Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

1989. FEBRUÁR 25., SZOMBAT NOGRAD 5 Hogyan készült, mire használták - erről mesél a tanítónő Szép tárgyak között Az életkori sajátosságoknak megfelelően két iskolagalériát alakítottak ki a Somoskőújfalui ál- talános iskolában, egyiket az alsós, másikat a felsős tanulók épülésére. A legutóbbi két tárlat egyike különösen ked­ves volt a gyerekeknek, hiszen ők maguk gyűj­tötték össze a faluban a minigalériában helyet kapó népművészeti kiállítás anyagát Aztán rajz­órákon, szakköri foglalkozásokon megörökítet­ték a varrottasok . motívumait, a csuprokat és köcsögöket meg a többi réges-régi, használati tárgyakat, eszközöket. A pedagógusok pedig - mint Tomka Lászlóné is a kis elsősöknek — rend­re elmagyarázták, mit mire használtak annak idején, hiszen sokuk előtt még a petróleumlámpa is ismeretlen volt. A rajzot tanító pedagógusok munkájának és biztosan a két galéria meglétének is köszönhe­tő, hogy a gyerekek rendszeresen jól szerepel­nek a rajzpályázatokon. Kaptak már jutalmat az ®rszógos Mezőgazdasági Múzeum pályáza­Szépre sikeredtek a „nagyok” rajzai. Már tudom hogyan működik! tán, a megyei tűzoltóság által kiirt pályázaton, és nemzetközi seregszemlén is elismerték mun­kájukat. Legutóbb a kisdobosok öregbítették az iskola jó hírnevét a Gyertek a múzeumba! című játék­ban való részvétellel. Száz gyerek nyolcszázhat rajzot küldött a Nógrádi Sándor Múzeumba, s másodikok lettek az iskolák közötti versengés­ben. A velük foglalkozó tanítónőt, Tomka László­dét a Salgótarjáni Városi Tanács művelődési osztálya jutalomban részesítette. Március 1-től minden reggel A miskolci rádió új műsora A miskolci rádió új idő­pontban, megváltozott míí- sorst ruk túrával jelentkezik március elsejétől. Ezzel egy­idejűleg megszűnik a helyi adás délutáni programja. A változás okairól, az űj mű­sorrend kialakításának leg­fontosabb céljairól beszélget­tünk Paulovits Ágostonnal, a miskolci stúdió vezetőjével. — Mindjárt az eleién hadd szögezzem le. hogy egy alap­vetően új műsorról van szó. amelyik azonban átmenti a délutáni adások főbb ér­tékeit. A műsorrend kiala­kításékor a legfontosabb fel­adatunknak határoztuk meg a három megye lakosságá­nak az eddiginél is alapo­sabb és gyorsabb informálá­sát. Valójában a napi élet­vitelhez szeretnénk több se­gítséget adni a munkába, is­kolába indulás, a készülődés óráiban. Ennek megfelelően bővítjük híreink körét, ami­hez az eddiginél nagyobb in­formációs hálózat áll rendel­kezésre. — Említette a frisseséget, a-z aktualitás nyilvánvaló fontosságát Mit terveznek ennek erősítése érdekében? — Éjjel-nappal működő üzenetrögzítő segíti a mun­kánkat, a hallgatók bármi­kor feltehetik az őket legin­kább foglalkoztató kérdése­ket és mi a lehető leggyor­sabban igyekszünk azokra választ adni. Ügy is. hogy megkeressük az. illetékeseket és úgy is. hogy egy-egy té­makörben megvitassuk, ven­déget hívunk a stúdióba. Ez utóbbival hetente kétszer je­lentkezünk. Azt tervezzük, hogy a hozzánk érkező kér­désekre lehetőleg azonnal, vagy perceken belül megfo­galmazódjék a válasz a mű­sorban. Ami a gyorsaságot il­leti. a legfrissebb szolgálta- tatói információkkal, mint az időjárás, az utak állapo­ta stb. egy percet sem vá­runk. így tekintve a húsz­perces kapott, vagy félórás híreket már idejét múlt, konzer van ragoknak tekint­jük. Áz öt óra ötvenöt perc­kor kezdődő