Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

1989. FEBRUÁR 3.. PÉNTEK NOGRAD 3 A Kft-nek megéri? Ügy látszik, a lakás is leket olcsóbb Mégiscsak nyereséges vállalkozás a lakásépítés? Át lehet vágni azt a gordi­uszi csomót, mély mára a lakásépítés minden görcsét- guibaincát jelképezi ? A Lakért szerint igen. Annyira igen, hogy a Bor­sod Megyei Állami Építő­ipari Vállalat és a Borsod" terv által nemrégiben alapí­tott Lakásépítő és Értékesítő Kft egyetlen tevékenység­ként akar megélni belőle. — Ügy véljük, hogy a la­kásépítés csak nagyvállalati formában rossz üzlet — mondja Szeghő László, a kft ügyvezető igazgatója. —• A drága anyagárakra rárakóT di'k a terjedelmes szervezet működtetési költsége, nem csoda, ha irreálisan magas az új otthonok négyzetméte­renkénti ára. — Önök hogy képzelik a változást? — Abból indultunk ki, hogy rengetegen várnak la­kásra. A fizetőképes keres­let kielégítésére hoztuk lét­re a vállalkozást úgy, hogy a vevőnek egyetlen céggel le­gyen kapcsolata a terület- szerzéstől a kulcsátadásig. Mj kimondottan lakásépítés­ből akarunk megélni, eleve rákényszerülünk hát a gaz­daságos, olcsó megoldásokra. Az építőipar óriási tartalé­kokkal rendelkezik a mun­kaszervezésben, mi ezeket akarjuk kamatoztatni. Egy szervezetben működtetjük az egész láncot! — Mit ért olcsósáp alatt? — Leszögezem, hogy nem elsősorban azoknak építünk, akik első lakásukba kíván­nak beköltözni. Azokra szá­mítunk, akik minőségi cse­re előtt állnak. Viszont mi­nél flottabb a minőségi cse­re. annál több olyan lakás üresedik meg, ami árban megfelel a fiatal házasok­nak. Nógrádi fővállalkozónk, a General Bau Kisszövetke- zét fi szervezést, tervezést, kivitelezést kulcsrakészen várhatóan 24,5 ezer forint, félkészen 15 ezer forint négy­zetméterenkénti áron vállal­ja. — Tudomásain szerint nem örvend nap y sikernek a félkészház-akció. — Nem erőltetjük rá sen­kire. Döntsön a vevő! Mi­után azonban 80—100 négy­zetméteres otthonokat készí­tünk. az árkülönbség elér­heti az egymillió forintot is, ami már nyomós érv a félkész mellett. — tA kft Borsodban. He­vesben é.9 Nógrádban dolgo­zik majd. Tágas a 'működési terület, a munka pedig tőke­igényes. Mekkora vagyonnal indulnak? — Nem naggyal. Ha nem tudjuk rövid időn belül ha­tékonyan működtetni, meg­forgatni, a kft tönkremegy. A kivitelezés bizonyos sza­kaszában lakossági pénze­ket is bevonunk. Ennyivel js olcsóbb a lakás, hiszen nem kel] az árban a magas banki kamatokat érvényesí­teni. — Milyen technológiával építenek? — Nem panellel dolgozunk. A technológia egyetlen kri­tériuma ugyancsak az ár. Olyat választunk, ami adott helyen a legolcsóbbnak ígér­kezik. Mindenesetre a ha­gyományos technológiákban gondolkodunk, ezzel lehetünk leginkább versenyképesek. — Kik a konkurensek? — Lakásra mindig _ szük­ség lesz, aki hajlandó épí­teni az a versenytársunk. Ha egyedül maradunk, egyedül építünk. Az új társulási tör­vény lehetőséget kínál ha­sonló új szervezetek létre­jöttére. Állunk elébe, a mi­énk mindenesetre már start­hoz állt. — Mivel kezdenek Nóg­rádban? — A salgótarjáni Gorkij- telepen tavasszal hozzálá­tunk 14 lakáshoz. Egy 140 négyzetméteres családi há­zat, valamint 100—120 négy­zetméteres otthonokból sor­házakat készítünk. Aki fél­kész állapotban kéri, még az idén megkapja a kulcsot, akj a befejezést is ránk bízza, az jövő év első felé­ben költözhet. — Egy alkalommal már próbálkoztak itt... — Igen, de a tervező ir­reálisan magas igényű laká­sokat tervezett. Szerinte piac­képes a 3 millió forintos la­kás, szerintünk nem. — Mik a fejlődési terve­ik? — Az az igényektől és a vállalkozás