Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

/ 2 NOGRÀD 1989. MÁRCIUS 18., SZOMBAT Berecz Frigyes ipari miniszter Nógrádban (Folytatás az 1. oldalról.) Biztató, hogy az SKÜ fej­lesztése olyan irányban, ha­lad, mely iránt a külföldi tőke is érdeklődik. A nyu­gatnémet, osztrák, svéd, dél­koreai üzletfelekkel folyta­tott tárgyalások alapján ok­kal reméli a vállalat, hogy fejlesztéseihez a külföldi tő­két is megnyerheti. Az öblösüveggyár kézi gyártású termékei iránt most hatalmas az igény a világ­piacon, technológiai fejlesz­tés híján azonban piacot ve­szíthet. Ehhez keres most a gyár külföldi, illetve hazai kereskedelmi tőkét, ugyanak­kor pénzügyi helyzetét is sürgősen stabilizálni kell. A síküveggyár is azon van, hogy piacait technológiai fejlesztések révén tartsa meg, illetve bővítse. A feltételie­ket már ez év végére kidol­gozzák. Saját vállalkozásban, külföldi tőke igénybevételé­vel, a pályázati lehetőségek megragadásával iparkodik termelését korszerűsíteni a vállalat. A Ganz Acélszerkezeti Vállalat mátraterenyei gyára japán, finn, osztrák vállala­tokkal épít ki együttműkö­dést. Ugyanakkor több ol­dalról kénytelen piacvesz­tést elszenvedni, ami ne­héz helyzetbe hozza a gaz­dálkodó gyárat. A bányagépgyár is a gaz­dálkodás rendbetételének kényszerében dolgozik. Ígé­retes, hogy elegendő, s jó nyereségtartalmú munkája van, s hosszú idő után a tőkés piacra is kilépett. Berecz Frigyes válaszában hangsúlyozta: a köl.tségkövé- tő árakkal nem lehet egvet- érteni, jóllehet a felerősö­dőlt termelői infláció „be­fogadásának” ez a legegy­szerűbb módja. Tudni kell azonban., hogy szétzilálhatja a vállalatközi kapcsolatokait és eladhatatlanná teszi az áruit. Hoós János a bánya figyelmébe ajánlotta, hogy a szanálási megállapodás sem termelési lemaradást, sem a jövedelmezőség csökkenését nem tűri meg. Utolsó lehe­tőségét nem szalasztó alja el a vállalat. Ugyanakkor alá- hűzta: kedvező jel, hogy a nógrádi vállalatok középtá­vú fejlesztési koncepció sze­rint dolgoznak, s nem máról holnapra élnek. Biztató az is, hogy határozott elképze­lésük van tőkés társak kere­sésére. Ma az nyer, aki für­gébben lép! A tekintélyes mértékű vál­lalati bérfejlesztések halla­tán Varga Béla aggodalmát fejezte ki, hiszen a költség- vetés 12—15 százalékos inf­lációt feltételezve, 7—8 szá­zalékos béremeléssel számol. Azonban leszögezte, ha a béremelés teljesítménynöve­kedéssel fedezett, senkinek sem lehet kifogása ellene. A délutáni órákban, Nyers József Salgótarjánbani párt­munkás ckk a ' bes z é I get e tt, Berecz Frigyes pedig a bá- tonyterenyei Bányász Műve­lődési Házban találkozott bá­nyászokkal, illetve a körzet iparj üzemeinek dolgozóival. Az ipari aktíván részben, az élőzetesen kapott kérdések alapján többek között ^z ‘iparfejlesztés térségi gond­jairól is szólt. Általánosan is érvényes, Nógrádra is igaz: a korszerű ipart a fej­lett infrastruktúra, az igé­nyes szolgáltatások vonzzák. Nógrád megye számára el­érhető lehetőség az idegen­forgalom fejlesztése, hiszen mind természeti értékei, mind a főváros közelsége előnyös adottság ehhez. Biz­tos jövő elé néz a 'megye építőanyag-ipara is, hiszen több és nagyobb lakásokra van szükség, a lakásépítés jelenlegi alacsony szintje nem lehet tartós. Üzem avató a Taurusban Pénteken felavatták a Tau­rus új acélradiál-teherab- roncsgyártó üzemét. Az ün­nepségen részt vett Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. Avatóbeszédében Tatai Ho­na, a Taurus vezérigazgató­ja szólt a vállalatnál meg­kezdődött szelektív fejlesz­tésről, amelynek első állo­mása a régi acélradiál- üzem felújítása és bővítése volt. A vállalat hat kiemelt termékcsaládjának korsze­rűsítésével kívánja megala­pozni hosszú távú stabilitá­sát, külpiaci pozícióinak erő­sítését. Ezt követően Németh Mik­lós mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőjében szólt ar­ról : volt idő, amikor ha­zánkban igen sűrű volt a különféle létesítmények ün­nepélyes avatása, pontosab­ban átadása. Az átadás szó­ban jól tükröződött az a pa­ternalista felfogás, hogy ami itt létrejön, azt a nép, a kol­lektívák a róluk gondosko­dó államtól kapják, és ezért hálásnak kell lenniük. De olyan ajándékért, amiért kemény munkával és áldo­zatokkal kell fizetni, az em­berek ritkán éreznek hálát. És ez természetes. Mint- ahogy az is, hogy ha valaki saját erőfeszítéseivel hoz létre értéket, akkor jogos büszkeséget érez. Legyünk büszkék arra, hogy megha­ladtuk az atyaian osztogató állam ideálját, s még inkább arra, hogy egyre több kol­lektíva ismeri fel: saját erő­ből kell jövője alapjait meg­szilárdítania. A Taurus Gu­miipari Vállalat — mondta — ilyen kollektíva. Felis­merték: a megmaradás alap­ja az állandó fejlődés; a fejlődésnek pedig egyetlen lehetséges járható útja van : a folyamatos alkalmazkodás a világpiaci igényekhez. A továbbiakban ■ rámuta­tott: ma is keményen szorít bennünket az egyensúly kö­vetelménye. De akkor cse­lekszünk helyesen, ha azt nem a korszerűtlen termelés védelmével, hanem a szer­kezetátalakítást kikényszerí­tő támogatásleépítési prog­ram megvalósításával kíván­juk elérni. Németh Miklós és Jasszer Arafat találkozója Nagykövetségi szintre emelkedett a PFSZ budapesti képviselete Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke péntek délelőtt az Ország­házban találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet végre­hajtó bizottságának elnöké­vel. Az eszmecsere bevezeté­seként Németh Miklós meg­álllapította: Magyarország és a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet kapcsolatai jók; nyíltság, ’ őszinteség, szolidaritás jellemzi a kon­taktusokat. Ä miniszterelnök leszögezte: a magyar kor­mány támogatja azt a meg­élénkülő nemzetközi aktivi­tást, amelynek alapját Jász- szer Arafat Genfben elhang­zott beszéde, illetve a Palesz­tinái nemzeti tanács algíri ülésszakának határozatai te­remtették meg. Ami a: magyar nemzetkö­zi törekvéseket illeti, a kor­mányfő hazánk nyitottságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy a kapcsolatépítésben Magyarország nemcsak sa­ját hasznát keresi, mások érdekeit — így a palesztin nép jogos törekvéseit — is szem előtt tartja. Jasszer Arafat annak a véleményének adott hangot, hogy folytatódnák a palesz­tin mozgalom elleni izraeli támadások. A palesztin ér­tékelés szerint Izrael a kö­zel-keleti helyzet rendezésé­re vonatkozó javaslatok kap­csán időhúzásra „játszik”; megpróbálja kivárni, amíg az Egyesült Államok kor­mányzatának figyelmét lekö­tik a hazai belpolitikai csa­tározások. Jasszer Arafat kérte: a ma­gyar kormány tegyen erőfe­szítéseket a nemzetközi ta­nácskozás megrendezése ér­dekében. A magyar kormányfővel folytatott megbeszélések után, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet budapesti irodáján ünnepséget tartot­tak abból az alkalomból, hogy a képviselet nagykö­vetségi szintre emelkedett. A palesztin vezető délután beszédet mondott az Inter­parlamentáris Unió konfe­renciáján, majd nemzetközi sajtóértekezletet tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházá­ban. ☆ Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével Jasszer Arafat, a kora esti órákban elutazott Budapest­ről. A Palesztinái Felszaba- dítási szervezet végrehajtó bizottságának elnökét ven­déglátója, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Á hét két kérdése O Vannak-e következményei a „hatok” nyílt le­velének? Kildöttközgyüléseli négy ipari szövetkezetnél (Folytatás a 1. oldalról.) dást megvalósítaniuk. A dol­gozók átlagbére meghaladta a 93 ezer forintot. A szövet­kezeti vagyon az elmúlt év­ben két és félszeresére növe­kedett. A jövőnői szólva dr. Dob- sonyi László elmondta, hogy keresik a tőkebevonás lehe­tőségeit. a szervezeti válto­zásokban rejlő, eredmény­javító megoldásokat. Talán ennek egyik „előrehozott” megvalósulása a lábatlani cementgyárral közösen meg­alakított „Gyorskocsi” Fuva­rozó Kft. Ugyancsak bíztató ez évre nézve egy befejező­déséhez közeledő tárgyalás­sorozat, nyugatnémet part­nerékkel, melynek üzletkö­téssé válása a tervezettnél lényegesen nagyobb ered­ményt hozhat a megye legje­lentősebb ipari szövetkezete számára. (németh) Emlékülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) pártbizottság titkára mon­dott pohárköszöntőt. Az 1919-es eseményeket méltat­va elmondotta, hogy a tör­ténelem nem adott túlságo­san nagy lehetőséget, mind­össze 133 napot azoknak, akik a társadalmi hala­dásért, a szocialista esz­mékért küzdöttek, áldozták életüket. Olyan kísérlet volt ez, amely az országban el­sőként valósította meg a néphatalmat, törekedett ia nép felemelésére. Szólt a Ta­nácsköztársaság, a honvédő háború . Nógrád megyei ese­ményeiről. végezetül mának szóló üzenetéről. Hangsú­lyozta: az eszme gyakorlati megvalósítása, amelyért mil­liók küszködtek, fogtak fegy­vert szerte a világon nem könnyű feladat. A mi 40 esz­tendős utunkat is sikerek és kudarcok egyaránt kísérték. Ma ugyancsak nehéz időket élünk, s a pár-t, a párttagok küldetése, hogy a haladás élére álljanak, segítsék a megújulást, a társadalom szocialista átalakulását. Ezután az idős kommunis­ták elevenítették föl útjukat, sorsukat, szóltak felelősség­gel az ország mai helyzeté­ről, a párttagok cselekvő, mozgósító munkájáról, köte­lességéről. Köszönetnyilvánítás Er úton mondok köszö­netét mindazoknak a sze­mélyeknek, akik az Or­szággyűlés elnökévé tör­tént megválasztósom al­kalmából kifejezték báto­rító, támogató jókívánsá­gaikat. Szűrös Mátyás ......Románia nemzetközi t ekintélyének gyors romlá­sa. .. megmutatkozik abban, hogy ...jó néhány állam bu­karesti nagykövetségének bezárása mellett döntött. Ami a legriasztóbb, olyan európai országok, mint Dá­nia és Portugália követsé­gei már távoztak, s mások követhetik őket...” Az idézet abból a politi­kai bombaként ható nyílt levélből való, amelyet hat" román veterán politikus juttatott el a BBC-hez. A maga nemében az akció egyedülálló: ez volt a lát­hatóan a végsőkig elkesere­detté vált belső román el­lenállás első kilépése a nem­zetközi rporondra. Mindaz, amit a levél Ceausescu ön­kényéről megfogalmazott, nem új tény, mégis minősé­gi változást jelzett a nagyvi­lágnak az a körülmény, hogy román személyiségek a várható megtorlást is vállal­va, ezúttal ilyen látványos akcióra szánták el magu­kat. ’ A megtorlás nem is ma­radt el, igaz, a nemzetközi közvéleményt a romá­niai letartóztatások híre csak még inkább meggyőz­te arról, hogy a világ nem nézheti tétlenül, ami Romá­niában történik. A letartóz­tatások, a vádaskodások — izgatás, a Conducator elle­ni röplapok terjesztése, kémkedés stb. — nyilván­valóan a diktatúra további lépéseit készítik elő: Nyuga­ton arra számítanak, hogy kirakatper készül, amely­nek fő vádlottja a hatok le­velét aláíró egyik politikus fia. © Miért vált feszültté szonya? A lipcsei vásár hagyomá­nyos kísérőjelensége a két német állam politikai és gazdasági vezetőinek inten­zív tárgyalássorozata. Az idén mintha felborult vol­na papírforma: a vásár megnyitását megelőzően Helmut Haussmann, nyu­gatnémet gazdasági mi­niszter lemondta tervezett találkozóját Erich Honec- kerrel. A döntés bejelenté­sekor arra hivatkoztak, hogy az NDK-határőrök a berli­ni falnál tüzet nyitottak menekülő NDK-állampolgá* rokra, majd letartóztatták őket. Az esetet az ADN hírügynökség is jelentette, megemlítve, hogy a három suhanc megrongálta a ha­tárvédelmi berendezéseket. Nyilatkozatháború követ­te a bejelentést: a bonni kormány hosszasan sorolta fel a hasonló esetekei, és további politikusok berlini, illetve lipcsei látogatását mondta le. Erich Honecker sajnálkozását fejezte ki a nemkívánatos fejlemények miatt és leszögezte; a ha­tárőrök önvédelemből hasz­nálták fegyverüket. A lipcsei események szinte szervesen kapcsolód­tak mindehhez: hétfőn több százan tüntettek a vásárvá­rosban nyugati kiutazási en­gedélyt követelve. A rend­őrség a tüntetést szétoszlat­ta, ami újabb alkalmat adott a bonni megnyilatko­zásokra : Friedhelm Ost ál­A világ mintha most éb­redt volna igazán tudatá­ra, hogy itt már nem elég­séges a bágyadt és rutin­szerű tiltakozás, az általá­nosságok megfogalmazása. Ez a felismerés már az ENSZ emberi jogok bizott­ságának múlt csütörtöki genfi határozatában meg­nyilvánult, s ennek jegyé­ben született az Európai Parlament Ceausesout el­ítélő dokumentuma. Sőt, az európai képviselők egy ré­sze még élesebb megfogal­mazást tartott valna helyén­valónak, különösen, mert a tervezet kritikusabb volt. Az ajánlások lényegében az egyes kormányokra bízzák, milyen eszközzel próbálnak nyomást kifejteni a romá­méi emberi jógok betartá­sa érdekében. Persze min­dig kétséges, vajon a gaz­dasági szankciók alkalma- sak-e változások kierősza­kolására. Tény, hogy az el­ső konkrét lépések, az EGK és Románia tárgyalásainak megszakítása, a franciák be­jelentése a vegyes bizottsági munka szüneteltetéséről, érzékenyen érinthetik Ro­mániát. Nemkülönben a politikai elszigetelődés, amely kiteljesedni látszik: a jelek szerint Bukarest már az eddig tudatosan tartóz­kodó szocialista országok hallgatására se sokáig szá­míthat. Kérdés, eljutnak-e • ezek a hírek Romániába, az utca emberéhez, adnak-e erőt a kitartáshoz, reményt a túl­éléshez. Bárhogyan is van, azok, akik szavukat fel­emelik, bíznak abban, hogy nem hiába teszik ezt. a két német állam vi" lamtitkár erélyesen elítélte az NDK hatóságainak be­avatkozását. Ezután Berlin is a politikusi látogatások lemondásának gyakorlatát választotta: az NDK kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási minisztere április elején utazott volna Bonn- ba. A viták sorát egy újabb egészítette ki : az NDK ha­tóságai az NSZK káliiparát nevezték egy hétfői, az NDK-ban észlelt földrengés okának. Nyugatnémet rész­ről a vádat visszautasítot­ták. A hirtelen támadt fe­szültség nem újszerű a két ország kapcsolatában — bár tény, az időzítése meg­lepő. Elmaradt a várt dip­lomáciai nagyüzem — egye­dül Johannes Rau, Észak- Rajna-Vesztfália szociálde­mokrata miniszterelnöke bonyolította le menetrend szerint lipcsei találkozóját Erich Honeckerrel, még vasárnap a vásár nyitásá­nak napján. Igaz, beszédé­ben ő is kitért a lövöldö­zésre, s elítélte azt. A két német állam viszonyának alakulását figyelemmel kí­sérő megfigyelők mind­amellett jól tudják, hogy a két ország vezetői eddig még mindig leküzdötték az effajta feszültséget nem utolsósorban azért, mert köl­csönös érdek a jószomszé­di viszony, sőt az együtt­működés is. Menekültügyi konvenció — genfi bejelentés Magyarország csatlakozott az ENSZ 1951-ben elfoga­dott menekültügyi konven­ciójához és az azt kiegészítő 1967-es, a menekültek stá­tusát szabályozó jegyző- könyvhöz — jelentette be pénteken Genfben az ENSZ menekültügyi főbiztosságá­nak szóvivője. A szóvivőt idézve az AFP francia hírügynökség jelen­ti, hogy Magyarország kép­viselői március 15-én nyújtották át a világszerve­zet főtitkárának a ratifiká­ciós okmányokat. Ezzel Ma­gyarország 106. tagország­ként, a kelet-európai orszá­gok közül pedig elsőként csatlakozott a konvencióhoz. Az AFP jelentése kiemeli, hogy a csatlakozást január végén kezdeményezte a Ma­gyarországon tartózkodó kül­földiek — a hírügynökség szóhasználata szerint a ro­mániai menekültek — ügyei, nek intézésére alakult tárca­közi bizottság. Ezt követően februárban — a szervezet megalakulása óta első íz­ben — az ENSZ menekült- ügyi főbiztossága küldöttsé­get indított Budapestre, hogy megtárgyalja a csatlakozás módozatait. Az ipari miniszter nógrádi vállalatok vezetőivel találkozót a szénbányák központjában.

Next

/
Thumbnails
Contents