adásban ötször hangzanak el friss hírek. A Kossuth adó hat órakor és hét órakor kezdődő krónika- műsorát a hallgatók élőben kapják, ugyanúgy, mint a hat óra harminckor kezdődő hírbloljkot és az országos lapszemlét, valamint az Út­in form híreit és a körzeti időjárás-jelentést. Állandó kapcsolatot ■ tartunk a Kos' suth-műsor vezetőjével és, ha olyan nagy horderejű mondanivaló következik, azt azonnal kapcsoljuk. — Mi marad a régi dél­utáni és a vasárnap délelőt­ti programokból. — A hallgatókkal szoros kapcsolatot tartó „Szóvátet- ték-megkérdezték" műsor folytatódik, naponta több kérdés megválaszolását vár­ják tőlünk. Többen is ér­deklődtek telefonon, mi lesz a fiatalok zenés találkozója és a Zenedoboz sprsa. Mivel ti zenének ezután is fontos szerepe lesz, ezek változat­lanul maradnak. Azonos idő­tartamban, vasárnap délelőtt sugározzuk mindegyiket. A Tiszától a Dunáig és a Gaz­daságpolitikai magazin anya­gai az adáskörzet legfonto­sabb ipari, mezőgazdasági, szövetkezeti életéből merített témák, valamint a ..Péntek- este Észak-Magvarors/.ágon " című szolgáltató műsorunk riportjai is helyet kapnak a reggeli programunkban. Ám az eddiginél több jegyzetet, giosszát várunk, és várha­tóan sugárzunk majd a há­rom megye. Borsod, Heves és Nógrád megye újságíróinak tollából néhány szót az űj rétegműsorokról. Gyesen le­vők. háztartásban dolgozók és nyugdíjasok számára ké­szítünk például egészségügyi, jogi témájú programokat. A váltásra, a változtatásokra egy éve készülünk. Az új műsorrend műszaki, szemé­lyi feltételeit megteremtet­tük — mondta a miskolci rádió vezetője. Sokoldalúan tagolt társadalomkép Egy országos elméleti tanácskozás mérlege A z MSZMP megújulási folyamatának része az a törekvés is, amelynek ér­telmében tudatosabban épít a társa­dalomtudományi kutatások eredményeire, konstruktívabb együttműködést kezdemé­nyez az önálló arculatú, sajátosan érdekta­golt politikai és tudományos szférák között. Ezt igazolja, hogj' a Központi Bizottság -zakértőket kért fel a jelen helyzet kiala- .ulásának, történeti okainak vizsgálatára, ij programnyilatkozat kidolgozására. Mint ismeretes, az egyik munkacsoport éppen a napokban lépett a nyilvánosság elé szen­vedélyes vitákat kiváltó elemzésével. Ugyancsak az elméleti tisztázás szándé­kával hívta össze a párt azt a konferen­ciát, amely ..Társadalmunk szerkezete a 80- :is években" címmel a közelmúltban zajlott Gödöllőn. E rendezvény illeszkedett ugyan a nagy hagyományú elméleti tanácskozások — többek között a kapitalizmusról', a szo­cializmusról, az erkölcsről folytatott teore- 'ikus eszmecserék — menetébe, de kevésbé olt demonstratív, propagandisztikus jellegű, s már inkább a műhelyvita, a tapasztalat- csere jellegzetességeit mutatta. A tanácskozást a rendező szervek nevé­ben Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Andics Jenő, a Központi Bizott­ság társadalompolitikai osztályának veze­tője köszöntötte, illetve nyitotta meg. A bevezető előadás keretében Huszár István, a Hazafias Népfront főtitkára szólt a tár- -ndalmi szerkezet változásainak politikai és gazdasági összefüggéseiről. A társadalmi ré­tegződést, a mobilitást, a demográfia és a Inglalkozásszerkezet viszonvát, valamint a 'ársadalmi struktúra normatív tudati, beil- cszkedési sajátosságait elemző korreferá- 'umekat Kolosi Tamás, a TÁRKI igazgató­ág Andorka Rudolf, a közgazdasági egye- bm szociológiai tanszékének vezetője, Ké- 'odi Ferenc, a KSH osztályvezetője és Pa­taki Ferenc, az MTA Pszichológiai Intézeté­nek igazgatója tartotta. A vita alapját ké­pezte egy tézissor is, amelyet a Társadalom­tudományi Intézet munkabizottsága állított ussze, az elhangzottakkal lényegében azonos -zellemben. A két nap során elhangzott húsz hozzászólás árnyalta ugyan — mind elmé­leti. mind gyakorlati szempontból — a ta- I '.