Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
2 NOGRAD 1989. FEBRUAR 17.. PÉNTEK A stabilizációs program már nem elegendő Mérséklődött az ipari produktum, visszaesett a termelékenység Németh Miklós látogatása a főváros XI. Budapest legnépesebb, ösz- szetett struktúrájú, dinamikusan fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütörtöki munkanapját Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A program reggel a párt- bizottság székiházában kezdődött, ahol — kibővített párttestületi ülés keretében — Szatmári István első titkár adott tájékoztatást a pártbizottság munkáját jellemző megújulási törekvésekről. A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházába. Zsengellér István vezérigazgató üdvözlő szavait követően Szabó Klára, a kerületi pártbizottság titkára adott tájékoztatót a városrész gazdaságpolitikai tapasztalatairól. Többek között szólt arról, hogy a kerület sokszínű ipara a romló gazdasági feltételek között is megőrizte a termelés korábbi szintjét, növelte exportját, alkalmazkodni tudott az új jövedelem- és adószabályokhoz, a munkaerőhelyzet lényegében kiegyensúlyozott. A tájékoztatót követő beszélgetésen vállalati vezetők, országgyűlési képviselők fejtették ki véleményüket, ele(Folytatás az 1. oldalról.) kajának naprakészségét. Ugyanakkor a párt egységét érintőn is sokan mondanak véleményt a politikai reformot illetően annak megvalósítását. kimunkálását ugyancsak sokan tartják a jelenlegi tempót figyelve túlságosan gyorsnak. A tájékoztató mindenben kitért a Kqzponti Bizottság legutóbbi ülésén elhangzottakra, s mindazokra, a fő kérdésekre, amelyek az ülést jellemezték. Forgó Imre történelmi felelősségűnek nevezte a KB ülését és szólt mindarról a körülményről, amelyek a mai helyzetet jel(F oly tatás az 1. oldalról.) szociálpolitikai munka véleményezése. az ifjúságpolitikai határozatok elemzése, vagy a nőtanács programjának megvitatása. A társadalompolitikai tanács — mint ahogyan az elnök elmondta, — formálisan működik (a 26 fős tagság egyharmada vesz részt az üléseken), s a jövőben, ha életben akar maradni, tartalmi, szervezeti és politikai változtatást igényel, vagyis feladata kell hogy legyen a társadalom, a politika egészével való foglalkozás. Apró jelek már ebbe az irányba mutatnak: a tanácson belül új gondolkodásmód indult, kísérlet a megyei társadalmi valóság kitapogatására a határozatok helyességének bi- zonvgatása helyett. Ugyancsak 1987 elején alakult a megyei cigánytanács, melynek jelenlegi elnöke Somoskőiné Berki Judit elmondta, hogy feladataik még ma is tisztázatlanok, mezve a gazdálkodás napi gondjait, konkrét esetekkel is megvilágítva a központi irányítás sokszor nem kiszámítható gyakorlatát. Rámutattak arra is, hogy a feldolgozóiparnak 1989-re ígért jobb feltételek érvé. nyesülését a gyakorlatban nem tapasztanák. Németh Miklós e fórumon is több kérdésben, kifejtette véleményét. Megerősítette: nincs más esélye az országnak, mint azzal szembenézni, hol kell mindenképpen kontinuitást vál- - laäni a múlttal, az előző kormányok programjaival, s hol vannak azok a pontok, ahol bátran kell szakítani a még nem oly régen megfogalmazott kormányprogrammal is. ' mint a stabilizációs vagy a kibontakozási program. Ezt az oly gyorsan változó világ- és belső helyzet is indokolja: nem lehet másképp a lépést tártani, nem lehet megvalósítani a magunk által támasztott követelményeket. A stabilizációs program fő céljait nem megtagadva, meg kell találni a gazdaságpolitikában és a mechanizmusban az elmozdulás irányait, a kitörési pontokat a nyár közepéig. A kormány már dolgozik e feladaton, tudósokat, alternatív mozgalmaklemzik. és amelyben a pártegységet a cselekvőkészséget és aközben a társadalmi megegyezést, a gazdasági reform meggyorsítását a társadalom összefogásában a pártpolitika kezdeményező készségét és hegemóniáját szükséges megőrizni. A legközelebb; választásokhoz közmegegyezésre van szükség — hangsúlyozta tájékoztatójában, amelyben ismertette a gyarmati pártbizottság és a helyi alternatív szervezet, az MDF közötti békés együttműködés közös igényét, miközben arró] is szólt, hogy az MDF helyi képviselői