Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
1989. FEBRUÁR 3.. PÉNTEK NOGRAD 3 A Kft-nek megéri? Ügy látszik, a lakás is leket olcsóbb Mégiscsak nyereséges vállalkozás a lakásépítés? Át lehet vágni azt a gordiuszi csomót, mély mára a lakásépítés minden görcsét- guibaincát jelképezi ? A Lakért szerint igen. Annyira igen, hogy a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Borsod" terv által nemrégiben alapított Lakásépítő és Értékesítő Kft egyetlen tevékenységként akar megélni belőle. — Ügy véljük, hogy a lakásépítés csak nagyvállalati formában rossz üzlet — mondja Szeghő László, a kft ügyvezető igazgatója. —• A drága anyagárakra rárakóT di'k a terjedelmes szervezet működtetési költsége, nem csoda, ha irreálisan magas az új otthonok négyzetméterenkénti ára. — Önök hogy képzelik a változást? — Abból indultunk ki, hogy rengetegen várnak lakásra. A fizetőképes kereslet kielégítésére hoztuk létre a vállalkozást úgy, hogy a vevőnek egyetlen céggel legyen kapcsolata a terület- szerzéstől a kulcsátadásig. Mj kimondottan lakásépítésből akarunk megélni, eleve rákényszerülünk hát a gazdaságos, olcsó megoldásokra. Az építőipar óriási tartalékokkal rendelkezik a munkaszervezésben, mi ezeket akarjuk kamatoztatni. Egy szervezetben működtetjük az egész láncot! — Mit ért olcsósáp alatt? — Leszögezem, hogy nem elsősorban azoknak építünk, akik első lakásukba kívánnak beköltözni. Azokra számítunk, akik minőségi csere előtt állnak. Viszont minél flottabb a minőségi csere. annál több olyan lakás üresedik meg, ami árban megfelel a fiatal házasoknak. Nógrádi fővállalkozónk, a General Bau Kisszövetke- zét fi szervezést, tervezést, kivitelezést kulcsrakészen várhatóan 24,5 ezer forint, félkészen 15 ezer forint négyzetméterenkénti áron vállalja. — Tudomásain szerint nem örvend nap y sikernek a félkészház-akció. — Nem erőltetjük rá senkire. Döntsön a vevő! Miután azonban 80—100 négyzetméteres otthonokat készítünk. az árkülönbség elérheti az egymillió forintot is, ami már nyomós érv a félkész mellett. — tA kft Borsodban. Hevesben é.9 Nógrádban dolgozik majd. Tágas a 'működési terület, a munka pedig tőkeigényes. Mekkora vagyonnal indulnak? — Nem naggyal. Ha nem tudjuk rövid időn belül hatékonyan működtetni, megforgatni, a kft tönkremegy. A kivitelezés bizonyos szakaszában lakossági pénzeket is bevonunk. Ennyivel js olcsóbb a lakás, hiszen nem kel] az árban a magas banki kamatokat érvényesíteni. — Milyen technológiával építenek? — Nem panellel dolgozunk. A technológia egyetlen kritériuma ugyancsak az ár. Olyat választunk, ami adott helyen a legolcsóbbnak ígérkezik. Mindenesetre a hagyományos technológiákban gondolkodunk, ezzel lehetünk leginkább versenyképesek. — Kik a konkurensek? — Lakásra mindig _ szükség lesz, aki hajlandó építeni az a versenytársunk. Ha egyedül maradunk, egyedül építünk. Az új társulási törvény lehetőséget kínál hasonló új szervezetek létrejöttére. Állunk elébe, a miénk mindenesetre már starthoz állt. — Mivel kezdenek Nógrádban? — A salgótarjáni Gorkij- telepen tavasszal hozzálátunk 14 lakáshoz. Egy 140 négyzetméteres családi házat, valamint 100—120 négyzetméteres otthonokból sorházakat készítünk. Aki félkész állapotban kéri, még az idén megkapja a kulcsot, akj a befejezést is ránk bízza, az jövő év első felében költözhet. — Egy alkalommal már próbálkoztak itt... — Igen, de a tervező irreálisan magas igényű lakásokat tervezett. Szerinte piacképes a 3 millió forintos lakás, szerintünk nem. — Mik a fejlődési terveik? — Az az igényektől és a vállalkozás sikerétől függ. Ha mindkettővel elégedettek lehetünk, nagyobb léptékben is gondolkodunk majd. A területkínálatban a salgótarjáni tanács nem fukar, van hol dolgozni. Amennyiben beindul a vállalkozás, ingatlanforgalmazással, visz- szavásárlással is foglalkozunk majd. — Milyen haszonra számítanak? — 10—12 százalék osztalék fizetésében vagyunk érdekeltek. A banki osztalék- fizetéssel szemben ez még mindig nem vonzó, de azért mégis tisztességes. A kft Nógrád megyei fő- vállalkozója a General Bau Kisszövetkezet. — Nem újkeletű a BÁÉV- val való kacsolatunik — mondja a 60—70 fős kisszövetkezet elnöke, Jakab Gyula. — Akkor ismerkedtünk meg a borsodiakkal, amikor egv új, svájci technológiát akartak behozni Nógrádiba. Ázzál azonban nagyon drágák lettek volna a lakások. Mi akkor szolidabb megoldást javasoltunk, hagyományos technológiával. Azt mondtuk: megtervezzük, s meglátják, mennyivel olcsóbb lesz! így js történt. A .kulcsrakész és a félkész mellett egyébként a szerkezetkész variációra is tervet készítettünk, ez kerül a legkevesebbe. — Önök kevésbé ismerik a lakáspiacot. Hogy mertek belevágni? — Inkább felújítással voltunk jelen a lakáspiacon, újat csak hellyel-'közzel építettünk. Ez a lehetőség a mi árainknak nagyon megfelel. Mi kis szervezet vagyunk, még hagyományos módszerekkel is könnyebb a munkát hatékonyan megszerveznünk. Emb e r eink tel j esítmény ér dekelték, nálunk lehet 4 ezer és lehet 19 ezer forintot is keresni. — Milyen konkurenciára számítanak? — Nem tartunk tőle. Rendszeresen részt veszünk versenytárgyalásokon, s azt tapasztaljuk, hogy nagyobb cégekkel szemben is nyerünk. A kedvező árajánlat ma a legjobb ajánlólevél a piacon! Szendi Márta Az Erdei Ferenc Szövetkezeti Alapítvány ösztöndíja Évente öt, felsőfokú tanulmányokat folytató társadalmi ösztöndíjast támogat ősztől az Erdei Ferenc nevét viselő szövetkezeti alapítvány. Azok a fiatalok pályázhatnak a személyenként havi két-háromezer forintos ösztöndíjra, akik egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaik befejezése után ipari, fogyasztási, vagy mezőgazdasági szövetkezetben vállalnak munkát — erről is döntött az alapítvány kuratóriuma. Az Erdei Ferenc Szövetkezeti Alapítványt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Eco- nomix Közgazdász Egyetemi Kisszövetkezet és a szi- getszentmiklósi Ferrokomp- lex Ipari Kisszövetkezet 200 ezer forinttal hozta létre. A nyílt alapítványhoz azóta 29 újabb adományozó csatlakozott, és így a vagyona eléri az 1 millió 135 ezer forintot. Az alapítvány célja a hazai szövetkezeti szakemberképzés, elsősorban a közgazdászképzés elősegítése és a szövetkezetelméleti kutatómunka támogatása. A kuratórium határozott arról is, hogy hamarosan díjat alapítanak a szövetkezeti mozgalomról írt könyvek, tanulmányok elkészítőinek, és évente két kiemelkedő színvonalú tudományos diákköri munkát is elismerésben részesítenek. Az alapítványból a szövetkezés elméletének kérdéseire választ adó legjobb tanulmányok készítőit is jutalmazzák. Esélyek a béremelésre Szakszervezeti állásfoglalás után, döntés elC«« Szinte valamennyi megye szakszervezeti tanácsa kifejtette aggodalmát a januárban végrehajtott idei első áremelések miatt. Állásfoglalásuk egyértelműen megfogalmazta, hogy a gazdálkodó egységek tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fizetésemelések mielőbb kompenzálhassák a lakosságra háruló terhek egy részét, s egyéb szociálpolitikai intézkedésekkel is enyhítsék a családok, különösen a létminimum környékén tengődök megélhetését. Ezekben a napokban a szak- szervezeti titkárok és gazdaságvezetők azon törik a fejüket, miként teljesíthető a reális óhaj, ugyanakkor milyen fedezetet nyújt a vállalat gazdálkodása egy tervezett béremeléshez. Három, eltérő profilú gazdálkodónál kerestük a választ. Részmegoldás a Volánnál A Nógrád Volán központjában Kriston István szb- titkárt Cseh József munkaügyi osztályvezető társaságában találtam. Beszélgetésük tárgya — nem véletle- . nül — a bérrendezésre vonatkozó álláspontok egyeztetése. — Érezzük a nyomást, de egyelőre nem találtunk megfelelő termelési hátteret a végleges megoldáshoz — vélekedik Cseh József. — S ebben nem vagyunk egyedül a Volán-vállalatok között. Van olyan, amelyik január elsejétől, van amelyik csak később képes végrehajtani a béremelést. És van egy harmadik kategória, amelyik gondokkal küszködik. s keresi a megoldást. Ezek közé tartozunk annak ellenére is, hogy a bérklubbal járó követelményeket teljesítettük a múlt évben. Sőt, meg kell vallanom, most még az sem látszik tisztán, hogy a tavaly októberben végrehajtott, s áthúzódó bérrendezés — melynek idei kihatása a forgalmi utazóknál 15 százalék —, milyen forrásból jön össze. Tény: mindenki nem kaphat emelést, csak a teljesítményével arányosan. — Persze konkrétumokról is beszámolhatunk — veszi át a szót Kriston István. — Január elsejétől 25 fillérről 50 fillérre emeltük a távolsági teherjárművek vezetőinek pótkocsi-vontatási pótlékát, a szénbányák külfejtésein dolgozó sofőrök pedig átlagosan 10 százalékot kaptak. Ugyancsak emelkedett a salgótarjáni, kétéves vezetői gyakorlatot el nem érő gépkocsivezetők törzsbére. Ezzel együtt sajnos búcsút kell mondanunk — január elsejétől — minden szellemi foglalkoztatású nyugdíjasunknak, s előreláthatóan még idén további 55—60 fő leépítése várható, nem termelő területen. Eredmény és fizetőképesség között kell egyensúlyoznunk. A környezetünk hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül, s a- minimális 3 százalékos béremelésért széliünk „ringbe”. Ennek természetesen csakis a többletmunka lehet a forrása. — A leghatásosabb megoldás, ha a béreket munkai helyi hatáskörbe utaljuk — így Cseh József. — Hatvanhét önelszámolási egységet alakítottunk ki ; döntsék el saját berkeiken belül, ki volt a jobb, s az részesedjen nagyobb hányaddal a keretből. A SZÜV sem tétlen Három év alatt mintegy negyven fővel csökkent a SZÜV salgótarjáni számítóközpontjának létszáma. A hatékonyságra való törekvés eredménye: szinte minden évben a tervezett béremelés dupláját hajthatták végre. Erről is szót válthattam dr. Hajdú Gyulával, a számító- központ igazgatójával. — A létszámleépítést megpróbáltuk radikálisan, de humánusan megoldani — mondja. — Azaz nem pótoltuk az elmenőket. Így 170- ről 130-ra apadt a létszám, ám idén a személyijövede- lemadó-bevallás oly nagymértékű munkát biztosított számunkra, hogy tíz emberrel ismét nőtt a dolgozói kör. Ennek persze van fedezete, hiszen ebbéli tevékenységünk értéke eléri a nyolcmillió forintot, azaz a tavalyi árbevételünk 14 százalékát. Idén 6—8 százalékos átlagos jövedelemíej- lesztésre készülünk, azonban leghamarabb az év derekától. Tudtunk a tervezett áremelkedésekről, ezért tavaly úgy határoztunk, hogy októberi hatállyal egy második bérrendezést valósítunk meg, ezzel tehát előrehoztuk az idei törekvésünket. — Politikailag ugyan helyes lenne januártól újabb bér- korrekció végrehajtása, ám nem szeretnénk elvtelenül szétosztani a múlt évi tartalékunkat. Mindezt a szak- szervezet beleegyezésével tettük. A bérfejlesztés azonban nem automatikus. Az részesedik jobban, aki többet tesz, nagyobb a szellemi tőkéje. Emellett a napokban emeljük az étkeztetési hozzájárulás mértékét, s vizsgáljuk, hogy jutalomként az évgyűrű-biztosítást használnánk, fel. Mindezekkel együtt hadd jegyezzem meg: az adott lehetőségeinken belül szükséges az elismerés fokozása, de legalább ilyen fontos a gépek korszerűsítése is. Mindkettőt egyenlő előjellel kezeljük, mert eredményesen csak így tudunk dolgozni. Fedezet: az SVI termelése — A központi határozatba nem tudunk beleszólni, sem a SZOT-éba, sem a kormányéba — gyűjti össze gondolatait Lipták János, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár szb-titkéra. — Az a fontos, ami a gyáron belül történik, az határozza meg, mire vagyunk képesek. Az ■idei gazdálkodás terve a napokban kerül a testületek elé. De csakis a termelés jelentheti bármiféle béremelés alapját! Véleményünk az, hogy a bérjellegű juttatások a teljesítmények révén védjék ki az infláció okozta megélhetési nehézségeket. Most nem küszködünk piaci gondokkal, ami reménykeltő. A vita arról folyik, hogy milyen mértékű béremelésre vagyunk képesek, legyen-e általános, vagy sem, ki részesüljön belőle, s milyen arányban. — Az adózott bér növelése nem lehet cél — veti közbe Pampurik György személyzeti és oktatási osztályvezető. — Adómentesen csak a hozzáadott érték félszeresét lehet ..béresíteni”, s bár ez a nehezebb út, én mégis ezt támogatom. — Mondják: legyen minimum 3 százalék — folytatja az szb-titkár. — Ennek ugyan van realitása, de nem biztos, hogy százalékban szerencsés kifejezni ; lehet, hogy jobb lenne összegben. Az viszont már eddig is gyakorlat volt nálunk, hogy a nyugdíjasok — bár differenciáltan —, 1000 és 2800 forint közötti egyszeri juttatást kaptak a kommunista műszakok bevételéből, s ez folytatódik. Emellett tavaly már a kétgyermekes, isiko- láskorúakat nevelő szülőket is bevontuk a tanszervásárlási segélyezésbe. Támogatjuk még a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket, a létminimum közelében élőket. A bérfejlesztési prognózishoz meg csak annyit: a gazdaságvezetés elképzelése' szerint márciustól lenne esedékes, véleményem szerint meg januártól is mód lenne rá. Ehhez mindenképpen termelésnövelésre és a sokat emlegetett, de még ki nem merített belső tartalékok feltárására van szükség. Utóbbira példa az önköltség csökkentése. Létszámleépítést nem tervezünk, ám elképzelhető, hogy bizonyos munkakörökben a le- morzsálódott létszámot nem pótoljuk. T. Németh László Vörfiskeresztes plakátverseny Az egészség, a humanizmus és a béke témakörben a Szovjet Vöröskereszt és a V örös Félhold Társaságok Szövetsége meghirdette a szocialista országok Vörös- kereszt nemzeti társaságainak III. nemzetközi plakátversenyét. Ezen a Magyar Vöröskereszt is részt vesz. A hazai alkotások beküldési határideje 1989. április 15. A beküldött valamennyi pályamunkát kiállítják a Vöröskereszt-világnap hazai központi ünnepségén a Magyar Vöröskereszt szék- házában. A továbbjutott munkákat nemzetközi zsűri bírálja el, s 1990 első negyedévében hirdetnek eredményt. Döntően » téli hónapokban kerülnek átvizsgálásra és javításra Rétságon az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkagépei. Felvételünkön: hidraulikus kotrógépet szerelnek a gépműhely dolgozói. — bp — A Senior Váci KStőtt- árugyárnak dolgoztak öt éve« keresztül az Ecsegi Béke Termelőszövetkezet varrodai részlegében. As idén kénytelenek voltak profilt módosítani. Januártól a Budapesti Kézműipari Vállalatnak gyártanak táskákat. — bp —
