Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 41. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989- FEBRUÁR 17., PÉNTEK ,mm .... f ** "T / * Á közvélemény időben jelez (3. oldal) Véleménycsere egy tárca ürügyén (4. oldal) Család, otthon, szabad idő (5. oldal) Mérséklődött az ipari produktum, visszaesett a termelékenység A KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1988. évi gazdasági eredményeiről Nógrád nicpjt* szocialista iparában 1988-ban több mint 29 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő, mennyiségben az előző évinél 4.8 százalékkal keveseb­bet. Szinte mir den főbb ágazatban csökkent a produk­tum. bár erősen differenciáltan. A bányászatban 15 szá­zalékkal kevesebbet, míg a kohászatban az 1987. évi szinten termeltek. Kedvezőtlen jelenség, hogy a megye „bír/ó”-ágazataiban, így a gépiparban és az építőanyag­iparban is méiséklődött a gyártás. Az ágazatok többsé­ge a belföldi keresletcsökkenést az export fokozásával kívánta ellensúlyozni. Apadó nyereség összességében folyó áron az 1987. évinél mintegy 12 százalékkal több exportárbe­vételt értek el úgy, hogy a nem rubelviszonylatú kivi­tel egynegyedével nőtt, ugyanakkor a rubelreláció­jú 13 százalékkal mérséklő­dött. Az export ágazati szer­kezetében jelentős változások történtek 1988. évben. A ko­hászati termékek világpia­cán kihasználva a konjunk­turális élénkülést, a megye kohászati üzemei jelentős mértékben növelték nem ru­belelszámolású exportjukat. A gazdálkodószervezetek pénzügyi helyzetét kedve­zőtlenül érintették az 1988. évi szabályozóváltozások. A realizált eredmény csökkent, a személyijövedelemadó- rendszer az iparban is érez­tette teljesítmény-visszafogó hatását. Jelentős szervezeti változások történtek az év folyamán. Több mint egy’ harmaddal nőtt a kisszerve­zetek száma, két magántő­kével működő kft. alakult, önállósultak az Üvegipari Művek megyei gyárai. A szocialista iparban 36 ezer főt foglalkoztattak. 3,3 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban. Csök­kent a termelékenység is 1.6 százalékkal. A teljes munka­időben foglalkoztatottak ha­vi nettó átlagkeresete a me­gyében megközelítette a 6800 forintot, egy év alatt 9,5 százalékkal emelkedett. Rugalmas kisszervezetek Az építőipari gazdálkodó- egységek 1988-ban a volume­nében mérséklődő és ará­nyaiban a felújítások felé el­tolódó építési igényeket nö­vekvő feszültségek között elégítették ki. A nyereség alakulását többségüknél ne­gatívan befolyásolta az adó­reform bevezetése, valamint a költségek nagymérvű emel­kedése. A szervezetek 1988. évben közel 1,9 milliárd forint bruttó termelési értéket, állí­tottak elő, amelynek 76 szá­zaléka származott építőipari tevékenységből. A saját épí­tési-szerelési munkák érté­ke meghaladta az 1,4 milli­árd forintot, volumenében 1987. évhez viszonyítva kö­zel 3 százalékkal mérséklő­dött. Általában a nagyobb vállalatoknál, szövetkezetek­nél figyelhető meg volumen- csökkenés, mivel a kisszei­(Folytatás a 2. oldalon.) Kibővített pártbizottsági ülés Balassagyarmaton Tsz-konferencia Megváltozott Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi üléséről, időszerű politikai kérdések­ről tárgyalt tegnap, kibőví­tett ülésén a balassagyarmati városi pártbizottság. A párt tagságát és a tár­sadalom egészét foglalkoz­tató központi bizottsági ál­lásfoglalást a pártbizottság tagjai és a meghívott alap­szervezeti titkárok előtt Forgó Imre, a városi pártbizottság első titkára ismertette. Az ülésen Demus Iván, a párt- bizottság titkára — a tá­jékoztató bevezetőjeként — felolvasta azokat az össze­gyűjtött, az alapszervezetek­től