a Reform újságban a várost érintő n.vilatkokonkrét tervük nincs, a húszfős tagság (jobbára felülről szerveződött) időközben lemorzsolódott. Az üléseken szó esett ugyan a cigányság felemelkedésének kérdéseiről, a fiatalok tanulási lehetőségeiről, a cigány hagyományok ápolásáról, sőt Sós- hartyánban hely; cigánytanács alakult, mégis a megye cigány lakosságának többsége nem értesült e szervezet működéséről. Az elnök elmondta, hogy a cigányság helyzete nem etnikai, hanem társadalompolitikai kérdés, s mint ilyen összehangoltabb munkát kíván a velük foglalkozó szervezetektől. Sturmanné Tóth Ildikó a családvédelm; tanács próbálkozásairól számolt be, de mint megállapította, nehéz a folyamatos átfogó munka jellemzőbb, hogy egyénileg mindenki a saját területén próbálkozott. A vitában egy hozzászóló megállapította, sok a párhuzamosság (pa.raleli állami ban dolgozókat is felkérve markáns koncepcionális kérdések megfogalmazására. A KGST reformja is szóba került az eszmecserén, Németh Miklós szerint a mechanizmus megújulását alulról építkezve, hosszú folyamat eredményeként lehet elérni. A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben fejeződött be. Laczikó Mihály vezérigazgató kalauzolásával megtekintette a korszerű technikai bázison és technológiával működő telefonkábel-üzemet. Ezt követően, a dolgozók képviselőivel találkozott, s tájékozódott a 106 éves nagyvállalat tevékenységéről, gazdálkodási eredményeiről. Az alkalmat felhasználva kérte; tolmácsolják társaiknak a kormány köszönetét azért a megértésért, amelyet a szorító és nagy terheket jelentő áremeléssel kapcsolatban tanúsítottak fegyelmezett, higgadt és mértéktartó magatartásukkal. A munkások kinyilvánították, hogy . megértik az ország helyzetét, csak „vigyük ki most már a szekerét a kátyúból”. Hozzátette: ezúttal sem az egyszerű munkásemberek hangja volt a leghangosabb az elégedetlenkedők között. Ök tudják, hogy csak a megtermelt jövedelem, érték az, ami segíthet. (MTI) zatukat követő helyi sajtó* kerekasztal-megbeszélés le- hétőségével nem éltek. A kibővített pártbizottsági ülésen szó volt azokról a módszerbeli megoldásokról, amelyek alkalmazásával az alapszervezeti tagságot minél teljesebben tájékoztatni lehet és kell a Központi Bizottságnak az időszerű politikai helyzetről és feladatokról szóló állásfoglalásáról, hogy az ily módon a párt- munka szerves részévé váljon. A tájékoztatót a pártbizottság tagjai egyhangúlag elfogadták. Ezt követően a pártbizottság személyi kérdésekről tárgyalt. szerv) a cigány-, valamint a családvédelmi tanács tevékenységi körét illetően. A sok szerv, szervezet között nincs koordináció, s így a munka szétaprózódik, olykor fedik egymást a kezdeményezések. Az elnökség egy másik tagja elmondta; a társadalom lelkiismeretének vívódása jelenik meg az újabb szervezetek, tanácsok életre- hívásában. Miért építkezünk felülről? Jó az, ha rátelepszünk az emberekre? — tette fel a kérdést. A vita végül is azzal zárult, hogy a népfront — mint társadalmi kontrollt hozta létre a fentebb említett tanácsokat, tekintettel, hogy a már meglévő inéz- ményrendszer nem tudta megfelelően ellátni a ráháruló feladatokat. A jövőben a sorokat rendezni kell, oly módon, hogy eme tanácsok betöltsék javaslattevő, koordinációs, kezdeményező, véleményező funkciójukat az újfajta gondolkodás szellemében. (Folytatás az 1. oldalról.) vezetek rugalmasabban tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés megközelítette a 350 ezer forintot, egy év alatt csaknem 2 százalékkal emelkedett. A növekedés mindkét szektort jellemezte. A kivitelező építőiparban 1988-ban 4068 főt foglalkoztattak, több mint 4 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Nagyobb mérvű csökkenés az állami szektorban figyelhető meg, a nem kielégítő létszámösszetétel ugyanakkor több szervezetnél okozott gondot a kivitelezés során. A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete a vizsgált egy év alatt 7,4 százalékkal nőtt, meghaladta a 6300 forintot. Csökkent az állatállomány A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek eredménye várhatóan kedvezőbben alakul mint, ahogyán azt az év utolsó negyedévében az előzetes információk jelezték. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek eredménye előzetes becslések szerint összességében megközelítheti a 300 millió forintot. Az év végén veszteséget jelző négy termelőszövetkezet közül előreláthatóan csak kettő zár tényleges veszteséggel, de ennek mértéke a korábban ismertté vált összegnél nagyobb. A fontosabb őszi betaka- rítású növények 1988. évi termésmennyiségei a burgonya kivételével nem érték el az előző évit. Egyrészt a vetésterület. másrészt a termésátlagok csökkenése miatt. Kukoricánál kismértékű, 2,5 százalékos, cukorrépánál és a napraforgónál 20 százalékot meghaladó termelésvisszaesés, ugyanakkor a burgonyánál 45 százalékos növekedés tapasztalható. A nagyüzemek árugyümölcsöseiből származó összes gyümölcstermése 62, szőlőtermése 53,6 százaléka az egy évvel korábbinak. A termést megalapozó mű- trágyahatóanyag-felhasználás 1988. évben 23,5 ezer tonna, 3,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A felhasználáson belül növekszik a folyékony műtrágyák mennyisége. A megye állattenyésztésében az ágazat jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések, bár mérsékelték ugyan a kedvezőtlen folyamatokat, de nem hoztak lényeges változást. Így az 1988. év végi állatállomány a legtöbb állatfajból nem érte el az egy évvel .korábbit. A megye tehénállománya 16,7, anyakoca-állománya 3,4, anyajuhállománya 24,5 ezer darab. Az állatállomány változásában tapasztalható negatív tendencia végig követhető a felvásárlások alakulásában is. A vágóállatok és állati termékek felvásárlása — néhány kivételitől eltekintve — folyamatosan csökkent. Vágómarhából 5, vágósertésből 17 százalékkal kevesebbet, vágójukból viszont 2 százalékkal többet vásároltak fel az év folyamán. Az állati termékek közül a tej értékesítése az előző évivel közel azonos, gyapjúból 5 százalékkal több. A mezőgazdasági nagyüzemek éves munkaerő-gazdálkodását a foglalkoztatottak számának erőteljes csökkenése jellemezte. Számuk az állami gazdaságokban 12,9 százalékkal, 2071 főre, a termelőszövetkezetekben ennél kisebb arányban, 9,7 százalékkal, 13 461 főre csökkent. A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben, közel azonos mértékben, 11—12 százalékkal emelkedett. Tárolók, utak, vízvezeték A beruházások helyzetét az 1988. évi változások kedvezőtlenül érintették, ezt jelzi többek között a tanácsi beruházások mérséklődése is. A tanácsok 1988. évben 633 millió forintot használtak fel beruházások megvalósításéra, folyó áron mintegy kétharmadát az egy évvel korábbinak. Kommunális célokra 259 millió forintot költöttek, amelynek többsége kulturális fejlesztésekre irányult. A megyében 1988. év során több — a társadalmi, gazdasági életben jelentős — beruházást helyeztek üzembe. Az ipar területén tárolólétesítmények készültek, az építőipari épületek közül említésre méltó a NÁÉV tanműhelye. A termelőszövetkezetekben tovább bővültek a szarvasmarha-tartás férőhelyei, új takarmánysilók, erdészeti utak épültek. A megyeszékhelyen, valamint Bátonyterenyén a távközlés fejleszfése érdekében bővítették a helyi kábelhálózatot, s javultak a kereskedelmi ellátás tárgyi feltételei. A megvalósult vízgazdálkodási beruházások eredményeképpen a vízvezeték-hálózat 8 településen együttesen 45 km-rel nőtt. Üres állások, munkát keresők A lakónépesség száma a megyében 1988. év végén 227 ezer fő volt, egy százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenést az állandósult vándorlási veszteség mellett az évek óta jellemző természetes fogyás okozta. A foglalkoztatás területén az ország más tájaihoz hasonlóan, Nógrád megyében is strukturális feszültségek tapasztalhatók. A Nógrád Megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez 1989. január 1-ére a gazdálkodó szervezetek 1266 üres álláshelyet jelentettek be, az egy évvel korábbi kétszeresét. Az elhelyezésre várók száma az 1987. évinél 65-tel kevesebb, 174 volt. Nógrád megye lakosságának készpénzbevétele 1988. évben 6,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Takarékbetét-állományuk 1988. december 31-én megközelítette az 5,7 milliárd forintot, ami 10,6 százalékkal több mint 1987. év végén. A lakossági hitelállomány 13,7 százalékkal növekedett, összege december 31-én megközelítette a 6 milliárd forintot. A kölcsönfajták közül legnagyobb kereslet a személyi hitelek iránt mutatkozott, összefüggésben a családok szűkösebb anyagi helyzetével. Nógrád megye kereskedelmi szervezetei 1988-ban közel 12,5 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, a növekedés mértéke folyó áron 8,5 százalékos volt, volumenében viszont — az előző évek tendenciájától eltérően, — 6,7 százalékos a mérséklődés. A csökkenést főként az 1987. év végi elővásárlások, az árak. nagy mértékű emelkedése, valamint a hiányos árukészleték okozták. A volumencsökkenés Nógrád megyében — hasonlóan az országoshoz — minden árufőcsoportra jellemző. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kereskedelem kínálata megfelelően alakult, a fogyasztói igények az olcsóbb árfekvésű cikkek felé tolód* tak el. A vendéglátás területén 1988-at is a mérsékelt kereslet jellemezte. Az áru- főcsoportok közül a ruházati termékek eladási forgalma csökkent a legnagyobb mértékben, annak ellenére, hogy a kereskedelem bőséges áru- mennyiséggel állt a vásárlók rendelkezésére. A vegyes iparcikkek I. fél évben tapasztalt dinamikus forgalomemelkedése az év végére mérséklődött, A szocialista kiskereskedelemben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 5931 fő, az előző évinél 3,4 százalékkal kevesebb. A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 5,7 százalékkal haladta meg az 1987. évit. Kevesebb lakás A lakásépítés csökkenő tendenciája 1988-ban tovább folytatódott. A megyében az elmúlt évben 944 lakás épült fel, amely az éves tervnek 83 százaléka, s 113 lakással kevesebb mint 1987. évben. Állami forrásból 72 lakás épült, kissé meghaladta az előirányzatot, magánerő felhasználásával pedig 872 lakás valósult meg, a tervben számítottnak 81 százaléka. A lakásépítésben akadályozó tényezőként jelentkeztek az építőanyag-, valamint a telekellátás nehézségei. Több anyagféleségből áru- és választékhiány mutatkozott. Telekhiány átmenetileg egyes községekben, a megyeszékhelyen és Szécsényben gátolta az építkezést, a nagyobb településeken a telkek alacsony közművesítettségi foka jelentett gondot. A megyében 1988-ban 103 általános és 25 gyermekorvosi körzet működött. A betöltetlen orvosi körzetek aránya az 1987. évihez hasonlóan 5 százalék. A megye négy kórházában az ágyak száma — az előző évivel azonosan — 2158 volt. A szakrendelő intézetekben a gyógykezelési vizsgálati esetek száma kevésbé nőtt, mint a szakrendelési munkaóráké, így egy gyógykezelésre több idő jutott. A megyében működő 7 szociális otthon férőhelyeinek száma ez egy évvel korábbinál több, 1165. Csökkentek a bölcsődei ellátás iránti igények, ennek következtében 1988-ban egy bölcsődét megszűntettek, így a megyében 677 férőhelyen 501 gyermek felügyeletét látták el. Az óvodákban az intézmények leterheltsége mérséklődött, 100 férőhelyre 93 óvodás gyermek jutott 1988- ban. Nógrád megye általános iskoláiban az 1988 39-es tanévet az egy évvel korábbinál 767 fővel kevesebb, 2961 nappali tagozatos tanuló kezdte meg. Valamelyest javultak a tárgyi és személyi feltételek. A pedagógusok száma és leterheltsége lényegesen nem változott. A demográfiai hullám to- vábbvonulása következtében a szakmunkásképző intézetekben a tanulók száma jelenleg 3562. A középiskolákba többen járnak, nappali tagozatra 4453 fő. A középiskolák szakosodása a megyében is megfigyelhető. Balassagyarmaton a szakmunkásképzőben 36 fővel egy kereskedelmi jellegű szakközépiskolai, a pásztói gimnáziumban szintén 36 fővel magyar—francia két tannyelvű osztályt, Szécsényben pedig biomechanikai technikus szakot indítottak. Az 1988 89-es tanévben is két szervezetben folyik felsőfokú oktatás. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetében 254 nappali és 255 levelező tagozatos hallgató tanul. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola salgótarjáni kihelyezett tagozatán pedig 41 levelező tagozatos hallgató kezdte meg a tanévet. Kibővített pártbizottsági ülés Balassagyarmaton A HNF megyei elnöksége előtt
