Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
1989. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Leniin Mgtsz f ők ön y velőh el y et tese úgy vélekedett, hogy a házszabálytervezet nem nyújt elég garanciát az érdemi törvényhozói munlka feltételeinek megteremtését és fontos működési, munkamódszerbeli kérdéseket illetően, s nem szói megfelelő’ módon a képviselőcsoportok helyéről, szerepéről sem. A képviselőnő javasolta, hogy módosítsák és egészítsék k' a házszabálytervezet 17. szakasza 2. bekezdésének „d” nontját. Ez az Országgyűlés elnökének feladatairól szólva megállapítja, hogy az elnök „tájékoztatja a képAz ügyrendmódosítás vitáját. csaknem egyórás szünet. követte, mivel az előkészítőbizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcsolatban elhangzott képviselői j a vasi a-tokát, indít vá ny oka t. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mihály, a napirendi pont előadója foglalta ösz- sze Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Fiiló Pálnak az állandó bizottságok megalakulására -vonatkozó javaslatát áttekintve a testület úgy döntött: tegyék lehetővé a bizottságok számára, hogy magúk tegyenek javaslatot elnökük, titkáruk, i,lletve tagjaik megválasztására. Ugyanakkor a tisztségviselőket a plénum válassza meg. Pontösította a bizottság a rendelkezést. Az új szövegezés szerint az Országgyűlés az általa megválasztottakat a megválasztásukra vonatkozó szabályok szerint bár- nrk< r visszahívhatja. Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési képviselőt a parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve, illetve a vizsgálatot rá kiterviselőket az Országgyűlés várható éves programjáról”. Vass Józsefné szerint magának az Országgyűlésnek kell meghatároznia a munkaprogramot, E kérdésben a képviselőnő külön szavazást kért. Filló Pál (Budapest, 18. vk), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti — nem tartotta indokoltnak. Filló Pál azt ajánlotta1, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket, majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és titkáruk, s ezt a megvájeszteni — nem lehet. Élles vita alakult ki a 15. paragrafus körül is. milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást. Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát, miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal reagálhassanak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát, hogy az alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás két változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett „A” változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban nyilatkozniuk kell, mire voksolnak. ☆ Korom Mihály válasza után hosszasnak bizonyuló szavazási procedúra kezdőlaszitáshoz hasonlóan, titkos szavazással tehessék meg. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak selypi cukorgyárának főmérnöke rövid hozzászólásában Filló Pál elképzeléseihez hasonló gondolatokat fejtegetett. Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa Kovács László képviselőtársa korábban elhangzott előterjesztéséhez kívánt kompromisszumos, alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a félreértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapozott döntések elősegítése érdekében javasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. dött. Végül is az Országgyűlés a házszabály hatályos szövegét, részleteiben és egészében, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az ügyrendi határozathozatalt követően soron kívül szót kért Técsy László (Sza- bolcs-Szatmár m., 19. vk.), s bejelentette: a röviddel azelőtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtársával együtt megalakították az Országgyűlés agrárszektorát. Felhívással fordultak az agrárterületen, az élelmiszer- iparban, az agrároktatásban, -kutatásban és a rokon szakmákban dolgozó országgyűlési képviselőkhöz: csatlakozzanak az új munkacsoporthoz. Céljuk a kibontakozás programjából az ágazatra jutó feladatok megvalósítása, a parasztság, a falu sorsának jobbátétele. Ezt követően az elnöklő Jakab Ró'bertné bejelentette, hogy Bánffy György kíván — napirenden kívül — a Magyarországra menekülők ügyében javaslatot előterjeszteni, amellyel egyébként az Országgyűlés külügyi bizottsága előző napi ülésén egyetértett. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész, a József Attila Színház tagja rámutatott: mindaz,, ami a magyar—román határon történik, ami az idetelepültek helyzetét érinti, joggal foglalkoztatja az állampolgárokat és a határainkon kívül élő magyarságot is. Utalt arra, hogy az Országgyűlés decemberben állást foglalt a nemzeti kisebbségeik jogainak tiszteletben tartásáról. Ezt követően több szervezet és magánszemély számos képviselőhöz követelést juttatott el. E követeléseket magáénak érezve, javasolta : az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről: a családegyesítés eddigi eredményeiről: a menekülttáborok felállításáról; a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről; az ENSZ menekült- ügyi segítőkészségének igény- bevételéről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás hozzásegítheti majd a hazai és a nemzetközi közvéleményt a helyzet reális megítéléséhez. Az Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából, és az egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján dr. Tóth Károly (országos lista) református püspök, a magyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnöke foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. Utalt arra, hogy a külügyi bizottság Bánffy György indítványának kedd esti vitáján egyetértés volt egy menekülttábor vagy -táborok létesítésének kérdésében. Sürgős feladatnak tartották a genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozást. Ez utóbbi azonban az ügy bonyolultságára való tekintettel hosszabb időt vesz igénybe. Szó esett az az ülésen a családegyesítések ügyéről is, amellyel kapcsolatban a bizottság őszinte tájékoztatást remél a lehetőségekről és az eddigi erőfeszítésekről. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyar-román kettős állam- polgárságról szóló egyezmény felmondása segítené a Magyarországra menekültek jogi helyzetének rendezését, Ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy a magyarországi református Korom Mihály válasza Parlamenti beszélgetés Bizalom a huszonnegyedik órában? Azt hiszem tegnaptól joggal elvethető az az aggodalom, ami a múlt esztendőben a gyülekezési és egyesülési jog törvénytervezetének társadalmi vitájában gyakran megfogalmazódott. Történetesen az- hogy „mondhatunk mi akármit úgyis olyan törvény lesz ebből, amiiyet fent akarnak”. Nos, az aggódókat, a kétkedőket már a keddi ülés kezdetén megnyugtathatta Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter. Expozéjában ugyanis megújuló közéletünk jelentős eseményének nevezte az e témában lezajlott, helyenként éles, de termékeny vitákat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a parlament elé terjesztett törvényjavaslatok már nagyban eltértek a társadalmi vitára bocsátott tervezetektől. A közéleti szereplés, politizálás tehát szükségszerű igénynek látszik ma a tenni akaró emberek körében. Mennyire van ez így Nógrádban, közelebbről Pásztón és környékén? Az ülés szünetében erről beszélgettünk Sándor Gáborral, a térség országgyűlési képviselőjével— Pásztó egyik legnagyobb helyi problémája most az, hogy olyan vezetők hagytak vagy hagynak el bennüket, akikkel sok mindent, lehetett volna elérni. Betöltetlen a városi tanácselnöki tisztség, vagy itt van például az áfész- elnöki munkakör, ahonnan az elnök rövidesen nyugdíjba megy. Miért említem ezeket? Mert ezek a munkakörök, illetve az ott végzett munka szorosan összefügg a közéletiséggel. — Az áfész-elnpki beosztás is? — Igen. Ugyanis Pásztón és környékén az áfész szinte egyeduralkodó az alapellátásban. És hogy milyen az alapellátás. ,az már nolitikai tényező. — Megfigyelhető-e, hogy a közéletiség, a politizálás iránt van. sőt növekszik az érdeklődés? — Azt tapasztaltam, hogy többet, és mélységében is jobban akarják megismerni az emberek a dolgokat, a politikai változásokat és döntéseket. Ez jogos igény. Annál is inkább, mert szóbeszédre alapozott vélemények hangzanak el helyenként. Igaz, a folyamatos , szerveződés, párbeszéd még hiányzik helyi közéletünkből, ami abból is adódik, hogy gyorsan jöttek-menfek a vezetők Pásztón. — Egyértelmű, hogy ez nem vált a helyi politizálás hasznára... — Pásztó a huszonnegyedik órában van a bizalomvesztés veszélyét tekintve. Ugyanis túl sok ígéretet kapott a város, amelyek nem valósultak meg. Gond a telefon, az út, Mátrasző- lősön az iskola, a vezetékes ivóvíz. — De miért húzódik egy- egy felelős, közéleti poszt betöltése Pásztón? — A tízezres lakosú város lokálpatriotizmusa talán erősebb itt, minit a megyében bárhol. Például helyi születésű, pásztói tanácselnök kell az itt lakóknak, sőt még a tanácsi apparátusiban is szívesen látnának helyieket. — Az említett bizalom- vesztés veszélyéből az is adódhat, hogy Pásztón és Sándor Gábor: A párbeszéd még hiányzik a helyi közéletből... környékén teret nyernek az alternatív szervezetek? — Nem hiszem. Bizonyítja ezt az is, hogy a FIDESZ Szarvaisgedén megbukott. A problémákat nem az -alternatív szervezetek fogják megoldani. Annál is inkább, mert a város és a környező községek lakói még mindig a közélet ma is meglévő szerveitől várják a gondok orvoslását. De elsősorban is azt, hogy saját dolgaikban őszintén tájékoztassák őket és kikérjék a véleményüket minden fontos kérdésben. Zsély András egyház ilyen irányú előterjesztésére az igazságügy- minisztertől olyan tájékoztatást kaptak, miszerint megerősödőben van az egyezmény megszüntetésének szándéka. Felmerült a külügyi bizottság ülésén az a gondolat is, hogy a kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a romániai nemzeti kisebbségek és a menekültek ügyében. bályok nemcsak magyar— román ügyeket,, hanem több más országot is érintenek. Kívánatos tehát alaposan áttekinteni, hogy a hozandó határozatok mennyiben vannak összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket korábban vállalt Magyarország. Javasolta végül: az Országgyűlés a beterjesztett indítványok szellemében szólítsa fel a kormányt, hogy a következő Eszmecsere a szünetben Felszólalásra jelentkezett Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.). A képviselő szükségesnek tartotta annak tisztázását, hogy külföldi állampolgár kaphat-e bérlakást, illetve vásárolhat-e lakást Magyarországon, meri; tudomása szerint az érvényes jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót, aki teljes együttérzéséről és megértéséről biztosította az Országgyűlést a Bánffy György és a Tóth Károly képviselők által beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Kérte — tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyilag is foglalkozik valamennyi kérdéssel —, az Országgyűlés most ne hozzon határozatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmények megvizsgálására. Erre azért is szükség lenne, mert több kérdés, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jogszaülésszakón tegyen jelentést és fogalmazza meg javaslatait a menekültekkel kapcsolatban. Az Országgyűlés csak ezt követően hozzon határozatot. Az Országgyűlés — két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett — elfogadta a javaslatot. Ezután Kovács András (Heves m., 10. vk.), azt javasolta, hogy az elfogadott ügyrend alapján halasszák el az Országgyűlés egyes bizottságai tisztségviselőivel és tagjaival kapcsolatos személyi változások tárgyalását. Kovács András javaslatát az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután Benjámin Judit (Budapest 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője kért szót, s bejelentette, hogy a párton kívüli képviselőcsoport alakuló ülését január 24-én tartják meg. Interpellációk, kérdések Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), Ujpest-Káposztásme- gyer tömegközlekedése tárgyában a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez interpellált. Ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt Antal Imre (Pest m„ 19. vk), képviselőnek még a novemberi ülésszakon elmondott interpellációjára a szeszes italók reggel 9 óra előtti árusításával kapcsolatos tilalom megszüntetése tárgyában. Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), az élelmiszer-gazdaság támogatáscsökkentése tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Ezután kérdések következtek : Balogh Károly (Győr.Sop-' ron m., 11. vk.), a lakosság devizáért történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés tárgyában terjesztette be interpellációját az igazságügyminiszterhez, illetve a pénzügyminiszterhez. Több olyan esetet említett, amikor véleménye szerint egyes pénzügyi szervek hivatali jogkörükben eljárva, elítélendő gyakorlatot alkalmaztak. Utalt arra is, hogy a lakosság körében felháborodást keltett a külföldi csomagok kultúrálatlan vámkezelése. Winkler László (Győr- Sopron m., 8. vk.), a hegyeshalmi közúti átkelőn kialakult forgalmi helyzet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a feddhetetlenség követelménye tárgyában az igazságügyminisz- terhez intézett kérdést: mit tartalmaz a feddhetetlenség fogalma, s szükség van-e ennek — a szerinte túlhaladott — politikai kategóriának a fenntartására. Sebe Istvánné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 24. vk.), a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregységének sorsával kapcsolatban intézett kérdést Berecz Frigyes ipáiról miniszterhez. Az ipari miniszter válasza után az elnöklő Vida Miklós bezárta az ülésszakot. (MTI)
