Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: PAF-műsor 8.50: Nótacsokor 9.30: Weiner Leó: Gyermek- és népdalok kis zenekarra 9.41: Ülj le, lepe. Óvodások műsora 10.05: A Kalota partján. Ady Endre versei 10.10: Claudio Arrau zongorázik 11.10: Magyar írás. 12.45: Külpolitikai arcképcsarnok 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: Operettparádé. Jacobi Viktor operettjeiből 15.00: Erről beszéltünk. . . A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból 15.30: Hagyományápolók 16.05: Cserés Miklós dr.-ral készült utolsó interjú 17.00: A belpolitikai rovat műsora 17.30: Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek 19.15: Húszas stúdió. Kékvér. kutyabőr, ism. 20.15: Három szólamban. Zenéről beszélget Batta András, Komlós Katalin és Kovács Sándor 21.15: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja 22.00: Hírvilág 22.30: Rádióhíd Teller Ede fizikussal 23.00: Lemezmúzeum. Bruckner: IX. szimfónia PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Népi muzsika 12.25: Édes anyanyelvűnk 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.15: Könyvről könyvért. Irodalmi rejtvényműsor tíz percben 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs . 19.05: Társadalom és iskola 19.15: Csak fiataloknak! 20.10: Rólunk van szó! 20.20: Operettkedvelőknek. Francia szerzők müveiből 21.05: Slágerfilmek,- filmslágerek 21.49: Daróci Bárdos Tamás: Csángó lakodalmas 22.00: Képtelenség. Heller Vilmos négy bűnügyi jelenete 22.39: Szakcsi Lakatos Béla zongorán és szintetizátoron, Jinda György ütőhangszereken játszik 23.15: Póttarisznya BARTOK RADIO: 9.08: Zenekari muzsika 10.10: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora 11.05: Az ős Kaján. Ady Endre verse. Elmondja : Latinovits Zoltán 11.10: Gyöngyhalászok. Részletek Bizet operájából 11.53: Fúvósszólisták 12.10: Liszt: Dante-szii.ifónia 13.05: Hallgassuk újra! 14.05: Nagy mesterek kamarazenéjéből 15.30: Verdi összes operája. XXVIII 17. rész. Rigolettó. Háromfelvonásos opera 17.46: Régi angol muzsika 18.13: Új magyar zene a Rádióban — a közönség — és szakmai zsűri, valamint a KÛTA 1988. évi díjáért 19.05: Diákfélóra. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversent.e Közben : 20.20: A félárnyék barátja. Kajtár Mária összeállítása Alfred Andresch 75. születésnapjára 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása 21.35: Donizetti operáiból 22.00: Klasszikus muzsika 22.35: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket 22.53: Zenei panoráma MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30 : Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Pintek este Észak-Magyarországon. 18 00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. Reklám. — 18.25—18.30: Lap. és műscr- előzetes — Reklám. Szerkesztő: Monos Márta. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Magyar évszázadok. 9.35: Mint oldott kéve. Sárközy György regényének tévéfilmváltozata. VII/2. rész. 10.35: Bizánc ezer esztendeje. Mozaikok és freskók a történelem tanúi. NSZK-rövidfilm- sorozat. VIII/5. rész: A normannok és Velence, ism. 11.05: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Péntek délután Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora Téka. Közhasznú információk Riportfilm. 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor 19.00: Rajzfilmek kelvelőinek 1. A kis tükör. Jugoszláv rajzfilm 2. A papírlap kalandjai. Szovjet animációs film. 19.20: Reklám 19.25: Közlemények, műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Németh László: Égető Eszter. Tévéfilmsorozat. VI/1. rész: Árnyékok 21.10: Reklám 21.15: Parabola 21.45: Fiatal művészek stúdiója. A modell. Inna Csurikova. Portréfilm, ism. 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2. Dombóvári Gáborral és Radványi Dorottyával 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Riportok — Időjárásjelentés — Zene — Tévétorna — Reklám 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Tv 2. 18.30: Gyerekeknek! Tóm és Yerry. Amerikai rajzfilmsorozat. William Hanna és Joseph Barbera- produkció l. À Kutyaház, 2. Az ütődött macska, 3. Tom, a boszorkányinas 18.51: Tv 2. 