Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

2 NOGRAD 1989. JANUAR 14., SZOMBAT A SZOT elnökségének állásfoglalása Áprilisra összehívtak a KISZ XII. kongresszusát «I KISZ KB ülése A KISZ Központi Bizottsága pénteken kezdődött ülésén — az országos KISZ-értekezIct határozata alapján — az április 21—23. közötti időszakra összehívta a KISZ XII. kongresszusát, amelyet a Budapest Sportcsarnokban tarta­nak majd meg. (Folytatás az 1. oldalról.) A SZOT elnöksége azt is követeli, hogy legkésőbb jú­nius végéig a kormány dol­gozza ki és terjessze a szak- szervezetek vezető testületé elé a bérreformra és a szo­ciálpolitika reformjára vo­natkozó elképzeléseit, vala­mint egy olyan gazdaságpo­litika; koncepció körvonalait, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés, a belső piac élénkítése és nem pe­dig egyoldalúan a fogyasz­tás csökkentése áll. Állásfoglalásában a tes­tület egyidejűleg felhívja a szakszervezeti szervezetek, alapszervezetek, valamint minden tisztségviselő figyel­mét, hogy a helyi érdekkép­viseleti fórumokon kezde- rr ezzék a bérek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségek­kel összhangban álló legna­gyobb mértékű növelését. Ugyanakkor kifejezi a bizal­mát is. hogy a kormány és a munkáltatók méltányolják a szakszervezetek követelé­seit, és nem kényszerítik őket arra. hogy tagságuk jogos érdekeinek védelmé­ben eddig még nem alkal­mazott. saját álláspontjuk szerint is elkerülendő esz­közöket vegyenek igénybe. Az elnökség ülését köve­tő sajtótájékoztatón Nagy Hegszállt területek Jichak Samir szerint a közel-keleti rendezés „leg­főbb akadálya" a palesztin lázadás, amelyet az ame­rikai döntés a PFSZ-szel való párbeszéd felvételéről csak tovább bátorított: Iz­rael nagyon reméli, hogy Washington mielőbb fe­lülvizsgálja e lépését — ezt az izraeli kormányfő pén­teken jelentette ki Joseph Kennedynek, az amerikai képviselőház tagjának. Samir vendége előtt azt mondta, nem hajlandó el­fogadni a nemzetközi közel-' keleti rendezési konfe­renciát, de hajlandó len­ne esetleg részt venni egy olyan fórumon, amely ki­zárólagosan a palesztin me­nekültek'kérdésével foglal­kozna. írógépek ■ íráspróbája Romániában egy 1983- ban hozott törvényere­jű rendelet értelmében magánszemélyek birto­kában csak a rendőr­ség engedélyével lehet írógép. Minden év ele­jén be kell mutatni mind a magánkézben lé­vő, mind a gyárakban és intézményekben hasz­nált írógépek íráspró­báját. A Szatmári Hírlap most tájékoztatót tett közzé a törvényerejű rendeletről. Közli, hogy azok a személyek, akik ajándék vagy örökség jormájában vagy bár­mely más módon írógép birtokába jutnak, köte­lesek 5 napon belül en­gedélyt kérni annak használatára. Előírás az is, hogy akár magánszemélyek­ről, akár pedig jogi sze­mélyekről van szó, kö­telesek próbát beadni a birtokukban lévő író­gép klaviatúráján lévő összes írásjelekről és számjegyekről a terüle­tileg illetékes rendőr­séghez. Sándor, a SZOT főtitkára fűzött kiegészítést az állás­foglaláshoz. Szólt arról, hogy az áremelések következté­ben egyre szélesebb rétegek kerülnek a létminimum ha­tárára, vagy éppen az alá. Az áremelések után kiala­kult helyzetről szólva ki­emelte, hogy a lakosság ezek­ben a napokban rendkívüli érettségről és higgadtságról tett tanúbizonyságot. A ki­alakult jelentős feszültsé­gek ellenére sehol sem vá­lasztották a tiltakozásnak az'. 3 módját, amely társa­dalmunk politikai, gazdasági stabilitását veszélyeztette volna. A kormánynak és a politikai vezetésnek tudatában kell lennie annak — hangsúlyoz­ta Nagy Sándor —, hogy a közmegegyezésen keletke­zett igen nagy repedéseket homályos és távoli ígéretek­kel betömni nem lehet. Az emberek jó részét manapság ugyanis nem egyszerűen a romló életviszonyok aggaszt­ják. Nem látják azokát a világos programokat, ame­lyek révén áldozatvállalá­sukkal megfogható közelség­be kerülne a jelenlegi nehéz helyzetből való elmozdulás. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a szakszerveze­tek olyan javaslatokat ter­jesztenek majd az Országos A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége pénte­ken rendkívüli ülésén fog­lalkozott a január 9-én meghirdetett áremelések-» kel, és az azokkal kapcsola­tos felhívásokkal, követelé­sekkel és ellentételezési -ja­vaslatokkal. A kamara ügyvezetősége megérti, hogy a dolgozók széles köre megdöbbenéssel fogadta az áremelés hírét és mértékét. Az intézkedés azonban váratlanul senkit nem érhetett. Erről az 1989. évi terv és költségvetés ki­dolgozása folyamán több al­kalommal nyilvános vita zajlott. A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége jogos­nak tartja a társadalom erő­feszítéseit az életszínvonal csökkenésének megállításá­ra. A megélhetési költségek a 80-as évek eleje óta gyor­san növekednek és az élet- színvonal az 1970-es évek elejének szintjére esett visz- sza. Az életszínvonal eme­lésének feltételei elsősorban a nemzeti jövedelem bővíté­sével, a termelés hatékony­ságának növelésével teremt­hető meg — hangsúlyozza az ügyvezetőség. Enélkül a béremelés az inflációt ger­jeszti, ami további jelentős terheket ró elsősorban a nyugdíjasokra és az ala­csony keresetűekre. Az inf­láció növelése sem a mun­kavállalóknak, sem érdek- képviseleteiknek nem lehet érdeke. A gazdasági kon­szolidáció ügyét nem szol­Megtartotta első ülését a budapesti VIII. kerületi vá­lasztási elnökség Vida Mik­lós képviselő (23. választó- kerület), az Országgyűlés alelnöke visszahívása ügyé­ben. Miként a sajtó beszámolt róla, tavaly december 21-én egy 2175 aláírást tartalmazó listát juttattak el a kerüle­ti népfrontbizottsághoz, Érdekegyeztető Tanács soron kívül összehívandó ülése elé. amelyek egyaránt érin­tik a béreket, a nyugdíjakat és a különféle, társadalom- biztosítási ellátásokat, szo­ciális juttatásokat. Ismételten tárgyalni kívánnak a bérek minimális emelésének mér­tékéről, s életbe léptetésé­nek időpontjáról. Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy a szakszervezetek nem akarnak irreális követelmé­nyeket megfogalmazni, s kikényszeríteni, viszont visszautasítanak minden olyan megnyilatkozást, amely a romló gazdasági körül­ményekért a mozgalmat, az embereket teszi felelőssé. Egy kérdésre válaszolva a SZOT főtitkára elmondta: a jelenlegi helyzetben a tár­sadalomnak bizalmával kell támogatnia a kormányt, a kormányzati szerveket, mert különben nem tudjuk gond­jainkat megoldani. A dolgo­zik bizalma azonban fogyó­ban van. Mostani állásfog­lalásával a SZOT elnöksége arra kívánja felhívni a fi­gyelmet, hogy a társadalmi közmegegyezés fenntartása érdekében legalább olyan fontos a társadalmi egyen­súly megteremtése, mint az ország pénzügyi-gazdasági egyensúlyának biztosítása. (MTI) gálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájkkal való fe­nyegetés. A munkabeszünte­tések viszont csökkentik ha­zánk tekintélyét gazdasági partnereink, a potenciális tőkebefektetők szemében és gazdasági károkat okoz­nak. A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége meg­erősítette azt az ajánlást, amelyet az Országos Érdek­egyeztető Tanács december 22-i ülésén a SZOT és a ka­mara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. Esze­rint a gazdálkodó szerveze­tek 1989-ben olyan bérpoli­tikát folytassanak, hogy „minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal emel­kedjen’’. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállala­tok ezt a 3 százalékos eme­lést 1989. február 1-jei ha­tállyal valósítsák meg, fi­gyelemmel arra, hogy a dol­gozók hangulatának alaku­lása a vállalati eredményt közvetlenül befolyásoló té­nyező. A Magyar Gazdasági Ka­mara tagvállalatai 1989-ben minden lehetőt megtesznek r, bérek differenciált növelé­sére abban az esetben, ha ennek fedezete megteremt­hető az egyes gazdálkodó szervezeteknél. A tárgyalá­sok az éves tervek előkészí­tésének keretében az 1989. évi lehetőségekről már a vállalatoknál megkezdődtek a vállalatvezetés és a helyi szakszervezeti bizottságok között. (MTI) amelynek aláírói Vida Mik­lós visszahívását kezdemé­nyezték. A választási elnökség pén­teki ülésén átvette a 122 ol­dalas listát, s felkérte a ke- rületi tanácsot, 30 napon be­lül állítsa össze a válasz­tók névjegyzékét, hogy en­nek , alapján meggyőződhes­senek az aláírások valódisá- gáról. Az ifjúság; szövetség ve­zető testületé tanácskozásá­nak első napján zárt ülésen döntött azokról a személyi kérdésekről, amelyeket a legutóbbi ülésen elhalasz­tott, majd megtárgyalta és módosítással elfogadta a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége költségvetését. A KISZ Központi Bizott­sága titkárrá választotta a 28 esztendős Gyurcsány Feren­cet. a KISZ Pécs Városi Bi­zottságának első titkárát, £a KISZ KB egyetemi főiskolai tanácsának elnökét. A KISZ KB intézőbizottsága 5 taggal bővült. A testület soraiba választották Szabó Györgyöt, a DÍVSZ főtitkárát, Mold­vai Lászlót, a területi bizott­ságok képviselőjeként, Printz Péter Jánost és Szabó Ró­bertét, a középiskolai és szakmunkástanuló-réteg képviselőit, valamint Mun­kácsi Mihályt, az ifjúmun­kások képviseletében. Ezután megtárgyalták a KISZ-szerveknek és -intéz­ményeknek, valamint a Ma­gyar Úttörők Szövetségének költségvetését. Ismeretes, hogy a KISZ és az úttörő­szövetség költségvetési tá­mogatása az idén radikálisan, reálértékben több mint 50 százalékkal csökkent a ta­valyihoz képest. Az erede­tileg tervezett összeg ugyan­is 1,4 milliárd forint volt. Az Országgyűlés döntése nyomán azonban csaknem felére, 754 millióra zsugoro­dott az ifjúság; szövetség és a gyermekszervezet költség­vetési támogatása. A par­lament decemberi ülésszakán negyedik változatban elfo­gadott költségvetési terv már eleve 300 millió fo­rinttal csökkentette a KISZ költségvetését, majd egy képviselői javaslat alapján a honatyák megszavazták, hogy tovább; 500 millió forintot vonjanak el a társadalmi szervezetek támogatásából. Ebből az 500 millió forintból több mint 360 milliót az if­Hévíz termálkincse pótolhatatlan Egyre több aggasztó hír­adás jelent meg az utóbbi időben a Hévízi-tó helyze­téről, elsősorban arról, hogv a bauxitbányászat intenzív termelése miatt csökken a tó vízhozama. Czeglédi József, az Or­szágos Idegenforgalmi Ta­nács titkára az MTI mun­katársának elmondotta: az ÓIT már többször' is fel­hívta a figyelmet arra. hogy Hévíz termálkincse világviszonylatban is egye­dülálló érték, olyan nemzeti kincs, amelynek megóvása az ország fontos érdeke és minden más parciális érde­ket ennek alá kell rendel­ni. Az Országos Idegenfor­galmi Tanács nevében hang­súlyozta: az intézkedések nem tűrnek halasztást. A Hévízi-tónak elsősor­ban a gyógyászatot és az idegenforgalmat kell szol­gálnia. Hévíz termálkincse, természeti értéke felbecsül­hetetlen és pótolhatatlan. Végül Czeglédi József személyes véleményének adott hangot, miszerint fe­lelősségre kell vonni azo­kat, akik a kialakult hely­zetet okozták. júsági szövetségtől vontak el. A KISZ költségvetése most 425 millió forintot irányoz elő a fővárosi és megyei bizottságok támogatására, 100 milliót országos célú ft adatokra — ebben 20 rnTlió a kongresszusi alap — 84 millió forintot szán a központi bizottság költ­ségeire, 55 millió forint jut az úttörőszövetségnek és 90 millió forintot tervez tartaléknak. A költségvetési javaslathoz hozzászólók kö­zül többen kételyeiket fe­jezték ki, hogy ez a pénz elegendő-e a működéshez, a fennmaradáshoz. Volt, aki azt javasolta, hogy a 754 millió forint végösszegű ..optimista” változat mellett készüljön egy „pesszimis­ta”, a legrosszabb bekövet­kezésére is számító variáció. Mások azt szorgalmazták, hogy a megyék költségveté­si támogatását növeljék, de akadtak olyanok is, akik in­kább a tartalékalap bővíté­sét javasolták a megyei ap­parátusok támogatása he­lyett. Jó néhány felszólaló tételesen, számszerű adatok­kal alátámasztva fejtette ki, milyen húsba és zsebbe vá­gó lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a felosztott költ­ségvetési támogatás a helyi szinteken’ akárcsak a fenn­maradáshoz js elegendő le­gyen. A vitában szót kért Nagy Imre, a KISZ KB első tit­kára is hangsúlyozva: ilyen drasztikus állami költségve­tési támogatáscsökkentés mellett minden pénzügyi döntés fájdalmas. A KISZ egyik legfontosabb kérdése azonban az, hogy a költség- vetés felosztását a jelenlegi, vagy pedig a kongresszus után kialakuló struktúra alapján hajtja-e végre. Ja­vasolta: adják meg a megyei KISZ-bizottságoknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek melyik létesítményüktől vál­nak meg, milyen mértékben csökkentik apparátusukat, — Vadászgépek ütközése. Egy brit és egy nyugat­német vadászgép pénteken összeütközött az NSZK északi tengerparja közelében. A brit Tornado gép két pi­lótája életét vesztette, a nyugatnémet Alpha Jet ve­zetője még katapultálni tu­dott. Megsérült, de életben maradt. — Nincs bizonyíték. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy csehszlovák gyártmá­nyú plasztik robbanóanyag okozta a Panam légitár­saság Boeing—747-es óriás gépének december 21 -i tra­gédiáját. Ezt állapították meg azon a csütörtökön es­te zárult kétnapos londoni konzultáción, amelyen cseh­szlovák és brit szakértők vettek részt. — Sevardnadze Kabulban. Munkalátogatásra pénteken Kabulba érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügymi­niszter, akit Abdul Vakil, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt KB PB tagja, külügyminiszter, valamint több más hivatalos személy üdvözölt. Ott volt Julij Vo- roncov, a szovjet külügymi­niszter első helyettese, ka- buli szovjet nagykövet is. az ifjúsági szövetség eddigi területi tevékenységei közül melyekről mondanak le, mennyi pénzt fordítanak a politikai feladatokra és mennyit tartalékolnak a vá­ratlan helyzetek megoldá­sára. A KISZ-szervek és -intéz­mények, valamint az úttö­rők szövetsége költségvetésé­nek megszavazásakor némi bonyodalom támadt. Elő­ször ugyanis arrpl a két javaslatról döntöttek, hogy a megyei szervek költségve­tés’ támogatását, vagy pedig a tartalékalapot növeljék. Harmadszorra sikerült dön­teni. egy szavazattal ugyan, ■le a tartalékalap növelését támogatók győztek. Az ifjúsági szövetség ve­zetői úgy vélekednek, hogy a támogatáscsökkentést —, bármilyen nagymérvű is — el kell fogadni, hiszen senki sem számolhat azzal, hogy jövőre több pénzt kap az államtól. Ez arra kény - s/.e ítj a KISZ-t is és az úttörőszövetséget is, hogy új módszereket vezessen be a gazdálkodásban, hogy le­mondjon a kulturális és L port tevékenységek központi szervezéséről és bizonyos tevékenységi formák dotá­lásaiéi. Alig marad pénz a vezetőképzésre, a politikai képzésre és nem kerülhető el a központi, valamint a helyi szintű apparátusok lét­számának csökkentése sem, ami országosan várhatóan 50 százalékos lesz. Az azon­ban biztos, hogy a KISZ jelenlegi vagyonából semrnit sem ad el, azon viszont továbbra is gondolkodnak, hogyan tudnák jobban hasz­nosítani a létesítményeket, hogyan növelhetnék bevéte­leiket. milyen új források­hoz juthatnak hozzá. A költségvetésről . szóló döntést követően a testület — már a KISZ XII. kong­resszusára is készülve — plenáris, illetve szekcióülé­seken tárgyalta meg szer­veződési- és együttműködési szabályzatának vitaanyagát. A KISZ Központi Bizottsá­ga ma e szekcióviták tapasz­talatainak összegzésével folytatja munkáját. — Teljes a Bush kormány. A két utolsó tag kinevezésé­vel csütörtökön teljessé vált George Bush megválasztott amerikai elnök január 20-án hivatalba lépő kormánya. Az új elnök James Watkins nyugállományú tengerna­gyot jelölte energiaügyi mi­niszternek, míg a kábítósze- rtzés elleni harc miniszteri rangú megbízottja William Bennett, Reagan elnök ko­rábbi oktatásügyi miniszte­re lesz. — Berecz János Szlováki­ában. Berecz János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására pénteken Pozsonyba utazott, ahol megbeszéléseket folv- t it Jan Fojtikkal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a KB titkárával. — Bécsi utótalálkozó. A bécsi utótalálkozó pénteki plenáris ülésének első ré­szében, a déli órákban mind a harmincöt állam képvi­selője bejelentette. hogy előzetesen elfogadják a zá­ródokumentumnak a semle­ges és el nem kötelezett országok által kidolgozott legújabb tervezetét. Kamarai vélemény az áremelés elleni tiltakozásokkal kapcsolatban Ülést tartott a Vili. kerületi választási elnökség (MTI) HÍRE RÖVIDEN

Next

/
Thumbnails
Contents