Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁN KOSSUTH RADIO: • 8.20: Eco-mix 8.50: Könnyűzene 9.30: Nóták 10.05: Pórul járt hencegőJc 11.00: Sullivan-operettnyitá­nyok 11.30: Ferences rend Gyön­gyösön 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv szá­zadai (5.) 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 16.05: Yehudi Menuhin és Stéphane Grappelli hegedül 16.20: A körhintapalota 17.05: Kinek az érdeke? 17.30: Tranzitkávéház 18.02: Várady Szabolcs: Hátha nem úgy van 19.15: Két nap az élet. 11,2. befejező rész 19.57: Táncházi muzsika 20.30: Háttérbeszélgetés 21.00: Reiner Frigyes öröksége. VI 4. rész 22.00: Hírvilág 22.30: Árulkodó rengéshullá­mok 22.45: Haydn: d-moll (Lamen- tatione) szimfónia. No. 26. 23.01: Pierre Fournier gordon- kázik 23.45: Régi hires énekesek műsorából PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullám­hosszán 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Fúvósindulók 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Hivatása : dramaturg 15.05: Zenerulett (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.24: Tudósítás a ZTE—Kör­mend férfi bajnoki ko­sárlabda-mérkőzésről 18.30: Garázs 18.55: Tudósítás férfi bajnoki kosárlabda-mérkőzé­sekről 19.05: Lloyd Webber zenés játékaiból 19.55: AJbumajánlat 20.50: Az ország ..névjegy- kártyája”. 21.05: Tanakodó 22.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) 23.15: A Uriah Heep együttes felvételeiből 23.50: Carmen McRae dzsessz- együttese játszik BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Medea. Részletek Cherubini operájából 10.00: Zenekari muzsika 11.05: Pillanatkép 11.10: Magyar előadóművészek felvételeiből 12.12: Segny város énekkara énekel 13.05: Szonda 13.35: Muzsikáról versben, prózában 14.11 : Fuvolaművészek felvé­teleiből 14.25: Magnósok, figyelem! 15.05: Soproni József müvei­ből 15.48: Donald McIntyre Wag­ner operáiból énekel 16.26: Éneklő Magyarország III l. rész 17.00: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét (Élő) Kb. 18.00: Szimfonikus táncok 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: A Collegium aureum kamarazenekar játszik 21.00: Zeneközeiben a magnó­sok 21.55: Kritikus füllel 22.52: Színészvizsga — 1988 Gesztesi Károly MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgál­tatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Mű­sorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Gazdaságról zene köz­ben. (A tartalomból: Gyors­mérleg Nógrád megye 1988-as gazdálkodásáról. Riporter: Hu­bai Miklós.) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.20: Ab­lak az országra. Fodor László jegyzete. 18.25—18.30: Lap~ és LATUNK müsorelőzetes. Szerkesztő: Tolnai Attila. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.00: Tévétorna nyugdíja­soknak 8.05: Stúdió ’89 8.50: Képújság 8.55: Az Országházból jelent­jük ... Kb. 13.00: Tudósítás az Ország- gyűlés januári üléssza­káról 16.40: Hírek 16.45: Déli videoújság 16.55: Správy. Hírek szlovák nyelven 17.00: Házi gondozás, ápolás. Vl/l. rész 17.15: Tungsram—Bajai SK férfikosárlabda- mérkőzés 19.00: A műúszás szépsége és gyötrelmei 19.20: Reklám 19.30: Híradó Az Országházból jelent­jük . . . 20.40: Reklám 20.45: Két férfi, egy eset 21.45: Reklám 21.50: Üj Világ 22.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: TV 2 Kudlik Júliával és Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15: TV 2 Benne: Reklám Időjárás-jelentés Tévétorna Riportok Zene 17.45: Torpedó. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: TV 2 18.30: Gyerekeknek! 19.00: Vörös özvegy. Francia tévéfilm. II/1. rész 20.23: TV 2 Benne : Régi magyar tánc­muzsika 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2 Benne : Reklám Felkínálom 22.00: Csempészek. Francia tévéfilm. ,,W” — mint Watteau 22.51: TV 2. Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.55: Lengyel film — ism. 11.15: Csak nőknek — ism. 16.55: Művelődési sorozat 17.35: Az új összefüggések százada. Sorozat 18.05: Jegyzetfüzet 18.20: Esfi mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A szerencse lovagja 21.00: A repülés története 21.55: Sopot 2. MŰSOR: 17.15: Kulcsok a matemati­kához 17.45: A névtelen vár 18.50: Jó tanácsok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Sakálok. Modern balett 20.35: Dokumentumfilm R. Luxemburgról 21.10: Tengerszem 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Balzac úr ünneplő öltözéke. Tv-komédia MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: Feltámad a vad­nyugat. Színes, szinkr. fan­tasztikus amerikai kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: ,,K” (16). Színes magyar film. — Kamara: A légyfogó (16). Szí­nes, szinkr. lengyel film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: Rémmese. Színes, amerikai rajzjátékfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Sutto­gások és sikolyok (18). Színes, svéd filmdráma. — Madách Kamara: Katonazene. Színes magyar film. — Bátonytere- nyei Bányász: Soha, sehol senkinek! Színes magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: A zsaru és a szex (18). Színes, szinkr. francia krimi. — Pásztó: Most és mindörökké. Színes, szinkr. amerikai film. „Busszal" a köz- művelődésért Az iskolaév kezdetekor indult útnak a közművelő­dési autóbusz Rétságról. — A jármű kísérleti jel­leggel kezdte meg működé­sét — tudatta Szép Erika, a rétsági Asztalos János Művelődési Központ veze­tője. — Feladata az, hogy a vonzáskörzet kilenc tele­pülésén — elsősorban Nő­tincs és Nézsa társközségei­ben javítson a közművelő­dés ellátási feltételein. A művelődési busznak ki­zárólag közreműködő sze­repkört szánnak, nem pe­dig a helyi művelődési és társadalmi aktivitást átvál­lalni, hanem azt segíteni. A jármű elvileg oda, abba a faluba megy, ahová hív­ják, ahonnan igény van rá. — Merre járt eddig? — Nézsát, Felsőpetényt említhetem elsősorban, de remélem, ha ajánlatainkkal rendszeresen „bombázzuk” a községeket, akkor többek fogják kérni, s nem csak mint idáig — főként a tech­nikát kérik, hanem igényt tartanak majd a tartalmi munkára is — így Szép Erika. Idáig elsősorban az is­kolák kérték a busz videó­ját, vagy a kézműves-fog­lalkozásokat. Voltak vele színházban és készülődnek a planetáriumba. A rétsá­gi intézményben megtudtuk azt is — ők az autóbusz üzemeltetői — legfőbb fel­adatuk az lesz az új esz­tendőben, hogy mifiél szé­lesebb körben tudassák a busz adta lehetőségeket, hogy a felnőttlakosságot is megnyerjék. A helyi nép­művelőknek pedig — mert nélkülük nem megy — ab­ban kell partnerré válniuk, hogy legyen meg a fogadó- készség a falvakban. Mert igaz. hogy a művelődési autóbusz nem pótolja a nem vagy alig-alig műkö­dő intézményeket, de hasz­nálata fontos lehet a tár­gyi feltételeket nélkülöző kis települések lakóinak. (*) A mesék vándorűtján A balassagyarmati Madách Imre városi könyvtár min­den évben- meglepi vala­milyen erőpróbával olvasni szerető gyerekolvasóit. Idén a „Hetedhét Magyarország” című sorozat köteteiből ír­tak kj pályázatot „A mesék vándorútján” címmel, máso­dik, harmadik és negyedik osztályosoknak. A pályáza­tokat január 31-ig kell a könyvtárba eljuttatni. Vicsek Ferenc készített ér­dekes-elemző riportot egy szinte találomra kiválasztott zalai faluban a település és a településforma jelenéről, jövőjéről. A riport vasárnap ment a Kossuth adón és kis terjedelme, ugyanakkor át­fogó jellege miatt megérde­melne néhány ismétlést. ☆ Az, hogy mintegy három­ezer magyar falu él nagyon is eltérő viszonyok között '— nagyjából ismert mindannyi­unk előtt. Az, hdgy közülük öt-hat száz van igazán kriti­kus helyzetben már kevésbé. Vicsek Ferenc a kiválasztott kis zalai falu néhány lakóján kívül megszólaltatott a falu élete-jövője iránt hivatalból vagy meggyőződésből (mert azért ilyen is van, nem is kevés !) elkötelezetteket, Így például szót kapott a téma kapcsán. S. Hegedűs László is, a Veres Péter Társaság elnöke. Vicsek „alkalmi falva” va­lóban egy a so!k közül. Sőt, TELEXEN ÉRKEZETT... Titkármonológ A kultúráról és egyebekről Elmondja : Koltányi Károly Érsekvadkert vb-titkára A falu kulturális élete la­pos. Nem könnyű ezt kije­lentenem, de muszáj kimon­dani végre. Eddig az volt a gond, hogy a régi kultúr- ház nagyterem-centrifeussá- ga miatt nem lehetett kul­túrát csinálni — mondták a hangadók. Ezt mi komo­lyan vettük, felépítettük az új ifjúsági házat és a könyv­tárat. Vártuk a fiatalos len­dületet, hátha megkezdődik az igazi forrongó kulturális élet. Beindult néhány szak­kör, csoport és az ifjúsági klub. Valami megkezdődött, aztán szép lassan lelohadt, ma már langyosan csordo­gál. Az a tapasztalatom —, fájdalom —, a falusi ember nem annyira kultúraorien­tált mint gondolják egyesek. Rengeteg pluszmunkát vál­lalnak az emberek, csak az elért nívót tartani tudják, így szűkül be az életterük. Itt sincs másképpen, mint az ország más pontjain, be­felé fordulás tapasztalható. Még a legjobb népművelő hozzáállása is kevés a la­kosság felrázásához, nagyon kevés eredményt tud felmu­tatni. A faluban a kultúra terén talán csak a könyv­tári munka, pontosabban a látogatottság elfogadható, de gyorsan hozzáteszem, itt is inkább a gyerekeknél. A diszkót a legnagyobb jóin­dulattal lehet csupán a kul­túra leple alá bevonni. Ami­kor még újdonságnak ha­tott, megtelt a kultúrház, némi nyereséget is hozott. Ebben az évben már ez is langyosan ment. Most a presszó csinál diszkót. Itt minden megtalálható egy helyen: ital, zene, szórako­zás. A kultúrházban egy héten háromszor van vetítés. A fiatal gubancok a vadabb nyugati filmeket kedvelik, örülnek, ha erőszakot lát­nak. Ilyen előadásokon sok­szor pótszéket kell bevinni a terembe. Egyik tidős ta­nácstagunk mondta a mi­nap, akik elmennek az ilyen filmeket megnézni jobban tennék, ha otthon maradnának, mert a befo­gadóképességük olyan, ami­lyen. Ezalatt azt értette, hogy ők a látottakat komo­lyan veszik, és az életben is törnek, zúznak. Sokan láto­gatják a gyermekelőadáso­kat. A magyar és az úgy­nevezett művészfilmeken üresen kong a terem, olykor előfordul, le sem vetítik az érdektelenség miatt. A mo- ziüzemj vállalat manővere­zése külön fejezet. A terem üzemeltetési költségeit min­denáron az intézményre akarják hárítani. A fűtőt meg a takarítót fizetik, de a többi járulékos költség alól legszívesebben kibúj­nának. Azt sugallják, nem lesz a faluban vetítés, ha nem gondolkodunk okosan. Nyugodtan mondhatom: ez zsarolás! Azt sem értem, hogyan lehet nyereséges a vállalat, ha a részeket vizs­gálva veszteséges. Rendezvények igen ritkán vannak, mert eléggé kocká­zatosak. Nagy bukfencet nem engedhetünk meg ma­gunknak. Vigyázni kell a bevételek és a kiadások arányára. Nem azt mondom, hogy nem záródhat egy ren­dezvény veszteséggel, de ha hatalmas űr tátong utána, akkor ebben a szűkös anya­gi helyzetben nagy baj le­het belőle. Főleg, ha több­ször ismétlődik. Egyébként nyugodtan kijelenthetem, Érsekvadkerten a feltételek az átlagosnál jobbak. Ha volna tartalmi igény, akkor sok mindent meg lehetne csinálni. De mit érnek a le­hetőségek, ha konganak a helyiségek, nincsenek meg­töltve