Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF„ 43. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. FEBRUAR 20.. HÉTFŐ ' ...................... {. ...........LUÜI^ Á Központi Bizottság dokumentumai (2. oidal) Á Flavoccóban van fantázia... (3. oldal) Eltérő közelítés — közös aggodalom (4. oldal) Szellemi pezsgést hozhat 0 párt szóvivőhelyettese a KB Uliséről Negyven éve közös gazdálkodás a Kis-Zagyvavölgyében Mint ismeretes, a testület előtt három napirendi pont szerepel. Fejti György KB- titkár előterjesztésében megvitatja az új alkotmány koncepciójáról szóló tervfe- zetet. Ehhez kapcsolódóan Kimmel Emil hangsúlyozta: fontos szakaszához érkezett az alkotmányozó munka. Hosszas, felelős, tudományos elemzés után készült el az alaptörvény szabályozási koncepciója. A tervezetet alaposan meg kell vitatni, s ennek csak egy stációja a mostani tanácskozás, a, végállomása a KB által is java. soit népszavazás lesz. Menet közben olyan fontos kérdéseket is meg kell vitatni, mint azt, hogy milyen részkoncepciót tartalmazzon végül is az alkotmány. A Központi Bizottság megvitatja az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztést is, amelynek előadója Iványi Pál KB-titkár lesz. A szóvivőhelyettes hangsúlyozta: sok program kiA ma kezdődő központi bizottsági ülés napirendje is jelzi: a tavasz ismét egyfajta, az elmúlt évet is jellemző szellemi pezsgést, megújulást hozhat a pártban, tovább viheti azt a folyamatot, amelynek révén a kommunisták igazi részeseivé válhatnak a (saját és az ország sorsát is meghatározóan befolyásoló döntések megalkotásában — hangsúlyozta Kimmel Emil, a KB szóvivőhelyettese, az MTI munkatársának nyilatkozva. munkálásán dolgozik intenzíven a testület, közülük az egvik legnagyobb horderejű az agrárpolitikai elgondolás megújítása. Mivel a felnőtt lakosság több mint leiét — nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élelmiszeriparban, s az ehhez kapcsolódó területeken dolgozókat — érinti, a társadalom jelentős rétegének adhat valódi programot. Az országos pártértekez. let óta eltelt kilenc hónap alatt jelentős változáson ment keresztül a pártmozgalom. Ez azonban nem mindig volt áttekinthető, érződik politikai kultúránk zavara, sőt zavarodottsága is. Ez is indokolja, hogy a testület napirendjére tűzi a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentést, amelynek előadója Lukács János, a Központi Bizottság titkára lesz. Kimmel Emil kifejtette: a pártértekezleti vitákban hol lefékeződtek, hol felerősödtek az említett jelenségek, ez azonban az önmozgás eredményének tekinthető. A tanácskozások tapasztalataiból' is kitűnt, hogy erősödött a pártmozgalom, személyi ügyekben is jelentős változások történtek a különböző szintű párt. értekezleteken. A megyék több mint 50 százalékában volt többes jelölés az első titkári és a titkári funkciókra. Befejeződött a bányahatósági vizsgálat Miért halt meg három bányász? Rendőrségi feljelentés Három aknasz ellen Amint arról annak idején beszámoltunk, január 4-én. 12 óra tájban, kőzetomlás következett be a kányásl akna III-as siklói bányamezeje, 26. számú frontjának előkészítő vágatában, vágathajtás közben, a homlok közelében. A leomló homok nyolc méter hosszban öntötte el a bányafolyosót, s maga alá temette az ott dolgozó 48 éves László Sándor csapatvezető vájárt, a 41 éves Bódi Gábor beosztott vájárt és a 19 éves Oláh László II. csillést. A három bányász mielőbbi kimentése nagy erőkkel azonnal megkezdődött. A munkában részt vettek a központi bányamentő állomás és a helyi szervezett bányamentők, valamint a legjobb helybeli vágathajtók. Hiába volt azonban minden igyekezetük, nem tudták a három ember életét megmenteni. Bódi Gábor holttestét 4-én késő éjszaka emelték ki a kőzet alól. Oláh Lászlót 5-én dél körül sikerült kiszabadítani a homok fogságából, ám a fiatalember néhány perc múlva elhunyt. László Sándor holttestét 6“án délelőtt vették ki az omladékból. A tragédia okainak vizsgálatát aprólékosan, körültekintően végezte el a kerületi bányaműszaki felügyelőség. A ielentésben foglaltakat másodfokon jóváhagyta az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, így azok jogerőre emelkedtek. A vizsgálat megállapítása szerint, a három emberi életet követelő üzemzavar elsődleges oka, hogv a vágat- bajtók elmulasztották