Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
2 NOGRAD 1989. FEBRUAR 4., SZOMBAT A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről » NÉPESEDÉS, FOGLALKOZTATOTTSÁG 1988-ban folytatódott a népesség számának 1981-ben kezdődött természetes fogyása. A csökkenés, amely 1983—1984-ben meghaladta az évi 21 ezret, az utóbbi években kisebb lett. Az 1989. január 1-jei népesség- szám 10 590 000 volt. 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 123 ezerrel a 8 évvel azelőttinél. A népesség számának csökkenéséhez mind a születések, mind a halálozások számának alakulása hozzájárult. Az élveszületé- sek száma az év folyamán 124 300 veit, körülbelül 1500- zal kevesebb, mint az előző évben. Az utóbbi években kialakult alacsony születési aránvszám egv év alatt 11,9- ről 11.7 ezrelékre csökkent. Az elmúlt évben 139 ezren haltak meg. 3-500-zal kevesebben. mint az előző évben. Az országban kialakult magas halálozási arányszám 1988-ban tovább mérséklődött. de még ígv js meghaladta a 13 ezreléket. A csecsemőhalandóság lassú csökkenése a múlt évben is folytatódott: az ezer él- veszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma, amelv 1985-ben meghaladta a 20-at. az 1987. évi 17-ről 16-ra csökkent. A népesség természetes fogyása mellett csökkent a a lakosság száma az engedéllyel vagy engedély nélkül külföldre távozókkal is. Az év folyamán 1350 magvar állampolgár kapott külföldi letelepedési engedélyt. A hatóságok ez ideig mintegv 2000. engedély nélkül külföldön maradt magvar állampolgárról szereztek tudoAz anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előzetes, becsült adatok alapján — 1 400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0.5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott beruházásra és fogyasztásra. mint 1987-ben. Ezen beiül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi fel- használás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 milliárd forint behozatali többlettel. Az ipari termelés — a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben — lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 százalékkal emelkedett. Bővült a magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelésén belül az alapanyag-termelő ágazatok termelése — döntően a konvertibilis elszámolású kereslet és az értékesítési árak növekedésének hatására — 1,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozó- ipar lényegében ugyanany- nyit, az energetikai szektor — az igényeket kielégítve — 2,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari ágazatok közül a vegyipar termelése energetikai szakágazati nélkül számítva 2,5 száza kai, a gépiparé 1 százalékkal emelkedett, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0.9, ilmást. Ugyanakkor a külföldről Magyarországra települőikkel nőtt a népességszám. A hazatért magyar állampolgárok száma 720 volt. letelepedési célból kiadott vízummal 2100 külföldi érkezett az országba, 92 százalékuk román állampolgár. Ezen kívül az országba érkezett hazatérni nem kívánó román állampolgárok közül 13 400 kapott tartózkodási engedélyt, összességében tehát a nemzetközi vándorlás különbözeié révén majdnem annyival — kereken 13 ezerrel — nőtt a népesség száma, mint amennyivel a természetes fogyás miatt csökkent. A népesség gazdasági aktivitása összességében alig változott: az aktív keresők száma 1989 elején mintegv 4 840 000 volt. körülbelül 5 ezerre) kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka tartozott az aktív keresők közé. Az anyagt ágakban az aktív keresek száma ez év eleién kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az élező évinél. A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mérséklődött a létszám. A csökkenés a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgozók körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. Legjobban — részben a szerkezetátalakításhoz kapcsolódva — a bányászatban és a kohászatban csökkent a létszám, de jelentős a könnyűipar létszámvesztesége is. amelyet részben a külföldi munkaerővel pótolnak. letve 2,4 százalékkal csökkent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy alakult ki, hogy a közleked'ési- eszköz-ipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alapanyag-termelő ágazatok — vas- és alumíniumkohászat —, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. Az ipar belföldi értékesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a termelőfel- használást szolgáló, valamint a beruházási célú szállítások visszaeséséből adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. A vállalatiak eredménye — évközi adatok szerint — kisebb volt az előző évinél, de a tervezettet jelentősen meghaladta. Az eredmény a feldolgozóiparban csökkent, az energetikai és az alapanyag-termelő ágazatokban emelkedett. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene a tervezettnél nagyobb mértékben, 5—6 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szervezetek építése 10 százalékkal, a magánépítkezéseiké 5—6 százalékkal maradt el az előző évitől, Az építési munkákon belül a fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékod. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4.5 százalékkal, a tervezettnél kiseb mértékben emelkedett. A növény termelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer tonnával, négy százalékkal több mint az előző éviben. Búzabot kiemelkedő, 5,44 tonnés termésátlag eredményeként 23 százalékkal többet takarítottak be az előző évinél. A kukorica termésmennyisége — a termésátlag csapadékhiánnyal összefüggő visszaesése miatt — 14 százalékkal ^csökkent. Cukorrépából hat százalékkal több, napraforgóból 11 százalékkal kevesebb termett, mint 1987-ben. Zöldségfélékből a múlt évinél valamivel többet termeltek. Különösen a« kertekben termesztett zöldség mennyisége emelkedett. A burgonyatermés — a nagyobb területen elért jó átlagtermés hatására — 25 százalékkal több volt az előző évinél. A termő gyümölcsös területe 1 300 hektárral kisebb, a gyümölcstermés — 1.7 mi'lió tonna — két százalékkal1 több volt az 1987. évinél. Szőlőből — az előző évinél négyezer hektárral kisebb termőterületről — 33 százalékkal több, 680 ezer tonna szőlőt szüreteltek. A szőiő és a bor értékesítése egyes vidékeken gondot Okozott. Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarv as marha- álló mánva 1,7 millió darab volt, 1—2 százalékkal több az egv évvel azelőttinél. A kocáik, valamint a tehenek száma 1,5—1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajtáik aránya tovább növekedett. A juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfi- termelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalékos növekedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak csőkké- nését vonta maga után. A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya 1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellentétes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak voltak, az idegenforgalom aktívuma lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az el ói rá ny z a t ok ka 1 összhang ban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékében csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4—4,5 százalékkal. A munkásoik és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mintegy 8800 forintra emelkedett. A nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6800—6900 forint ■körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve 6—7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetÁz erdőgazdálkodás nettó fakitermelése mintegy két százalékkal csökkent. Üj erdőtelepítéseket és fásításokat 8500 hektáron, a kitermelt erdők helyén elsődleges erdőfelújítást 23 ezer hektáron végeztek. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mező- gazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtekA népgazdaság energiafelhasználása 1,4 százalékkal kisebb volt, mint 1987- ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az energiafelhasználásban a szén és a szénhidrogének aránya mérséklődött, az atomerőművi és az importált villamos energiáé emelkedett. Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a rubel- elszámolású anyag,behozatal hatszázalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból elsősorban a nvers- és alapanyagok, valamint a félkész termékek importja fokozódott, míg a konvertibilis elszámolású piacokról az alkatrészimport nőtt számottevően. Az állóeszközök bővítését és korszerűsítését szolgáló beruházásokra fordított 290 milliárd forint folyó áron 1,8 százalékkal, összehasonlító áron 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1987- ben. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra, együttvéve 231 milliárd forintot fizettek ki, reálértéken 8 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A gép- beruházások volumene 9,1 százalékkal, az építési beruházásoké 5,7 százalékkal elmaradt az 1987. évitől. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege értékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987- évinél. szemben. Ezt elsősorban az export rr.snnyiségének 9 százalékos növekedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkésországok piacain értékesítették, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlődő • országokba irányuló kivitel is. A rubelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene ebből a viszonylatból 4 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. kezeli dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 forintot, netto átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évihez viszonyítva reálértékben 3— 4 százalékkal csökkent, A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem nominálértékben nőtt, reálértékben csőikként. Az egyéb mellékmunkából származó jövedelmek, elsősorban a vgm. jövedelmek reálértéke is csőikként, a reálbérnél nagyobb mértékben. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves bruttó összege 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évinél. A nagymértékű növekedés elsősorban az ártámogatások mérséklésével, illetve az adórendszerbeli változásokkal kapcsolatos: a jelentős fogyasztói áremelkedés nyomán keletkezett többletkiadások • egy részét ellentételezték és egyes járandóságokat, például a táppénzt, a gyermek- gondozási díjat stb. bruttósították a személyi jövedelemadó miatt. Emellett nőtt a jogosultak száma, és érvényesült a nyugdíjasok természetes cserélődése. Nyugdíjakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a 2 422 000 főt. Az egy nyugdíjasra iutó nyugdíj havi átlaga 4500 forint volt, 16 százalékkal több min*, az előző évben. Családi pótlékra 36,9 milliárd forintot fizettek ki. 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július 1-jével végrehajtott — a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó — családipót'lék-emelésböl adódott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző' évinél 47 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénvbe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedésében elsődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1-jétől a gyed a gyermek kétéves koráig jár, így az igénybevevők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermekgonA közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye — árutonnakilométer alapján — több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben csökkentek a szállítások. A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényégében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt. ará-' nya 27,8 százalékra emelkedett. A villamos vontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. A közúti közlekedés fejlődését elsősorban a személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987‘ben. A gépkocsira várók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év végére megközelítette a 390 ezret. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be. Ezen. belül a lakás- telefonok száma 37 ezerrel, a közületieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300- zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely — fő- és mellékállomás — jutott, valamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra várakozók száma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szervezett fizető-vendéglátás keretében, a többi kempingekben, panziókban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. A szervezett fizetővendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklődött. 1988-ban 50 500 lakás ,épült, dozási segélyen lévők száma jelentősen csökkent. 1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4—4.5 százalékkal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampoléárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd forint volt, 24.4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan, emelkedett. az előző évinél 6700-zal kevesebb. Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami erőforrásból valamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből — nagyrészt hitellel és állami támogatással — 45,5 ezer lakáig épült. Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2400-zal kevesebb, mint 1987-ben. Az üdülőépítés több mint egy- harmaddal csökkent az előző évihez képest. A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között változatlanul maigas a felsőlégúti betegségek, a csontváz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A szociális otthoni helyek száma az év végén 40 300 volt, 1000-rel több mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei helyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak mérséklődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztály termek száma 637-tel bővült. A tanulók 40 százaléka, az előző évinél kisebb hányada napközis. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkás- képző iskolában vagy szakiskolában, 27 százaléka szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumban. A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharmada nappali tagozaton, A 18—22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka lakik diákotthonban. (MTI) TERMELÉS KüLGAZDASAGI KAPCSOLATOK A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA ELLÁTÓ SZOLGÁLTATÓ AGAZATÖK (INFRASTJR
