Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
1989. JANUAR 13., PÉNTEK NOGRAD 3 Hz elnök és a szike Szorongással és sok g... fl TÉNYEK TISZTELETE Beszélgetés Balogh Sándorral\, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatójával Ügy is kérdezhettem volna. Kiss Andrástól1, a nógrádi termelőszövetkezet elnökétől, hogy stabil-e vagy mozog-e az elnöki szék. Helyette inkább arról a belső érzéséről faggattam, ami most a közelgő zárszámadás előtt benne formálódik. Falak, falak, falak — Sokkal nagyobb szorongással és jóval több és nagyobb gonddal készülök, mint az előző években. Ha azt mondom, hogy borotvaélen táncoltunk és táncolunk ma is, csupán csak érzékeltetem a valóságos helyzetet. A legnagyobb mérget a tehetetlenség érzése váltotta és váltja ki belőlem most is. Bárhová megy az ember problémáival, mindenütt csak a falakba ütközik. Az idén, négy olyan gond szakadt a gazdaságvezetés nyakába, amelyekből' egy is bőven elég lett volna. Nem magyarázatképpen, de ezeknek kialakulásában alig volt részünk — foglalja össze tömören az eddig számba vehető érzés- és gondolatvilágát, annak lényegét, a tagság előtti számadásra készülve az egyébként optimizmusáról, a nehéz helyzetekben is problémákat feloldó, jó humoráról ismert, kedvelt és találékony Kiss András. — Tovább folytatódott a málna- háború, elmaradt a tervezett bérhűtés, az olcsó tojásár miatt felszámoltuk a baromfitojóállományt. régi partnerünk a Granvizus, 6—7 millió forint adósságát csak az év végére tudta rendezni. A málna és a bérhűtés gondjai ismét megerősítettek bennünket, hogy a jövőben is széles körű partnerkapcsolatra van szükségünk. Két alappillérre Ilyen előzmények után, vajon miként tudott talpon maradni a gazdaság, illetve mire számíthat a tagság? Tudnivalók a Lengyelországba utazók számára A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatja a Lengyelországba utazókat, hogy ez év január 1-jétől megváltoztak a magánforgalmi behozatali és kiviteli vámtarifák egyes tételei. A főbb változások a következők: 200-ról 300 százalékra nőtt a felsőruházati, az alsóruházati cikkek, a lábbelik vámja. Százról 200 százalékra emelkedett a gépkocsik és pótalkatrészeik vámtétele. Százról 50 százalékra csökkent a kristályáruk vámtétele. Vámmentesek a díszüvegek és a háztartási üvegáruk, a lengyel népviselet, a bor és szeszes italok, a könyvek, atlaszok, hanglemezek, valamint a hagyományos anyagokból kisiparilag készített dísz- és emléktárgyak kivitele, ha azok összértéke nem haladja meg a 100 ezer zlotyt. Tekintettel a lengyel magánforgalmi behozatali és kiviteli vámtarifák bonyolult felépítésére és terjedelmére, az utazást megelőzően a konkrét árucikkek esetében célszerű felvilágosítást kérni. — Az aszály miatt a mezőgazdaság-ágazat nem hoz nyereséget, hanem veszteséges lesz. A nyereség zömét — 70 százalékát, — továbbra is a helyben lévő és több lábon álló ipari termelés garantálja — veszi visz- sza a szót az elnök. — Pontosan még nem tudom megmondani, de a szövetkezeti általános költségek nélkül az ágazat ió nyereséget hoz. Partnereink közül a Fémbútor Ipari Szövetkezettel idestova 20 éves, előnyös üzleti kapcsolatunk van. Ügy néz ki, hogy eddig még iól választottunk, amikor a Budapesti Műszer- és Fémipari Szövetkezettel, az Egyesült Izzóval és a kéziszerszámgyár budapesti gyárával kötöttünk jó szerződéseket. Hírnevünket, elismertségünket, megbízható, jó, pontos munkával szereztük meg — mondja jóleső érzéssel a hangjában az elnök. Másik erősségük is összefügg az ipari tevékenységükkel. — Óriási előnyt jelent, hogy mindig a megrendelések nagyságához igazodunk, s ennek megfelelően egy, vagy kettő műszakban termelünk — érvel, bizonyít Kiss András. — A gyors váltási készségünk kapcsolódik az ágazatvezető sokoldalú rátermettségéhez. A termelőszövetkezet további jövője két alappillérre épül. Az egyik: az ipari tevékenység fejlesztése, amely továbbra is meghatározó. A másik az élelmiszer-gazdálkodás hatékonyságának, gazdaságosságának növelése. Az előbbi célt szolgálja egy hármas — részben külföldi kooperáció — amelynek során megkezdi működését az új festőüzem. Működtetése nemcsak segít a foglalkoztatásban, a hatékonyság növelésében. a termelési érték növelésében, hanem hozzájárul a termékszerkezet jó irányú módosításához. Egyébként az ipari tevékenységből származó nyereség elképzeléseik szerint 1989-ben 10 százalékkal haladja meg az 1988. évit. — Bízok abban, hogy helyreáll a rend a málnafelváA szerszámok készítésének és a tűz használatának döntő szerepe volt emberré válásunkban. A ho_ minidák, emberfélék tűz- használatának eddigi legrégibb nyomát fedezték fel angol, kanadai és amerikai kutatók a kenyai Baringo- tó környékén végzett ásatásokon. Kereken 1,40 millió sárlásban és valóságos értékének megfelelően vásároljuk fel, a nekünk szükséges mennyiséget. A tagság érdekében úgy döntött a vezetőség, hogy megvárjuk amíg a tőkéspiácon emelkedik a málna ára, s akkor adjuk el a hűtőben tárolt mennyiséget. Amennyiben az ország gazdasága, köztük a mező- gazdaság is közelebb kerül a Közös Piac országaihoz, akkor új versenyhelyzettel kell számolnunk. Vagyis még jobban és gyorsabban kell igazodnunk az igényekhez. Bekövetkezhet, hogy a jelenlegi két és fél kilós málnacsomagok helyett rá kell térnünk a 20—30 dkg-os csomagolásra. Az előbbiek csupán egy- egy fontos szeletét villantják fel a termelőszövetkezet elmúlt évi tevékenységének. Arra, hogy a feladatok az idén esetleg kevesbednek, egyáltalán nem gondolnak. Sőt, a közgadasági szabályozók félreérthetetlenül1 jelzik: az elvonás mértéke az idén eléri a tiszta nyereség 80 százalékát. — Ha tetszik, ha nem, tudomásul kell vennünk, de megszokni nem lehet. Ez egy nagyon veszélyes folyamat. Egy idő után elvezethet az ellehetetlenüléshez. Tartalékaink elfogytak, az elvoná- sök miatt a műszaki-technikai színvonalunk erőteljesen zuhan lefelé. A korábbi években elért nyereség, 1988- ban lényegesen kevesebb. Vagyis meg kell elégednünk 5—7 millióval —, mondja keserűséggel a hangjában, a realitásokkal mindig számoló Kiss András, aki csapatával és a tagsággal együtt, az őket is erősen érintő le- gatyásító tendenciák ellenére, az elmúlt évben, ha lassabban js, de még előre vezette a nagyüzem hajóját. Venesz Károly éves kiégett agyagtömbre bukkantak, amely jól bizonyíthatóan nem erdőtűz vagy természetes tűz következtében keletkezett. Az ősi tűzhely körül különböző tűzszerszámok hevertek. Megtalálták a közelben az Australopithecus bősei csontmaradványait is — az ember korai elődjét. — Ont a közelmúltban nevezték ki a párttörténeti intézet élére. jA személyi változással (mennyire lett más az intézet feladata? — A válaszadáshoz a bővülés és a módosulás kifejezéseket kell használnom. A Politikai Bizottság 1986" ban jóváhagyta az intézet feladattervét és ebben két fontos téma szerepelt: a háromkötetes Magyar munkásmozgalom története című munka megírása, illetve a Magyarország története kilencedik kötetének a munkálatai, amely nem más, mint hazánk második világháború utáni története. E két feladat színvonalas elvégzéséhez minden erőnket, sőt, a történet- tudomány korszakos kutatóinak összefogására is szükség van. A módosulás egyrészt azt jelenti, hogy ma más igénynyel kell ezekhez a témákhoz közeledni, tehát nagyobb felkészültséggel kell a valóság feltárásához, feldolgozásához fognunk. A