztrájkhoz való emberi, illetve munkaválla(Folytatás a 3. oldalon.)

A sztrájk nem oka, hanem tünete a feszültségnek

A legszerencsésebb az a megoldás, amikor az érintettek — döntően a munkavállalók és a munkáltatóik szervezetei — megállapodással rendezik e kérdést. A magyar kormányzat számára is ez lett volna a legmegfelelőbb megoldás, azonban rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, hogy az érintetitek e körben nem jutottak konszenzusra. A másik lehetséges rendezési módszer a megfelelő bírói gyakorlat kialakítása. Ez főleg az angol- száz országokban érvényesül, ott azonban a bírói jogalkotás elismertsége különbözik a mi gyakorlatunktól. A magyar jogrendszerbe tehát olyan javaslat illeszkedik, amely a jogi szabályozásra épít. Az előkészítés során arra törekedtünk, hogy a lehető legszélesebb körben konszenzust teremtsünk a szabályozást illetően. Ennek érdekében a tervezetet két alkalommal is vitára bocsátottuk.

Először is arra a kérdésre kell válaszolni, amely úgy fogalmazódott meg az előkészítő viták során, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményeink között egyáltalán indokolt-e megengedni . a sztrájkot. Erre a kérdésre lassan tizenhárom éve megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel ugyanis hazánk elfogadta a>z ENSZ gazdasági, szociális és kultúrá.lis jogok nemzetközi egyezségokmányát, amelynek . 8. cikkében kötelezte magát: biztosítja az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot.

Másodszor a sztrájk szar bályozásának egyik alap- dilemmájára kell a figyelmet felhívni. A sztrájk a munkavállalók alapjoga, de mint minden alapjog szabályozásánál, szükségképpen érvényesülnek meghatározott korlátok. Ugyanis az alapjogok, korlátlan érvényesülésük esetén más állampolgári, emberi vagy munka- vállalói jogokat, illetve társadalmi alapérdékeket sérthetnek.

Halmos Csaba ezután úgy fogalmazott, hogy a sztrájk nem oka, hanem tünete a feszültségeknek. Ebből a tételűből a javaslat előkészítői számára világossá vált: mint minden tüneti kezeléssel, úgy a sztrájk túlzott korlátozásával sem ‘kerülhetnénk el a feszültségek fokozását, a vadsztrájkok kirobbanását. Nyilvánvaló tehát, hogy a sztrájkot kiválttó konfliktus csak a legritkább esetekben kezelhető

jogi eszközökkel. Alapvető funkciója a törvénynek, hogy a sztrájkban résztvevőket védelemben részesítse. E védelem többirányú. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása bírósági hatáskörbe tartozik, így kizárja azit a hazánkban is már korábban tapasztalható jelenséget, amely a sztrájkot informális csatornákon keresztül minősíti. Ezen túl a javaslat a jogszerű sztrájkban résztvevők helyzetét legajizál’ja, amikor kimondja, hogy emiatt a dolgozókat, a szakszervezeteket hátrány nem érheti. A jogi rendezés másik funkciója az, hogy előre kiszámíthatóvá tegye a jogellenes sztrájk szankcióit.

A szabályozás módszeréről, ha úgy tetszik stílusáról szólva kifejtette: az előzetes vitákban egyesek túlszabályozást, míg mások al u 1 szab á I y ozást említettek. A tartalmat illetően egyik oldalról túl általánosnak, másik oldalról viszont túlságosan konkrétnak, így korlátozónak minősítették a tervezetet.

Rövidesen be kellett látnunk — hangoztatta az államtitkár —, hOigy a túlságosan konkrét, minden eshetőséget számba vevő szabályozási módszer értelmetlen

Mulaszt a szerdai parlamenti munkanap végéről dr. \Szilágyi Tibor, Salgótarján déli városrészének Iképviselője. Igaz, ezt éppen a választói érdekeiben Iteszi:

— Képviselői beszámolóm lesz a Ge- relyes Endre Ifjúsági Házban. Egyszerűen arról van szó, hogy korábban megegyeztünk az időpontban, az ülésszak elhúzódása akkor még nem volt sejthető. A visz- szamondásra ágy nem sok lehetőség van.

A beszélgetésnek tanúja Tőzsér Gáspár, a bátonyterenye székhelyű választókerület képviselője, aki megjegyzi:

pénzt keressen. A képviselő mindemellett megfogalmazza :

— Az elfogadása elkerülhetetlen, hiszen a sztrájktörvény része annak a jogalkotói folyamatnak, amely nélkülözhetetlen a jog- államisághoz. Természetesen van előnye is: a sztrájktörvény után minden bizonynyal jobban figyelnek a munkásra és életkörülményeire.

Van persze, kétség is. Dr. Szilágyi Tibor szerint ívitatható némely részlet, így például a szolidaritási sztrájk. Hogy miért? Olyan jól Hermelö üzemek kötelezettPARLAMENTI JEGYZET

— Ez egyben !azt is érzékelteti, menynyire megnőtt manapság a képviselők igénybevétele. Ifiterheltsége, elfoglaltsága.

Két munkanap között, este a Iválasztókkal -találkozni — van ennek előnye is.

— Természetesen, hiszen azonnal gyors információkat adhatok — folytatja dr. Szilágyi (Tibor. — A választókerületemben sok üzemben dolgozó fiatal él és tmár előzetesen is bebizonyosodott : élénk érdeklődés Ikíséri a nálunk |fölöttébb új dolognak számító, készülő sztrájktörvényt. Beszélgetésünk pillanatában még nem tudom, hogy a kényszerű indulásomig befejeződik-e a napirend tárgyalása. Az alaphelyzet azonban egyértelmű, így hiteles tájékoztatást adhatok.

Többen kifejtették a vitábann és dr. Szilágyi Tibor is ezt tapasztalta választó- kerülete üzemeiben: a sztrájktörvény kissé idegen, az emberek többsége nem ezzel foglalkozik. Sokkal inkább dolgozni akar, lehetőséget kíván arra, hogy több

ségteljesítése is veszélybe kerülhet, ahol nincsenek okok a helyi 'konfliktusra.

Tőzsér Gáspár is azt érzékelte otthon, hogy nem a sztrájk lehetősége, hanem a stabil munkahely, a tisztességes munka, valamint a becsületes bér igénye az elsődleges.

— Szeretném hangsúlyozni, hogy a sztrájk csak ivégső eszköz lehet. A kormányzat a munkavállaló és a munkáltató Iközötti kölcsönös egyetértés elfogadható. Feltűnt azonban, hogy a vitában igen kevesen szóltak az első — igen fontos — tényezőről. Mert mi van akkor, ha a munkáltató azért nem köthet egyezséget, mert annak feltétele a kormányzaton múlik?

A sztrájktörvény kapcsán Tőzsér Gáspár búcsúzóul is a munkát említi. Így: az ország szekerét nem a sztrájk; hanem a tisztességes, becsületes munka viheti előre.

*>• GSzűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke képviselőtársaival