Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Tér-idő 8.50: Találkozásom a népzenével 9.25: Nagymama és nagypapa lánca 9.40: Sika, sika komám, asszony 10.05: Esőcseppek 10.10: A zene is összeköt 11.10: Magyar írás 12.45: A föld, amelyen élünk 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Mire futja? 15.00: Erről beszéltünk .. . 15.30: Hagyományápolók 16.05: „En G. B. Shaw...” Zoltán Péter rádiómontázsa 17.00: Az állam én vagyok? 17.30: Idősebbek hullámhosz- szán 19.15: A Rádiószinház bemutatója. Demetrius. Szomorújáték. l. rész 20.54: Artúr Rubinstein Chopin-műveket zongorázik 21.15: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: Mérleg PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Elő) 12.10: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: csak fiataloknak! 20.00: Sport 20.10: Operettkedvelőknek 21.15: Csárdások 21.30: Cigányfélóra 22.00: Afrolatin zenés turmix 23.15: Dzsesszfelvételek BARTÓK RADIO : 9.08: Kamarazene 10.10: Csak fiataloknak! 11.05: Kesergő 11.10: Zene korabeli hangszereken 12.11: Boris Christoff operafelvételeiből 12.40: Glinka-művek fúvós- zenekari átiratban 13.05: Hallgassuk újra. Védőkar. Ism. 13.55: Magyar parasztdalok 14.05: Zenetörténeti értéktár 15.03: A xx. század zenéjéből 16.00: Verdi összes operája. XXVIII/14. rész 18.08: üj lemezeinkből 18.34: Éneklő Magyarország. III, 3. rész 19.05: Iskolarádió 19.35: Bergeni fesztivál — 1988 VI 2. rész 20.43: Drezdai dixielandfesztivál ’88, IV/4. rész 21.08: A philadelphiai szimfonikus zenekar hangversenye 22.34: Ileana Cotrubas operaáriákat énekel 22.58: Magyar szerzők müveiből MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- r.ád megyéből. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Péntek este Észak-Magyaror- szágon. (Közben: 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. — Reklám.) 18.25—18.30: Lapés műsorelőzetes. Szerkesztő : Mács Ildikó. MAGYAR TELEVÍZIÓ: I. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Magyar évszázadok. II. József rendeletéi, (ism.) 9.30: örökzöld fehérbenfeketében. Zenés tévéfilm. II/2. rész. FF — ism. 10.30: Bizánc ezer esztendeje. VII/2. rész 11.00: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Péntek délután Kb. 17.00: Évgyűrűk Kb. 17.30: Téka Kb. 17.40: Riportműsor 17.55: Reklám Kb. * 18.00: Ablak 19.00: Allatkertek ma 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Hedda. Angol film (1975) 21.45: Reklám 21.50: Ez történt tavaly 22.50: Híradó 3. 2. MŰSOR: TV 2 Endrei Judittal és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: TV 2 Benne : Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene . 17.45: Torpedó 18.00: Telesport 18.25: TV 2 18.30: Gyerekeknek! Tom és Jerry 18.51 : TV 2 19.00: Péntek 13. Magyar film — ism. FF A képzelt beteg (1952) A selejt bosszúja (1951) Péntek 13 (1953) 20.11 : TV 2 Benne: A hét műtárgya Magyarországi festő : Társasági jelenetek (Esztergomi Keresztény Múzeum) 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2 21.30: országok, emberek, életek. Válás előtt Amerikai film (1981) 23.28: TV 2. Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: ' » 15.25: Rövidfilmek 16.15: Állatok a lakásban 16.25: A tudományról és a technikáról 17.10: A nap percei 17.20: Logikusan véve 17.50: Interszignál 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Angol természetfilmsorozat 20.25: Wolodyjowski úr. Lengyel film 21.40: Zenés, szórakoztató műsor 22.10: Pókháló. Cseh film 23.40: Népdalok 2. MŰSOR: 16.05: Orosz nyelvtanfolyam 16.25: Művelődési műsor 16.55: A névtelen vár. Magyar tv-sorozat 18.00: Nemzetközi silesiklő- verseny 18.30: Sifutóverseny 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.05: Dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: önöké a szó... 23.15: Count Basie MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól : Háborús játékok. Színes, szinkr. amerikai fantasztikus film. Este 8-tól: Mississippi szirénje (16). Francia film. — Iskolamozi: fél 3-tól: Szaffi. — Kamara: IV. Henrik. Szines olasz film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: A tizenöt éves kapitány. Színes, szinkr. szov. jet kalandfilm. Háromnegyed 6, 7 és fél 9-től: Szex ABC (16). Színes magyar film. — Madách Kamara: Végelszámolás (16). Színes magyar filmdráma. — Pásztó: Fél 6-tól: Feltámad a vadnyugat. Színes, szinkr. fantasztikus amerikai kalandfilm. — Szécsény: A papa szolgálati útra ment. Színes jugoszláv film. — Ka- rancslapujtö: Leó és Fred. Színes magyar rajzjátékfilm. — Nagylóc: A kis szemtanú. Szines, amerikai bűnügyi film. — Érsekvadkert: ’53 hideg nyara. Szines szovjet film. — Rétság: Tiszta Amerika (16). Színes magyar film. NÓGRÁDI TÁJAKON... «Si TELEXEN ÉRKEZETT... Múzeumi felhívás A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kéri mindazokat, akik a Rákosi-korszak tárgyi enjlékeinek, így az akkor elkövetett törvénytelenségekkel, vagy a személyi kultusszal kapcsolatos dokumentumoknak, fényképeknek a birtokában vannak, és hajlandók ezeket egy készülő kiállítás céljaira kölcsönözni, ajándékozni vagy vételre felajánlani, jelentkezzenek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. (1014 Budapest, budavári palota, A épület.) Könyv Magyar- ország XX. századi háborús áldozatainak nevéről A Zrínyi Katonai Kiadó a hadtörténeti intézettel és más tudományos szervezetekkel, egyesületekkel együttműködve az 1990-es évtized elején megjelenteti Magyarország XX. századi háborús áldozatainak névjegyzékét. Az előzetes elgondolások szerint a csaknem kétmillió nevet tartalmazó listát a kiadó három könyvben adja ki. Az első kötet az I. világháború magyarországi áldozatairól jelenne meg. A másodikat Magyarország II. világháborús emberveszteségeiről, a harmadik részt pedig a lágerekbe hurcolt áldozatokról adnák közre. A monumentális kiadvány közli a halottak és az eltűntek nevét, születésük évét, helyét, anyjuk nevét, legutolsó lakhelyüket, haláluk helyét és évét, valamint a frontok, a koncentrációs és a hadifogoly- táborok helységeit, megnevezéseit. A katonaáldozatoknál a kötet tartalmazza a rendfokozatot és a csa- paftéstet is. A kiadvány azzal a szándékkal születik, hogy az utókor ily módon is szembenézzen a tragikus múlttal s a könyv — sajátos lehetőségeivel — elégtételt szolgáltasson az áldozatoknak, a megcsonkult családoknak. Hungarotonkiadványok elismerése A Gramophone című tekintélyes hanglemezszaklap munkatársai minden év végén kiválasztják azt a hat felvételt, amelyek az általuk bírált lemezek közül leginkább elnyerte tetszésüket. Ez a lista, a kritikusok választott lemezeinek listája, amelyen évek óta szép számmal szerepelnek a Hungaroton reprezentatív felvételei is. Az 1988-ban megjelent lemezék közül Nicholas Anderson, a lap régi- zene-szakértője Teleman operáját, A türelmes Soc- ratest „választotta be”. A gregoriánspecialista Mary Berry ezúttal is a Schola Hungarica egyik felvétele, a Magyar szentek mellett voksolt, James Menthuen- Campbell pedig Kocsis Zoltán produkcióját — Liszt. Vándorévek — „felséges” jelzővel illette. A Hungaroton Bartók-kiadványa — a Bartók Béla művei zongorára és zenekarra — elnyerte az egyik legjelentősebb elismerést, a holland alapítású Edison-díjat, Amerikában pedig megkapta a Mumm-díjat. Bányász história Tanulmányok, versek, novellák a bányászatról A két szóban forgó ele” gáns küllemű, gazdag tartalmú kötet a Bányászhistória összefoglaló sorozat címet viseli. Mindkettő a múlt évben látott napvilágot. Az egyik, Gergely Ernő— Jakab Sándor A ,szénbányászok munka- és életkörülményei 1945—1948 című műve, Jakab Sándor szerkesztésében a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének közös kiadásában a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete megalakulásának 75. évfordulójára, valamint a 38. bányásznap alkalmából jelent meg. Miként arra a szerzők az előszóban is utalnak, „nagy általánosságokban” ez a rövid, ám hősii korszak ismert a közvélemény előtt. Valóban, ez a pár esztendő, a felszabadulást követő pezsgés a társadalomban, a politikában, az élet minden szférájában, s az újjáépítés, a háborús sebéknek — a lehetőségeken belüli begyógyí- tásána’k ideje történelmünk egyik leghősibb korszaka volt. Az újjáépítés munkájából gyakran emberfeletti erőfeszítéseket vállaltak a bányászok, a bányák dolgozói is, akiket sökszor hősként tisztelt az ország. Mindez tükröződik a korabeli dokumentumokban, köztük a sajtóban. Gergely Ernő és Jakab Sándor a jélen kötetben nem ezekről a dokumentumokról szól, bár ezeket sem mellőzik. „Minket — szerzőket — viszont az írás során aZ vezetett, hogy az akkori generáció által ismert és végzett munkát és életet a mindennapok eseményein, élő emberek emlékei útján, lehetőleg minden medence példáin mutassuk be” — írják. Nem utolsósorban, a salgótarjáni medence korabeli küzdelmei is méltó módon szerepelnek a kötetben. A mű legfőbb értéke információgazdagságában lelhető fel. A szerzők szólnak a szénbányászat helyzetéről 1945—1948 között. A többi között vizsgálják a munkabér és a munkaidő alakulását, a baleseti helyzetet, az élelmiszer-, a ruha- és egyéb ellátást, a lakásviszonyokat, az egészségügyi és a szociális ellátást, a kulturális életet, a nyugdíjasok helyzetét. A dokumentatív értéket emeli a bőséges jegyzetanyag. A kor hangulatának jobb érzékeléséhez járulnak hozzá a korabeli fotók, Farkas Árpád és Jaksity László felvételei, a képéket Jalsovszky Katalin válogatta. A másik kötet egy meghatározóan szépirodalmi jellegű antológia, ami a Lámpafények címet viseli. A Bányamunkás és a Nógrádi Szénbányák Vállalat irodalmi pályázatot hirdetett a nógrádi szénbányászkodás 125. évfordulója alkalmából. Ennek eredményhirdetése korábban, 1986. szeptember 25-én volt a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban, amiről annak idején lapunkban is beszámoltunk. Most örömmel veheti a kezébe az olvasó e pályázat anyagának legjavát. 1/ ojnok Nándor, a Nógrád Megyei Balassi Bálint Könyvtár igazgatója, a bírálóbizottság elnöke közlése szerinlt, a pályázat ismertté vált a legjelentősebb bányakörzetekben (Borsod, Dorog, Várpalota, Pécs, Bá- tonyterenye, Miskolc, Tatabánya stb.), valamint Budapesten, országosan ismert szerzők között is. összesen 31 pályamű érkezett be. Az egyik kategória, a szociográfia és irodalmi riport, kibővült tanulmányokkal, színvonalasnak bizonyult a versés a szépprózai anyag is. Az antológiában olvashat-, juk Csanády János, Sebestyén Lajos, Szőke Zsigmond, Zsirai László verseit. Várszegi György, Temesi László, Varga László, Ursitz József, Csanády János, Papp András szépprózáját. Ardelán Győző• Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Zsilvölgyében (1894—1918), Haraszti Gábor (salgótarjáni gimnazista) - A nógrádi szénmedence bányászata (1950— 1960 között), Liptay Jenő A salgótarjáni föld alatti bányamúzeum című tanulmánya, továbbá Kiss József> Mecseki bányász voltam című visszaemlékezése teszi tartalmasabbá az antológiát, amelynek illusztrációit a dorogi Bányászéletből válogatták. Érdemes utalni arra, s hogy e két, 1988-iban kiadott kötet természetesen korábbi művek hosszú sorát követi. Legfeljebb csak emlékeztetni lehet arra, hogy milyen roppant mennyiségű az a könyvtárakat megtöltő anyag, amely szakmai, politika-, munkásmozgalom-, szakmatörténeti stb. szempontból dolgozza fel a bányászkodás múltját és jelenét, a bányászéletet. Ezenkívül a világ- és a magyar irodalom szintén folytonos figyelemmel fordul e küzdelmes — néha tragikus — életsorsot vállaló emberek felé. Hogy csak egy nem túl régi példát is említsünk e szempontból, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete 1985-ben adta ki Kifordult hegyek címmel azt az antológiát. amely a világirodalom bányászverseiből ad válogatást. Ez a szép kötet nemcsak a világlíra és a magyar költészet kedvelői számára élmény, de szakszervezeti aktivisták, amatőr művészeti csoportok tagjai is kellő haszonnal forgathatják. (te) Szécsény múltjának faggatója A szeretet az általános iskolában kezdődött, az elkötelezettség később, a mindennapok kutatómunkája során alakult ki. A szécsényi múzeumbaráti raj keretében ■ —, amelynek Galcsik Zsolt is négy évig volt a tagja — a gyerekek megismerkedtek a múzeum életével, a helytörténeti kutatás formáival; értelmileg, érzelmileg közelebb kerültek a szülőföldjükhöz. Zsoltot alaposan „megfertőzte” a négy év. Az általános iskola befejezése után szinte mindennapos vendége volt a múzeumnak, s egyre mélyebbre ásta magát a helytörténeti kutatásban. Első segítői-tanácsadói között dr. Praznovszky Mihály, Antal Károly, Szántó Konrád, Mizsák András nevét említi. A mindössze húszéves helytörténeti kutató több új adalékkal járult hozzá Szécsény történetének alaposabb megismeréséhez. Kezdeti sikerélményei között tartja nyilván Pintér Sándor pontos születési idejének felderítését. Eszérint: 1841. március 16-án született Etesen. Joggal büszke arra a tanulmányára, amely az Egyesült Államokban egy magyar nyelvű kiadványban jelent meg. Az írásban P. Király Kelemen életéről és munkásságáról olvashatunk, arról az emberről, aki hosszabb ideig Szécsényben élt, és többek között megírta a helyi ferencesek történetét. A fiatal helytörténeti kutató levelezésben áll több európai város levéltárával, s ahogyan elmondta, több hasznos információt kapott Bécs főlevéltárosától. Szabad idejében gyakran keresi fel a múzeumokat, levéltárakat, könyvtárakat. Számára a helytörténeti kutatás a szabad idő hasznos, , célszerű eltöltése. Szeretné jobban megismerni és megérteni annak a városnak a múltját, ahol él, dolgozik. Az összegyűjtött adatokkal hozzájárulni a város történelmi ismeretanyagának a bővítéséhez. önmagáról így beszélt : — Szüleim egyszerű munkásemberek. Hogy egyáltalán megismerhettem ezt a munkát, azt az általános iskolának köszönhetem, ahol a múzeumbaráti raj keretében megismertem a szabad idő okos eltöltésének lehetőségét, módszereit. A Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet nyomdájában dolgozom. Szakmunkás-bizonyítványom van. Tudom, nagyon sokat kell még tanulnom. Esti tagozaton középiskolába járok. A nyáron érettségizem. Emellett TIT-tanfolyamon német nyelvet tanulok. Úgy érzem, hogy a munkával, a helytörténeti kutatással, a tanulással teljes az életem. Példaképem Pintér Sándor, akinek Szécsény sokat köszönhet. Könyvtárát a településnek, értékes gyűjteményét több múzeumnak adományozta, földjét pedig a szegényekre hagyta. Mi adhat egy fiatalnak ilyen komoly belső tartást, hitet, elszántságot, kitartást? Minden bizonnyal a jó értelemben vett önbecsülés, a szülőföld és az elődök iránti tisztelet, azok a pozitív hatások, amelyek érik; a munka, a felfedezés sikere; s nem utolsósorban az az indíttatás, melyet gyermekkorában kapott. — szenográdi —