bővülés másik vonatkozása, hogy nem elég csak a történeti kérdésekkel foglalkozni, hanem sokkal jobban figyelembe kell venni az ezzel összefüggő elméleti kérdéseket is. Bizonyos kérdések elméleti tisztázása nélkül ugyanis nem lehet sikerre vinni a konkrét kutatásokat sem. Így például tisztáznunk kellett a kollektív felelősség elvét és gyakorlatát, az ahhoz való viszonyunkat, hegy hitelesen ábrázolni tudjuk a németek kitelepítését vagy a magyar—csehszlovák viszonyt. Tisztázni kellett a népi demokrácia fogalmát, hogy a Nagy Ferenc, Varga Béla, Kovács Béla vezette független kisgazdapárti centrumot tárgyilagosan ítélhessük meg. Vagy az ötvenes évek hiteles vizsgálatán^ egyik feltétele a proletárdiktatúra fogalmának tisztázása. Ugyanis nem mindegy, hogy a lenini meghatározás alapján miként érvényesült az elméleti kategória a gyakorlatban. Vagy a második világháború idején miért nem született meg a Szovjetunióban a magyar légió, amikor más országok hadifoglyai a hasonlókat megszervezték? Hasonló, feldolgozandó kérdéseket még sorolhatnánk. — Amennyiben így kitágult a feladatkör, mi teszi történésszé az itt dolgozó kutatókat? — Az a képesség és fölkészültség, amely alkalmas a tényeket tisztelni, tekintet nélkül arra, hogy azok számára előnyt vagy hátrányt jelentenek. A tények helyébe semmi más nem állítható. Ezek nehézségeit, ellentmondásait csak azok ismerhetik, akik e területen dolgoznak: történészek, társadalomkutatók vagy akár újságírók. Ez az intézet a Magyar Szocialista Munkáspárt tudományos műhelye. Ebből következően úgy nem szolgálhatja a politikát, hogy a napi igényekhez igazítja a történelmet. Úgy viszont igen, hogy egyes konkrét döntések előtt fölvázolja a történelmi hátteret, vagy a történelmi azonosságokat, ezáltal mintegy megalapozza a napi politikát. — Az intézet falai között sok-sok száz méter hosszúságban, dossziékban sorakoznak a tényeket tartalmazó dokumentumok. A közvéleményben legendák keringenek ezek titkosságáról, a kutatás tiltásáról. Mennyire lesznek ezek a dokumentumok nyíltak, ezáltal az egész intézet nyitottabb? — Mi elsősorban a párttal kapcsolatos dokumentumok, írásos anyagok levéltári őrzésével, tudományos feldolgozásával foglalkozunk, és munkánk ezek alapján annyira titkos, amennyire a pártelőírások szükségessé teszik. A közhiedelemmel ellentétben azt hiszem a kutatók, a történészek nálunk kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak, mint más hasonló hazai intézetekben. Élnek is ezzel a lehetőséggel hazai, nyugati vagy más szocialista országok kutatói. Azt azonban látni kell, hogy a kutatók és a kutathatóság konfliktusait feloldani szinte sohasem lehet. Mindig lesz ugyanis olyan kategória, hogy államtitok, párttitok, amely sehol a világon — Svédországban vagy az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban vagy Magyarországon — nem publikálható. így mindig van olyan dokumentum, amely egy — többnyire meghatározott — ideig nem kutatható. Más esetekben vannak olyan döntések, elhatározások, események, amelyekből nem születtek dokumentumok, így hiába keres a hazai kutató írásos anyagot, nem talál. Mivel viszont más forrásokból tud az eseményekről, esetleg azt hiszi, eltitkolnak előle valamit. Igyekszünk még nyilvánosabbá tenni az intézetet. Az elmúlt hónapokban több mint ezerhétszáz őrzési egységet — egy egység mintegy ötszáz lapot tartalmaz — minősítettünk át, tettünk ezáltal kutathatóvá. E munkálatok során meghatároztuk azon iratok körét, amelyek bárki számára szabadon kutathatók, megtekinthetők. Ebbe tartoznak a szakszervezeti és az 1945 előtti SZDP-iratok, -visszaemlékezések. Egyedi kutatási területenként javaslatot tettünk egyes