ácskozás mondandóját, összességében azon- >an a magyar szociológia mértékadó szár- vának — Kolosi Tamás és Andorka Ru- lolf mellett a Ferge Zsuzsa, illetve Szelényi Iván nevével fémjelzett — felfogása érvé- . vesült. A központi kérdést nem elsősorban a tár­adul,ni szerkezet konkrét leírása alkotta, lanem inkább annak a struktúramodellnek ./. értelmezése, amelv alkalmas a mai ma- var társadalmi rétegződés kifejezésére. • legerösítést nyert az a tudományos köz- negegyezés, hogy a társadalom szerkezetét nár nem lehet hagyománvos osztálykategó- iákkal, a politikai, ideológiai tartalmú „két ■sztály, egy réteg" leegyszerűsített, semati- ■ált fogalmaival jellemezni. A tudomány álláspontja szerint a társa- lalom sokoldalúan rétegzett, erősen diffe- onciált és a konkrét elemzésekben négv izonos értékű modell használható, attól függően, hogy mi a vizsgálat célja. Az ál- 'alános társadalmi fejlődés szempontjából kiemelkedő jelentősége van a hatalom, a 'adás és a tulajdon egyenlőtlen, elosztásá­ból adódó tagoltságnak, az állami elosztá­son és újraelosztáson alapuló munkaszerve­zetek és a piaci viszonyok által létrehozott /érkezeteknek. A szociológia mind a tény- cges újratermelési folyamatok, mind az gyenlctlenségi rendszer vizsgálata alapján a rétegződés két szélén elhelyezkedő politi­kai-hatalmi vezető réteget, menedzsereket, vállalkozókat, a belsőleg erősen tagoLt ér* 'clmiséget és a társadalmi hátrányokat hal­mozó, egyre jobban leszakadó alacsony kép- -ettségű fizikai munkát végző rétegeket kü­lönböztet meg. A népesség többségét alko- ó rétegeknél a részletes elemzésben a fog- alkozás, a munka jellege, a munkahely, a munkaerő-piaci helyzet, a hatalomhoz és a piachoz való objektív viszony, az életkörül­mények és életesélyek alapján létrejövő lifferenciáltságot ajánlja figyelembe venni. A politika, a mindennapi gyakorlat szá­mára nehezen kezelhető a javasolt modell* .ísérletek sokszínű kombinációja, amely rá- idásul nem is esik egybe a lakosság poli- •ikai tagoltságával, a politikai tudat szerin- 'i polarizáltsággal. Ugyancsak vitaforrás le­vet a tanácskozáson a párt — mármint az MSZMP — osztályjellegének módosításáról körvonalazódott vélemény. Eszerint a pár­tot a jövőben nem egv valós, vagy vélt osztály-, rétegkötődés alapján, hanem érték­orientált programpártként kell definiálni. A párt tömegbázisát egy széles néppárti koalíció keretében, a vállalt értékek és ér­dekek világos megfogalmazása teremtheti újjá. Több meglepő kutatási eredmény kerül: nyilvánosságra a társadalmi egyenlôtlçnsc gek témakörében is. Elismerve az egvenlő'- lenségek enyhe növekedését. a hangsúlv azok belső szerkezetének átrendeződéséi' ■ került. A 60-as évek elejéig visszatekint í vizsgálati adatok azt mutatják, hogy —r a közfelfogással ellentétben — az utóbbi ‘idő­ben nem nőttek radikálisan a különbsé­gek a legnagyobb és a legkisebb jövedelmu- ek között. Szintén nem változtak alapvétői­én az aktív keresők és a nyugdíjasok átla­gos jövedelmének arányai. Erőteljes diffe­renciálódás az aktív keresők körén belő' ment végbe. A valós, komoly problémát a átlagos jövedelműek helyzetének — a 80-ns években bekövetkezett — csoportos romlá­sa okozza. Közülük sokan sodródtak a lét­minimum peremére, vagy annak határa alá E jelenség felveti a leszakadás okaira vaT érzékeny reagálás szükségletét. Ennek elle­nére igaztalan az a látszat, hogy a hábm : óta most van a legnagyobb szegénység Ma­gyarországon, hiszen főleg az 50-es években lényegesen nagyobb arány lett volna e ka­tegóriába sorolható, ha kimutatták volna. Ugyanakkor napjaink sajátossága, hogy a megélhetési gondok elérhetik a városokat, a szakképzett munkásokat, sőt. a szellemi dolgozók egyes rétegeit is. A társadalmi mobilitást illetően, is meg­dőlni látszott egy előítélet. A tapasztalati tények szerint ugyanis nem igaz, hogy má­ra nagyon lecsökkent a helyzetváltoztalás dinamikája, a felemelkedés lehetősége. Ez, persze nem jelenti azt, hogy nincsenek to­vábbi oktatás-, vagy családpolitikai felada­tok a különböző csoportok esélyegyenlősé­gének javításában, hiszen egy társadalom annál stabilabb, minél nagyobbak tagjainak mobilitási esélyei. Ezért is figyelmeztetőok azok a jelek, amelyek a társadalmi beil­leszkedést korlátozó deviáns magatartás tömeges megnyilvánulásáról elhangzottak. A különböző hátrányokért a téziseket ki­dolgozó munkabizottság véleménye szerint, nem a gazdasági hatékonyságnövekedés — vagy az ilyen törekvés — a felelős.( Ezek a gazdaság legkevésbé hatékony működ s" idején is jelen voltak, ha az ideológia nem is vett róluk tudomást. A társadalmi-gaz- dasági-kulturális hátrányok zöme abból fa­kadt és azért maradt fenn tartósan, mert a gazdaságot semmi sem ösztönözte az ige- j nyesebb munkára, az emberi tényezők fe;- j lesztésére. Az. okok közé sorolható az a teljes foglalkoztatást formálisan biztosítani j akaró b.rpolitika is. amely akadályozta n j termelőeszközök modernizálását. A megöl- < dási javaslatok arra ösztönöznek, hogy a ] magántulajdon korlátáit alkotmányosan szar í bályozó piacgazdaság egészüljön ki érdemi j szociálpolitikával és egy erős, társadalmi : erőkkel szerveződő nem piaci szférával. A társadalmi szerkezet számos alap- ős részkérdésében az országos elméleti tanács- j kozás aligha vezet gyors konszenzushoz. ; Inkább az eszmecsere nyitásának, mint z;r | rásának tekinthető. Ugyanakkor fontos ál­lomásnak minősül egy reálisabb, korszerűbb társadalomkép kialakításában, a pluralisz­tikus — a többpártrendszert is feltételező —. reformelvű társadalomkoncepció útke­resésében. A konferencia anyaga várhatóan könyv formában is hozzáférhető lesz. s így lehe ­tőség nyílik a kifejtett nézetek szélesebb szakmai és társadalmi kontrolljához is. : amelyet követően a leglényegesebb gondo­latok beépülhetnek a politikai programal­kotás. a választásokra és a XIV. kong­resszusra való felkészülés folyamatába. A tanácskozás tanulsága az a felismerés is, hogy a jövőben az MSZMP sem támaszkodhat csupán egyetlen tudo­mányos forrásra. A politika és a tudomány képviselőinek érdekegyeztető találkozásait még gyakoribbá, kötetlenebbé kell tenni, amelynek keretében mindkét szféra meg­tartja szuverenitását, s a politikai aspektu­sok nem a tudományos —, vagy a művé­szeti — életben jutnak kifejeződésre. Dr. Csongrády Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents