Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XLV. ÉVF.,12. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1989. JANUÁR 14., SZOMBAT Áprilisban lesz a KISZ kongresszusa (2. oldal) Dejtáron kinyíltak a csapok (6. oldal) Fizetésképtelen a Balassagyarmati HVSE (11. oldal) A SZOT elnökségének állásfoglalása Nagy Sándor sajtótájékoztatója Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület ismételten áttekintette a január 9-i áremeléseket követő helyzetet, a kibontakozott széles körű tiltakozási hullámot. Figyelembe véve a szakmai, ágazati, megyei és üzemi szakszervezeti szervek kezdeményezéseit is. szükségesnek tartotta újabb állásfoglalás kialakítását és nyilvánosságra hozatalát. Állásfoglalásában a SZOT elnöksége leszögezi: jogosnak tar.tja a szervezett dolgozók .felháborodását, elkeseredett reagálását a rendkívül súlyos áremelésekre. A testület ezáltal is igazolva látja az elmúlt fél év során többször nyilvánosságra hozott álláspontját arról, hogy nem ért egyet az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások fogyasztói árának ilyen széles körű, nagymértékű és egyidejű felemelésével. À SZOT vezetői a kormánnyal folytatott tárgyalások során következetesen hangsúlyozták : bár megértik az ártámogatások leépítésének szükségességét, de annak túl gyors végrehajtása nem segíti a gazdasági egyensúly megteremtését, viszont veszélyezteti a törékeny társadalmi konszenzust. A kormány és a szakszervezetek vezetőinek legutóbbi találkozóján a szakszervezetek a fogyasztói árszínvonal alacsonyabb növekedését tartották el' viselhetőnek és nem fogadták el a kormány által tervezett 6 százalékos reálbér- csökkenést. A SZOT elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a kormány illetékesei nem mérlegelték kellő súly- lyal a szakszervezetek felelősséggel kialakított véleményét és így arra kényszerítik őket, hogy más módon szerezzenek érvényt álláspontjuknak. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy -a .Minisztertanács árintézkedéseinek kihatása az év egészére a — várható szabadpiaci áremelkedésekkel együtt — két' három százalékkal meghaladja a kormány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tárgyalásán kiindulásként számításba vett, a bér- és szociálpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnöksége úgy döntött, hogy a megállapodásoktól eltérő kormányintézkedés kedvezőtlen hatásának, a reálbérek és reál- jövedelmek további drasztikus romlásának ellensúlyozására, kompenzációs igényt jelent be. Kezdeményezi a SZOT és a kormány vezetőinek mielőbbi újabb találkozóját, az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását, az újabb szakszervezeti javaslatok megtárgyalását. (Folytatás a 2. oldalon ) Fényszedésre készül a nyomda Javaslat téeszkongresszus összehívására A termelőszövetkezetek országos kongresszusának egy éven belüli összehívására tettek indítványt a Szolnok Megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének pénteken, Szolnokon tartott küldöttközgyűlésén. Az eszmecserén, amelyen részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke is, hangsúlyozták, hogy februárban összehívják ugyan a szövetkezeti mozgalom országos konferenciáját, ez a testület azonban nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, hogy dönthet a nagyüzemeket legégetőbben érintő kérdésekben. A kongresszus összehívását sürgeti az is, hogy tovább romlott a termelőszövetkezetek gazdálkodásának hatékonysága, valamint az, hogy az V. kongresszus határozatainak többsége nem valósult meg. Az állami beavatkozás, az agrárolló nyílása, az ár-, az adó- és a jövedelemszabályozás erősödő elvonó hatása következtében, egyre kevesebb jövedelem maradt a tsz-ekben. Csökkent