sikerétől függ. Ha mindkettővel elégedettek lehetünk, nagyobb léptékben is gondolkodunk majd. A területkínálatban a salgó­tarjáni tanács nem fukar, van hol dolgozni. Amennyi­ben beindul a vállalkozás, ingatlanforgalmazással, visz- szavásárlással is foglalkozunk majd. — Milyen haszonra szá­mítanak? — 10—12 százalék oszta­lék fizetésében vagyunk ér­dekeltek. A banki osztalék- fizetéssel szemben ez még mindig nem vonzó, de azért mégis tisztességes. A kft Nógrád megyei fő- vállalkozója a General Bau Kisszövetkezet. — Nem újkeletű a BÁÉV- val való kacsolatunik — mondja a 60—70 fős kisszö­vetkezet elnöke, Jakab Gyula. — Akkor ismerkedtünk meg a borsodiakkal, amikor egv új, svájci technológiát akar­tak behozni Nógrádiba. Ázzál azonban nagyon drágák let­tek volna a lakások. Mi ak­kor szolidabb megoldást javasoltunk, hagyományos technológiával. Azt mond­tuk: megtervezzük, s meg­látják, mennyivel olcsóbb lesz! így js történt. A .kulcs­rakész és a félkész mellett egyébként a szerkezetkész variációra is tervet készítet­tünk, ez kerül a legkeveseb­be. — Önök kevésbé ismerik a lakáspiacot. Hogy mertek be­levágni? — Inkább felújítással vol­tunk jelen a lakáspiacon, újat csak hellyel-'közzel épí­tettünk. Ez a lehetőség a mi árainknak nagyon megfelel. Mi kis szervezet vagyunk, még hagyományos módsze­rekkel is könnyebb a munkát hatékonyan megszerveznünk. Emb e r eink tel j esítmény ér ­dekelték, nálunk lehet 4 ezer és lehet 19 ezer forintot is keresni. — Milyen konkurenciára számítanak? — Nem tartunk tőle. Rendszeresen részt veszünk versenytárgyalásokon, s azt tapasztaljuk, hogy nagyobb cégekkel szemben is nyerünk. A kedvező árajánlat ma a legjobb ajánlólevél a piacon! Szendi Márta Az Erdei Ferenc Szövetkezeti Alapítvány ösztöndíja Évente öt, felsőfokú tanul­mányokat folytató társadal­mi ösztöndíjast támogat ősz­től az Erdei Ferenc nevét viselő szövetkezeti alapít­vány. Azok a fiatalok pá­lyázhatnak a személyenként havi két-háromezer forintos ösztöndíjra, akik egyetemi, illetve főiskolai tanulmá­nyaik befejezése után ipari, fogyasztási, vagy mezőgaz­dasági szövetkezetben vál­lalnak munkát — erről is döntött az alapítvány kura­tóriuma. Az Erdei Ferenc Szövet­kezeti Alapítványt a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen működő Eco- nomix Közgazdász Egyete­mi Kisszövetkezet és a szi- getszentmiklósi Ferrokomp- lex Ipari Kisszövetkezet 200 ezer forinttal hozta létre. A nyílt alapítványhoz azóta 29 újabb adományozó csatla­kozott, és így a vagyona el­éri az 1 millió 135 ezer fo­rintot. Az alapítvány célja a hazai szövetkezeti szak­emberképzés, elsősorban a közgazdászképzés elősegíté­se és a szövetkezetelméleti kutatómunka támogatása. A kuratórium határozott ar­ról is, hogy hamarosan díjat alapítanak a szövetkezeti mozgalomról írt könyvek, tanulmányok elkészítőinek, és évente két kiemelkedő színvonalú tudományos di­ákköri munkát is elismerés­ben részesítenek. Az alapít­ványból a szövetkezés elmé­letének kérdéseire választ adó legjobb tanulmányok ké­szítőit is jutalmazzák. Esélyek a béremelésre Szakszervezeti állásfoglalás után, döntés elC«« Szinte valamennyi megye szakszervezeti tanácsa kifej­tette aggodalmát a január­ban végrehajtott idei első áremelések miatt. Állásfog­lalásuk egyértelműen meg­fogalmazta, hogy a gazdál­kodó egységek tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fizetésemelések mi­előbb kompenzálhassák a lakosságra háruló terhek egy részét, s egyéb szociálpoliti­kai intézkedésekkel is eny­hítsék a családok, különö­sen a létminimum környé­kén tengődök megélhetését. Ezekben a napokban a szak- szervezeti titkárok és gaz­daságvezetők azon törik a fejüket, miként teljesíthető a reális óhaj, ugyanakkor milyen fedezetet nyújt a vállalat gazdálkodása egy tervezett béremeléshez. Há­rom, eltérő profilú gazdál­kodónál kerestük a választ. Részmegoldás a Volánnál A Nógrád Volán központ­jában Kriston István szb- titkárt Cseh József munka­ügyi osztályvezető társasá­gában találtam. Beszélgeté­sük tárgya — nem véletle- . nül — a bérrendezésre vo­natkozó álláspontok egyez­tetése. — Érezzük a nyomást, de egyelőre nem találtunk meg­felelő termelési hátteret a végleges megoldáshoz — vé­lekedik Cseh József. — S ebben nem vagyunk egye­dül a Volán-vállalatok kö­zött. Van olyan, amelyik ja­nuár elsejétől, van amelyik csak később képes végre­hajtani a béremelést. És van egy harmadik kategória, amelyik gondokkal küszkö­dik. s keresi a megoldást. Ezek közé tartozunk annak ellenére is, hogy a bérklub­bal járó követelményeket teljesítettük a múlt évben. Sőt, meg kell vallanom, most még az sem látszik tisztán, hogy a tavaly októberben végrehajtott, s áthúzódó bér­rendezés — melynek idei ki­hatása a forgalmi utazók­nál 15 százalék —, milyen forrásból jön össze. Tény: mindenki nem kaphat eme­lést, csak a teljesítményével arányosan. — Persze konkrétumokról is beszámolhatunk — veszi át a szót Kriston István. — Január elsejétől 25 fillérről 50 fillérre emeltük a távol­sági teherjárművek vezetői­nek pótkocsi-vontatási pót­lékát, a szénbányák külfej­tésein dolgozó sofőrök pedig átlagosan 10 százalékot kap­tak. Ugyancsak emelkedett a salgótarjáni, kétéves ve­zetői gyakorlatot el nem érő gépkocsivezetők törzsbére. Ezzel együtt sajnos búcsút kell mondanunk — január elsejétől — minden szellemi foglalkoztatású nyugdíja­sunknak, s előreláthatóan még idén további 55—60 fő leépítése várható, nem ter­melő területen. Eredmény és fizetőképesség között kell egyensúlyoznunk. A környe­zetünk hatását sem hagy­hatjuk figyelmen kívül, s a- minimális 3 százalékos bér­emelésért széliünk „ringbe”. Ennek természetesen csakis a többletmunka lehet a for­rása. — A leghatásosabb meg­oldás, ha a béreket munkai helyi hatáskörbe utaljuk — így Cseh József. — Hatvan­hét önelszámolási egységet alakítottunk ki ; döntsék el saját berkeiken belül, ki volt a jobb, s az részesed­jen nagyobb hányaddal a keretből. A SZÜV sem tétlen Három év alatt mintegy negyven fővel csökkent a SZÜV salgótarjáni számí­tóközpontjának létszáma. A hatékonyságra való törekvés eredménye: szinte minden évben a tervezett béremelés dupláját hajthatták végre. Erről is szót válthattam dr. Hajdú Gyulával, a számító- központ igazgatójával. — A létszámleépítést meg­próbáltuk radikálisan, de humánusan megoldani — mondja. — Azaz nem pótol­tuk az elmenőket. Így 170- ről 130-ra apadt a létszám, ám idén a személyijövede- lemadó-bevallás oly nagy­mértékű munkát biztosított számunkra, hogy tíz ember­rel ismét nőtt a dolgozói kör. Ennek persze van fe­dezete, hiszen ebbéli tevé­kenységünk értéke eléri a nyolcmillió forintot, azaz a tavalyi árbevételünk 14 szá­zalékát. Idén 6—8 százalé­kos átlagos jövedelemíej- lesztésre készülünk, azonban leghamarabb az év dereká­tól. Tudtunk a tervezett ár­emelkedésekről, ezért tavaly úgy határoztunk, hogy ok­tóberi hatállyal egy máso­dik bérrendezést valósítunk meg, ezzel tehát előrehoztuk az idei törekvésünket. — Politikailag ugyan helyes lenne januártól újabb bér- korrekció végrehajtása, ám nem szeretnénk elvtelenül szétosztani a múlt évi tar­talékunkat. Mindezt a szak- szervezet beleegyezésével tet­tük. A bérfejlesztés azonban nem automatikus. Az része­sedik jobban, aki többet tesz, nagyobb a szellemi tő­kéje. Emellett a napokban emeljük az étkeztetési hoz­zájárulás mértékét, s vizs­gáljuk, hogy jutalomként az évgyűrű-biztosítást használ­nánk, fel. Mindezekkel együtt hadd jegyezzem meg: az adott lehetőségeinken belül szükséges az elismerés foko­zása, de legalább ilyen fon­tos a gépek korszerűsítése is. Mindkettőt egyenlő előjel­lel kezeljük, mert eredmé­nyesen csak így tudunk dol­gozni. Fedezet: az SVI termelése — A központi határozatba nem tudunk beleszólni, sem a SZOT-éba, sem a kormá­nyéba — gyűjti össze gondo­latait Lipták János, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár szb-titkéra. — Az a fontos, ami a gyáron belül történik, az határozza meg, mire vagyunk képesek. Az ■idei gazdálkodás terve a na­pokban kerül a testületek elé. De csakis a termelés je­lentheti bármiféle béreme­lés alapját! Véleményünk az, hogy a bérjellegű juttatások a teljesítmények révén véd­jék ki az infláció okozta megélhetési nehézségeket. Most nem küszködünk piaci gondokkal, ami reménykeltő. A vita arról folyik, hogy milyen mértékű béremelésre vagyunk képesek, legyen-e általános, vagy sem, ki részesüljön belőle, s milyen arányban. — Az adózott bér növe­lése nem lehet cél — veti közbe Pampurik György sze­mélyzeti és oktatási osz­tályvezető. — Adómentesen csak a hozzáadott érték fél­szeresét lehet ..béresíteni”, s bár ez a nehezebb út, én mégis ezt támogatom. — Mondják: legyen mini­mum 3 százalék — folytatja az szb-titkár. — Ennek ugyan van realitása, de nem biz­tos, hogy százalékban sze­rencsés kifejezni ; lehet, hogy jobb lenne összegben. Az viszont már eddig is gya­korlat volt nálunk, hogy a nyugdíjasok — bár differen­ciáltan —, 1000 és 2800 fo­rint közötti egyszeri jutta­tást kaptak a kommunista műszakok bevételéből, s ez folytatódik. Emellett tavaly már a kétgyermekes, isiko- láskorúakat nevelő szülőket is bevontuk a tanszervásár­lási segélyezésbe. Támogat­juk még a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül ne­velőket, a létminimum köze­lében élőket. A bérfejleszté­si prognózishoz meg csak annyit: a gazdaságvezetés el­képzelése' szerint március­tól lenne esedékes, vélemé­nyem szerint meg január­tól is mód lenne rá. Ehhez mindenképpen termelésnöve­lésre és a sokat emlegetett, de még ki nem merített belső tartalékok feltárására van szükség. Utóbbira példa az önköltség csökkentése. Lét­számleépítést nem tervezünk, ám elképzelhető, hogy bizo­nyos munkakörökben a le- morzsálódott létszámot nem pótoljuk. T. Németh László Vörfiskeresztes plakátverseny Az egészség, a humaniz­mus és a béke témakörben a Szovjet Vöröskereszt és a V örös Félhold Társaságok Szövetsége meghirdette a szocialista országok Vörös- kereszt nemzeti társaságai­nak III. nemzetközi plakát­versenyét. Ezen a Magyar Vöröskereszt is részt vesz. A hazai alkotások bekül­dési határideje 1989. április 15. A beküldött valamennyi pályamunkát kiállítják a Vöröskereszt-világnap ha­zai központi ünnepségén a Magyar Vöröskereszt szék- házában. A továbbjutott munkákat nemzetközi zsűri bírálja el, s 1990 első ne­gyedévében hirdetnek ered­ményt. Döntően » téli hónapokban kerülnek átvizsgálásra és javításra Rétságon az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkagépei. Felvételünkön: hidraulikus kotrógépet szerelnek a gépműhely dol­gozói. — bp — A Senior Váci KStőtt- árugyárnak dolgoztak öt éve« keresztül az Ecsegi Béke Termelő­szövetkezet varrodai részlegében. As idén kénytelenek voltak pro­filt módosítani. Janu­ártól a Budapesti Kéz­műipari Vállalatnak gyártanak táskákat. — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents