Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
1989. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 ló üzlet a munkanélküli-segély?! Ék II las ra várná Mondják, nem számos még minálunk a munkanélküliség gondja. Elhiszem. Hallom, éppen ezért kár feltupírozni, bolhából elefántot csinálni. Meglehet. Mégis úgy vagyok én ezzel, hogy minden egyes félresik* lott életút, valamennyi megingott hit a jövőben, minden munka nélkül maradó aggodalma, félelme — megrázóan sok. Ami globálisan tekintve jelentéktelen, az ki-ki szemé* lyes sorsában nyomasztó teher. Sőt, tartok tőle: bármi, ami emberi sorsokat érint, formál közvetlenül, az sohasem lehet globális. Délelőtti fogadónap a Nógrád Megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet salgótarjáni székházéban. A parányi szoba méreteiben is alkalmas bizalmas természetű beszélgetésekre. Szókéné Rózsa Ilona munkaügyi előadóval szemközt csak egyetlen szék. Most Bodó Melinda ül rajta. Csaknem egy éve, hogy nincs munkája. — Takarítottam a város- gazdálkodásnál, de még próbaidő alatt, felmondták. Most élettársam tart el, a fiammal együtt. Szakmám nincs, a takarításon kívül nem értek semmihez. Az ügyintéző hosszasan lapozgat, majd kiemel egy papírt . — A sütőipar keres takarítót. Elmegy? Megnézi? A fiatalasszony megköny- nyebbülten bólint. 0 0 0 Egyegy alkalommal húszán, harmincán, fordulnak meg itt. Vagy munkát, vagy segélyt kapnak. — Szám szerint valameny- nyien elhelyezhetők lennének, hiszen három munkahely jut egy munkát keresőre — mondja Fekete Gyula, az intézet igazgatója. — Miután azonban a kereslet messze nem egyezik meg a kínálattal, nem könnyű megfelelő munkát ajánlani. A megfelelőségnek ugyanis sok kritériuma van. Elfogadható kereset, • a szakmának, az egészségi állapotnak, a képzettségnek megfelelő munkakör, a napi három órát meg nem haladó Utazás. Az igazi leckét a szakma nélküliek adják fel, ámbár ez is csak nagy általánosságban igaz. Balassagyarmaton például gondot okoz a kereskedők, a szobafestők. a személyi szolgáltatásban dolgozók elhelyezése is. Sőt, előfordult, hogy agrármérnöknek se tudtak munkát ajánlani! — A KIOSZ abban segít, hogy a munkanélküliek egyi- ke-másika vállalkozó legyen — fűzi hozzá Szabó Kálmán, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője. — Újrakezdési kölcsönnel támogatják a saját vállalkozást, vagy a máséba való betársulást. A merítési kör azonban nem igazán alkalmas erre. Így aztán áttételes a segítség: a 300 ezer forintos újrakezdési kölcsönt, általában olyanok veszik igénybe, akiknek van munkahelyük, ezzel viszont munkahely szabadul fel, melyet aztán ajánlani lehet az állást keresőknek. A munkanélküli-segély folyósításáról megjelent első híradások meglehetős felháborodást váltottak ki az olvasókból. Az emberek számoltak, s többen arra jutottak, hogy segély gyanánt megkapnák alapfizetésüket, s ülhetnének otthon a jó melegben. S ha még mellette mezőgazdasági kistermelők is lennének, . tiszta főnyeremény ! — Senkinek nem tanácsolom, hogy effajta számolás alapján menjen el fél évre pihenni — mondja Fekete Gyula. — A képlethez ugyanis nemcsak az tartozik hozzá, hogy a premizált munkakörökben dolgozók a 70 százalékos segéllyel valóban megkapnák az alapbérüket, hanem sok egyéb más is. Vegyük sorra. Nem jó ajánlólevél az, ha a munka- könyvben munkanélküli-segély folyósítására utaló bejegyzés van. Mint, ahogyan eddig sem emelte a munkára jelentkező ázsióját a „kilépett” bejegyzés, vagy a több hónapos állástalanság. Aztán megeshet, mint ahogyan meg is esett, hogy a segélyre való jogosultságnak már a harmadik napján megfelelő állást kínáltak a munkanélkülinek. El kell fogadnia, különben önmagát zárja ki a segélyből. A segély felső határa limitált: nem lehet több mint a mindenkori minimális bér háromszorosa. Nos, aki számol, annak mindezzel számolnia kell. Érdemes a jó munkahelyet megtartani ! Nem irigylem Szókéné Rózsa Ilonát, s nem ügyfelei, hanem papírosai miatt. Ahá- nyan leülnek a szemközti székre, annyiszor hét ügyiratot kell kitölteni. Plusz a belső adminisztráció, plusz a kötelező adatszolgáltatás. Ügy tűnik, minden újat csak a papírok túlburjánzása árán tudunk bevezetni. 0 0 0 Mázuk István robbantómester volt a recski ércbányában. A 48 éves férfinak vagy harminc nógrádi társával együtt mondtak fel. — Megsüketüiltem, kezem, lábam, derekam tönkrement. Utóbb már portás, meg mozgóőr voltam. Dehát annyian voltunk már Recsken portások, hogy egymásba értünk. Hol kapunk mi helyet negyven-ötven százalékos munkaképesség-csökkenés- sel, s viszonylag magas keresettel ? Ezt tárgyalják a folyosón is a recskiek. — Oda jutottunk, hogy már a bányász se kell?! — Vájár voltam, negyed évszázadot töltöttem a föld alatt. Huszonkétezer forintos átlagfizetés után nekem hol adnak munkát? Miért nem hagyják, hogy elmenjünk nyugdíjba? — Nekünk szakmánk van. Vájárok, asztalosok, lakatosok, robbantok vagyunk. Megette az egészségünket a bánya. Most mi lesz velünk? — Azt mondták Recsken, sokba kerül a nógrádiak utaztatása. Felajánlottam, bejárok a sajátommal. Egy forint kilométerpénzt adtak volna! Madárnak néznek? — Hat hónapig még teljes fizetést kapunk, addig jó. De aztán? Van minekünk egyáltalán valami reményünk? 000 Mondják, nem számos még minálunk a munkanélküliség gondja. Igaz, hál istennek. Kár tehát feltupírozni. bolhából elefántot csinálni. Aláírom. Csakhogy minden egyes akta mögött aggodalom, félelem, nyugtalanul átforgolódott éjszakák sora áll. Nyomaszt a bizonytalan jövő súlya. S, akik a fogadóórán leülnek a székre, szeretnék tudni, hol lesz a helyük ebben a jövőben. Szendi Márta Kitöltetlen rovatok, hibás információk A személyijövedelemadó-bevallás eddigi tapasztalatai Nógrád megyében Az állampolgárokat élénken foglalkoztatja ma az adóbevallások benyújtása, az 1988. évi adó elszámolása. Megszerveztük az adózók helyszíni tájékoztatását a tanácsoknál, a nagyobb vállalatoknál, a falugyűléseken, az érdekképviseleti szerveknél és mindenütt, ahol igényelték. Azzal számoltunk, hogy a bevallások többsége postai- úton érkezik be, azonban több helyről igényként jelentkezett a bevallások helyszíni átvételével egybekötött tanácsadás, ezért a megye több pontján ideiglenes ügyfélszolgálatot szerveztünk. Ennek területi és időbeni beosztását a lakosság tájékoztatásául közreadtuk: Balassagyarmati tanács: 1989. II. 20, 27, 9—15 óráig, III. 6, 13, 20. Rétsági tanács: 1989. II. 22, 9—14.30 óráig, *111. 1, 8. Nézsa tanács: 1989. II. 22. 9.30—14 óráig, III. 8. Pásztó tanács: 1989. II. 24. 9—15 óráig. III. 10. Szécsény tanács: 1989. II. 28. 9—15 óráig. III. 14. Szécsény KIOSZ: február 16—17-én, 9—18 óráig. Balassagyarmati \K10SZ: február 16—17, 9—18 óráig. Pásztói KIOSZ: február 20—21-én, 9—18 óráig. Salgótarján KIOSZ: február 22—23—24-én, 9—18 óráig. Salgótarján KISOSZ: február 20—21-én, 8—17 óráig. Természetesen az Adófel- ügyelőség mindkét helyén, Salgótarjánban a Liget út 5. és a Vörös Hadsereg út 1. szám alatt teljes munkaidőben ügyfélszolgálatot tartunk és készséggel állunk az adózók rendelkezésére. Ez ideig több mint 1200-an nyújtották be adóbevallásukat, melynek 80 százaléka adóelőleg-visszaigénylést tartalmazott. Sajnos, az adóbevallások nagy része hiányosan kitöltve, hibásan érkezik. A jellemző hibatípusok : az összesítő rovatokat nem töltik ki azok az adózók, akiknek az adóelőleg teljes összegben visszajár, az „adó kiszámítása” részt nem töltik ki, a magánszemély beírja helytelenül a munkáltatói adószámot,, a foglalkozási rovatot sok esetben nem töltik ki, a gazdálkodó szervek helytelen információkat adnak (pl.: tört hónapra vagy nyugdíjra is igazolnak alkalmazotti kedvezményt, beszámítják a családi pótlékot a jövedelembe, nem minden esetben adják meg a jogos kedvezményeket. Ezúton is kérjük adózó állampolgárainkat, hogy a bevallások beadását ne halásszák az utolsó időpontra — március 20-ra — mert a segítségnyújtást az utolsó napokban nehezíteni fogja a bevallások esetlegesen nagy tömegű beérkezése. Petrény Gáborné adófelügyelőség-vezető Nyilatkozatok háborúja Még alig hangzott el Nagy Sándornak a SZOT főtitkárának töblbezres tömeg előtt elmondott beszéde a budapesti Északi Járműjavító műhelycsarnokában amikor megérkezett a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének állásfoglalása, amelynek lényege, hogy a SZOT által javasolt megoldások, a beszédben elhangzott és megfogalmazott elvék számukra elfogadhatatlanok, nem alkalmasak a közös fellépésre. Ezután tételesen is felsorolja a TDDSZ. I hogy mikkel nem ért egyet. Így egyebek között azzal, hogy a politikai vélemény- I különbségek felszínre kerülése akadályozza a szükséges változásokat, hogy a SZOT egységbontónak minősíti a független I szakszervezetek megnyilvánulásait. hogy vezessék be az utalványos tejet és kenye- ! rét az arra legrászorultabbak részére. I Lehetne még folytatni a sort, hogy mivel nem ért egyet a TDDSZ és van jó né- ! hány pont amivel valóban lehet és kell is vitatkozni, más megközelítésmódokat aján- 1 lani. Végiül is az alternatív szakszervezet állásfoglalása úgy összegez, hogy a SZOT elképzeléseinek megvalósítása nem a problémák megoldásához, hanem a gazdaság további szétzilálásához vezetne. Lehetne vitatkozni a TDDSZ-szel olyan kitételeken, hogy rosszul, vagy egyáltalán nem értelmezte az elhangzott beszédnek azt a passzusát, amely a kibontakozó politikai vitákkal és az éledő, szélesedő magyar demokrácia kérdéseivel foglalkozott. !! Lehetne továbbá idézni, hogy a TDDSZ alapvetően félreértette, sőt tudatosan eltorzította Nagy Sándornak azt a mondatát, amely arról szól, hogy nem támogatják a szakszervezetek az olyan rendpárti- ságot, amelynek nem is rejtett célja a I visszarendeződés elősegítése. A TDDSZ, 8 ha nem tudatosan csúsztat és értelmez félre amikor azt mondja, hogy „a nagygyűlésen követelt rend és egység nemcsak a I közelmúlt szükségszerűen válsághoz vezető látszatrendjét és egységét idézi fel, ha- I nem egybecseng egyes, senki által nem I irigyelt szomszédos országok jelszavaival I is...”, akkor csupán figyelmetlenséget követett el, ami ugyan nem éppen bocsánatos hiba, ha nyilvános állásfoglalásban teszi ezt, de még mindig jobb. mintha ellentmondásba keveredik saját tisztességének hirdetett céljaival. Egyebek között azzal, hogy elítéli a hosszú éveken át folytatott politikai manipulációt. Dehát nem is a mondatok és szavak félreértelmezése és félreértelmezhetősége a fő gond, hanem az, hogy az egyre szaporodó nyilatkozatok és állásfoglalások özönével csak a legritkább esetben lehet hatni a reálfolyamatokra. A nyilatkozatok és állásfoglalások többsége ragyogó logikai rendszerrel építi fel saját struktúráját; azt, hogy mivel miért nem ért egyet. Az igényesebb állásfoglalások rendszerint színvonalas kritikákat és jó diagnózisokat is adnak bajaik okairól. A bajok orvoslására már sokkal kevesebb szellemi muníció jut. A nyilatkozatháború sajátos belső logikája szerint és a kényszerítő körülmények hatására egyre magasabb szintre emelkedik a demagógia, amelynek számára még hosszú-hosszú ideig lesz jó talaj. Annál is inkább, mivel a tényleges cselekvést legkönnyebben ezzel lehet tetszetősen elfedni. A „megszégyenítő alamizsnaosztás” és az ehhez hasonló kifejezések azonban nemigen feledtetik, hogy valamit végre csinálni is kellene azoknak az érdekében, akikért és akik miatt a nyilatkozatok és állásfoglalások tömkelegé jelenik meg, most már csaknem naponta. E cselekvések kétségtelenül egyik fontos eleme a politikai állásfoglalás, a nyílt vitára ösztönzés, a. döntések megváltoztatására, módosítására ösztökélő eszmei irányultság. Félő azonban, hogy e területen egyre inkább az önmenedzselő taktikázás, az indulat, az elfojtott düh, az érzelmek irracionális túlsúlya kerül előtérbe. Való igaz, nem túl szerencsés politikai értetlenséget számon kérni olyan évtizedek után amelyeknek néha még hivatalos deklarációi is azt az elvet képviselték, hogy éretlen a demokráciára a hazai közélet, s éppen ezért meg sem próbálkozott a hivatalos hatalom e demokrácia alulról építkező megteremtésével. Most valósággal Niagaraként zuhan rá a közéletre a demokrácia, és az áradat magával hoz mindenfélét. ami a forrástól kezdve a zuha- | tagig összevegyült a hosszú úton. A nyilat- I kozat* és állásfoglalásháborúkban azon- I ban esetleg éppen azt a nem kívánatos fo- 1 lyamatot erősítheti fel, amely újra közpon- 1 ti gátak emelését teheti szükségessé. Az igazi felelőssége pontosan itt van az | alternatív szervezeteknek. Az évtizedek | óta elfolytott indulatoknak, a feltörő jogos | és jogtalan követelések elegyénék belülről | kellene terelő — nem sorompókat — ha- | nem okosan építkező kompromisszumos | korlátokat építeni. Nyilatkozatok helyett ez többet érne. Több hasznot is hajtana azzal, hogy vég- J re az őt megillető helyére emelné a nem- I zetért érzett felelősséget. Sz. A. Keresett termék Az ÉLGÉP pásztói gyárának bevált és keresett terméke a kalapácsos darálócsalád. Al évente «gyártott közel 200 darab berendezés mindegyikét négyórás próbapadi vizsgálatnak vetik alá. — bp — t
