Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

1989. FEBRUAR 23.. CSÜTÖRTÖK 3 Naponta mintegy ezerötszáz műanyag poharat állít elő Mcggycsi Jánosnc Szandán az Ál­talános Gép- és Műanyagipari Kisszövetkezet fröccsöntő üzemében. Ezt a terméket für­dőszoba-felszerelésekhez szállítják a kis községből. —RT— Idén a „leány” is kft lesz! Beszélgetés Csizi — A számadatok tükrében: milyen évet zártak? — Mivel négy önálló jogi személy alakult i meg ta­valy júliusban, elvileg ne­héz összevetni az egyes tel­jesítményeket. A közös mérleg mindenesetre most készült el, s eszerint 10 szá­zalékot meghaladó árbevé­tel-növekedést értünk el. Nyereségünk az 1987-eshez képest 13 millió forinttal javult, s 40 millió forintot tesz ki. Ennek megfelelően dolgozóink mintegy 10 szá­zalékos bérfejlesztésben ré­szesültek. A kft jellegéből következően a mérleg alap­ján osztalékot fizetünk. A hazadékokból 14 és 18 szá­zalék közötti kifizetések vár­hatók. Némiképp más a helyzet a szécsényi leány- vállalatunknál. Nyereségük felét vontuk el 1987-ben, ta­valy a 30 százalékát, idén pedig csak a 25 százalékát. Az az igazság, hogy nincs még gyakorlatunk abban, hogy az osztalékot milyen arányban adjuk, vagy von­juk el. — A holding, azaz a négyfős Ipoly Bútorgyár, milyen módon kezeli az adó­zót! nyereséget? — Két irány között vá­laszthatunk, amikor a tőke­áramlást koordináljuk. Egy­részt a dekonjunktúra tom­pítása a cél, másfelől a ha­tékony területek támogatá­sa. Ám, hadd tegyem hozzá : a társasági formációk mű­ködtetésében nincs tapaszta­latunk. Ugye a vállalati ta­nácsot már „megkóstoltuk", most a legfőbb szervünk a taggyűlés. s felügyelőbi­zottságok működnek. Hogy miként kellene húzogatnunk a gyeplőt, arra még szak- irodalom sincs. Két éve az is kiderült, hogy tapaszta­latokat nem Keletről, hanem Nyugatról kellene beszerez­nünk. — Mégis milyen előnyöket élvez akkor a kft? Ferenccel, az Ipoly Bútor Megyénkben az elsők kö­zött élt a kft-formáció adta lehetőségekkel az Ipoly Bú­torgyár. A kollektíva tavaly július elsejétől tért át a gazdálkodásnak eme szokat­lan, sokak számára isme­retlen formájára. Az első csonka év tapasztalatairól ma még nehéz egyértelmű képet nyernünk, ám a kft néhány nagyon érdekes gondolatot szült Csízek Fe­rencnek, a holdingrendsze- rú irányító apparátus veze­tőjének a fejében. Többek között erről faggattuk őt. — Nézze, az átalakulás miatt kétségtelenül nehe­zebb volt gazdálkodnunk. Olyan ez, mikor a háború kellős közepén kell a nagy csatahajót kisebb cirkálókká átszerkeszteni. De megél­tük, hál' isten infarktus nél­kül. Tény, hogy járulékos előnyöket szereztünk. Ilyen a bérezés javítási lehetősé­ge, vagy az, hogy a ter­melés nemcsak zavartalan volt, hanem még javult is. Nem kellett kitennünk az: Átalakítás miatt zárva! táb­lát. S. ezen az úton elin­dulva határoztuk el, hogy a leányvállalatot is kft- formációban működtetjük. — A pénzkezelés a hol­ding feladata. Mondana né­hány szót a felhasználás le­hetőségeiről? — Pénzügyi helyzetünk az átlagosnál jobb, ám nem mindegy, hogy mibe fektet­jük a megtermelt tőkét. .A szabad pénzek kezelése, ha úgy tetszik : felosztása döb­bentett rá arra, hogy eset­leg nagyobb hozama lehet a bankban forgatott, betét­ként elhelyezett forintok­nak, mintha az érdemi ter­melőszférába pumpáljuk, noha annak a hozama is meghaladja az ipari átlagot. Ám, én fontosabbnak tar­tom, hogy a holding épít­XII igazgatójával sen ki kapcsolatokat a tudo­mányos egyesületekkel, a gazdasági kamarával, ér­dekképviseleti szervezetek­kel s, próbáljon meg minél hatékonyabb információk­hoz hozzájutni, elsősorban a közös értékesítési politika miatt. — Hallhatnánk néhány szót arról, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki 1989-re? — Továbbra is meghatá­rozó az alapanyaghelyzet. A drasztikus fenyőáremelés miatt az ellátás számunkra kedvező tendenciát mutat, a bútoripari alapanyagok te­kintetében viszont a feldol­gozóipar — így mi is —, ollóban vagyunk. Egyszerre kell harcot folytatnunk az ellátás javításáért és az ér­tékesítés terén. — Azt gondolom, hogy az új forma új kapcsolatot eredményezett a párttal is. Mi erről a véleménye? — Már maga az a tény, hogy interjút adok, kétsége­ket. ébreszt bennem. Tudni­illik a taggyűlés hivatott eldönteni, kiszolgáltatható-e, bárminemű információ a működésünkről, gazdálko­dásunkról. Ugyanez a hely­zet a párttal is. Épp most kaptam meg a levelet a pártbizottságról, hogy küld- jem meg a szakásos év végi adatokat. És, ha a taggyűlés úgy dönt, hogy nem ért vele egvet? Vagy a káder­kérdés. Számunkra nem az a fontos, hogy „megbízható káder ' legyen az illető, ha­nem hogy legyen hatékony dolgozónk! Ettől persze még működhet alapszervezet. . . És még egy furcsa helyzet jut eszembe: a pártbizottság minden évben többet és többet várt tőlünk. S, mi van akkor, ha mi stratégiai megfontolásból „összehú- zódzkodunk” kicsit, mert ez az érdekünk?... T. Németh László Meg lehet állítani? A ddig taláft nem lesz különösebb baj ■megyénk húsellátásában, amíg az egy* re erőteljesebben visszafogott vásárlási képesség a meghatározó. Vajon csak az előb­biek, vagy más egyéb okok miatt kell a ter­melőszövetkezetek vezetőinek dönteni, hogy milyen irányban fejlesszék az állattenyész­tést? A sommás megállapítás tulajdonképpen egy korábban elkezdődött folyamat továbbélését jelenti, ami elszomorító. Megyénk termelő- szövetkezeteiben 1988-ban, az állattenyésztés' teljesítménye a tervtől és a bázistól is 4—5 százalékkal marad el. Mögötte a juhászat létszámának további csökkenése, a baromfi- ágazatban az üzemek és a fajok átrendező­dése, a tejtermelés 2, a vágómarha 8, a vá" gójuh 10 százalékos és a tojástermelés ra­dikális csökkenése húzódik meg. Az előbbiek kétirányú mozgást takarnak. Egyrészt előrelépés történt a minőségben: bizonyos állatfajtáknál javult a szaporulati mutató, jó irányba fordult az állategészség­ügy, a gazdálkodás, a technológia * és a re* konstrúkció. Másrészt ezzel ellentétes hatá­sok is érvényesültek: sem a piaci viszonyok, sem a szabályozók nem ösztönöztek, továb­bá szemléleti és szakmai hiányosságok miatt érvényesültek a visszafejlesztési és felszámo­lási törekvések. Ilyen mozgások közepette a2 1985—86-os esztendő rAélypontja után 1987- ben az ágazat a veszteségből 11 millió 547 ezer forintos nyereségbe csapott át. A válto­zás a tej és sertéstenyésztés hasznában, to­vábbá az egyéb állatfajoknál, a juhnál és a baromfinál bekövetkezett jelentős veszte­ségcsökkenés eredménye. Bár még nincsenek pontos adatok az 1988-as esztendőről, az előzetes számítások azt mutatják, hogy a növekvő elvonások, az ipari termékek drágulása miatt romlott az állattenyésztés jövedelempozíciója. ÍTincs olyan termelcszövetkezéti vezető, nki azzal „vigasztalja magát”, hogy a felvá­sárlási arak jobb helyzetet teremtenek az ál­lattenyésztés iövedelmezőségében. Ezt cá­folják a rideg számok, továbbá az, hogy a nemrég .bevezetett jelentős élelmiszerár- emelésből egyetlen fillér sem jut a gazda­ságoknak, sőt az elvett támogatások ellen- súlyozására is alig elég a megemelt felvásár­lási ár. Ilyen közgazdasági körülmények között merre haladjon ez az ágazat? A követelmény a gazdaságos és jó minő­ségű termék előállítása, a biztonságos belső ellátás és az export fokozása érdekében. A piaci viszonyok erősödése azt jelenti, hogy csökken az állati termékek iránti' igény, ugyanakkor fokozódik a minőségi követel­mény. De erre kényszerítenek a közgazdasági szabályozók, amelyek együttes hatása állító­lag nem rontja az ágazat jövedelmezőségét, a kistermelést pedig még jobban ösztönzi. Milyen feltételek szolgálják a piaci válto­zásokból fakadó új követelmények teljesíté­sét? A szarvasmarha-ágazatban elkezdődött 9 tejtermelő tehenészeti telep rekonstrukciója. Ezek nemcsak a tartási körülményeket ja­vítják, hanem növelik a jövedelmezőséget. A juhászat gazdaságosságát segíti a két gazda­ságban folyó juh telep-korszerűsítés. Javítja a megyén belüli feltételéket a hízóalapanyag hasznosulására létrehozott két intervenciós telep. Áz állat-egészségügy; és élelmiszer-ellenőr­ző állomás hatékonyabb munkája az orszá­gosnál jobb szaporodási, biológiai és felne­velési eredményeket hozott. A TESZÖV 13 millió kta-hátellel támogatta az üzemi fej­lesztéseket. Ezenkívül tapasztalatcserét, to­vábbképzést szervezett a korszerű, gazdasá­gos módszerek elterjesztésére. A Penomah Húsipari Vállalat 67. a, tejipar 1385 vemhes­üsző kihelyezésével segítette a jobb felté­telek megteremtését. A legfontosabb tennivaló a kedvezőtlen folyamatok megállítása. Ennek érdekében nö­velni szükséges a biológiai alapokat, azok kihasználását, szélesíteni a felhasználás módszereit. Folytatni kell az állattartó tele­pek korszerűsítését, technológiájának fejlesz­tését. Mivel „száján keresztül fejik a tehe­net”, középpontban legyen az abrak- és fe­hérjetakarmány-ellátás. Valamennyi állatfaj­nál a nagyüzemi integráció révén fejleszteni kívánatos a kisüzemi gazdálkodást, a vállal­kozói készséget. Szükség van a nagyüzemileg gazdaságosan nem használható épületek, föl­dek más irányú hasznosítására. H ogy ne maradjanak meg óhaj szinten a jövedelempozíciót javító elképzelések, azért a kitűzött cél szolgálatába kell állítani a szakmai tudást jobban megbecsü­lő, az ágazat sajátosságát jobban elismerő érdekeltségi rendszert, az. „ahány ház, annyi életrevaló elképzelés” jegyében. Venesz Károly Szigorúbb uâmintêzkedësek az IIIDK ban A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának tájékoztatója A Német Demokratikus Köztársaságban szigorúbbá vált vámrendelkezésekröl adott részletes tájékoztatást a Vám- és Pénzügyőrség Örszágos Parancsnoksága az MTI-nek. A turistákat számos vál­tozás érinti, mivel február 1-jétől több árufajta kivi­tele esetén a korábbinál na­gyobb illetéket kell fizetni. Százszázalékos kiviteli il­leték fizetendő a textíliák, fonalak, hanglemezek, elekt­romos háztartási készülé­kek, háztartási és gazdasági cikkek, ' szerszámok, vas­áruk, kerti készülékek, fá­ból készült háztartási ‘ és gazdasági cikkek, kerék­párok, fotó- és filmfelvevő készülékek, világítótestek, szeszes italok, lakkok és fes­tékek után. Százötven szá­zalékra emelkedett a \jkivi­teli illeték, a műanyag- és gumitermékeknél, a háztar­tási vegyiáruknál és az épí­tőanyagoknál. Csak 200 százalékos ille­ték megfizetése után le­het kihozni az országból vasútmodelleket és -alkatré­szeket, üzemanyagot, csoko­ládét, csokoládétermékeket, kakaóport, kávét. zsírokat, vajat, sajtot, olajat, tojást, tojásport, tejet, tejport, va­lamint egyéb élelmiszert és élvezeti cikket, papírt és írószert. Néhány új termék is fel- . került az illetékköteles áruk jegyzékére. Ilyenek a nyom­datermékek — amely kivi­teli illetéke 200 százalék —, a termelési eszközök, me­zőgazdasági és művészeti termékek. A termelési esz­közök után 100 százalékos, a mezőgazdasági és művé­szeti termékek után 150 százalékos kiviteli illeték fizetendő. A korábbiaktól eltérően húst, húsárat még kiviteli illeték ellenében sem lehet az országból ki­hozni. Ugyancsak tilos a kivitele a bőrből készült munkaruházatnak, az ágy- tolinak és dunyháknak, a gáztűzhelynek, háztartási mosógépnek, személygépko­csinak, motorkerékpárnak, mopednek, nemesfémeknek, bélyegeknek, kötöződrótnak, fotóvegyszereknek. Egynapos utazásnál vál­tozatlanul személyenként 100 márka értékű, két napot meghaladó utazás esetén maximálisan 200 márka ér­tékű — engedély-, illetve illetékmentes — árut le­het kivinni az országból. (MTI) Mennyit nyom egy marha — automata- állatmérieg AN1VET néven állatte­nyésztési és állatgyógyászati eszközöket 'forgalmazó kft -t alakított — korábbi gazda­sági társaság utódaként — a szombathelyi, a szekszárdi, a székesfehérvári, a gödöl­lői és a debreceni állatte­nyésztő vállalat, a kecske­méti székhelyű Dél-alföldi Állattenyésztő Állami Gaz­daság, valamint egy hoz­zájuk társuló magánszemély, összesen. 24,5 millió forin­tos alaptőkével. Az idén csaknem 1500-féle állatgyógyászati berendezést, műszereket, nyomtatványo­kat forgalmaznak a mező- gazdasági nagyüzemeknek és a háztáji állattartóknak. 1989-ben mintegy 120 mil­lió forintos forgalmat vár­nak, ez 15—20 százalékkal haladná meg a gazdasági társaság tavalyid árbevételét. Üj termékkel is jelent­keznek; a két-, illetve négy­ezer kilogramm teherbí­rású, számítógépes állatmér­leggel, amelyet az új-zé- landi TRU-TÈST céggel kö­zösen gyártanak. A beren­dezések az állattartó tele­pekre, vágóhidakra, húsfel­dolgozó üzemekbe, falusi állatátvevő helyekre kerül­nek. Az idén fé’.száz ilyen típusú mérleget hoznak for­galomba. (MTI) Mátramindszenten a Mátragyöngye Termelőszövetkezet meghatározó ágazata az állattenyésztés. A szarvasmarhák és juhok mellett megközelítőleg 5 ezer libát is hizlalnak. Évente 145 ezer tényésztojást és 12—13 mázsa tollat érté­kesítenek. — BP —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents