Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

1989. FEBRUAR 28.. KEDD NOGRAD 3 Áthárítani és/vast kigazdálkodni? A beszállító nem szívbajos, a feldolgozó spórol Nem szívbajosak az alap­anyag- és alkatrészszállítók, rendre-másra ielentik be az árdrágításokat. Az áralku alig hoz eredményt, hiszen a szállító legtöbbször éppen monopolhelyzetéből adódó pozícióját kamatoztatja ár­taktikájában. Az ostor a feldolgozó vál­lalatokon csattan. Vagy áthárítják a begyűrűző in­flációt a vásárlóra, vagy megpróbá 1 ják kigazdálkodni, vagy pedig e két magatar­tás kombinálásával igyek­szenek megélni a piacon. Ez évben sem szűkölkö­dik árdrágítási jelzésekben a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A Dunai Vas­mű tonnánként 3 ezer fo­rinttal emelj a gyárnak szál­lított termékei’ árát. ezzel évj 20 millió forint költség- növekedést okozva a feldol­gozónak. A Borsodnádasdi Lemezárugyár évi 2 millió forintos áremelést jelzett, s hasonló értesítés várható a Salgótarjáni Kohászati Üze­mektől is. A Volánnal most tárgyal az SVT: a szállító vállalat bércsomagolást vé­gez a tűzhelygyárnak, s százszázalékos áremelést kí­vánt érvényesíteni. A sa- matt is többe kerül, évi 2—3 millió forint a plusz költség. így aztán aligha múlik el ez az esztendő anélkül, hogy az SVT maga is ne emelne árat. A költségnövekedés egy részét azonban takaré­kosabb gazdálkodással akar­ja ellensúlyozni. A vállalati költségek 60 százaléka anyag-, öt száza­léka energiaköltség, s csak ez utóbbi egyszázalékos meg­kurtítása is 9,5 millió forin­tos megtakarítást jelent. Et­től azonban lényegesen töb­bet kíván megspórolni a tűz­helygyár: az anyag- és ener­giatakarékosságra, vala­mint a minőség javítására készült intézkedési tervénék végösszege mintegy 30 mil­lió forint. A minőségjavítás alapfel­tételeként tekintik a válla­lati minőségbiztosítási rend­szer bevezetését. Az egysé­ges szemlélet érdekében a gyár valamennyi vezetője — csoportvezetőtől a főosztály- vezetőig — vizsgát tesz a rendszerbe foglalt, ismeretek­ből, s az adott területre vo­natkozó előírásokat a dolgo­zókká) is megismerteti. Erő­sítik az önmeózást, s gyár­tásközi ellenőrzési pontokat alakítanak ki. Az öntvény­gyártás feltételeit a folyé­kony vas gyorselemzésének megoldásával javítják tovább. A szerszámozás éves költsége elérj a 30 millió forintot, ezen a tételen is sokat lehet fogni. A nullszé­riák veszteségeinek csök­kentése és a felesleges szer- számozási költségek elkerü­lése érdekében megszigorít­ják a fejlesztési folyamat ellenőrzését — a nyúzópró­báktól a kötelező rajzelle­nőrzésen át a szerszámpró­bákig. A széles szalag arányának növelésével, a lemezollóknál keletkező hulladéksávok fel- használásával, az anyagel­látás javításával idén öt százalékkal javítják a le- mezkihozatalt. A terv szerint vásárolnak egy programoz­ható lemezollót is. A kelet­kező lemezhulladék bálázá­sával. s részbeni újrafel­használásával további meg­takarításra lehet számítani. Fajlagos energiafelhaszná­lás-csökkenést is eredményez az új kemencék beindítása. Míg tavaly egy készülék zománcozásához tíz köbmé­ter földgáz kellett, idén en­nek csaknem a fele is elég lesz. A kupolói beruhá­zás megvalósulásával öt szá­zalékkal kevesebb lesz a vállalat kokszfelhasználása. Az energiagazdálkodás javí­tását szolgálja a hét végi energiaellátás megszünteté­se, s az új, energiatakarékos kompresszorok beállítása. Mit várhat a fogyasztó az importliberalizációtól? A vásárlók és a kereske­dők az