tartalommal. Lejegyezte: Ádám Tamás Jelenet a filmből. Vili, a veréb a szárnyait próbálgatja a Pannónia Filmvállalatnál. Az új, most készülő animációs játék­filmnek ugyanis éppen az a jelenete látható a munka­asztalon, amelyben a rossz­csont kölyök Vili, akit az állatokkal szemben elköve­tett „atrocitások” miatt Verbéna, a verebek, tündére verébbé változtatott, kétség- beesetten kísérletezik a so­ha nem próbált repüléssel. De átvitt értelemben is szárnyára kel nemsokára a film: az esztendő végére el­érte végleges formáját, hogy azután 1989 tavaszán meg­jelenjék a mozikban is. A történet, lecsupaszítva, az emberiség legrégibb ősi meseelemeiből táplálkozik : a gonoszkodó gyerek — aki felsőbb hatalmak közbe­lépése folytán saját bőrén tapasztalja meg, milyen is a kiszolgáltatott élőlények sorsa. Balassi Bálint Asztaltársaság Salgótarjánban A művészetek iránt ér­deklődő, illetve az alkotó embereknek kíván közössé­gi életet teremteni Salgótar­jánban a Balassi Bálint Asztaltársaság, amely de­cemberben tartotta első ösz- szejövetelét. A társaság nem törekszik egyelőre jo­gilag is tisztázott forma ki­alakítására, ehelyett inkább rendszeres találkozók szer­vezésére összpontosíta­nak. összejöveteleiken az alkotók munkáival ismer­kednek, elsőként — január 27-én — két fiatal pedagó­gus verseit hallgatják meg, amelyekből Sándor Zoltán és Csank Csaba tart felol­vasást. A társaság működtetésé­hez a Balassi Bálint me­gyei könyvtár ajánlott fel segítséget. Az intézmény amellett, hogy helyet ad az összejöveteleknek, vállalta azt is, hogy később meg­jelentet egy sokszorosított antológiát. Hangszóró mellett A falu neun voll —- lesz! még újabb időkben bekövet­kezett önerős fejlődésével is bizonyos új-régi típust teste­síthet meg, hiszen egyre töb­ben ismerik fel, hogy a fal­vak népe nagyobb össztársa­dalmi megbecsülésre és tá­mogatásra érdemes. Akkor is, ha a mai téeszföldeken rela­tíve hiányos a gazdaszellem, akkor is, ha ingázók százez­reivel kell együttélnie a fa­lunak, akkor js, ha a ma kritikus helyzetben lévő fél­ezernél mindenképpen több falu közül jelenleg mintegy ötven szó szerint a kihalás szélén áll (ez is falurombolás amúgy a javából mindenféle ellenmozgalmaktól mente­sen). Akkor is, ha a régi „hivatali szellem” ma is érezteti hatását és képviseli — nem szavakkal, gyakor­latban — azt a bejárt cél­programot, ami kimondta néhány éve még a falvak jó részének fokozatos megszün­tetésének elvét. Hogy azt, mit kapott a város és mit a falu, milyen arányok kelet­keztek, hogy kezdetben a népfront kezdeményezte a társadalmi vitát a falu jö­vője felett, hogy aztán en­nek nyomán alakult ki a követelés — vizsgálja felül településfejlesztési (.sorvasz- tási) politikáját a kormány, s hogy ennék jegyében mi­ként változott meg éppen ez a politika — az utóbbi évti­zedek kevéssé ismert-elis­mert, de főként kevéssé pro­pagált igazi nagy eredménye a mai társadalomnak. Éppen ez a tény, a kevés alkalom (ha az összes többi gondot és hangsúlyozását is figyelembe vesszük) a falu jövőjének és főként ellent­mondásos jelenének propagá­lására mondatja az ember­rel, hogy több, sokkal több ilyen riport kellene, amilyen Vicsek Ferencé volt a minap! Hagyáros (ha jól jegyez­tem meg) eredménye a fel­ismerés utáni közös össze­fogás és folyamatos cselek­vés egymásért, a faluért, amiben társadalmi erővel létrehozott új értékek és kö­zös ünneplések egvként ielen vannak, működnek, hatnak, példát, erőt adhatnak mások­nak is a kis magyar falvak­ban. Valóban több szót ér­demelne ez, mint amennyit annak idején a rossz telepü­lésfejlesztési koncepció hi­vatalból kapott... ☆ „A falvak nem voltak, ha­nem lesznek... ” (T. Pataki) «

Next

/
Thumbnails
Contents