Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

i

2

NOGRÄD

1989. FE&RUAR 23.. CSÜTÖRTÖK

KÖZLEMÉNY

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 19S9. február 20—21-ei üléséről

(Folytatás az 1. oldalról.)

tosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön.

Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen : a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását.

A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy áz' alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését.

Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani.

5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon.

A Központi Bizottság megvitatta az agrár- politika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította:

1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája —, amelynek alapjait az 1957. évi ágrártézisek rakták le — sikeres volt.

Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megketszereződútt, az élelmiszer- iparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az, élelmiszer-ellátás. Az élelmiszerek egyharmadát exportáljuk.

Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője.

2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását.

A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért:

— illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó, koordináló erővé;

— elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvonalának további javítása és az exportpozíciók erősítése;

— a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség;

— az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához;

— fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására.

3. A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszer-termelésben részt vevők esély- egyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését.

Áz agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is.

4. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a fél évben, kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját.

X. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezleteik, valamint ez országos pártértekezletet követő megyei

pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést.

Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos párt- értekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához.

ft

A tapasztalatok azt mutatják, hogy pz eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását.

A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához.

2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását.

A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéséit; a párton belüli választások új rendijét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatoikat.

3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnnyen előidézhetik a pártmozgalom befelé fordulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét.

A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg.

A Központi Bizottság szervezet] kérdésekkel is foglalkozott.

1. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztségviselők közszereplésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézikedett arról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figyelembe vehessék.

'2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvételledl foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételiről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti.

A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást:

— Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre, felmentet, te központi bizottsági tagságúk ától.

— A testület tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmentését.

(MTI)

A Hazafias Népfront és az MSZMP képviselőinek találkozója

A társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselőivel megkezdett konzultációk első megbeszéléseként a Hazafias Népfront képviselőivel találkozott az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacsoport szerdán, a HiNiF OT székházában. Az MSZMP tárgyaló csoportját Fejti György, a Központi Bizottság titkára, a HNF delegációját Huszár István, az országos tanács főtitkára vezette.

A vendégeket Huszár István köszöntötte. Fejti György bevezető szavaiban elmondta, hogy nemcsak azért jötték először a Hazafias Népfronthoz, mert az MSZMP alapító tagja a mozgalomnak, hanem azért is, mert zavaró aránytévesztés tapasztalható az utóbbi időben : a hangos kisebbség jóval inkább a figyelem középpontjába került, mint a józanabb, csendesebb

többség, amelyet a HNF is képvisel.

Rámutatott: a Központi

Bizottságnak a többpártrendszerrel kapcsolatos döntésével az ország a reformnak arra az útjára lépett, amely a hatalom gyakorlásának új keretet, formát ad. Az MSZMP nem állít akadályt a többpártrendszer kialakulása elé. A párt célja ugyanakkor nem a hatalom átadása, hanem megosztása. Ezt nem a hatalomhoz való ragaszkodás miatt szükséges kimondani, hanem azért, mert jelenleg nincs az országban más, kormányozni képes, programmal rendelkező politikai erő. Az MSZMP nem fél a megmérettetéstől sem. Most azonban egy ilyen politikai ütközésnek — a párt megítélése szerint — nem lenne progresszív kimenetele. Jelenleg egy kombinációs forma látszik célszerűnek:

azokon a pontokon, ahol lehetséges, megegyezésre törekszik az MSZMP, máshol felvállalja a versenyt, a vitát, a konfrontációt.

Huszár István ismertette az MSZMP küldöttségével, hogy a kongresszusra készülődve, miként kívánják megújítani a népfrontmozgal- mat. Ehhez az új helyzetet figyelembe vevő programra van szükség.

István Lajos, a Hazafias 'Népfront országos elnökségének tagja kifejtette, hogy nincs szükség egy újabb nemzeti bizottságra, hanem a népfrontmozgalmat kell olyanná tenni, amely megfelel az Új Márciusi Front javasolta szerepkörnek is.

Asbót Jánosné, a Hazafias Népfront országos elnökség tagja rámutatott: szükséges, hogy az induló pártok esély- egyenlőséggel kezdjék meg működésüket.

(MTI)

Kormányszóvivői tájékoztató

(Folytatás a 1. oldalról.) ről és a fejlesztésükkel ösz- szefüggő feladatokról. Az eddigi munkákról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői számoltak be.

A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület- és a településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelentést az új középtávú terv kidolgozási munkálataiba illesztve, — új területfejlesztési stratégiát és programot felvázolva —» 1990-ben indokolt az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány szükségesnek tartja, hogy az agrárpolitika megújításával összehangolva egy új falufejlesztési programot is fogalmazzanak meg.

A kormány a katonai szolgálat jelenlegi rendszerének megváltoztatásával összefüggésben javasolja a honvédelmi törvény és a büntető törvénykönyv módosítását. Ennek értelmében a fegyveres szolgálatot lelki- ismereti okból megtagadók részére lehetővé tett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett meg kell teremteni a polgári szolgálat intézményét is.

A belügyminiszter tájékoz-, tatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámolójáról. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a menekültek ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált. Nemzetközi visszhangja is számottevő. Bár, a kormány politikáját illetően a közvéleményben megosztottság is tapasztalható, a lakosság többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésének segítésével kapcsolatos intézkedéseket. A külügyminiszter javaslata alapján a kormány indokoltnak tartotta, hogy a Magyar Nép- köztársaság csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez, és az ehhez csatolt New York-i jegyzőkönyvhöz.

A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatornadíj-emelést nem lépteti hatályba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takarékos felhasználásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni.

A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette: a Kormány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi minisztériumi és igazságügyi minisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik személyesen, vagy írásban a polgári szolgálat engedélyezését. A kérelmet egy, a hadkiegészítő parancsnokság és a megyei, illetve Fővárosi Tanács által kialakított bizottság bírálja felül, s a döntéssel szemben fellebbezési lehetőség van. Először a honvédelmi miniszterhez, majd a bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. A kormány a polgári szolgálat időtartamát illetően két változatot terjeszt a parlament elé. Az egyik szerint 36, a

másik szerint pedig 30 hónapi szolgálatot kellene egyfolytában teljesíteni. A parlament dönt arról, hogy el- íogadja-e a két variáns valamelyikét, vagy pedig egy harmadik változat mellett teszi le a voksát.

Kulcsár Kálmán kitért arra a kérdésre is, hogy mi történik azokkal a szolgálatot megtagadó és ezért a katonai bíróságok által elítélt személyekkel, akik jelenleg börtönbüntetésüket, vagy fogházbüntetésüket töltik. Jelenleg 73 ilyen személy van a büntetés-végrehajtási intézetekben, s a hónap végéig számuk körülbelül tízzel fog csökkenni a feltételes szabadlábra helyezések folytán.

Az igazságügy-miniszter röviden szólt a címer használatát szabályzó miniszter- tanácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta: célszerűnek látszik a nemzeti jelképek — például a Kossuth- címer — használatát lehetővé tenni.

A koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány felhatalmazása alapján a partement a legközelebbi ülésén foglalkozik részletesen. Annyit azonban már most is elmondott: a kormány által megbízott bizottságok átvizsgálják azoknak a pereknek a peranyagait, periratait, amelyekben nagy valószínűséggel koncepciós elemek találhatók. A vizsgálatok az 1954-tőt 1962-ig lefolytatott eljárások irataira terjednek ki.

(MTI)

Szovjet—izraeli külügyminiszteri tanácskozás

A szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze és izraeli kollégája, Mose Arensz szerdai kairói tárgyalásukat követően, egyaránt megerősítette: a közel-keleti válság rendezését illetően a ikét fél eltérő nézeteket vall, de szándékuk szerint különböző szinteken folytatni kívánják a párbeszédet.

Az egyiptomi szovjet nagy- követségen délelőtt megkezdett Sevardnadze—Arensz tárgyalás az előirányzott másfél óra helyett, közel kétszer ennyi ideig tartott, mely tényt a nagy számiban jelenlevő újságíróik önmagában is jelentősnek ítélték. A Sevardnadze által „őszintének és nyíltnak” értékelt tárgyalás végeztével a résztvevők rögtönzött sajtóértekezletet tartottak. Eduard Sevardnadze közölte: partnerével megegyeztek, hogy különböző szinteken — így a külügyminiszteriin is — fenntartják a kapcsolatokat. „Az első, alapvető lépést e téren a közeli napokban ösz- szeülő szakértői tárgyalások jelentik, melyen ’ mélységében fogják feltárni a térség válságának megannyi vetü. letét.” A nemzetközi rendezési konferenciáról — melyet az izraeli fél ezúttal is határozottan elutasított — Sevardnadze kijelentette: „Egyetértek abban Arensz úrral, hogy nem könnyű kérdésről van szó. Még ha ennek megtartásáról mi egyetértésre is jutnánk, annak létrejöttéhez számos más fél támogatása is szükséges — óvatosan kell tehát e kérdést kezelni.” Sevardnadze ugyanakkor világossá tette: nincs szó arról, hogy sikerült volna a térség válságával! kapcsolatos nézet- különbségeket feloldani — de ezt egyikük sem várta, naivság lett volna egy ilyen feltételezés, hangoztatta.

A mellette álló Mose Arensz arra szorítkozott, hogy „nincs egyetértés a felek között a nemzetközi konferenciáról”. Hangoztatta ugyanakkor, hogy „a hosszú, kapcsolatok nélküli eltelt időszakot követően Izraelnek és a Szovjetuniónak egyaránt sok megbeszélnivalója van”, de részletékre nem tért ki.