politikai bizottsági és központi bizottsági dokumentumok, jegyzőkönyvek, valamint a KB ipari, gazdaságpolitikai és külügyi osztályának tizenöt évnél régebbi iratainak átminősítésére. Javaslataink természetesen a könnyítés irányába történtek. Ez azonban megnöveli a kutatók felelősségét is. A történelmi személyek, politikai kuriózumok ugyanis könnyen hatnak bárkire, de ha azokat nem helyezzük el egy történelmi folyamatba, a publikálásukkal többet ártunk, mint használunk. A történettudományoknak, a publicisztikának a folyamatokban lévő lényeg felismerésében kell segítenie az embereket. — Mennyire határozza meg a jelen a történet- írást? Egyáltalán, mennyire lehet időtálló történelmet írni? — Annyiban, amennyire meg lehet közelíteni az abszolút igazságot. Természetesen különbséget kell tenni például Szent István időszakának vagy a közelmúlt eseményeinek kutatása között. Vannak ugyanis objektív és szubjektív feltételek. Objektív feltétel a történelmi távlat. A történelmi távlat alatt soha nem szabad pusztán az évek matematikai mennyiségét érteni, sokkal inkább a társadalmi, gazdasági, politikai változásokat, bizonyos folyamatok lezárulását. A szubjektív elemek miatt a jelen valóságát — véleményem szerint — legfeljebb a hatvanas évek derekáig lehet objektiven megítélni. A szubjektív feltételek között szerepel az is, hogy azoknak a politikusoknak a személye, akik az adott kutatási periódusban jelentős szerepet töltöttek be, a jelenben lehetővé teszik-e egyáltalán a kutatás objektivitását. És itt nem csak a hazai viszonyokra kell gondolni, hiszen a kutatási eredmények közreadásával más országok történetét, politikáját, személyiségeit is az esetek túlnyomó többségében érintjük. \ — Történetírás, ideológia, politika — látszólag egymástól független fogalmak. Ezek szerint szoros kapcsolat van köztük? — Igen. Ezek szorosan kapcsolódó, egymással kölcsönhatásban lévő fogalmak. A politikum és a történetkutatás ugyan más helyet tölt be a társadalmi munkamegosztásban, de tevékenységeikkel kiegészítik egymást. A politika látszólag mindig „erősebb”, hiszen ez dönti el, meddig „mehet el” az ismeretek továbbadása, nyilvánosságra hozatala, néha ma^a a kutatás. Ugyanakkor hibát követ el, ha elhallgattatja az igazságot, vagy megváltoztatja az igazságot, vagy megváltoztatja a történészek által feltárt, bizonyított összefüggéseket, valóságot. A gond abban jelentkezik, hogy néha a történész sem képes teljességében feltárni a lényeget, vagy megkülönböztetni az egyszerűbb jelenségtől. Ilyenkor tudomásul kell venni, hogy később — rövidebb- hosszabb idő elteltével —, valaki korrigálja a korábbi álláspontot, vagy akár újabb információ birtokában mindezt ugyanaz a személy végzi el. Ebben az esetben nem a társadalom félrevezetéséről van szó, hanem arról, hogy az adott időszakban milyen összefüggéseket lehetett kimutatni. Képletesen szólva, bemutatta az egyes fákat, de ez még nem a sokféle fa által alkotott erdő. Saját történetkutatási módszeremhez éppen ezért közélebb áll az az elv, hogy sokkal fontosabb a tények, események felsorolása, feltárása, a széles olvasóközönség számára való bemutatása, mint hogy valamiféle prekoncepció, elvi eszmefuttatás alapján rendszerezzem. az adatoknak egy olyan hányadát, amely önmagukban nem elegendőek a teljes összefüggések, következtetések levonására. P. S. Az Ersekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelő- szövetkezet pataki lámpaernyő-készítő üzemében az elmúlt évben négymillió-ötszázezer forint értékben állítottak elő lámpaernyőket. A negyvenötféle terméket a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetnek értékesítik. —RT— Másfél millió éves tűzhely (MTI)
