Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
2 NOGRÀD 1989. FEBRUAR 16., CSÜTÖRTÖK A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (tervezet) Közlemény a magyar—csehszlovák tárgyalásokról a CSKP a lenini nemzetiségi O Pártunk történelmi jelentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás ellenére, az elmúlt egymásfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világ- gazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell —, amely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való 'igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. © Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizá- lása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás ipegalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP-től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követélményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. © A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan int ézmény r end szerét, amelyben aiz érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egy párt- rendszer körülményei nem tették lehetőivé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyíl vámos ságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegekét fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézmény- rendszerrel szemben. A páritértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a poli tikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyoméin kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. " A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvelten és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennék feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végibe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom. jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobba- nására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságéra, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okoz. hat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniok. Az ország' előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdékelt, hogy a különböző politikai tényezők a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. O Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek közöt működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tirtalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. O A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, O A Központi Bizottság üdvözli az Üj Márciusi Front „Az egypártrend- szertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt a? alaptörekvést, ■ amely a de- mókratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania ,a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bizonyítják a a demokratikus megújulás meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával, kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát keli megújítania. Ez csak a politikai verseny- helyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosz- szabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt működésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, ^társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. O A politikai intézmény- rendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőit áz országban. hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. ☆ Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt' tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10— 11-ei ülésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetét. (MTI) iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Üj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. O A pártértekezlet állás- foglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai" intézményrendszer plu- ralizálódása, a korábbinál , összebaso ni íthatatla nul n ar gyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Űjabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nemkívánatos kísérő jelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető. (Folytatás az 1. oldalról.) litikáiját, tevékenységükért saját népüknek tartoznak felelősséggel. Egyetértettek abban is, hogy a szocialista építőmunka új tapasztalatai fokozottan szükségessé teszik a nézetek egybevetését, a közös marxista—leninista helyzetértékelést, az elvtársi együttműködésit. Nyíltan szólták a meglevő nehézségekről, megfelelő kezelésük és megoldásuk szükségességéről. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megállapította, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalizmus és a marxizmus—leninizmus elvei alapján fejlődik, s szilárd alapot képez a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a két országban élő népek sokrétű kapcsolatainak további gazdiagításához. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatokban feltáratlan tartalékok vannak. Kiemelték, hagy a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokban a hosszú távú együttműködést minőségileg magasabb szintre emelő új formákat kell energikusan alkalmazni. Intenzívebbé kell tenni a szakosítás, a kooperáció, valamint a tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítésére irányuló munkálatokat. Aláhúzták a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének, közös vállalatok létrehozásának és a harmadik piacokon való együttműködésnek a jelentőségét, valamint a testvérmegyei és a testvérvárosi kapcsolatok még hatékonyabbá tételének fontosságát. Grósz Károly és Milos Jakes kifejtette: az MSZMP és a CSKP arra törekszik, hogy hatékony és rendszeres tapasztalatcserét folytasson a megújuló szocialista társadalom legfontosabb kérdéseiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a nyíltság fontosságát, a tömegtájékoztatási eszközök szerepét és felelősségét. A két ország közeledésében fontos szerepet játszik a lakossági kapcsolatok bővítése, a kulturális értékek cseréje, a turizmus feltételeinek javítása. Az MSZMP és konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken, túlmenően is közöis álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. O A Központi Bizottság álláspontja szerin t semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogaf poilitika elveiből kiindulva a jövőben is folytatja az együttműködést, elősegíti a két országban a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, nemzeti arculatuk és nyelvük megőrzését, (kultúrájuk gazdagítását. A két párt arra törekszik, hogy a nemzetiségi politika a jövőihen is hozzájáruljon a két ország népei baráitságáinaik erősítéséhez. A két főtitkár szorgalmazta a KGST működési mechanizmusának és struktúrájának gyorsabb átalakítását annak érdekében, hogy a szocialista országok sokoldalú együttműködése a gazdasági fejlődés hatékony eszközévé váljon. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során kifejezésre jutott a nézetek és álláspontok egysége a világ- politika fő kérdéseiben. Megállapították, hogy a szocialista országok és a világ más realista erői törekvéseinek eredményeként a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan teret nyer az új gondolkodás. Megelégedésüket fejezték ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták teljes felszámolásáról kötött egyezmény végrehajtásával kapcsolatban. A két párt vezetői nagyra értékelték az európai kapcsolatok kedvező fejlődését és üdvözölték a bécsi utó- találkozó eredményes befejezését. Véleményt cseréitek a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, aláhúzták a haladó erők együttműködésének fontosságát. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy más pártokkal szoros együttműködésben elősegítik a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseinek korszerű megválaszolását. Grósz Károly és Milos Jakes megbeszélései, elmélyült, elvtársi és konstruktív légkörbe* zajlottak le. Az MSZMP főtitkára magyarországi látogatásra hívta meg a CSKP KB főtitkárát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. ja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után népszavazás erősítse meg. O Az Üj Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan, alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamiatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az - újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. Budapest, 1989. február 11. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válasza az Üj Márciusi Front felhívására