a szövetkezetek vállalkozási lehetősége. Tovább romlott a tsz-ek hatékonysága. Szabó István felszólalásában többek között rámutatott arra, hogy 1985—86-ban _ megállt a mezőgazdaság fejlődése, és ezen belül a termelőszövetkezeteké is. A termelőszövetkezeti kongresszus egy éven belüli összehívására vonatkozó javaslattal, mint mondotta, személy szerint egyetért, de a döntést a TOT elnökségének, illetve az országos tanácsnak kell meghoznia. (MTI) A tervezetthez képest kedvezőbb eredménnyel zárta a múlt évet a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat. Árbevételük az előző évihez képest 10 százalékkal nőtt, és elérte a 277 millió forintot. Nyereségük ugyan kevesebb a bázis évhez képest, hiszen szigorúbb szabályzók léptek életbe, de így is túlszárnyalták a tervezett 16 millió forintot, s várhatóan 27 millióval számolhatnak. Létszámuk 10—12 fővel csökkent az előző esztendőben, s ennek, valamint a termelékenység növekedésének köszönhetően megközelítőleg 10 százalékos béremelést hajthattak végre, aminek következtében az átlagkereset 7,1 százalékkal növekedett. Tavaly beszűkültek a nyomda fejlesztési lehetőségei, ezért a megkezdett beszerzéseket nagyrészt idén fejezik be. Bár a csehszlovák gyártmányú Dominant ofszet nyomógép megérkezett 198á-ban, a fényszedő rendszer felújítása, illetve beüzemelése januárra húzódott át. Az 5,5 millió forint értékű rekonstrukció lényegében felkészülés a napilap új eljárással történő készítésére, a meglévő berendezések viszont csak a szükséges géppark felét jelentik. így is lehetőség nyílik arra, hogy egyes üzemi lapokat idén már ezzel a technológiával állítsák elő. További idei beszerzéseik között szerepel egy angol gyártmányú címkenyomó gép. Az EDALE—250 négy szín nyomására alkalmas, s képes lakkozni is. Kétszázötven milliméter széles papírpályán dolgozik, Svédországból érkezik a MISOMEX—355 típusú sokszorosító-másoló berendezés, melynek számítógépes memóriája 99-féle termék rajzolatát tárolja. Az 5 és fél millió forintos új eszköz a formakészítőbe kerül, s különösen a pontossága és a gyorsasága jelent majd előnyt. Köztudott, hogy árazócímkét egyedül a megyei nyomdaipari vállalat állít elő az országban. Az áremelkedések miatt megnövekedett az igény erre a gyártmányra, s 6 fajtából megközelítőleg másfél miliő tekercset továbbítanak a kereskedelembe. Az első negyedéves kereslet másfélszerese a szokásosnak, árazócímkéből. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szögcsomagoló üzemrészéből folyamatosan kerülnek kamionokba a termékek. Az új év első 10 napjában 200 tonna szöget exportáltak az NSZK-ba és Franciaországba. — bp — Mozgósítani a belső tartalékokat Ölest tartott a SZÖ1IOSZ elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott Budapesten. A testület az áfészek, a lakás- és takarékszövetkezetek, valamint a szövetkezeti vállalatok tavalyi gazdálkodásáról tárgyalt, és megvitatta a szövetkezetek ez évi üzletpolitikájával összefüggő tennivalókat. A múlt évet értékelve megállapította: a falvakban és az egyéb kistelepüléseken levő üzletek forgalma az előző esztendőhöz képest csökkent. A szövetkezetek nagy része takarékosan gazdálkodott, és ez nagymértékben elősegítette, hogy a fogyasztási szövetkezeti szektor működésében nem alakult ki veszélyhelyzet. Ez továbbra is • biztató lehet a kistelepüléseken, a tanyákon élő la- kossság ellátása szempontjából. Az áfészek folytatták a kereskedelmi hálózat rekonstrukcióját, ám a korábbi években megszokottnál szerényebb mértékben. A szövetkezetekben nőtt a termelékenység és ezzel összefüggésben a kereslet színvonala is emelkedett. Az idei tennivalókról kialakított vélemény szerint a szövetkezeteknek is alkalmazkodniuk kell a vállalkozási nyereségadó-törvény adta új lehetőségekhez. Lényeges, hogy a helyi bérgazdálkodás korszerűsítésével növeljék a tagság érdekeltségét. A szövetkezetek nagy részében az üzletpolitika megújítása is szükséges. Az áfészek csak így maradhatnak versenyben a társasági törvény által az rt-knek, kft- knek biztosított feltételek közepette. Az elnökség szerint a vállalkozási nyereségadó, valamint a kedvezmények mértéke, lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 1989-ben továbbra is jövedelmezően gazdálkodjanak, ám ehhez feltétlenül szükséges a belső tartalékok további feltárása. A SZÖVOSZ elnöksége kifejtette véleményét az átalakulási törvénytervezetről, és a szövetkezeti törvény módosításának tervezetéről is. A testület tagjai szerint a tervezetben felvetett elgondolások alapjában véve nem sértik a fogyasztási szövetkezetek érdekeit. Úgy foglaltak állást, hogy nem indokolt mindenütt szervezeti átalakulás. Szervezeti váltásra csak ott kerülhet sor, ahol az ebből származó gazdálkodási előnyök jelentősek, s az átalakulással a szövetkezeti tagok túlnyomó többsége egyetért. A szövetkezeti törvényben a gazdasági társasággá alakulás jogi lehetőségének megteremtése mellett szükség van néhány, a tulajdonosi érdekeltség növelését akadályozó szabály módosítására. Ezek a módosítások társasággá történő átalakulás nélkül is indokoltak, mert a szövetkezetek csak így maradhatnak versenyképesek a gazdasági társaságokkal szemben. Népi ellenőrzési tervek 1989-re Indítvány a közterület-felügyelet vizsgálatára A nagyobb létszámú gyermekkorosztályok milyen feltételek között tanulnak majd a következő tanévben? Ezt vizsgálja az idén a megyei népi ellenőrzési bizottság Nógrád valamennyi középfokú oktatási intézményében. Az országos téma- vizsgálatokhoz kapcsolódó megyei ellenőrzés többek között feltérképezi a téríté- sidíj-rendszer változásainak hatását és a pedagógusok helyzetét is. Ugyancsak az országos vizsgálatok részét képezi az a két tényfeltárás is, amelyekben a megye népi ellenőrei a munkaerő átcsoportosításának tapasztalatait ösz- szegzik minden jelentősebb ipari és mezőgazdasági üzemben, mégpedig a termelési szerkezet átalakításával összefüggésben. Ezenkívül górcső alá veszik az ellenőrök az adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatalok működését is. Saját, megyei vizsgálat keretében, öt témakörben kezdeményez átfogó vizsgálatot a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az országosan is az egyik legrosszabb, megyei táppénzes- helyzet okait elemzik majd, és részletesen feltárják azt is, hogyan intézik a lakossági bejelentéseket, panaszokat a tanácsi szerveknél. Ez utóbbi kapcsán — remélhetőleg — fény derű) arra is, milyen tendenciák figyelhetők meg a közéleti tisztaság terén, s miként valósul meg a bejelentők törvény biztosította védelme. Megyei vizsgálat lesz az idén a műszaki és közgazdasági értelmiség foglalkoztatásáról, arról, hogy a vállalati és szövetkezeti stratégia megvalósításához milyen szellemi háttérre van szükség. A kiemelt településeken — a megye négy városában, két városi jogú nagyközségében és Rom- hányban — a tanácsok telekgazdálkodását tekintik át a népi ellenőrök. A fogyasztói érdekvédelem érvényesülését pedig a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknál, szövetkezeteknél térképezik fel. A legutóbbi megyei tanácsülésen, ahol a népi ellenőrzési bizottság terveit tárgyalta a testület, dr. Zom- borka Béla tanácstag indítványozta, hogy a neb a fel- soroltakan kívül vizsgálja meg az idén a közterület- felügyelet tevékenységét is. A tanács az indítványt elfogadta, így a felügyelet munkájára is kiterjeszti vizsgálatát az idén a népi ellenőrzési bizottság.
