Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

2 NOGRAD 1989. JANUAR 10., KEDD Sajtótájékoztató az áremelések hátteréről Értelmiségi nagygyűlés ..C-' . .. Kaposvárott Pozsgay Imre előadása Mintegy kétezer szellemi dolgozó részvételével értelmiségi nagygyűlést tartottak hétfőn Kaposvárott. A városi sport- csarnokban rendezett politikai fórum szervezői — az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete és az értelmiségiek tár­sadalmi szervezetei — Pozsgay Imre államminisztert kér­ték fel, hogy közállapotainkról, a társadalomban végbe­menő folyamatokról, a stabilizáció és kibontakozás lehet­séges útjairól és módjairól — ezen belül az értelmiség helyzetéről és szerepéről — fejtse ki gondolatait, s vá­laszoljon a résztvevők kérdéseire. (Folytatás az 1. oldalról.) találnak piacot. Másrészt várhatóan arra ösztönzik a magas fogyasztói árak a termelőket, hogy az igények­hez igazodva bővítsék az olcsóbb cikkek kínálatát. Az Országos Árhivatal el­nöke azt is elmondta, hogy az idén a termelői árak várhatóan a .. tavalyi­nál gyorsabban nö­vekednek. Az átlagos emel­kedés körülbelj}l.w9,5 szá-,. zalék lesz. Ennek jó része az importalapanyag-árak várható növekedéséből adó­dik. Az importalapanyag- árak ugyanis a számítások Sajtótájékoztatón ismer­tették hétfőn a február 1- jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az ár­emelések indokait a Köz­lekedési, Hírközlési és Épí­tésügyi Minisztériumban. A vasúi személyszállítási díjak átlagosan 30 százalék­tol emelkednék, ezen belül viszonylag .kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati je­gyek. A távolságii autóbusz­közlekedés díjai átlagosan 10 százalékkal lesznek maga­sabbak, a különjáratok tari­fáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési je­gyek árai átlagosan 62 szá­zalékkal növekednek. Feb­ruár 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos-, a troli-, a metróvonaljegyek egysége­sen 5 forintba, az autóbusz- jegyek pedig 6 forintba ke­rülnek. Egy villamosbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel tro­lin, metrón, HÉV-en és fo­gaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló autó- buszbérleteké 140, a kombi­nált bérleté pedig 280 forint lesz. A vi 1 lamosbérletek ára vidéken 90—120 forint, a troli- és villámosibérleteké ; 150, az egyvonalas autóbusz-' bérleté 100—120, az összvo- nalas autóbuszbérleté 140— 180, a kombinált bérleté pe­dig 240 forint lesz. A tanu­lók és a nyugdíjasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 25 százalé­kát teszi ki. A lakossági telefon-előfize­tési díj főállomás esetében 120 forint lesz a mostani 40­A bejelentett áremelések több helyen arra késztet­ték a szakszervezeteket, hogy különböző módokon egyértelművé tegyék a kor­mányzat számára: a lakosság tűrőképessége ezen a terü­leten az elviselhetőség ha­tárához érkezett. A Szakszervezetek Csong- rád Megyej Tanácsának el­nöksége hétfőn nyílt levelet juttatott el Németh Miklós miniszterelnökhöz. Ebben a megye szervezett dolgozói nevében tiltakoznak a fo­gyasztói árak január 9-i emelése ellen. A mostani drasztikus áremelés olyan alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások tömegét érinti, amelyek a minden­napi életben nem nélkülöz­hetők, s különösen nagy terhet ró a lakosság eddig is nehéz körülmények kö­zött élő rétegeire. Több tízezer dolgozó tíz­perces munkabeszüntetés­sel tiltakozott hétfőn reggel Szabolcs-Szatmár megyé­ben az áremelések miatt. A munkahelyi szakszervezeti vezetők már a múlt hét kö­zepén jelezték a szakszer­vezetek megyei tanácsának, hogy a dolgozók igen ked­vezőtlenül fogadták a ter­szerint 1989-ben 7 száza­lékkal emelkednek. Szikszay Béla hangsúlyozta, hogy a jövőben a világpiaci ármoz­gásokat a hazai árak nem­csak akkor fogják követni, ha azok emelkednek, ha­nem akkor is, ha csökken­nek. Mivel a bérmechanizmus lényegesen rugalmassabbá vált 1989'ben, mint a ko­rábbi esztendőkben volt, így a nagymértékű áreme­lés ellenére' adottak á fel­tételek ahhoz, hogy a reál- jövedelmek az idén kisebb mértékben csökkenjenek, mint 1988-ban. (MTI) bél szemben, az ikerállomás pedig dOO forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szabványle­velet 4 forint helyett 5 fo­rintért, levelezőlapot, képes­lapot 2 forint helyett 3 fo­rintért lehet február 1-je után feladni Az expressz- díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj 6 forintról 8-na emelkedik. A nemzetközi le­vélpostai szolgáltatások át­lagosan 50 százalékkal nőnek. Indoklásként egyebek kö­zött elmondták, hogy a díj­emelések a távolsági sze­mélyszállításiban — a támo­gatások változatlan szintje mellett — is csak részben fedezik a begyűrűző költség­növekedést. A vasúti sze­mélyszállításinál a megemelt díjak csaik a jelenlegi felté­telek szinten tartását bizto­síthatják. A helyi tömegköz­lekedési díjaik emelésének egyik célja, hogy feloldják azokat az ellentmondásokat, illetve különbségeket, ame- lyék a díjarányokban az el­múlt években^ kialakultak. A postai — átlagosan 27 százalékos — díjemelések indoka, hogy a Magyar Pos­ta csak így tudja fedezni nö­vekvő költségeit. A tájékoz­tatón szóba került az is, hogy a díjrendszer megvál­tozáséval egyidejűleg a posta lehetőségiét nyújt arra, hogy az előfizető saját tulajdo­nában lévő távbeszélő-készü­léket csatlakoztasson a pos­tai hálózathoz. Ebben az eset­ben az előfizetői díjaik 20 forinttal alacsonyabbak. vezett áremelések hírét, s tiltakozó megmozdulásokra készülnek. A Szakszervezetek Zala Megyei Tanácsának elnök­sége hétfői rendkívüli és ki­bővített ü-lésén elfogadott állásfoglalásában elsősor­ban amiatt adott kifejezést aggodalmának, hogy a nagy­mértékű áremelés az alap­vető fogyasztási cikkek kö­rében történt. Az intézkedés hatványozottan sújtja azo­kat a területeket, így Zala megye lakosságát is, ahol a bérszínvonal elmarad az or­szágos átlagtól, és a megél­hetéshez szükséges anyagi javak előteremtése különö­sen nagy erőfeszítéseket kí­ván. A nyilvánosságra ho­zott szociálpolitikai intézke­dések — egyöntetű vélemé­nyek szerint — távolról sem tudják ellentételezni, de még jelentősen mérsékelni sem az alacsony jövedelmű csa­ládok kiadásainak növeke­dését. Éppen ezért követeli az állásfoglalás, hogy a kormány vizsgálja meg az áremelések nagyobb mérté­kű ellentételezésének lehe­tőségeit; a bérreform beve­zetéséiig ne kerüljön sor újabb központi áremelésre; a 3700 forintos minimális bért azonnal vezessék be. Végső tiszteletadás Egyházasgergén (Folytatás az 1. oldalról.) A gyászszertartás a fris­sen kihantolt sírgödörnél folytatódott. A volt munka­társak, barátok, az üzem, a vállalat, a bányászszakszer­vezet és a megyei vezetés nevében Balázs Ernő, a ká­nyáéi bányaüzem szakszer­vezeti bizottságának titká­ra mondott meleg hangú,bú­csúbeszédet. A bányászok nagy család­ja olyan tagját veszítette el László Sándor személyében, aki több mint három évti­zeddel ezelőtt jegyezte el magát a szép ősi szakmá­val, a szénbányászattal. Szaktudása, emberi maga­tartása arra érdemesítette, hogy másók munkáját is irányítsa. Hosszú évtizede­kig volt brigádvezető, s az általa vezetett közösség mindig a legjobbak közé tartozott. Többször kapott Kiváló dolgozó elismerést, ezen túlmenően Kiváló bá­nyász miniszteri kitüntetés­ben is részesült. Nemcsak a munkahelyén, hanem odahaza is érdemes volt rá felnézni. Meghitt, boldog életet élt feleségével, két fiukból igaz embert ne­veltek. Az idősebb testvér mór önálló családot alapí­tott, öccse éppen katona. Most gyászolnak mindany- nyian .. . Felcsendültek a bányász­himnusz méltóságteljesen hömpölygő, fennkölt ak­kordjai, s a vadonatúj, zöl­desbarna munkaruhába öl­tözött és sárga színű mű­anyag fejvédőt viselő, volt kányási bfányásztársak las­san aláeresztették a néma sírgödörbe László Sándor koporsóját. Majd a frissen emelt sírhalmot elborították az emberi együttérzés virá­gai... (kolaj) Sevardnadze hazaérkezett Hétfőn hazaérkezett Pá­rizsból Moszkvába Eduard Sevardnadze. A szovjet kül­ügyminiszter vezette hazája küldöttségét a vegyi fegyve­rekkel foglalkozó nemzet­közi értekezleten. Mint is­meretes, a francia főváros­ban tartott konferencián Se­vardnadze nagy horderejű bejelentést tett, miszerint a Szovjetunió még az idén egyoldalúan, függetlenül egy nemzetközi megállapo­dás létrejöttétől, megkezdi vegyi fegyvereinek megsem­misítését. A Magyar Nemzet január 9-i számában „Javaslatok az erdélyi menekültek érdeké­ben’7 címmel a Magyar De­mokrata Fórum gyulai vá­rosi szervezetének levelét közölte. A Belügyminiszté­rium megvizsgálta a levél­ben foglalt állításokat és a levéllel kapcsolatiban az alábbiakat közli. Megállapította, hogy a rendőri és a határőrizeti szervek sem a levélben jel­zett területen, sem pedig az egész román—magyar határ- szakaszon holttesteket és sebesült személyeket nem találtak. Ebből következően a belügyi szervek ilyen in­formációt senkinek nem ad­tak erről, a magánszemé­Pozsgay Imre előadásának bevezetőjében a hétfőn élet­be lépett áremelésekről be­szélt. Elmondta-, hogy ebben a helyzetben nem éppen előnyös, egy olyan kormány tagjaként szólni, amely —, noha a konszolidációt és a kibontakozást tekinti céljá­nak — nem először, és a dolgok józan mérlegelése szerint nem is utoljára volt kénytelen a;z áremelés esz­közéhez nyúlni. A párbeszéd és az együttgondolkodás azonban éppen azért is fon­tos, hogy a jövőben minél kevesebbszer kerüljön sor ilyen, az életmódunkat ron­tó, dühünket kiváltó, az fjlé- gedetlenséget növelő intézke­désekre. Ebben elengedhe­tetlen, sok tekintetben meg­határozó szerepe van — kell, hogy legyen — az ér­telmiségnek. Annak a társa­dalmi rétegnek, amely „ün­nepnapokon”, szavakban sorra-rendre megkapta az elismerést, hétköznapi meg­becsülését azonban okkal és joggal hiányolja'. S, nem csupán személyes anyagi kérdésekről, hanem a tudás, a szakértelem társadalmi hasznosításának alacsony fokáról van szó, amely fel­mérhetetlen veszteséget oko­zott az egész nemzetnek. Növekszik a szellemi munka részaránya Ezt tudomásul véve aligha hihető, hogy újabb szemben­állás, társadalmi rétegek és osztályok közti feszültségek forrása lehet, ha a szellemi munka — az értelmiség tényleges megbecsülése ál­tal — elfoglalja méltó he­lyét új értékrendünkben, Néhány ország példája már a gyakorlatban is bizonyít­ja — mondta Pozsgay Imre —, hogy a szellemi munka részaránya az egész emberi­ség tevékenységében roha­mosan növekszik, s a jövő társadalmának munkássáiga a szellemi munkásság lesz. Ebben az értelemben az ér­lyék erre vonatkozó állításai is minden alapot nélkülöz­nek. Nem felel meg a valóság­nak az az állítás sem, hogy a hazánkba érkezett mene­kültek mintegy 50 százalé­kát a magyar hatóságok kö­rültekintés nélkül visszad­ják. Az illetékes állami szer­vek a kormány vonatkozó politikai direktívái szerint az emberi jogok és a hu­mánum messzemenő figye­lembevételével gondoskod­nak a hozzánk menekülők­ről. Az eljáró szervek a tartózkodási engedély iránti kérelmek elbírálása során nemzetiségre vagy feleke- zetre való tekintet nélkül döntenek. Befogadjuk a til­telmiséget nem a diplomája fogja megkülönböztetni a többi társadalmi rétegtől, hanem az, hogy a minden­napokon túltékiwtő, szinteti- zálóképesiséggel a jövőt is bele tudja kalkulálni csele­kedeteibe, Ehhez azonban olyan lét" és társadalmi fel­tételek szükségesek, amely­ben a szaktudás és a poli­tika n-em egymással szem­ben álló tényezők. Országún méretű párbeszéd kell Az állammániszter a to­vábbiakban a bizalmi válság óka-iról és megszüntetésének lehetőségéről szólva arra hí­vott fel, hogy próbáljunk meg országos méretű párbe­szédben hozzálátni tapaszta­lataink tisztázásához, az ön­sajnálat és az összeomlás le­targikus gondolata helyett valamiféle felemelkedési program kidolgozásán fára­dozni. Az elmúlt mégy évtized valós eredményeit nem ta­gadva, a figyelmet néhány nagyon is súlyos mulasztás felszámolására kell összpon­tosítani. A Magyar Demokrata Fó­rum lakitelki felhívására hi­vatkozva Pozsgay Imre egyet­értőén szólt egy katasztrófa- ellenes. program kidolgozá­sáról. Tudatosítani kell, hogy a válság önmagában nem azonos a katasztrófával, olyan információnak kell felfogni, amely jelzi, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek tovább. A társa­dalom demokratikus megújí­tásához szükség van új in­tézményekre, szervezetekre, a Magyar Szocialista Mun­káspárt megerősítésiére, a politikai nyíltságra és nyil­vánosságra. A nyílt politikai küzdőtéren elengedhetetlen a sajtószabadság, mert enélkül nem alakulhat ki a reform­párti közvélemény. Nagyobb általánosságban : nemzeti fel- emelkedésünkhöz a szabadsá­gon át vezet az út, de, mint h-a-nigsúlyozta, ennek Reser­ves élményeit is vállalni kell. tott határátlépőket is. Ezek száma 1988-ban közel 6500 volt. A belügyi szervek ugyan­akkor feladatuknak tekintik azt is, hogy a társadalmi éle­tünkben zavart okozók, köz­tük az ellenséges céllal ér­kezők, a bűnözők, a csavar­gó életmódot folytatók ne terheljék a Magyarországra menekülők sok gonddal járó társadalmi beilleszkedését. Ezért 1988-ban körültekin­tő vizsgálat után a tiltott határátlépők negyedét Ro­mániába visszaküldték. A levélben foglaltak tehát e vonatkozásban sem felelnék meg a tényeknek. Ezt mutat­ja az is, hogy 1988. decem­ber 27. és 1989. január 1-je Mondanivalóját összegez­ve, Pozsgay Imre kijelentet­te: olyan társadalmi-politi­kai feltételeket kell terem­teni, hogy többé ne lehessen a nép jóváhagyása és bele­egyezése nélkül kormányoz­ni. Az előadiás után tizenöt felszólalás és kérdés hang­zott el. Egyebek közt szóvá tették, hogy a jelenlegi hely­zetért felelős személyek még mindig kivételezett helyzet­ben vannak, magas nyugdí­jaikat inkább a két és fél millió szegény ember hely­zetének javítására kellene felhasználni, Mások arra in­tettek — s ezt válaszában Pozsgay Imre is megerősí­tette —, hogy pusztán indu­latoktól vezérelve, megfon­toltság és körültekintés nél­kül csak tovább súlyosbod­na az ország helyzete. Az egyik felszólaló elégedetlen­ségének adott hangot az előadás tartalmát és vissza­fogott hangvételét illetően, mások viszont éppen annak nyíltságát méltatták. A korrupciós jelenségekről A korrupciós jelenségeket szóvá tevő és a személy szerinti felelősségre vonást követelő felszólalások kap­csán Pozsgay Imre kifej­tette. hogy az okok a rend­szer működésében keresen­dők. Mint mondotta, ta­nulságos a jövőre nézve, hogy a korrupcióra minden olyan hatalom esélyt teremt, amely hiányhelyzetben, el­lenőrzés és társadalmi kont­roll nélkül működik. Az egy- vagy többpárt­rendszerrel kapcsolatos kér- ' désekre válaszolva ezúttal is azt a meggyőződését han­goztatta az államminisz­ter, hogy nem elvi kérdésr ről van szó. A szocializ­mus elmélete, sőt, némely szocialista ország gyakorla­ta sem zárja ki több párt működését. Hazánkban azon­ban nem tekinthetünk el at­tól — s annak következmé­nyeitől —, hogy négy évti­zeden át egy párt gyakorol­ta a hatalmat. Társadalmunk politikai gyakorlatából hiá­nyoznak — s csak fokoza­tos fejlődés útján terem­tődhetnek meg — a több­pártrendszer működésének feltételei. Ez a belátás tük­röződik egyébként az alter­natív szervezetek többségé­nek mértéktartó magatartá­sában is. (MTI) között Békés megye terüle­tére 29 személy érkezeit il­legálisan, közülük egy sze­mélyt küldtek vissza, aki büntetett előéletű volt, és a vizsgálat során megalapozot­tan merült fel vele szemben-, hogy speciális feladatokkal érkezett hazánkba. Mindezek tükrében a Ma­gyar Nemzetben közölt le­vél megalapozatlan állításai­val, hivatkozásaival félreve­zeti a magyar és a nemzet­közi közvéleményt, árt a hozzánk menekülők ügyei emberséges kezelésiének és a menekülők terhét viselő magyar társadalomnak. Ne­hezíti, hogy a menekülők folyamatosan növekvő szá­mával fokozódó gondokra a társadalommal együtt új megoldásokat keressünk és a-lkalmazzunk. (MTI) Tarifaemelések a közlekedésben és a postai szolgáltatásban (MTI) Szakszervezeti tiltakozások Á Belügyminisztérium közleménye

Next

/
Thumbnails
Contents