19.00: Egy fogorvos kalandjai. Szovjet film. (1965) 20.17: Tv 2. Benne : A hét műtárgya. A. R. Penck: Metafizikus áthatolás egy zebrán. (Magyar Nemzeti Galéria, Ludwig-gyüjtemény.) 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Reklám 21.30: Azok a szép napok. Angol film. (1983) 22.56: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: A napocska 9.40: Dokumentumfilm 9.55: Polip, olasz tv-sorozat 10.55: Kék fény. ism. 11.35: Egy család története, ism. 15.50: A nap percei 16.00: Csehszlovákia— Szovjetunió tenisz, a szünetben: nemzetközi sílesikló- verseny felvételről 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Természetfilmsorozat 20.30: Olasz tv-sorozat 21.30: Vetélkedő 22.10: Nikolaj Suhaj, a rabló, tévéfilm FF 2. MŰSOR: 16.20: Orosz nyelvtanfolyam 16.40: Portréfilm 17.00: A számítógépekről 17.30: Nyitott stúdió 18.10: Csehszlovákia— Szovjetunió tenisz 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.05: Az emberek és a történelem, magazin 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm 22.55: Juncal, spanyol tv-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Hegylakó. (16) Színes angol fan- tasztikus kalandfilm. — Ka' mara: Manhattan. Színes, szinkronizált amerikai Ilim. — Iskolamozi : 3-tól : Jáno: vitéz. — Balassagyarmati Madách: fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Fehér feketében. Színes, szinkronizált amerikai film. — Madách Kamara: Rock Rióban. (16) Színes, zenés brazil film. — Pásztó: fél 6-tól: Leó és Fred. Színes magyar rsjz- játékfilm. — Szécsény: 6 órától: Nászéjszaka kísértetekkel. Színes amerikai horror- paródia. — Karancslapiijtő: ,,K” (16) Színes magyar film. — Nagylóc: ördögűző. (18) Színes amerikai horrorfilm. — Érsekvadkert: Zsivágó doklor I—II. Színes amerikai film. — Rétság: Hanussen. Színes, magyar—NSZK-beli koprodukció. ÉRKEZETT. . . Kiadják Liska Tibor NÓGRÁDI TÁJAKON... —SjJi TELEXEN Kötődés a faluhoz Érsekvadkerti gyökerek Vajon ki fok ezek közül a gyerekek közül pár cv múlva a katedrán állni? Tizenhét éve épült az Érsekvadkerti Általános Iskola. Annak idején úgy tűnt, a nyolc tanterem elég lesz a falu gyerekeinek. Aztán a demográfiai hullámok következtében szűknek találtatott. Később építettek hozzá négy tantermet, egy természettudományi előadót és kiszolgáló létesítményeket. A régi igazgatói szobában ma a gyógypedagógusok tanítják az arra rászorulókat. Bár a gyerekek száma némiképp csökkent, ezért nem kellett megbontani a huszonöt tanulócsoportot. Jelenleg 468 gyerek tanul az iskolában — Érsekvadkertre nem jellemző az elnéptelenedés. Négy egész napos és négy napközis osztály működik, a többi csoportban hagyományos tanítás folyik. A tantestület létszáma 32 — két állás betöltetlen. Az iskolában a kezdetektől fogva Réti Lajos az igazgató. — Ma már több olyan tanítónk oktat, akik régebben tanulóként itt koptatták az iskolapadot — mondja az igazgató. — Nagyon jó dolog ez, mert ismerik az iskolát, kötődnék a faluhoz. És az sem mellékes, ’ hogy nem kell nekik lakást biztosítani. Sajnos, pedagóguslakásunk nincs, igy ma már szinte lehetetlen tanítókat toborozni- Különösen égető a gond, ha látjuk, a tantestület jelentős része az idősebb nemzedékhez tartozik. Hat éven belül tízen me- . gyünk nyugdíjba, nem tudom, hogyan pótolnak bennünket. Szerencsére a tanácson is látják a gondokat, ezért — megyei támogatással még az idén megkezdik a lakások építését. Az iskola eszközellátottsága jó. Pár évvel ezelőtt a megye egyik legjobban felszerelt iskolája volt, most sem panaszkodnak. Az elmúlt évben megyei segítséggel vásároltak négy számítógépet, saját erőből pedig egy televíziót. A hulládé k g v ű j 1 ésb öl öss ze g vü ! t Február 3-án kezdődik Budapesten a filmszemle. Tegnap kiosztották a film- kritikusok díjait. Mint minden esztendőben, most is vita előzte meg a szavazást. A kritikusok úgy érezték, hogy azok a dokumentumfilmek, amelyek a múlt évben a közönség elé kerültek, jobbak, érdekesebbek, izgalmasabbak mint a játékfilmek. Elég csak egy rövid felsorolást tartani, hogy itt a kritika és a közönség— nem is olyan gyakori — egyetértését bizonyítsuk. Ebben az évben láthatjuk például a Gulyás testvérek Törvény- sértés nélkül című dokumentumfilmjét a hortobágyi kitelepítések históriájáról. Most mutatták be Sára Sándor Sír az út előttem című, a csángók hányatott életútját nyomon követő, négyrészes produkcióját. Az év vége felé került a közönség elé (és sok hélyen máig sorban állnak a jegyekért) Bokor Péter az utolsó Habs- burg-frónörököst, Ottót bemutató munkája, Isten kegyelméből címmel. Böszörményi Géza Faludy György költőt szólaltatta meg, aki életéről, különös tekintettel a recski táborban töltött időszakról beszélt drámaian, s — ha lehet azt mondani — mégis szórakoztatóan. Végül, de nem utolsó-, sőt talán elsősorban ott van A Dunánál, Schiffer Pál dokumentumfilmje, amely hét dunapataji — ahogy ő nevezi — parasztpolgár életének utolsó 35—40 évével ismertet meg, úgy, hogy nemcsak egy jellegzetes magyar falu, hanem egy kicsit az egész pénzből vettek egy videomagnót is. Viszont tény, hogy az árak rohamos emelkedésével egyre nehezebb az elhasznált eszközök pótlása. — Szépen alakul az iskolai sportudvar építése — folytatja Réti Lajos. — A diáksportkört két éve vezettük be, javítani kellett a lehetőségeken. A helyi üzemek. vállalatok, anyagi támogatást nyújtanak az építéshez, működéshez. Egyébként a körülmények javulása az eredményeken is lemérhető. Bizonyíték erre. hogy mind a lány-, mind a fiúcsapat megnyerte az egyik megyei versenyt. A sportudvart és a tornatermet a lakosok is használják- Az iskola nem kér érte semmit, mégis rengeteget segítenek a vállalatok. A társadalmi munkában élenjárnak a gazdasági egységek: a téesz, a ktsz. és a Forcon. Szép példája ez az összefogásnak. Pálinkás József magyar— történelem—orosz szakos tanár 1960 óta tanít az intézményben. Felesége is itt pedagógus. A temperamentumos ember párttitkárként is tevékenykedik, szívén viseli a község érdekeit. Amikor a Filmszemle magyar társadalom sorsát idézi meg ebben a fordulatokkal terhes időszakban. Közel sem voltak ilyen kedvező helyzetben a játékfilmeknél. Itt is akadt persze néhány érdekes munka, legalábbis, ami a témát, a tárgyalt valóságot illeti. Sára Sándor játékfilmjéről — Tüske a köröm alatt — kiderült például, hogy annyira igaz, hogy Debrecenben bírósági ítélet született a liba- ügyben és kapcsolt részeiben, amit a film is bemutat. Kosa Ferenc Egy teljes élet című produkciójának másik része igazán újszerűén, az eddig 'kötelezőnek tartott sémáktól eltérően, tárgyalta 1956 eseményeit. Téglássy Ferenc elkészítette a „kitelepítéstéma” játékfilmes változatát Soha, sehol, senkinek! címmel. Ez utóbbi filmre sokan szavaztak a kritikusok közül, bár elismerték, hogy a feldolgozás módjában, eszközeiben a filmművészet hagyományaival él, mint ahogy ez a már- már megmerevedő hagyomány tette hatástalanná — vélik többen — Sára és Kosa filmjeit is. A kritikusok többsége azonban végül mást választott, mást tartott díjazásra érdemesnek. Grunwalsky Ferenc Egy teljes nap című vidéki pedagógusok közérzete felől érdeklődöm, elko- morodik, homlokán sötét felhők jelennek meg: — Manapság a vidéki pedagógusok nagyon nehéz helyzetben vannak. A mi fizetésünk nem biztosítja a szellemi regenerálódáshoz szükséges eszközöket. Lépést kellene tartani a korral, de nem tudjuk megvenni a kívánt folyóiratokat, könyveket. Száz forint alatt nemigen lehet megvásárolni azt a szakkönyvet, ami engem érdekel. Sokszor beszélgetünk a kollégákkal a gongokról — politizáló tantestület a minék. Pálinkás József Érsekvad" kerten született, itt járta ki az elemi iskoláit, minden ideköti őt. Olyanannyira lokálpatriótának vallja magát, hogy kedvtelésből kigyűjtötte a földrajzi neveket — ma már a, levéltár tulajdonát képezik- Hitvallása röviden úgy fogalmazható meg: a pedagógus értelmiségi segédmunkás. Érsekvadkerten a pedagógusok többsége kötődik a faluhoz. Felelősséggel, dolgoznak, nem feledik a gyökerek fontosságát. Adam Tamás munkáját. Ez egy taxisofőr, gyilkossággal végződő egyetlen napjáról szól. a video- technika felhasználásával oly módon, hogy a formai — szándékos — esetlegességek a főhős életének esetlegességeit hangsúlyozzák, egyben a helyzetek hitelességét erősítik. Ez a filmtípus sem önmagában volt jelen a tavalyi termésben, hiszen a — főleg fiatal — rendezők sokféle próbálkozását láthattuk a mozikban. (Ha egyáltalán egyes megyék vállalták, akár a szűk körű bemutatást is.) A végeredmény, a mozihatás szempontjából vegyes eredményt hoztak ezek a próbálkozások, de — legalábbis e sorok írójának meggyőződése szerint — el kellett indulni ezen a nehezebb úton, mert csak így remélhető a magyar játékfilm megújulása. Nem arról van szó, mint sokan a filmművészeknek vagy éppen a filmkritikáknak is a szemére vetik, hogy ami formában, technikában új, az már biztos, hogy jó, s ami régi, ismertebb, kiasz- szikus filmnyelvre készült, az eleve rossz, konzervatív, érdektelen. Ilyesfajta leegyszerűsítése a művészet tartalmi és formai világának csak falakhoz, zsákutcába vezethet. A közvélemény gyanakÖMifvét Kiadóra talált Liska Tibor „Szent barmunk a politikai rendszer” című könyve. A hazai gyakorlatban szokatlan kéziratárverésen a harmadik forduló hozott eredményt; a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen megtartott liciten a SZÁMALK kiadói főosztálya a Betűvető Kiadó és Terjesztő Kisszövetkezettel közösen nyerte el az 1971-ben befejezett, s azóta megjelenésre váró kézirat kiadási jogát. Az első két sikertelen árverés után most három kiadó és ugyanennyi nyomda kelt versenyre a könyv kiadásáért, illetve kinyomtatásáért. Az egyik nyomda, egy kisszövetkezet, hamar feladta a harcot, nem tudott lépést tartani a „nagyok”. az Alföldi, illetve a Borsodi Nyomda egyre kisebb nyomdaköltséget kínáló árajánlataival. Az alföldiek indulásként 17 forintot, a borsodiak pedig 20 forintot kértek a könyv egv- egy példányának kinyomtatásáért. Végül mindkét nyomda egységesen 16 forint 50 fillérért vállalkozott a könyv egy-egy példányának előállítására, az utónyomásra pedig 15 forint 50 filléres ajánlatot tettek. A mérleg nyelvét a kedvezőbb fizetési feltételek billentették a borsodiak javára, a végleges döntés joga azonban a kiadóké. A kiadás jogáért a SZÁMALK, a Betű vető és a Generalpress licitált, 450 ezer forinttól körülbelül 750 ezer forintig terjedő szerzői jogdíjakat ajánlva. A SZÁMALK és a Betűvető, amelyek 700 ezer forint körüli szerzői jogdíjat garantáltak, de eltérő fizetési feltételekkel, végül is egyenlő eséllyel maradtak versenyben. Mielőtt azonban kettőjük között választott volna Liska Tibor, a két kiadó egyezségre lépett, megállapodtak, hogy közösen adják ki a könyvet. A SZÁMALK tőkeerősségét, a Betűvető széles terjesztői hálózatát kamatoztatja. kodni kezd a kritikára, hogy az valójában blablázik, a filmművészek meg bosszankodnak, hogy nem segítik elő a megértést köztük és a nézők között. Pedig arról van csupán szó, hogy ha egy művész olyasmiről akar szólni, ami nálunk ma van — a fejekben, érzelmekben, gazdaságban, emberi kapcsolatokban vagy a kapcsolatok leépülésében —, s azokhoz akar szólni, akik ma elsősorban moziba járnak (a 15—25 évesek), akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a nézőközönség átlagélet- korát és tapasztalatait. Azt, hogy már bölcsődés korukban a tévéreklámok képi világán nőnek fel, azt, hogy a zene érzelmeiknek legalább olyan fontos kifejezési formája, mint az élőbeszéd. Azt sem, hogy nehéz lakáshoz jutniuk, lassan már nehéz megfelelő munkahelyet találni, miközben képletesen, s lassan már valóságosan is, otthonosan mozognak a világban, sőt a világegyetemben is. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem nagyon értik szüleik félelmeit, hajlamukat a megalkuvásra, szerintük túlzott (türelmüket és így tovább, és így tovább... Aki tehát elsősorban hozzájuk akar szólni, az nehezen tud szót érteni velük hagyományos témákban, és a hagyományos kifejezési eszközökkel. Amelyek — számukra legalábbis — lejáratták magukat, amikor oly sokszor féligazságokat próbáltak közvetíteni segítségükkel. B. L. Megújul-e a magyar film?
