Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

2 NOGRAD 1989. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vezetben továbbra is vezető szerepet betöltőik követnek el vétséget. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig elfoga­dott módosítások és részele­mék figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesü­lési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózko­dás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben le­zárult tehát a vita: a tör- . vény kimondja a pártalapí­tás jogát, de a részletes sza­bályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a tör­vényjavaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé ter­jeszteni. Ezt követően a gyülekezé­si törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság is, s a miniszter vá­laszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Ezután az elnöklő Sta- dinger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal következik. Elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság je­lentése ügyében, majd a „tí­zek” által beterjesztett ja­vaslatra kívánt az elnök szavazást elrendelni. Egy képviselő azt indítványoz­ta, hogy a jelentés hét pont­jára, valamint a tízek ja­vaslataira külön-külön sza­vazzanak. Ezt az indítványt az elnök az ügyrendnek megfelelőnek tartotta, és el­fogadta. A bizottság javaslatának első pontja a törvényjavas­lat negyedik paragrafusát kívánta kiegészíteni azzal, hogy az Országház közvet­len környékén, így a Kos­suth Lajos téren, illetve a Széchenyi rakpart Ország­ház előtti szakaszán legyen tilos rendezvény szervezése és megtartása. A képviselők 49 ellenszavazattal, 17 tar­tózkodás mellett elfogadták ezt a kiegészítést. A bizottság második ja­vaslata az volt, hogy a tör­vényjavaslat egészüljön ki egy új paragrafussal, amely kimondja, hogy a rendez­vény szervezője magyar, il­letőleg magyarországi tar­tózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. Ezt a javaslatot nyolc ellen- szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el az Or­szággyűlés. Korom Elmondta, hogy a bizott­ság széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javasla­tait, amelyekről mások mel­lett véleményt mondott a parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Ha­zafias Népfront is. A módo­sító indítványok, észrevéte­lek közül a bizottság való­jában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Országgyűlés és à kormány egymáshoz való kapcsolatá­nak kérdéseit a most előter­jesztett házszabályokban rendezzék. így abból kima­radnak a Minisztertanácsel­nökének és tagjainak jelölé­sére, választására, vissza­hívására, ■ a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményére vonatkozó ja­vaslatok. A bizottság határozott ál­láspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó. amelyeket az alkot­mány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak kisebb akotmánymódo- sításokra került sor, a bi­Következő pontként módo­sítani kívánta a bizottság a törvényjavaslat 5. paragraf­usának „A” pontját azzal, hogy a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható — ez a szó a mó­dosítás lényege — időpont­ját, helyszínét, illetőleg út­vonalát kell tartalmaznia az előzetes írásbeli bejelentés­nek. A javaslatot ellensza­vazat nélkül, egy tartózko­dás mellett fogadták el a képviselők. A bizottság következő ki­egészítő indítványa a tör­vényjavaslat 10. paragrafu­sához kapcsolódott. Ennek értelmében a rendezvény résztvevői a rendezvény­bejelentésben megjelölt be­fejezés időpontjában kö­telesek a rendezvény hely­színét elhagyni. Nyolc ellen- szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadta el az Or­szággyűlés ezt a javaslatot. Indokoltnak tartotta a bizottság azt is, hogy a tör­vényjavaslat egy új parag­rafussal egészüljön ki: a Büntető» törvénykönyvről szóló 1978. évi 4. törvény 228/a paragrafusával. Ez az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére vo­natkozik. Kimondja, hogy aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakor­lásában erőszakkal, vagy fenyegetéssel jogtalanul aka­dályoz, az bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel bünte­tendő; aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatá­lya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenn­tartása érdekében tett in­tézkedésével szemben erő­szakkal vagy fenyegetés­sel ellenállást tanúsít, az vét­séget követ el; és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatot az Országgyű­zottság elnöke kérte a kép­viselőket, hogy — javasla­taik jogosságának elismeré­se mellett — legyenek türe­lemmel és várják meg az új alaptörvény . megalkotását. Azt követően, természetesen ezeknek — a most tárgya­lásra nem javasolt eljárá­soknak — a rendjét tartal­mazni kell majd a házsza­bályoknak is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlan- sági intézmény kodifikálá­sával nem várják meg az új alkotmányt, hanem március 31-ig előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A parlament és a kormány kapcsolatának körében vi-' szont már most javasolja a bizottság annak a képvise­lői indítványnak az elfoga­dását, amely az Országgyű­lés által választandó állami tisztségviselőknél előírja, hogy az illetékes állandó'bi­zottság a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgas­sa meg a jelöltet, vélemé­nyezze őt, és álláspontját is­mertesse a plenáris ülésen is. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. lés egy tartózkodás mellett elfogadta. A következő módosító in­dítvány a paragrafusok át- számozására vonatkozott. A jogi, igazgatási és igaz- , ságügyi bizottság he­tedik javaslata » meg­egyezett a kormány ja­vaslatával, s a törvényjavas­lat 6. paragrafusa eredeti szövegének elfogadását indít­ványozta két kisebb módo­sítással. A képviselők túl­nyomó többsége ezzel az indítvánnyal is egyetértett. Ezt követően tették fel szavazásra „a tízeknek” a törvényjavaslat 2. paragra­fusának 3. bekezdése kiegé­szítésére tett javaslatát. Az Országgyűlés 16 ellenszava­zattal, 19 tartózkodás mel­lett az eredeti, a törvény- javaslatban megfogalmazott szöveggel fogadta el az érin­tett paragrafust. Ugyancsak Bállá Éva és képviselőtársai tettek elő­terjesztést arra vonatko­zóan, hogy a rendőrség kép­viselőinek részvételét csak a bejelentéshez kötött ren­dezvényekre korlátozza a törvény. A képviselők 45 ellenszavazáttal, 13 tartóz­kodás mellett a törvényja­vaslatban megfogalmazott, eredeti szöveggel értettek egyet. Végül Stadinger István a már elfogadott módosítások­kal együtt bocsátotta szava­zásra a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellen- szavazattal és 16 tartózko­dás mellett elfogadta. Ezt követően — az elfoga­dott napirendnek megfelelő­en — az Országgyűlés ügy­rendjének módosítása tár­gyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új házszabályokat előkészí­tő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Az elfogadott alkotmány­módosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrendimó­dosítás tervezete is tartal­mazza. Így például megfo­galmazódik benne, hogy az Országgyűlés ülései összehí­vásának joga az Elnöki Ta­nácstól szálljon át az Or­szággyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizott­ságait is. Fontos változás, hogy az új házszabály az állandó bizottsági tagok lét­számának csak az alsó ha­tárát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt 'ülés, a név szerinti szava­zás, a szavazatok összeszám- láiésa. a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli esetben tarthat az Ország- gyűlés. Ezzel megszigorodna áz a jelenleg érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a rendkívüli eset in­doklásával kérhdfi a zárt ülést. Jelenleg harminc képvise­lő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli indítvá­nyára, ugyancsak a rendkí­vüli eset indokiláisával le­hetne csalk ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni akár- hányan javasolják js, ha a napirend tárgyalása nyilvá­nos ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás sze­rint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha azon­ban legalább harminc kép­viselő írásban javasolja, ak­kor el kell rendelni azt. Most azt javasolja a bizott­ság, hogy a képviselők egyé­ni kezdeményezési lehetősé­gének megtartásával lega­lább ötven képviselő írás­beli indítványa kelljen a név szerinti szavazás elren­deléséhez. Ennek a létszám­Vita a Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere tapasz­talatait osztotta meg a tisz­telt ház tagjaival. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk be­jegyzésének korábbi visszás­ságairól, ezzel kapcsolatban a képviselőket nemegyszer sértően érintő, az országgyű­lési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásról. a kormánytagok, a pártfunk­cionáriusok és az országgyű­lési tisztségviselők „befolyá­soló” telefonjairól. Foglalko­zott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudottan betarthatatlan voltáról. Südi Bertalan (Bács-Kis­kun m„ 12. vk.), a Jánoshal­mi Petőfi Mgtsz párttiitkára néhány negatív példával igyekezett képviselőtársai­nak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik. Ko­rábban — az 1987.es tava­szi ülésszakon — például előfordult, hogy interpelláci­ót készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez, de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert „megfricskáz­ni”. Kovács Mátyás (Komárom m.. 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottsá­gának első titkára egyebek között kifejtette véleményét a párttag, illetve a párton kívüli képviselők parlamen­ti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a parlament megosztásához vezet. Mint kommunista képviselő, igényt tart arra — mondotta —, hogy a párt. orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság állás­pontját a parlament tevé­kenységével. az ország hely­zetével összefüggő kérdé­sekben. Viola Károly (Pest m. 14. vk.), honvédségi műszaki előadó javaslatot tett az ügyrendi tervezet 9. szaka­szának olyan értelmű mó­dosítására, hogy a Minisz­tertanács tagjára a minisz­terelnöknek is legyen lehe­tősége indítványt tenni, hi­szen közvetlen munkatársá­ról van szó. Szavaz az Országgyűlés Mihály expozéja nak a felemelésére azért lenne szükség, mert az új házsszabály nem állapítaná meg a bizottság létszámá­nak felső határát, így nem lenne kivánatos, hogy adott esetben egy-egy bizottság is kikényszeríthesse a név sze­rinti szavazást. Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszórí- tó rendelkezése, amely sze­rint, ha valamely módosí­tó javaslattal a kormány nem ért egyet, akkor előbb a Minisztertanács javasla­táról kell szavazni, s csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a ko­rábbi eljárási rendhez, ami­kor az Országgyűlés elő­ször a módosító javaslatok­ról döntött. A módosított ügyrend pon­tosabban kívánja szabá­lyozni a szavazatok össze- számlálásának rendjét. Meg kell szüntetne a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen le­adott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják ösz- sze. A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti cso­portosulások — frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés tagadta ezt az elképzelést. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehoz­ni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevé­kenysége — fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály — tartalma­sabbá teheti az ország mun­káját. Sürgető feladatként jelöl­ték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájé­koztatását. Megoldásra vár a képviselői munka szakér­tőkkel való segítése is. El­képzelhető egy olyan meg­oldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatás­tól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének, össze lehetne állítani egy Listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a me­gyei képviselőcsoportok mun­káját szakértőkkel támogat­ni. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyet foglaló meghívottak számára a vé­leménynyilvánítás tilalmát jelezni kellene a meghívó­kon. A bizottság egyetért ez­zel a javaslattal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Ország­gyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály vége. zetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizott­sági javaslatokat vitassák meg és az írásban beter­jesztett kiegészítésekkel fo­gadják el az Országgyűlés házszabályát. beszámoló feleit Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató In­tézetének főigazgatója, cím­zetes egyetemi tanár el­mondotta, hogy egyetért az új tudomány politikai bi­zottság létrehozásával. Már a novemberi ülésszakon is javasoUa, hogy bővítsék ki az új ■ bizottság nevét és tevékenységét tudományos kutatási és műszaki fej­lesztési bizottságra. A kép­viselő azt kérte, legyen módja az Országgyűlésnek — bizottságán keresztül — a törvényjavaslatokat abból a tekintetből is megvizsgál­ni, hogy elfogadásuk mi­ként befolyásolja a műszaki fejlesztést. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.),'á.z Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizott­ságának titkára üdvözölte az ügyrend módosítása nyo­mán megalakuló családvé­delmi bizottság életrehívá- sát. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés új állandó testületé elősegíti olyan jogszabályok kimun­kálását, amelynek a társa­dalom alapsejtjeinek, a csa­ládoknak az érdekeit szol­gálják, gondoskodnak foko­zottabb védelmükről. Hangsúlyozta, hogy az újonnan megalakuló bizott­ság számít a nagycsaládosok egyesületének támogatásá­ra. Szeretnék, ha képviselő­jük állandó résztvevője len­ne a testület munkájának, s tapasztalataival segítené a döntés-előkészítő tevé­kenységet. Szakértői segít­ségüket joggal veszi igény­be a parlament, hiszen a családvédelmi/ bizottság lét­rehozásának is egyik javas- lattevői voltak. Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Né­metek Demokrátikus Szövet­ségének alelnöke a parla­ment és a nyilvánosság vi­szonyával foglalkozva a kép­viselő megállapította, nem lenet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a parlamentet, Mostanában derült kj. ugyan­is, hogy az országgyűlési munkának gyenge pontjai is akadnak. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtó­nyilvánosságtól, sőt azt to­vábbra is igényelni kell, hiszen csak így ismerhetik meg a választók a képvise­lők munkáját. Kiket irritál a nyilvá­nosság? — fogalmazta meg a kérdést a képviselő. Azo­kat — mondotta —, akik hosszú időn keresztül hoz­zászoktak ahhoz, hogy „el­lenfél nélküli” pályán játszhatnak, s ezért foggal- körömmel ragaszkodnak az egyfajta paternalista védett­ség állapotához. A sajtó nyilvánossága nem csorbít­ja, hanem növelheti az Or­szággyűlés tekintélyét. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat műszakveze­tője szerint szükséges, hogy a parlament évente meg­határozza munkaprogram- já., gyakran éljen a kétfor­dulós tárgyalási módszer­rel, s a képviselőknek idő­ben rendelkezésükre áll­janak a munkájukhoz nél­külözhetetlen információk. A törvényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségé­nek fokozása érdekében létre kell hozni az Ország- gyűlésnek dolgozó állandó szakértői csoportot. A képviselői munka fel­tételeinek javítása érdeké­ben indítványozta a fel­szólaló: az Országgyűlés éves munkaprogram alapján ülésezzen, de évenként leg­alább négyszer tartson ülés­szakot. Az , Országgyűlést indokolt esetben az Elnöki Tanács, illetve a Miniszter­tanács által indítványozott időpontra és napirendre is össze lehessen hívni. A parlament elnökének teen­dőivel kapcsolatban indít­ványozta, hogy az elnök te­gyen javaslatot a képvise- :őknek az Oszággyűlés éves munkaprogramjára. Sütő Kálmán (Vas m„ 9. vk.), a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. El­mondta, hogy jelenleg 4—6 honlapptól előre be kell je­lenteni az Országház meg­látogatásának a szándékát. Szerinte ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé té­ve, hogy minél több érdek­lődő tekinthesse meg a „tör­vényhozók házát”. (Folytatás a 3. oldalon>

Next

/
Thumbnails
Contents