időközben beérkezett vé­leményéket, amelyek azt mu­tatják — a párttagság sok tekintetben és számos kér­désben megoszlik. Azt is bizonyítják ezek a vélemé­nyek, hogy a . Központi Bi­zottság állásfoglalását minél téljeskörűbben meg kell is­mertetni a párttagsággal. A KB ülését követően be­érkezett vélemények kö­zött van a MÁV gyarmati állomásának, a magyarnán- dori, a szandai, a városi kór­ház pártszervezeteknek a véleménye a Pozsgav Imre által közölt történelmi érté­kelésről (a tagság ötven szá­zaléka nem ért egyet a vi­tatott megfogalmazással). A beküldött hozzászólások tük­rözik. hogy a párttagság vi­tatja például a kompromisz- szum kérdését a hatalmi harc létezését, vagy ennek ellenkezőjét, a párt, politi" (Folytatás a 2. oldalon.) Húszmillió forintos beruházással fröccsöntő üzemet hozott létre Filinyben az Endrefalvai Aranykalász Termelőszöv et- kezel. A három gépen nyolc asszony fogja előállítani a kü­lönféle litescfigurákat és gyógyászati flakonokat. 1 — RT — időpont, másik helyszín A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsá­nak elnöksége úgy ha­tározott, hogy az orszá­gos termelőszövetkeze­ti konferenciát, a koráb­ban meghirdetett idő­ponttól eltérően febru­ár 24—25-én rendezi meg. A testület javasol, ta. hogy :a tanácskozás helye is változzék. A helyszín, az MSZMP Budapest XI. kerület, Villányi út 11—13. szám alatti oktatási igazgató­sága lesz. Az elnökség azért döntött így, mert a több mint 500 kül­döttnek a tanácskozás technikai feltételeit itt lehet megteremteni. A konferencián az or­szágos tanács 125 tagja, minden megyei szövet­ség elnöksége és me­gyénként 3—5 szövetke­zeti meghívott vesz részt, küldöttként. Az országos tanácsko­zás résztvevői írásos előterjesztéseket kap­nak: elemzést a terme­lőszövetkezetek helyze­téről. a gazdálkodási feltételek javításának lehetőségeiről, a szövet­kezetpolitika időszerű kérdéseiről, valamint ál­lásfoglalásokat az ér­dekképviseleti munka megújításáról. M perem kerületi üzletek vannak soron Boltavatás Salgótarjánban l»r. Szilágyi Tibor országgyűlési képviselő a bejáratnál le­vő nemzetiszínü szalag átvágásával megnyitja az új üzletet, ahol már az első percekben vásárlók tömege árasztotta el az eladóteret. — képek: kulcsár — Jó fél évbe telt, hogy a valamikori kocsma, majd élelmiszerbolt lerobbant épü­letét „kezelésbe véve” esz­tétikus üzlet jött létre Sal­gótarján déli részén, a nagy­állomásnál. Kovács Péter építőmérnök valóban egyedi tervét a Mozaik Kisszövet­kezet váltotta valóra, s így csütörtökön már fogadta el­ső vásárlóit a megújított élelmiszerbolt. Az avatáson ott volt Plachy Péter, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára és Havas Ferenc, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese is. A boltnyitásra vára­kozókat Gecse István, a Pa­lóc Kereskedelmi Vállalat igazgatója köszöntötte, majd dr. Szilágyi Tibor ország­gyűlési képviselő adta át rendeltetésének az új léte­sítményt. A bővítés és felújítás 4,5 millió forintba került. Az üz­let eredeti alapterülete 80 négyzetméterrel bővült, mo­dern berendezés, gépek ke­rültek bele. Míg a bolt ko­rábban havi 6—700 ezer fo­rint értékű árut adott el, a Tervek szerint most évi 10— 11 millió forint lesz a for­galma. Az utóbbi években a Pa- lócker számos szűk, elavult peremkerületi üzletét tette rendbe. Saját anyagi eszkö­zein túl igénybe vette a mi­nisztériumi és a tanácsi tá­mogatást is, így Eresztvény- ben, Salgóbányán, Somos­kőn és a zagyvapálfalvi Dé­ryné úton kapott új köntöst, Manapság egymást érik a parlamenti ülésszakok, egyre inbb törvény, határozat, ál­lasfoglalás születik az or­szággyűlésben, és a tornyo­suló napirendek alapos elemzésére, áttekintésére egvre kevesebb idejük jut a képviselőknek. Ez volt meg­figyelhető az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának tegnapi ülésén :s. hiszen már dr. Hütter Csaba, a megyei csoport ve­zetője az ülés kezdetén ar- : ól szólt, annyi a parlamen­ti anyag, hogy ehhez még külön megyei kiegészítést kérni — enyhén szólva is — túlságosan megterhelő volna. Ám. hogy Nógrád nyolc országgyűlési képviselője mégsem megyei tapasztala­tok híján döntsön egy-egy témában. az információ- szerzés céljára a megyei ta­nács elnöke irodát hozott létre, ahonnan a képviselők, akár külön-külön is, a szükséges megyei adatokat megismerhetik, széles körű­en tájékozódhatnak. — E rövid bevezető után az Or­szággyűlés következő, már­cius 8-án kezdődő üléssza­kának napirendjéről váltot­tak szót a képviselők. A két és fél-három naposra terve­zett ülés az alkotmány sza­bályozást elveit vitatja meg. amelynek kapcsán többek között állást kell foglalni modern berendezést az élel­miszerbolt. A rekontsrukciós munkák ez évben folytatódnak. Ró­nafalun új bolt épül, Ká- rolyaknán bővítő rekonstruk­abban egy- vagy kétkama­rás legven-e a parlament, milyen hatásköre legyen a köztársasági elnöknek, avagy hogyan változzon az ügyeszi szervezet, A márciusi Országgyűlés foglalkozik majd ,a Bécs— Budapest világkiállítás meg­rendezésével kapcsolatos elő­terjesztéssel is. Bár egyesek azt mondják, a parlament ne vállalja fel annak a kor­mányzati döntésnek a kény­szerét, hogy legyen vagy ne legyen 1995-ben Bécs—Buda­pest világkiállítás. Mások úgy vélekednek, hogy Ma­gyarországnak ezután leg­alább száz évig nem kínál­kozik ilyen lehetőség. Az év elején hatályba lépett tár­sasági törvénnyel összhang­ban az Országgyűlés dönt majd a Munka Törvény- könyve módosításáról. Napirenden szerepel a parlament legközelebbi ülé­sén a sztrájktörvény terve­zete is. Az érdekérvényesí­tés e legdurvább és leg­költségesebb eszközéről a megyei képviselők eltérő ál­láspontot fejtettek ki, külö­nösen a szolidaritási sztrájk fogalmát illetően. Mindezeken túl' a márciu­si Országgyűlést a belügy­miniszter tájékoztatja a ro­mániai menekültek helyzeté, ről, és több — már írásban benyújtott — indítványról dönt majd a parlament. ció kezdődik, a Pintér-telepi üzletet pedig felújítják. Az idei évre ütemezett munkák összesen 10 millió forintba kerülnek. A HHF megyei elnöksége előtt Hogyan ervenyesul(jon) a társadalmi kontroll? A megyei társadalompoli­tikai, családvédelmi és ci­gánytanács elnökei számoltak be tegnap tevékenységükről a HN'F megyei elnökségének Salgótarjánban megtartott ülésén. Elsőként Batta István, a társadalompolitikai tanács el­nöke mondta el tapasztala­tait az 1987. első felében életrehívott közösség kezde­ményezéseiről, oróbálkozásai- ról. önkritikusan szólt ar­ról, hogy a tanács nem tu­dott teljes egészében eleget tenni a vele szemben tá­masztott kívánalmaknak, va­gyis hiányzott a valóság fel­tárásához szükséges politikai bátorság, a folyamatos ön­vizsgálat a társadalom előtt álló új kérdések megvála­szolásához. A jellemző inkább a poli­tikai főerőkikel való megüt­közés kerülése volt, s történt ez akkor, amikor a hivatalos szervek által elkészített prog­ramok már jócskán elkanya­rodtak a valós helyzettől, a nyíltság, a nyilvánosság pe­dig még csak csírájában mutatkozott. Ilyen körülmé­nyek között születtek olyan szerény eredmények, mint a (Folytatás « 2. oldalon.) Tanácskozott a megyei képviselőcsoport hí új alkotmány elvei és a sztrájktörvény napirenden

Next

/
Thumbnails
Contents