Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-24 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 47. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. FEBRUÁR 24,. PÉNTEK p^'Á kamara nem sztrájkpárfí (fi. oktal) Véres és környezet Balassagyarmaton (4. oldal) Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak (5. oldal) A nyilvánosság politikai érdekeket közvetít Ülést tartott az MSZMP Kógráé Megyei Bizottsága A politikai nyilvánosságról, a tömegtájékoztatás továbbfejlesztésének fő irányairól tanácskozott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A testületi tagok mellett részt vettek a pártbizottság ülésén a városi, a városi jogú pártbizottságok, a nagyüzemek, nagyközségi pártbizottságok titkárai, a megye társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. Az állásfoglalás-tervezethez — amelyet előzetesen írásban kaptak meg a párt- bizottság tagjai — Gordos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára fűzött kiegészítést. Elöljáróban szólt arról, hogy milyen szerepe van a nyilvánosságnak a politikai munka hatékonyságának növelésében. A kérdés párton belüli tisztázását a nyilvánossággal kapcsolatos követelmények helyes értelmezését. a társadalmi reformfolyamatok sikeres megvalósítása sürgeti. Ugyanis a politikai intézményrendszer reformja, a gazdasági feladatok megoldása, a párt- munka korszerűsítése a nyilvánosság nélkül nem valósítható meg. A nyilvánosság tehát olyan eszköz, amely politikai érdekeket közvetít. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy a nyilvánosság jegyében folyó eszmecserék több olyan kérdést állítottak a viták középpontjába, amelyek társadalmunk különböző rétegeit, — bár nem egyforma előjellel — érzékenyen érintik. Közülük néhányban a Központi Bizottság is állást foglalt legutóbbi ülésein. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a párttagság szemléletének változására éppúgy szükség van. mint a körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodásra. A nyilvánosság történetiségét elemezve a megyei párt- bizottság titkára megállapította, hogy az itt, a megyében is jelentős változáson ment keresztül. Az is igaz, hogy a terebélyesedő nyilvánosság mellett jelen van az óvatosság és a bátortalanság is a közéletben, a politikai munkában. A politikai nyilvánosság továbbfejlesztése érdekében a megyei pártbizottság több olyan konkrét intézkedést tett, amelyek jelentősen segítik a párttagok, a lakosság tájékozódását, jobb lehetőséget teremtve ily módon a demokratikusabb közéletiség* hez. Szólt arról az információs rendszernek a kiépítéséről, amelynek segítségével gyors, közvetlen tájékoztatást kap a párttagság s a megye lakossága is a párt-, állami, országos és helyi testületek, a parlament legfontosabb döntéseiről. A pártélet fontos eszközének ítélte a szóbeli közlést, a kötetlen beszélgetéseket, a vitákat a párttagsággal, amelyekre ma különösen nagy szükség van a politikai és a társadalmi élet számtalan válaszra váró kérdése miatt. A párttestületek tagjai, aktivistái, a tisztségviselők és a pártapparátus tagjai a korábbinál rendszeresebben vesznek részt a különböző pártrendezvényeken, az őszinte, nyílt véleménycseréken. Ezek jelentősége elsősorban abban van, hogy a párt átalakulási folyamatában, szükségességének felismerésében vetett hitet erősíti. Egyik legfontosabb eszköze ez ma a pártegy- ségnek, a pártfegyelemnek. A megyében tevékenykedő tömegkommunikációs eszközök munkáját elemezve kiemelte a NÓGRÁD szerepét. Jóllehet a januári áremelés után a lap olvasóinak száma csökkent, így is több ezer emberhez jut el naponta. Ezért a megyei lap színvonalának növelése — az ehhez szükséges feltételek- megteremtése — folyamatos feladat. Az olvasók — a megyei oktatási igazgatóságon tevékenykedett közvélemény-kutató csoport vizsgálata szerint a legfontosabb tájékozódási források egyikének tartják a lapot. írásait többségében közérthetőnek, olvasmányosnak ítélik meg, de szerénynek tartják kritikai hangvételét, az eltérő nézetek, vélemények ismertetését. A megye közvéleménye poli- tizálóbb, vitatkozóbb, kritikusabb lapot szeretne olvasni. Az üzemi lapokat, a rádiók és a televízió szerepét a nyilvánosság fejlesztésében — ugyancsak fontosnak ítélte áz előterjesztés. A salgótarjáni kábeltelevízió is a helyi politizálás nagy lehetőségét rejti magában. Sajnálatosnak ítélte, hogy a város nagy részében élő emberek ma még nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, és az országban Salgótarján az egyetlen megyeszékhelyű város, ahol nem épült ki a kábeltelevízió rendszere. A politikai nyilvánosságot ma rendkívül gyors változások közepette kell megvalósítani — összegezte a tapasztalatokat Gordos János. A pluralizálódás, a többpártrendszer viszonyai között az MSZMP csak a nyilvánosság segítségével nyerheti meg politikájának a tömegeket. Beszélt az országos és a helyi nyilvánosságról, ezek (Folytatás a 2. 'oldalon.) Átadták az Állami Biztosító korszerűsített salgótarjáni fiókját Csütörtökön átadták az All ami Biztosító korszerűsített salgótarjáni fiókját. Az eseményen megjelent biz. tosítói dolgozókat, meghívottakat — köztük Romasz Adolfot, a megyei tanács elnökhelyettesét — Balatoni József, megyei igazgató köszöntötte. Bevezetőjében utalt arra, hogy három éve várnak erre a korszerű, minden igényt kielégítő létesítmény átvételére. A nehéz időket kisebb súrlódásoktól eltekintve, jól átvészelték. A munkálatokat a Delta Műszaki Iroda és Szatmári Béla belsőépítész tervei alapján, a Salgótarjáni Faipari Kisszövetkezet, mint generálkivitelező vé. gezte el. A kisszövetkezet a meg bíz á s t verseny-tárgyai á. son nyerte el, mert 20—30 százalékkal kedvezőbb ajánlatot tett a versenytársaknál. A létesítményt határidőre adták át, a korszerűsítés költsége &—10 millió forint között várható. Ezután avatóbeszédében Deák Andrea, az Állami Biztosító vezérigazgatója elmondta, reméli, nem csak ő, hanem az ügyfelek is nagyon örülnek ennek az ízlésesen korszerűsített fióknak. amely nemcsak a dolgozóknak, hanem az ide betérőknek is kulturált körülményeket biztosít. Hangsúlyozta, hogy a kifizetett ösz- szegben benne van a megyei , hálózat dolgozóinak eredményes munkája is. Végül röviden értékelte a megyei igazgatóság 1988. évben végzett üzletpolitikai tevékenységét, melynek során felhívta a figyelmet a lakásbiztosítási tevékenység felgyorsítására. A nemzetiszínű szalag átvágása után Kékesi László, a salgótarjáni fiók vezetője vette át a modern létesítményt. Grósz Károly fogadta Laurent Fabiust G rósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön, a Központi Bizottság székházában fogadta Laurent Fabiust, a francia nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén, csütörtökön érkezett hazánkba. Az MSZMP főtitkára és a franoia politikus régi ismerősként köszöntötték egymást, felidézték legutóbbi párizsi találkozójukat. Üdvözölték, hogy a magyar- francia felső szintű párbeszéd folytatásaként sor ke. rült a francia parlament elnökének látogatására. Grósz Károly tájékoztatást adott a gazdasági, politikai és ideológiai életben megindult reformról. Hangsúlyozta, hogy az új alkotmány, a párttörvény előkészítése, a demokratikus ön- kormányzati intézmények kiépítése a korszerű, hatéTöbbéves — kényszerszünetekkel tarkított — fejlesztő- munka eredményeként készült el a képen látható automata berendezés a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzemében. A kimunkálás alapját a bővülő NDK-kooperáció adta, melynek keretében szélesítik a villamos forgógépek, egyenáramú motorok gyártmányskáláját, illetve az üzemben összeszerelt gépek számát. Ehhez elengedhetetlen volt a VSM-típusű motorok házának emberi kéz érintése nélküli megmunkálása, a palástfúrás pneumatikus elven történő gyorsítása. A berendezést a kisterenyei üzem mérnökei kreálták, kivitelezésében pedig a helyi lakatos-karbantartó részleg dolgozói működtek közre. A célgép lelke egy programozható mikroprocesszor, amelyet ezekben a napokban „tanítanak meg” a helyes műveleti sorrendre. (Folytatás a 2. oldalon.) (németh—bábéi) Munkahelyi vöröskeresztes élet ♦ H véradók hatvan százaléka munkás A vöröskeresztes mozgalomban az alapszervezetek tevékenysége meghatározó, mivel célkitűzéseik nagy része, e kis csoportok munkáján keresztül valósul meg. Különösen fontos a munkahelyi alapszervezetek vizsgálata, mert a munkaidőalap-védelem és más intézkedések a korábbiakhoz képest nehezebb feltételeket teremtettek a mozgalmi munkához. Bár, néhány program a munkahelyekről a lakóterületre tevődik át, de több olyan területe van a vöröskeresztes tevékenységnek, mely csak a jól szervezett, nagy létszámú üzemi tagság aktív részvételével valósítható meg. (A véradók több mint hatvan százaléka például közülük kerül kL) Nem véletlen tehát, hogy a Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége tegnap, Salgótarjánban megtartott értekezletén e területet jelölte vizsgálódása tárgyául. Mint azt Báli Nándorné dr. megyei titkár tájékoztatójából megtudhattuk Nógrádban a munkahelyi alapszervezetek száma 262 (az összes alap- szervezetek 60 százaléka). Áz iparszerkezettel összhangban Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Bátonyterenyén a munkahelyi vöröskeresztes munka a meghatározó, míg Pásztón és Rétságon inkább a lakóterületi. Zárójelben már szóltunk a véradásról, ám hadd tegyük hozzá, hogy míg kimagaslóan jó a fizikai munkások részvétele, a műszaki és adminisztratív dolgozók többségét nem sikerült megnyerni a véradásnak. A társadalmi elsősegély- nyújtás ugyancsak hagyományos tevékenység az üzemekben, s bár a tanfolyamok száma csökken, a kiképzett elsősegélynyújtók aránya eléri a 37 százalékot. Viszonylag új, de egyre szélesedő feladat a szociális munkában való részvétel. Sok munkahelyen gyakorlattá vált a nyugdíjasokkal, a gyesen lévőkkel való kapcsolattartás, a hátrányos helyzetűek gondjainak enyhítése (pl. állami gondozásból kikerült fiatalok patronálása, volt alkoholbetegek munkahelyi beilleszkedése). Igen jelentős összeget képviselnek a különböző jótékony célú gyűjtések, felajánlások (ruhagyűjtési akció, csereberevásár). A patronálás családokra és egyénekre is kiterjed, ám lényegesen magasabb az intézményekben, (pl. szociális otthon, idősek klubja, óvodák, iskolák). A tegnapi ülés résztvevői azt is megállapították, hogy az egészségvédelmi előadások száma csökkent a munkahelyeken, ami azonban örvendetes, előtérbe került a szűrővizsgálatokra mozgósítás, a káros szenvedélyek elleni küzdelem. Ülésezett a megyei KISZ-bizottság Aggasztó a helyzet a középiskolákban A szervezeti élet fontos operatív kérdéseiről is tanácskozott volna a megyei KISZ-bizottság tegnapi, Salgótarjánban megtartott üléJ sén, de mivel a testület — a távol maradók nagy száma miatt — nem volt határozatképes, csupán a tájékoztató jellegű napirendi pontokról, nevezetesen a megyei középiskolás- és szakmunkástanuló-tanács munkájáról, feladatairóil, valamint a megyei ifjúsági alap idei felhasználásának -tervezetéről váltottak szót a jelenlévők. A megyében működő középfokú tanintézetekben az idén a korábbinál is erősebben érződik a KISZ térvesztése. Míg a nyolcezres diáklétszámból tavaly csaknem háromezren voltak tagjai a szervezetnek, addig az idén, február közepéig nem egészen ezernyolcszázam újították meg tagságúikat. Legnagyobb a visszaesés Balassagyarmaton; a Balassi Bálint Gimnáziumban a tar valyi négyszáz főből százan,, a Szántó Kovács János Gimnáziumban háromszázhúszból hatvanan maradtak. Harmadára csökkent a tagság a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban, felére a bátony/ terenyei Váci Mihály Gimnáziumban és a Zsiinkó Vilmos ISZI-ben. Némi növekedés csak a salgótarjáni Madách gimnáziumban volt. Elgondolkodtatok Nagy Lászlónak, a megyei bizottság középiskolákért felelős titkárának az előbbiekhez kapcsolódó szavai: amíg korábban sokan a továbbtanulási esélyek növelését látták a mozgalmi munkában, ma fhár azt kgll tudatosítani a diákok között, hogy nem jelent hátrányt, ha tagjai az MSZMP ifjúsági szervezetének...