a bányabiztosítás előírt megerősítését. Az átázott, vizes, laza íedűkőzet miatt ugyanis elrendelték a 0.5 méteres fogásmélységet. ezzel szemben László Sándorék 1 méteres fogásmélységet alkalmaztak. Január 3-án délelőtt a TH- biztosítás felső gyűrűjének felhelyezése közben homok- kifolyás kezdődött, amelyet Bódj Gábor deszkák előtűzé- séve] próbáit megakadályozni. A/, újabb kísérletezéskor mintegy 4 csillényi darabos kőzet omlott le. A csapat a leomlott homokot elszállította, a tótét. a vágat oldalát, deszkával elbélelte. a TH-biztosítást beépítette. A csapatvezető' vájár azonban a magas, kúp alakú kőzetfelszakadásró! nem tett jelentést, sőt arról a délutános műszakharmadban dolgozó munkatársakat sem tájékoztatta. Ezzel olyan végzetes hibát követett el, amely önnön és két munkatársa életébe „került"! A 4-én déltájban bekövetkezett kőzetomiás nagyságát növelte, hogy a vágat felé dőlő csúszási lapról lezúduló homok a biztositószerkeze- teket elmozdította, kifordította. összecsúsztatta. Az üzemzavar azonban elkerülhető lett volna, ha az előző napi kőzetfelszakadást megfelelően átdolgozzák, illetve betartják az előírt biztosítást. Vagyis egyértelműen emberi mulasztás miatt következett be a rendkívül súlyos baleset a kányási aknában. s ennek tanulságait érdemes megszívlelni. A bányahatóság rendőrségi feljelentést tett Zachar József, Kulák József és Szartú- risz János aknászok ellen. A három középvezető nem tartotta meg azt a technológiai utasítást, amely előírja: A kőzetomiás jelentős mértékű fokozódása, omlásveszély, víz okozta közetf ellazulás, átázás, vető, települési rendellenesség esetén... pót biztosítással kell a vágatbiztosítást megerősíteni.” Nem tartották meg azt az 1988. december 13-án kiadott rendelkezést, mely szerint:' ..Amíg a főte állapota ilyen rossz, addig 0,5 méteres fogásmélységgel keli biztosítani." Ugyancsak megszegték azt az előírást, melynek értelmében: ..Omlásveszély, vagy bekövetkezett omlás esetén a veszély elhárítására, illetve az omlás továbbterjedésének megakadályozására a biztosítást azonnal meg kell erősíteni. A bányatérség felett L5 méternél magasabbra terjedő omlás biztosítását felügyeleti személy helyszíni szemrevételezése alapján írásban kiadott utasítás szerint kell végezni. Omlás, illetve omlás által keletkezett üreg biztosítási munkájának elvégzéséig s bányatérségben minden más munkát szüneteltetni kell, illetve csak olyan munka végezhető. amelyre a felügyeleti személy engedélyt ad." Végezetül megsértették azt a rendelkezést is, mely szerint: ..1. A felügyeleti személy illetékességi területén felelős a biztonsági előírások megtartásáért; a biztonsági követelmények teljesítéséről rendszeres ellenőrzéssel köteles meggyőződni... ” „2. A felügyeleti személy hatáskörében intézkedni köteles az ellenőrzés során tapasztalt, vagy tudomására jutott állapot. vagy más okból keletkezett veszély megszüntetésére és a biztonságos munkavégzés feltételeinek. teljesítésére. . . ” Azért idéztük ilyen hosz- szan a feljelentésben szereplő és a szakemberek által megszegett előírásokat, hogy azokat jól emlékezetükbe véshessék a hasonló beosztásban dolgozók, akik nemcsak önmagukért, hanem másokért is felelősek. (kolaj) Tisztújító közgyűlés a tűzhelygyárban ..Termelőszövetkezetünk közgyűléseinek a sorában ma a 40-hez érkeztünk. A Kis- Zagyvavölgyében, a Luciáivá község közigazgatási területéhez tartozó Nagvke- resztúrpusztán 1949. február 19-én alakult meg a Petőfi Tsz. Ez volt a salgótarjáni járásban az első közös gazdaság, amelyet 7 család, 14 taggal, 90 hektáros területen alakított meg.” Ezekkel a szavakkal kezdte zár- számadási beszámolóját Tu- za István, a Nagybárkányi Kis-Zagy va völgye Tsz elnöke szombaton, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhel.v- gyáv nagytermében megtartott közgyűlésen. Az eseményen megjelent Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára, dr. Halaj Ignác, a megyei tanács osztályvezetője, továbbá Kurucz Miklós a MÉM és Ferke Józsefné, a TOT képviseletében. Jelen voltak a lévai termelőszövetkezet küldöttei is. A múlt^ évben elért eredmények méltóak a jubileumát ünneplő kollektívához. A szövetkezet összes árbevétele meghaladta a 134 millió forintot, s a végelszámolás 4,7 millió forint nyereséget mutatott ki. Az elnöki beszámolóból kitűnt, hogy a növénytermesztés a tsz fennállása óta a második legsikeresebb esztendejét zárta. A hozamok javultak, előrelépés történt a költséggazdálkodásban is. Némiképp szerényebb volt az állattenyésztés tavalyi produktuma, de az ágazat fejlesztése, korszerűsítése mindössze egy éve kezdődött meg, s a javulás feltehetően később lesz érzékelhető. A több lábon állás a nagy- bárkányiaknak is hasznot hozott, hiszen sikeresen zárt az alapon kívüli tevékenység. Mind a fafeldolgozó, mind a harisnyaüzem nyereséges volt, s elégedettek lehetnek a nyomda működésével is. Kisebb mértékben csökkent a kannatömítő papír előállításából származó nyereség, a homokbánya pedig veszteséges lett. Szalai László az ezt követő vitában kiemelte, hogy a 40 év az MSZMP sikeres agrárpolitikájának is bizonyítéka. Utalt rá, hogy a sajátos településegyüttes — 5 község, 9 település tartozik a vonzáskörzetbe —, meghatározó gazdasági egysége a Kis-Zagyvavölgye Tsz. Ezáltal nemcsak termelési feladatait kel! ellátnia, hanem tevékenyen részt kell vállalnia az itt élők kulturális felemelkedéséből, a nemzetiségi politika hagyományápolásából. Szólt a következő KB-ülés fontosságáról, az MSZMP készülő akcióprogramjáról. Hangoztatta, hogy a zárszámadás politikai közéleti forum is, ahol az együtt cselekvő emberek problémái is felszínre kerülhetnek. Végezetül kijelentette: a tagság jól döntött, amikor egy fiatal vezetésnek szavazott bizalmat, ezt mutatják az eredmények is. A közgyűlés utolsó fázisában került sor a tisztújításra, két bizottság esetében először alkalmazva a többes jelölést. A szavazócédulák összeszámlálása után ismét Tuza Istvánt erősítették meg elnöki beosztásában. (németh—bábéi) Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán? Márciustól minimum 3700 forint Az esedékes bérfejlesztéssel elérik a bérminimumot További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest. 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló — a kormány tájékoztatóját elfogadó — határozatát. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy — független szakértők bevonásával — felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a1 lakosságot folyamatosan, részletesen tájékoztatni kell. A képviselők — egyebek között — azzal indokolták indítványukat, hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább romlott. Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az egyezség megszületett. Noha a végrehajtási utasítás megjelenése még várat magára, az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén abban állapodtak meg, hogy július elseje helyett március elsejével emelik fel a minimális bért 3000 forintról 3700 forintra: Lassan február végéhez közeledünk, a gazdálkodóknál már nagyban számolgatják, kiket, hány embert érint a minimális bér elérése. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban tavaly emelték meg a bérminimumot 3500 forintra, így némi előnyt szereztek az idei kötelezettség teljesítéséhez. A bérek áttekintése még nem fejeződött be, az eddigi számítások szerint, hetven dolgozó fizetsége marad alatta a 3700 forintnak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben március 1-től hajtják végre a tízszázalékos bérfejlesztést, s ezzel eleget tesznek a bérminimum elérésének is. A megjelölt atsó határt amúgy is alig néhányan nem keresték meg eddig, a pár fő is az alkalmazotti területen dolgozik. A vállalatnál egyébként az október 1-től érvényes 4000 forintos minimális bér kifizetése sem okoz majd gondot, hiszen a mostani bérfejlesztéssel az a 168 ember is megkapja a 23 forintos órabért, aki enél- kül a 4000 forint alatt maradna. Az anyagi ösztönzési rendszerben, illetve a kollektív szerződésben rögzítik a minimális bér összegét és határidejét. Mindössze 65-en nem érik el a 3700 forintos alapbért a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. Közülük is 55 embert nyugdíj mellett foglalkoztat a vállalat. A többi a takarítók, segédmunkások közül kerül ki. A számítások szerint havi 30 ezer 1 forint kell a minimum eléréséhez, s ez valóban nem okoz gondot az SVT-ben. Döntés ugyan még nincs, de azon gondolkodnak, hogy a március elsejétől esedékes 10 százalékos bérfejlesztéssel egy lépcsőben felhozzák a dolgozók bérét az október elejére garantálandó 4000 forintos minimális összegre.