importliberalizációs intézkedésektől várják a fo. gyasztásicikk-kínálat javu­lását. A lehetőségek adva vannak — hiszen a kereske­dők maguk dönthetnek ar­ról, hogy forintjaikból mit vásárolhatnak valutáért, a megadott cikklista alapján. Medvegy Magda, az MTI- m un k a t ársa k e r e sk ed el m i vállalatoknál érdeklődött, hogyan élnek az új lehetőség­gel. A Centrum Áruházak Vál­lalatnál egyelőre óvatosak; igyekeznek olyan termékeket vásárolni, amelyek valóban hiányt pótolnak a hazai pia­con. A kereskedők között megindult ugyanis a ver. seny, s a Centrumnál tudni vélik: más vállalatok példá. ul máris annyi fagyasztó- szekrény és -láda behozata­lát tervezik, ami jóval, meg­haladja a keresletet. Ezért ők a háztartási kisgépeket kívánják a lehetőség kihasz­nálásával beszerezni, első­sorban a távol-keleti orszá­gokból. A vállalat összfor­galmának mintegy 3—5 szá. zalékát teszik ki a tőkés- importcikkek, ezt valame­lyest növelni szándékoznak. A ruházati cikkek import­jával eddig nemigen foglal­koztak, bár tervezik, hogy gyerekholmikat ugyancsak vásárolnak a liberalizációs lehetőség alapján. Az Amfora Vállalat oszt­rák, olasz, távol-keleti, ame­rikai, francia és NSZK-beli cégektől kért termékkataló­gusokat és árakat, s ezekből választja ki a behozandó termékeket. Mint elmondot­ták, mikrohullámú sütőkre például 25-féle ajánlatot kap­tak, ám úgy ítélik meg, hogy ezeknek az ára a ma­gyar fogyasztók számára túl magas, ezért valószínűleg nem rendelnek belőlük. El. sősorban háztartási kisgépe­ket szereznek be alapos elő­készületek után. A mintákat a KERMI-vel vizsgáltatják, s több javító szervizzel tár­gyalnak arról, vállalják-e a garanciális javításokat. A gépeknél ugyanis fontos szempont, hogy hozzájuk 6—8 évig gondoskodni kell az alkatrészellátásról. Jelen­leg azt. vizsgálják, hogy az ismert világmárkákat érde­mes-e megvásárolni viszony­lag drágábban, avagy inkább — a többnyire Távol-Kelet­ről érkező — olcsóbb termé­keket, amelyeknek azonban várhatóan a javítása lesz ne­hézkesebb. A liberalizáció keretében importálandó ter­mékek értékének felső hatá­rát nem határozták meg; úgy tervezik, hogy egy-egy termékből kisebb szériát vá­sárolnak, s a választékot lé­nyegesen szélesítik. Piacku­tatásuk eredményeként dön­tenek arról, miből mennyit vesznek a későbbiekben, A Keravill jugoszláv Go­renje fagyasztóládákat és -szekrényeket importál, s ezek már most előjegyezhe­tek az üzletben, hogy a vál­lalat felmérhesse, mekkora az igény a korábban hiány­cikknek számító fagyasztók­ra. Az előjegyzéskor a vé­telár egyharmadát kell ki­fizetni, a többit a tényleges átvételkor. A fagyasztók szállítása márciusban kez­dődik. egyelőre 6000 darabot rendelt a Keravill ötféle méretben. A ruházati kereskedelmi vállalatok közül elsősorban azok érintettek, amelyek al­sóruházati termékeket for­galmaznak; ezekből ugyanis évek óta hiány van az üzle­tekben. A Cenfriköt elsősor­ban Indiából és Törökor­szágból szándékozik vásárol­ni, mert itt az ár és a minő­ség az eddigi tapasztalatok szerint megfelelő. 1,5 millió dollár értékben tervezik a vásárlásokat, főként azoktól a cégektől, amelyekkel évek óta kapcsolatiban állnak. A választék — az új beszerzé­sek révén — elsősorban gyermek-alsókötöttáruk kai bővül. A partnerek kollek­ciói már megérkeztek, ám a vállalatnál azt is elmondták, hogy az engedélyezési eljá­rás — a devizafedezet be­szerzése — a hazai hatósá­goknál még mindig lassú. Az AUTOKER-től kapott információk szerint az im­portliberalizációs termékek listáján nem szerepelnek a személygépkocsi -alkatré­szek, mindössze a haszon- gép j á rmű vek pót a lka t ré szei. (A vállalatnál egyébként ezt fontosabbnak is tartják, hi­szen nem mindegy, hogy egy személygépkocsi', vagy e,gy tömegközlekedést szolgáló autóbusz válik működés- képtelenné.) 250—350 millió forintot szándékoznak az idén a „liberalizációban” el­költeni haszongépjárművek importalkatrészeire, s felté­telezik, hogy ez lényeges ja­vulást hoz, ám az alkatré­szek várhatóan drágábbak lesznek. A tartós hiánycikk- ként számon tartott sze­mélygépkocsi-alkatrészek jó részét az idén változatlanul az úgynevezett importkeret­ből vásárolják, erre várható­an 100 millió forint jut. A Ladák, Trabantok, Wartbur­gok és más, szocialista part­nerektől származó gépkocsik alkatrészei ugyanis a tőkés­országokból bármikor be­szerezhetők, igaz, kemény, valutáért. Erre azonban* rá­kényszerülnek az alkatrész­forgalmazó vállalatok, mivel a gyártópartnerek évek óta kevés alkatrészt szállítanak. Több kereskedelmi válla­latnál elmondták, hogy nem kérték vélmónyüket arról, hogy mi ikerüljön a libera­lizációs beszerzésű termékek listájára, bár — tették hoz­zá — többségében egyetér­tettek a kiválasztott termé­kekkel. A Keresíkedtelmi Mi­nisztérium a listát egyébként úgy állította össze, hogy ab­ban túlnyomó részt hiány­cikkek szerepeljenek. Az elképzelések szerint e cik­kek körét egy éven belül fe­lülvizsgálják. Veszélyzónában?! Rövidesen önálló részvénytársaságként A mérlegkészítés előze­tes adatai arra utalnak, hogy a BRG Mechatronikai Vállalat Salgótarjáni Rádió- technikai Gyára dolgozói is­mét sikeres esztendőt hagy­tak maguk mögött. Kész­árutermelésüket 10 millió forinttal megtetézték, nye­reségük a testvérgyárak kö­zött a legmagasabb, és a vállalati eredménynek több mint 50 százalékát teszi ki. Mában a holnapot is Az előbbiek mögött többi között valamelyest csökke­nő szocialista export, szin­ten tartott belföldi igény, alig emelkedő tőkésexport, egy, a vállalati központ ál­tal kifejlesztett új, korsze­rűbb, nagyobb teljesítmé­nyű és csatornaszámú kézi rádiótelefon és egy saját tervezésű taxirádió gyártá­sának a beindítása húzódik meg. — A múlt esztendő fel­adatait kisebb-nagyobb át­meneti, illetve tartósabb anyaghiányok közepette ol­dottuk meg, miközben nem feledkeztünk meg a jövő formálásáról sem — folytat­ja az előbbi gondolatot Klug Nándor a gyár igazga­tója. — Hatvanmillió fo­rintot érő műszaki-techni­kai, technológiai megújulás történt, mely párosult a 12 milliót érő emeletráépítés­sel. Ez utóbbiak révén kel- lémes otthonra leltek a műszaki, számivteli dolgo­zók, s az itt honos számító­gépek is, melyek az éssze­rűbb termelési folyamatok kialakítását, megszervezését szolgálják. A házon belül végrehajtott átszervezés pe­dig megteremtette a terme­lés a gazdálkodás jobb irányíthatóságát és áttekint­hetőségét. A minden tekintetben be­következett jó irányú vál­tozások hozzájárultak az egy főre jutó átlagjövede­lem 3 százalékos növekedé­séhez, amely mögött a bé­ren kívüli juttatások mér­séklődése is fellelhető. Mire figyelmeztet a piac Részben az igények, rész­ben a növekvő elvonások miatt csökkent a szovjet megrendelések száma, de még mindig meghatározó termelési, árbevételi ter­vünkben — kér ismét szót az igazgató. — Érzékel­tük a hazai beruházási le­hetőségek további szűkülé­sét. Jóleső érzést váltott ki belőlünk, hogy termékeink iránt megnőtt az érdeklő­dés a tőkéspiacokon, ugyan­akkor tudomásul kell ven­Szerelik az URH kézi rádiótelefon végfokeza- tait. nünk, hogy rendkívül sok versenytárssal kell meg- küzdenünk. Itthon is gyen­gültek lehetőségeink. Nö­velte jelenlétét az Orion, új vetélytársként mutogatja magát a Videoton. Kelle­metlen, de ismét bebizonyo­sodott és keserűen, de tudo­másul kell vennünk, hogy az alap- és alkatrészellátás nem javult, s a kilátások sem biztatóak. Az előbbiekből adódik az idei esztendő néhány di­lemmája is. — A megoldásra váró kérdés: milyen nagyságú nyereséget érjünk el, továb­bá miként készüljünk fel az 1990—91. utáni időszak­ra — érzékelteti az alapve­tően megváltozott követel­ményeket Klug Nándor, majd így folytatja. — Az első fél év végefelé önálló részvénytársaságként mű­ködünk majd. Ez új helyze­tet teremt számunkra mind külső, mind testvérgyári, mind a bankokkal való kapcsolatokban. Ki kell ala­kítanunk a piaci igényekre gyorsan reagáló és áttekint­hető belső szervezeteket, köztük a gyár jövőjét, dön­tően meghatározó fejlesz­téssel és kereskedelemmel fog­lalkozó részlegeket. Ugyan­is az új felállásban minden­kivel üzleti alapon tárgya­lunk, vállalkozunk. Az előbbiek szolgálatába állították a piaci fejlesztési, gazdasági tervkoncepcióju­kat, amely több alternatívát ölel fel. Ebben szerepel olyan termékek előállítása, amelyek vagy hiánycikkek, vagy nem gyártja senki az országban. A fejlesztői műn. kában az alábbi követel­ménynek kell megfelelni. Először: rövid távon úgy kell korszerűsíteni a meglé­vő termékeket, hogy jó nye­reséget hozzanak, mérsék­lődjön a munkaigényessé­gük. Másodszor: növelik azoknak a termékeknek a számát, amelyek műszaki, Tovább fejlesztik » taxirádiót. Bencze Péter felvételei technikai színvonaluk révén magasabb szolgáltatást ad­nak, magasabb áron. Har­madszor: a házi zsűri csak­nem harmincféle kiegé­szítő berendezésből kiválo­gatja azokat, amelyek gyors sikert biztosíthatnak. Első­sorban lakossági ellátást szolgáló berendezésekről van szó. — Arra törekszünk, hogy akinek van pénze, az itthon vegye meg azokat az elekt­ronikus, elektromechani­kus berendezéseket, ame­lyekért most drága devizát adnak ki külföldön — hang­súlyozza Klug Nándor. A jövő építésével — Az idei feladatok meg­valósításához milyenek a feltételek, lesznek újabb intézkedések? — Az első három negyed­évre gyártási programunkat lezárhatjuk. Figyelembe vé­ve a további lehetőségeket azzal számolunk, hogy év­végéig 4—5 százalékkal nö­veljük a termelést. Az erő­teljes elvonások miatt vi­szont nyereségünk a tavalyi­nál jóval kisebb lesz. Az új felállás, a megnagyob­bodott követelmények meg­kívánják, hogy több részlet­ben, szervezeti változásokat hajtsunk végre, a termelő- egységek, jog- és hatásköré­nek növelésével. Ily mó­don kívánjuk elérni, hogy a gyár elsőszámú vezetői ide­jük nagyobbik részét a jö­vő építésére fordítsák. Üz­letpolitikánkban szerepel az országos távközlési prog­ramban való bekapcsolódás is. Ami továbbra is gondot okoz, sőt ezen a téren rosz- szabbodásra lehet számítani, az az alapanyag- és az al­katrészellátás. Eimatt nem sikerült januári programun­kat sem teljesíteni — mond­ja keserűséggel a hangjá­ban végezetül Klug Nán­dor. Venesz Károly Mérleg kicsiben, nagyban Két éve foglalkoznak Pásztor» a Mátraaljai Állami Gazdaság Mát- rapack üzeménél a közforgalmú mérlegek javításával. A milli­grammostól az Stven- tonnás mérlegek szervi­zelésével 800 ezer fo­rint forgalmat érnek el évente. — bp —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents