Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 46. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989- FEBRUAfe 23., CSÜTÖRTÖK r— h ím ni ^ 1 Heg lehet állítani? (3. oldal) Levelezőink írják... I (5. oldal) Á csarnok NB l-esr csak csapat kellene 1 (7. oldal) KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20—21-ei üléséről Illést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató Nagyköveti látogatás Salgótarjáoban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20—21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját: — Iványi Pál előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést: a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását: valamint — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. I. I. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos -pártértekezlet határozatának megfelelően — politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új rflaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. 2. Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben — más jogszabályok közbeiktatása nélkül — önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági- politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. 3. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az új alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljeskörűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Fejezze ki: az Országgyűlés — a népíelség elve alapján — alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv, vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. Biz( Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozott a művelődési bizottság Többrétegű feladatok a nemzetiségi oktatásban A politikában, a közéletben zajló demokratizálódási folyamatok napjainkra meg. változtatták a különféle ülések hangulatát is. Ma már ritkaságszámba megy a hozzászólásoktól mentes összejövetel. Alkotó jellegű eszmecserére került sor tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács munkatermében, ahol a Nógrád Megyei Tanács .művelődési bizottsága ülésezett. Elsőként dr. Boros Sándor, a bizottság elnöke ismertette az idei munkatervet. Ebben több figyelemre méltó téma mellett szerepeltek például a hátrányos helyzetű cigánygyerekekkel való foglalkozás tapasztalatai is. A kilenc hozzászóló közül többen a tervezet zsúfoltságát kifogásolták, de végül — kiegészítésekkel — egyhangúlag elfogadták a munkatervet. A tanácsok és az egyházak kapcsolatáról, a további együttműködés lehetőségeiről szólt a következőkben Kiss István egyházügyi titkár. Élénk vitát kavart dr. Sza- lánezay György, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettesének a tájékoztatója, amelyben vázolta a nemzetiségi oktatás és a közművelődés helyzetét. Az elmúlt években a nem. zetiségi elvek érvényesítéséhez kedvező általános feltételek teremtődtek, de a helyi feladatok megvalósítása — a szervek és az intézmények szemléletének és gyakorlatának lényeges különbségei miatt — jelentősen különböztek Megyénk területének 18 százalékán élnek nemzetiségiek, ez hozzávetőlegesen 15—20 ezer ember. Tizenhat óvodában, húsz általános iskolában és két középiskolában tanulnak nemzetiségi nyelvet a gyerekek. A településeken a tanácsok biztosítják a feltételeket. A nemzetiségi nyelv tanulása iránti tanulói, illetve szülői szándék vegyes képet mutat: vannak, akik igénylik, és pozitívan reagálnak az igény felkeltésére, de vannak érdektelenek is. Tényként kell azzal is számolni, hogy egyre több a nemzetiségi községekben a vegyes család, ahol csak az egyik szülő nemzetiségi származású. Az iskolaigazgatók egyöntetűen bírálták a tankönyveket — mondván. hogy :./ok feltételezik az otthonról hozott nyelvismereteket. A nemzetiségi közművelődésben elsősorban az anyanyelv fejlesztését, a történelmi gyökerek felvállalását, a hagyományok ápolását segítő formák terjednek. A könyvtárakban adottak az olvasás feltételei, eredményesek az olvasó- pályázatok is. A rrtegyei nemzetiségi napok és a bán- ki nemzetiségi találkozók egyre népszerűbbek. Nem fejlődött viszont a nemzetiségiek és a sajtó kapcsolata. A hozzászólások többsége egyetértett abban, hogy reális a helyzetelemzés. Javasolták, a feladatokból emeljék ki a csomópontokat, mert tartalmi és pénzügyi vonatkozásai is vannak a megvalósítandó elképzeléseknek. A Galgagulai Általános Iskola ban szlovák nyelvet tanulnak a kisdiákok — kép : Rigó — A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határ menti munkatalálkozójáról, A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a büntető törvénykönyv* módosítását. A Minisztertanács a Romániából áttelepültek helyzetéről, az ezzel kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez. A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, ügyészségek működésének tárgyi es személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést. Még tartott a Miniszter- tanács szerdai ülésé, amikor Marosán György kormány- szóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. Bevezető nyilatkozatában Marosán György kiemelte: a Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határ menti munkatalálkozójáról. A kormány ezt követően tárgyalt a gazdaságilag elmaradott térségek helyzeté(Folytatás a 2. oldalon.) Országjárása során Nyíregyháza után tegnap' Salgótarjánba érkezett Satinder Kumar Lambah, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. A diplomatát és feleségét az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának székházában Füssy József, a megyei pártbizottság titkára fogadta, és tájékoztatta a megye gazdasági, társadalmi életéről, a politikai közhangulatról. Az időszerű tennivalókat is felvázoló tájékoztató után Satinder Kumar Lambah az iránt érdeklődött, milyen módon kívánják a megyében javítani a telefonellátás helyzetét, milyen mértékű a dolgozók átlagkeresetének évi növekedése, és mennyire meghatározóak gazdaságunk alakulására a külföldi adósságterhek. A pártbizottsági tagadást követően az indiai nagykövet a Salgótarjáni Városi Tanácsra látogatott. Itt C. Becker Judit tanácselnök a város múltjának, jelenének legfontosabb állomásait idézte fel, szólt a bányászat kezdetétől a könnyűipar megteremtéséig megjárt gazdasági fejlődésről, a város sajátos elhelyezkedéséről, a kereskedelmi ellátottságról es a lakásgondokról. A nagv- követ ezen a beszélgetésen a külső szemlélő első pozitív benyomásait tolmácsolta Salgótarjánról, s elmondta, hogy több városban tett látogatása során az % ország közös gondjaként említik a lakásproblémát, ugyanis mindenütt az építési költségek nagyarányú növekedése tapasztalható. A vendégeket dr. Sándor Gyula vb-titkár kalauzolta végig az épületben, bemutatva a városi tanács üléseinek impozáns helyiségét és a házasságkötő termet. A diplomata és felesége ezután a Salgótarjáni Ruhagyár központjában tett látogatást, ahol az üzem tevékenységéről a gyár vezetője, Kaszás Józsefné dr. adott tájékoztatást. majd a vendégek a ruhagyár bá- tonyterenyei üzemcsarnokaiban ismerkedtek a ruha- készítés technológiai műveleteivel s a késztermékekkel. Az egynapos salgótarjáni látogatás városnézéssel fejeződött be, amelyen Arató György a város főépítésze mutatta be a vendégeknek az ország egyik leglátványosabban fejlődő városközpontját, Salgótarján centrumát. A kora esti órákban India budapesti nagykövete elutazott Salgótarjánból. Tájékoztató a TESZÖV-ben a vetömagellátásról Megyénk termelőszövetkezeteinek mezőgazdasági szakemberei vettek részt azon a tájékoztatón, amelyet szerdán, a TESZÖV-ben a vetőmagellátással kapcsolatosan rendeztek. Horváth Sándor, a vetőmag-termeltető és -értékesítő vállalat Pest vidéki területi központjának nemrégiben kinevezett igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, s ismertette elképzeléseit. TöbbeK. között hangsúlyozta: korrekt, közös kockázatvállaláson alapuló kapcsolatot kíván kialakítani a termelőkkel, akik bátran éljenek a váltó használatával, hiszen az a pénz- kímélést szolgálja. Ezután Mészáros Györgyné osztályvezető tételesen sorra vette, hogy egyes növényfajtákból milyen vetőmagellátásra lehet számítani. Mint mondotta, a Nógrádban is jelentős területeken termesztett tavaszi árpából ez idáig a szokásos mennyiségnek csak a felét rendelték meg a tsz*ek, vagyis erőteljesen lecsökkent az igény. Hibrid- kukoricából is közel 20 százalékkal kevesebbet kértek megyénk mezőgazdasági üzemei. Az étkezési növények közül a borsó iránt olyannyira megugrott az érdeklődés, hogy a hiányzó vetőmagot KGST-relációból muszáj beszerezni. Hasonlóan hiány mutatkozik mustárból. Bőséges az ellátás ugyanakkor lencséből, napraforgóból, olajlenből, szójából. A takarmánynövények sorában van elegendő vetőmag vörösheréből. muharból, kölesből, cirokból, fűfélékből. Biztatta a tsz-eket, vállalkozzanak lucernamag termesztésére. Jó hír a kiskertek művelőinek, hogy uborkából, hagymából, paradicsomból paprikából rendelkezésre áll a szükséges vetőmag, sőt új fajtákat is ajánl a vetőmagtermeltető a kisgazdáknak. Ezt követően Sárosi Rá" bért csoportvezető a burgo- nyavetőmag-ellátásról szólva kiemelte: országosan mérséklődött az igény, ezért a több mint 2 ezer tonnás készletet exportálják. Megyénkből ez idáig még nem érkezett megrendelt* burgonyavetőmagra, a drágaság miatt a termesztők a sajátjukat akarják elvetni, ámbár az kevésbé jó minőségű. Az élénk vitában többen is szóvá tették: az utóbbi időben megromlott a kapcsolat a vállalattal, amely bő termés esetén egyoldalúan megszegte a szerződést. Az együttműködés javulása megköveteli a megállapodások betartását, a kölcsönös előnyökre Taló törekvést.
