Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

4 NOGRAD 1989. FEBRUAR 4., SZOMBAT Keresztezett szavak Balassagyarmati rejtvényszerkesztök Szabadidő* központ Balassagyarmaton Külső és belső megjelenésében egyaránt meglepően megnyerő a balassagyarmati oktatási és művelődési központ és könyvtár új épülettömbje, amelynek mű' szaki átadása járni ár 16-án megkezdő' dött. A 12 tanterem a Szántó Kovács János Egészségügyi Szakközépiskolának és Gimnáziumnak ad otthont, a sza- badidő'központ helyiségei a városlakók információs, kommunikációs igényeit ké" pes kielégíteni magas színvonalon. A két­millió téglából, százezernyi csempéből létrehozott épületkomplexum egyik szár­nyát a 100 ezer kötetes könyvtár kap­ta meg, emellett 400 fő étkezését biztosí­tó konyha és étterem, ételbár, kávézó, kamaratermek, valamint színházi elő­adások megrendezésére is alkalmas nagy­terem fogadja — várhatóan — április­tól a vendégeket. A későbbiekben uszo­da, tornacsarnok, színházterem csatlakozik a Reimholcz Péter tervezte intézménybá­zishoz. — kulcsár — Asztaltársaság Salgótarjánban Mindenki tehetsége szerint Hírlapolvasó az Sím ben Ideális táptalaja van ma a különféle közösségek létre­jöttének. A kedvező szelet kihasználva, az országban sorban jönnek létre a társa­ságok. Az okok között ku­tatva, az emberek általános közösségigénye mellett való­színűleg szerepet játszik az, hogv a hasonló érdeklődési körűek valahova tartozni szeretnének. A hetvenes és a nyolcvanas évek elejének visszafogott közeledései után megindult a pezsgés. Megyénk sem szakadt ki az országos áramlatokból. A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság már egy évtizede .járja a maga út­ját Balassagyarmaton. De alakult ió néhány múzeum­baráti kör. létrejöttek hon­ismereti körök. A legújabb spontán alakult közösség a salgótarjáni Balassi Bálint Asztaltársaság. Már régtől érlelődött a salgótarjániakban, hogy lét­re kellene hozni a művésze­tek, az irodalom iránt. ér­deklődők között egy közössé­get. A tapogatódzások után december derekán összeül­tek. s létrejött a Balassi Bá­lint Asztaltársaság. A me­gyei .könyvtárban a részt­vevők szinte valamennyien kinyilvánították, hogy igé­nyük van a rendszeres ta­lálkozókra. Dicséretükre legyen mond­va, egyelőre — jogilag — nem törekednek a tisztázott forma kialakítására. Ennek azért van jelentősége, mert a társaság még nem kifor­rott csapat. Nagy vonalak­ban tudják, mit akarnak, de csak a tartalmas munka bi­zonyíthatja létjogosultságu­kat. A jelenlegi cél rend­szeres találkozók szervezése, tartalmas, a spontaneitásnak is teret adó eszmecserék megvalósítása. Megegyeztek abban, hogy mindenki te­hetsége szerint vállal szere­pet a közös tevékenységben. A Balassi. Bálint megyei könyvtár igazgatója, Kojnok Nándor felajánlotta az in­tézmény segítségét a társa­ság működtetéséhez. Számos gesztusuk ellenére (terem biztosítása, postázás stb.) tiszteletben tartják függet­lenségüket. Ezen tűi vállal­ták egy antológia megjelente­tését, amelyben az alkotó tagság kap publikálási lehe­tőséget. Az alakulás utáni első fog­lalkozásukat január 27-én tartották. Ezen az esten két fiatal pedagógus, Árbóczné Verés Andrea és Kelemen József verseit olvastá fel Sándor Zoltán és Csank Csa­ba versmondó. Bemutattak egy amatcrfUmet is — Zsuf- fa Péter és Koncz Gábor alkotását. Után« beszélgetés­sel, felolvasással telt az idő. Február 10-ére műhely­munkát terveznek; kialakít­ják a következő összejövetel programját, s döntenék, kiknek az alkotásai érettek a felolvasásra. Kandó Péter,' Brunda Gusztáv, Kelemen József, Gáspár István Gábor és a többiek munkái kerül­nek bonekés alá. A Balassi Bálint Asztal- társaság egyik rokonszen­ves vonása, hogy nyitott — bárki beléphet a tagok so­rába. Ha a veszélyeket elke­rülik, a dilettantizmust ki­zárják, hosszú életű lehet a közösség. Ádám Tamás Hír lapolvasó nyílik a Szak- szervezetek Nógrád Megyei Tanácsának salgótarjáni székházéban., az 1988-tól m űködő niyugdí j asklub ba n. Ezzel az SZMT elnöksége azokon kíván segíteni, akik anyagi helyzetük miatt kény­telenek voltak kedvelt lap­jaik, előfizetését lemondani. A hírlapolvasó az SZMT központi könyvtár kezelésé­ben február 6-tól 9—15 órá­ig várja az érdeklődőket, szombat és vasárnap kivé­telével. • Egy A televízió országszerte szórta már műsorát, mozi­ba mégis jártak az emberek. Emlékszem, a kisterenyei moziba még a hatvanas években is eljártak nemcsak a környező kistelepülésekről, de Nagybátonyból is. Kettő Tudjuk, megváltoztak a művelődési szokások, S tud­juk azt is: más a szórakozás ma, mint akár két esztende­je is volt. Akkor még hódí­tott a diszkó, most sok he­lyen az sem kell. Halljuk, a kistelepüléseken sorra megszűnnek a mozik, mert működtetésük nem éri meg a megyei moziüzemi vállalatnak. Magasra rúg­A NÖGRÁD-ban gyakran olvashatunk keresztrejtvé­nyeket kedvelők mérkőzései­ről, megyei, országos, sőt külföldi győzelmeiről. Most, nem róluk, a játékosokról akarok szólni, hanem azok­ról, akik írják, szerkesztik az izgalmas, szórakoztató ke­resztrejtvényeket. S akik kö­zül — szerencsés véletlen — két újságíró rejtvényszer­kesztő is lakik Balassagyar­maton. A magyarországi kereszt­rejtvény-szerkesztők doyenje Valló Emil. 1925 óta készíti pepitakockás „kéziratait”. Mint mondja, 1944-ig a Ma­gyar Rejtvényújság főszer­kesztője volt. Később „pol­gári” foglalkozást választott, főkönyvelő lett, és munka­társa a Füi.es-nek, majd a Magyar Nemzetnek. Nyugdí­jasként ma is dolgozik, száz­ezren olvashatják szellemes rejtvényeit. Hagy végül is minek tartja magát? Tréfá­san szólva keresztrejtvény­készítő kisiparosnak. Valló Emil alapította meg Balassagyarmaton még az 1970-es években a rejtvény- fejtők klubját. Jelenleg is sikeresen működik a műve­lődési központban. A Nóg- rád megyében először meg­rendezett országos kereszt­rejtvényfejtő egyéni baj­nokság az ő nevéhez fűző­dik. Mint ahogy a Füles Kupa, majd 1975-ben az országos mesterfokú és haladó rejt- vénvfejtő-csapatbajnokság és Palóc Kupa is. Mindkét al­kalommal a salgótarjáni dr. Váraljai Béla lett a győztes. A másik „földink” a ju­nior rejtvényszerkesztő, Gyó- csi Géza. Fiatalember, mind­össze 34 esztendős, s néhány éve „módosított pályát”. A rétsági Glóbusz Nyomdát cse­rélte fel a Füles szerkesz­tőségével. így aztán napon­ta ingázik Balassagyarmat és Budapest között. Magam is az autóbuszon figyeltem föl rá. Táskáját a térdein tartva, négyzethálós nyom­tatvány fölé hajolt elmerül­tem Néhányszor már talál­koztunk, így nyugodtan meg­kérdeztem, mi az amit csi­nál? — Egy jövő héten megje­lenő keresztrejtvényt — íÓt lelte nevetve. Szívesen me­sélt a szerkesztői munkáról. — A vízszintes és az azo­kat keresztező függőleges sorokban találok ki szavakat. Ezért kapom a fizetést... Egy hét, egy rejtvény, Ezenkívül más rejtvénypályázatokon is részt veszek. — De hogyan? — Általában különböző meghatározásokhoz — s ez tak az üzemeltetés költségei, s azok nem térülnek meg. Három Négyszáz néző számára volt hely a kisterenyei mo­ziban, de olyan kevesen lá­togatták, hogy a megyei mo­ziüzemi vállalat számára évente majd másfél százezer forintos veszteséggel járt. Ezért átadták a bérlői jogot egy kereskedelmi vállalat­nak. Négy Filmeket azért ma is lát­hatnak a kisterenyeiek. A művelődési házban. A mo­ziüzemi vállalat szupervide­óján nem csak a felnőttek, hanem az általános iskolá­sok és az óvodások is. A nagyterem, ahol a vetítés Valló Emil rejtvényei­vel az Üj Tükörben rendszeresen találkozha­tunk. Gy ácsi, Géza, a Füles munkatársa otthonában is dolgozik. lehet egy aforizma, híres ember neve, versidézet, re­gényeim, tárgy, vagy foga­lom — keresem a szavakat, a leendő megfejtéseket... — Szórakoztató, könnyű állást talált magának. — mondtam nevetve. Gyócsi Géza elkomolvo- dott és magyarázni kezdte, hogy a mindennapi utazga­tás fáradalmain túl a mun­ka sem olyan egyszerű, mint ahogy az látszik. Egy HVG- statisztika szerint, 450 ezer ember vásárolja a Fülest, fejti kereszt- és képrejtvé­nyeit. Kedvelik az emberek a Bednai-féle „Plusz egyet”, a „Poénvadászatot”. De egyáltalán nem mindegy, hogy például a keresztrejt­vények milyenek. Igényes folyik, ugyancsak négyszáz ember befogadására alkal­mas. De a népkerti művelő­dési ház nézőterén soha nin­csenek hatvannál többen. Lehet, még nem terjedt el a köztudatban a lehetőség, lehet, sokan otthon videóz­nak. Másfél hónap teltén még nem tudható, mi a gyér érdeklődés oka. öt Megéri-e az. intézménynek a nagytermet fűteni ? Meg­éri-e a takarítót, a jegyke­zelőt, a technikust fizetni azért, hogy alkalomadtán kilencszáz-ezer forintos bevé­tel legyen? — Igaz, ez is jobb a semminél. Hat Azt tervezik a művelődé­si házban, hogy kettévá­íeladatot rónak minden ke­resztrejtvény-szerkesztőre. Műveltséget, széles körű tájé­kozottságot, logikát memó­riát és elmélyült gondolko­dást követelő tevékenység ez. — Amikor radírozott, nem „stimmelt” valami? — Nem voltam biztos a szavak pontos definíciójában. Otthon utána kell néznem a helyes, a korrekt megha­tározásnak. Különben is en­gem mindig a „háttér” izgat jobban... — Engem is. A szerkesz­tő munkájának a háttere — mondtam és megegyeztünk, hogy a beszélgetést folytat­juk. t Folytattuk, Gyócsiek ba­rátságos balassagyarmati ott­honában nagyon sok és sok­féle könyv, lexikon és meg­számlálhatatlan oklevél, ser­leg és egyéb győztesnek ki­járó ajándék között. Tehát, nemcsak „írja” a rejtvénye­ket, hanem mások által szer­kesztett keresztrejtvényeket sportszerűen játssza, verse­nyez is Gyócsi Géza. Tetszett nekem, de legalább annyira örül ennek az egykori főis­kolatársa, felesége és két kisgyermeke is. Az írógépben befűzve állt a már kész kézirat, mellet­te az íróasztalon a jellegze­tes rajzos ábra. A falakon körbefutó polcokon felfedez­tem a Guinnesek évkönyvét is. Mint mindenről, erről is eszébe jutott valami a házi­gazdának. Nevezetesen, hogy a magyar „leg-ek” tévémű­sorában ő és csapata is sze­repeltek. A Lengyelország­ban megrendezett maratoni rejtvényíejtőversenyen, több állam versenyzői közül a ma­gyarok győztek 24 méter hosszú keresztrejtvényükkel. Gyócsi Géza a gyarmati klubnak is tagja, de a fővá- nosi vízügyiek klubját vall­ja igazán iskolájának. A klub tagjaival — ha szét­szóródtak is — versenyeken találkozik, játszanak. S ját­szik „hivatalból" is, több nagy klub csapatában ha hívják. Innen a jugoszláviai oklevél, na meg a sok ta­pasztalat és még több színes élmény, amelyekről fáradha­tatlanul beszélt. Így folyt a szó, s közben az járt a fejemben, Valló Emil és Gyócsi Géza min­den bizonnyal Balassagyar­matot és Nógrád megyét is „beleviszi” rejtvényeibe. Mint ahogy munkájukkal ők ma­guk is belekerültek már a magyar rejtvény történeté­be. Elekes Éva Fotók: Czele János lasztják a nagytermet egy térelválasztó rolóval. Mond­ták,'csak az anyagköltség terhelné a költségvetést, mert a szerelést a munka­társak végeznék el, takaré­kossági és még ennél is figyelemreméltóbb megfon­tolásokból. Azt tartják ugyan­is, hogy ha a videózni beté­rők az előcsarnokban meg­nézik az időről időre rende­zett kiállításokat, ha észre­veszik, hogy a könyvtár kö­tetei kínálják magukat, ak­kor már — kultúrpolitikai szempontból — érdemes a videózás. S meglehet, hogy holnap vagy holnapután már a színvonalas rendezvények­re is eljönnek a videózóík. —tuza— Bezárt a mozi Kisterenyén D/lcgéri-c videózni?

Next

/
Thumbnails
Contents