Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
2 NOGRAD 1989. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vezetben továbbra is vezető szerepet betöltőik követnek el vétséget. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig elfogadott módosítások és részelemék figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben lezárult tehát a vita: a tör- . vény kimondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Ezután az elnöklő Sta- dinger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal következik. Elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentése ügyében, majd a „tízek” által beterjesztett javaslatra kívánt az elnök szavazást elrendelni. Egy képviselő azt indítványozta, hogy a jelentés hét pontjára, valamint a tízek javaslataira külön-külön szavazzanak. Ezt az indítványt az elnök az ügyrendnek megfelelőnek tartotta, és elfogadta. A bizottság javaslatának első pontja a törvényjavaslat negyedik paragrafusát kívánta kiegészíteni azzal, hogy az Országház közvetlen környékén, így a Kossuth Lajos téren, illetve a Széchenyi rakpart Országház előtti szakaszán legyen tilos rendezvény szervezése és megtartása. A képviselők 49 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták ezt a kiegészítést. A bizottság második javaslata az volt, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy új paragrafussal, amely kimondja, hogy a rendezvény szervezője magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. Ezt a javaslatot nyolc ellen- szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Korom Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyekről mások mellett véleményt mondott a parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is. A módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Országgyűlés és à kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett házszabályokban rendezzék. így abból kimaradnak a Minisztertanácselnökének és tagjainak jelölésére, választására, visszahívására, ■ a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményére vonatkozó javaslatok. A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó. amelyeket az alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak kisebb akotmánymódo- sításokra került sor, a biKövetkező pontként módosítani kívánta a bizottság a törvényjavaslat 5. paragrafusának „A” pontját azzal, hogy a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható — ez a szó a módosítás lényege — időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát kell tartalmaznia az előzetes írásbeli bejelentésnek. A javaslatot ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A bizottság következő kiegészítő indítványa a törvényjavaslat 10. paragrafusához kapcsolódott. Ennek értelmében a rendezvény résztvevői a rendezvénybejelentésben megjelölt befejezés időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. Nyolc ellen- szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés ezt a javaslatot. Indokoltnak tartotta a bizottság azt is, hogy a törvényjavaslat egy új paragrafussal egészüljön ki: a Büntető» törvénykönyvről szóló 1978. évi 4. törvény 228/a paragrafusával. Ez az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére vonatkozik. Kimondja, hogy aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal, vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, az bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, az vétséget követ el; és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatot az Országgyűzottság elnöke kérte a képviselőket, hogy — javaslataik jogosságának elismerése mellett — legyenek türelemmel és várják meg az új alaptörvény . megalkotását. Azt követően, természetesen ezeknek — a most tárgyalásra nem javasolt eljárásoknak — a rendjét tartalmazni kell majd a házszabályoknak is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlan- sági intézmény kodifikálásával nem várják meg az új alkotmányt, hanem március 31-ig előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A parlament és a kormány kapcsolatának körében vi-' szont már most javasolja a bizottság annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előírja, hogy az illetékes állandó'bizottság a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt, és álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. lés egy tartózkodás mellett elfogadta. A következő módosító indítvány a paragrafusok át- számozására vonatkozott. A jogi, igazgatási és igaz- , ságügyi bizottság hetedik javaslata » megegyezett a kormány javaslatával, s a törvényjavaslat 6. paragrafusa eredeti szövegének elfogadását indítványozta két kisebb módosítással. A képviselők túlnyomó többsége ezzel az indítvánnyal is egyetértett. Ezt követően tették fel szavazásra „a tízeknek” a törvényjavaslat 2. paragrafusának 3. bekezdése kiegészítésére tett javaslatát. Az Országgyűlés 16 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett az eredeti, a törvény- javaslatban megfogalmazott szöveggel fogadta el az érintett paragrafust. Ugyancsak Bállá Éva és képviselőtársai tettek előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a rendőrség képviselőinek részvételét csak a bejelentéshez kötött rendezvényekre korlátozza a törvény. A képviselők 45 ellenszavazáttal, 13 tartózkodás mellett a törvényjavaslatban megfogalmazott, eredeti szöveggel értettek egyet. Végül Stadinger István a már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellen- szavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — az Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új házszabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Az elfogadott alkotmánymódosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrendimódosítás tervezete is tartalmazza. Így például megfogalmazódik benne, hogy az Országgyűlés ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az Országgyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is. Fontos változás, hogy az új házszabály az állandó bizottsági tagok létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt 'ülés, a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszám- láiésa. a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli esetben tarthat az Ország- gyűlés. Ezzel megszigorodna áz a jelenleg érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a rendkívüli eset indoklásával kérhdfi a zárt ülést. Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indokiláisával lehetne csalk ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni akár- hányan javasolják js, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven képviselő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás elrendeléséhez. Ennek a létszámVita a Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere tapasztalatait osztotta meg a tisztelt ház tagjaival. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzésének korábbi visszásságairól, ezzel kapcsolatban a képviselőket nemegyszer sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásról. a kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési tisztségviselők „befolyásoló” telefonjairól. Foglalkozott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudottan betarthatatlan voltáról. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m„ 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz párttiitkára néhány negatív példával igyekezett képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik. Korábban — az 1987.es tavaszi ülésszakon — például előfordult, hogy interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez, de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert „megfricskázni”. Kovács Mátyás (Komárom m.. 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottságának első titkára egyebek között kifejtette véleményét a párttag, illetve a párton kívüli képviselők parlamenti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a parlament megosztásához vezet. Mint kommunista képviselő, igényt tart arra — mondotta —, hogy a párt. orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság álláspontját a parlament tevékenységével. az ország helyzetével összefüggő kérdésekben. Viola Károly (Pest m. 14. vk.), honvédségi műszaki előadó javaslatot tett az ügyrendi tervezet 9. szakaszának olyan értelmű módosítására, hogy a Minisztertanács tagjára a miniszterelnöknek is legyen lehetősége indítványt tenni, hiszen közvetlen munkatársáról van szó. Szavaz az Országgyűlés Mihály expozéja nak a felemelésére azért lenne szükség, mert az új házsszabály nem állapítaná meg a bizottság létszámának felső határát, így nem lenne kivánatos, hogy adott esetben egy-egy bizottság is kikényszeríthesse a név szerinti szavazást. Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszórí- tó rendelkezése, amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról döntött. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a szavazatok össze- számlálásának rendjét. Meg kell szüntetne a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják ösz- sze. A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások — frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés tagadta ezt az elképzelést. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevékenysége — fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály — tartalmasabbá teheti az ország munkáját. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének, össze lehetne állítani egy Listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyet foglaló meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilalmát jelezni kellene a meghívókon. A bizottság egyetért ezzel a javaslattal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Országgyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály vége. zetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizottsági javaslatokat vitassák meg és az írásban beterjesztett kiegészítésekkel fogadják el az Országgyűlés házszabályát. beszámoló feleit Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár elmondotta, hogy egyetért az új tudomány politikai bizottság létrehozásával. Már a novemberi ülésszakon is javasoUa, hogy bővítsék ki az új ■ bizottság nevét és tevékenységét tudományos kutatási és műszaki fejlesztési bizottságra. A képviselő azt kérte, legyen módja az Országgyűlésnek — bizottságán keresztül — a törvényjavaslatokat abból a tekintetből is megvizsgálni, hogy elfogadásuk miként befolyásolja a műszaki fejlesztést. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.),'á.z Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte az ügyrend módosítása nyomán megalakuló családvédelmi bizottság életrehívá- sát. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés új állandó testületé elősegíti olyan jogszabályok kimunkálását, amelynek a társadalom alapsejtjeinek, a családoknak az érdekeit szolgálják, gondoskodnak fokozottabb védelmükről. Hangsúlyozta, hogy az újonnan megalakuló bizottság számít a nagycsaládosok egyesületének támogatására. Szeretnék, ha képviselőjük állandó résztvevője lenne a testület munkájának, s tapasztalataival segítené a döntés-előkészítő tevékenységet. Szakértői segítségüket joggal veszi igénybe a parlament, hiszen a családvédelmi/ bizottság létrehozásának is egyik javas- lattevői voltak. Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek Demokrátikus Szövetségének alelnöke a parlament és a nyilvánosság viszonyával foglalkozva a képviselő megállapította, nem lenet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a parlamentet, Mostanában derült kj. ugyanis, hogy az országgyűlési munkának gyenge pontjai is akadnak. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt továbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismerhetik meg a választók a képviselők munkáját. Kiket irritál a nyilvánosság? — fogalmazta meg a kérdést a képviselő. Azokat — mondotta —, akik hosszú időn keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy „ellenfél nélküli” pályán játszhatnak, s ezért foggal- körömmel ragaszkodnak az egyfajta paternalista védettség állapotához. A sajtó nyilvánossága nem csorbítja, hanem növelheti az Országgyűlés tekintélyét. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője szerint szükséges, hogy a parlament évente meghatározza munkaprogram- já., gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben rendelkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetetlen információk. A törvényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségének fokozása érdekében létre kell hozni az Ország- gyűlésnek dolgozó állandó szakértői csoportot. A képviselői munka feltételeinek javítása érdekében indítványozta a felszólaló: az Országgyűlés éves munkaprogram alapján ülésezzen, de évenként legalább négyszer tartson ülésszakot. Az , Országgyűlést indokolt esetben az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirendre is össze lehessen hívni. A parlament elnökének teendőivel kapcsolatban indítványozta, hogy az elnök tegyen javaslatot a képvise- :őknek az Oszággyűlés éves munkaprogramjára. Sütő Kálmán (Vas m„ 9. vk.), a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. Elmondta, hogy jelenleg 4—6 honlapptól előre be kell jelenteni az Országház meglátogatásának a szándékát. Szerinte ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé téve, hogy minél több érdeklődő tekinthesse meg a „törvényhozók házát”. (Folytatás a 3. oldalon>
