Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 6. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. JANUAR 7., SZOMBAT ■HEBKaBBfiWHBGasaHnBWEll Ha lesz nyugati autónk... (3. oldal) Fényűzésre hajló kísérlet (4. oldal) Brigitta a katedrán (11. oldal) —BBSgEBEMMlg» Jelentős a rem el es re készül az ország Tájékoztató a fogyasztók tanácsa ülésén Molnár Tibor, a Hazafias Népfront mellett működő Fogyasztók Megyei Tanácsá­nak elnöke, pénteken, a HNF salgótarjáni székházá­ban tájékoztatta a testületet az Országos Anyag- és Ár- hivatal hétfőn esedékes ár­intézkedési bejelentéséről. Mint elmondta, a várható áremelésről, illetve annak hátteréről előző nap tartott tájékoztatót Budapesten. a hivatal elnöke, melyre azon­ban a sajtó képviselőit nem hívták meg. Ismertetőjében Molnár Ti­bor utalt rá, hogy az 1988- ban végrehajtott árintézke­dés mértékét tekintve meg­egyezik az ideivel. A Fo­gyasztók Országos Tanácsa két fontos követelményt tá­maszt a kormány felé ezzel kapcsolatban. Nagyobb ön­állóságot kell adni a gaz­dálkodó egységek számára, •hogy árpolitikájukat valódi piaci körülmények között ér­vényesíthessék. Emellett a " hatóság erélyesebb fellépése is szükséges lenne, elsősor­ban az indokolatlanul drágí- tókkal szemben. Az áremelés okait ele­mezve Molnár Tibor el­mondta, hogy a jelenlegi ál­lami támogatási rendszer évente 200—210 milliárd fo­rintot von el a fejlesztések­től. Ebből hozzávetőleg 140 milliárddal dotálják a ter­melés területét, a többi — úgy 70 milliárd — a közvetlen fogyasztói árkiegészítés. En­nek fokozatos csökkentése a jelenlegi kormány célja, s melynek egyik eszköze az áremelés. A bejelentés nyo­mán körülbelül 10 milliárd forinttal javítható a gazda­sági mérleg egyensúlya, ez viszont egy átlag magyar háztartásban fejenként és haVonta 750 forint többlet­kiadást eredményez. Az idei tervezett fogyasz­tói árváltozás indexe 12 és 15 százalék körül alakul majd. Ebből a hamarosan közzéteendő emelkedés 6 százalékot tesz ki. Legjelen­tősebben a gyógyszerek árai emelkednek, de többet fize­tünk majd a tejtermékekért, gépkocsikért, a lakossági fo­gyasztási cikkek egyne­gyedéért. Ármeohanizmu- sunk értelmében az árak 20 százaléka maximált, a többi szabadáras, s egy ré­sze előzetes bejelentés nél­kül változtatható. A most várható intézke­dés okai közé. sorolta Mol­nár Tibor, a termelésben je­lentkező importhányad árá­nak emelkedését, a forint leértékelését, az import for­galmi adók emelkedését, s amihez még nem szoktunk hozzá: a rubel értékének g forinthoz képesti növekedé­sét. Szabó Ferenc, az FMT titkára hozzászólásában bí­rálta a kormány intézkedé­sét. A testület végezetül az ár­figyelés feladatairól,, illetve az idei munkaprogramról hallgatott meg beszámolót Molnár Tibor előterjeszté­sében. (németh) Ülést tartott a SZOT elnöksége A sztrájk szervezése kollektív jogusultság legyen Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tes­tület állást foglalt a sztrájk­ról, illetve a Munka tör­vénykönyvének módosításá­ról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban és nyilvános­ságra hozta véleményét a fogyasztói áremelkedésekkel kapcsoltban. A sztrájk szabályozásáról a SZÓT és a kormány veze­tői korábban két találkozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető1 kérdésekben köze­ledtek az álláspontok és megállapodás született arról — ez egyébként a szakszer­vezet véleménye volt —, hogy önálló törvényben ke­rüljön sor a szabályozás­ra. Az elnökség egyetértett a törvényjavaslat kiindulási pontjával, amely szerint a sztrájkjog kollektív munka­vállalói jog. Nem fogadta e] azonban azt, hogy csak a szákszervezet kezdeményez­het, illetve bonyolíthat le sztrájköt. A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai hiba lenne, ha ki­zárólagosan a szakszerveze­tek birtokolnák ezt a jogot. Mindenképpen arra van szükség, hogy a sztrájkok kezdeményezése, szervezése kollektív dolgozói jogosult­ság legyen. Az ülésen az egyik legéle­sebben vitatott kérdés fo­galmi természetű volt, neve­zetesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az elnökség határozott véle­ménye szerint mindenkép­pen csak sztrájkról lehet be­szélni, hiszen ez ióval szé­lesebb kategória, mint a munkabeszüntetés. A testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárja ki a szolidaritási sztrájk lehetősé­gét, s fenntartotta azt a vé­leményét is, hogy legyen meg a lehetősége a gyárka­pun kívülre terjedő ágazati, iparági sztrájkoknak is. A SZOT elnöksége szükséges­nek tartotta egyúttal, hogy a szakszervezetek dolgozzák ki saját belső sztrájksza­bályzataikat, A SZOT elnöksége egy el­lenszavazattal, a módosító indítványokkal együtt egyet­értett a törvényjavaslattal. A Munka törvénykönyvé­nek módosításával kapcso­latban korábban megrende­zett társadalmi viták és az egyeztetések hasznosaik vol­tak, a tervezet lényegesen módosult — állapította meg az elnökség. A Munka tör­vénykönyve — a szakszerve­zetek javaslatának megfele­lően — továbbra is kötelező­vé fogja tenni, a korábbinál szélesebb körben a kollektív szerződések megkötését, illet­ve nem változtat azon a minisztertanácsi rendeletén, amely a bizalmi, illetve a szakszervezetek egyetértési jogát érinti. Így a törvény­javaslattal néhány módosí­tás mellett — a SZOT el­nöksége egyetértett. A testület végül ismétel­ten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árin­tézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT elnöksége tudatá­ban van annak, hogy a nép­gazdaság stabilizálásának, a gazdasági fejlődés kibonta­koztatásának elkerülhetet­len feltétele a piaci viszo­nyok fokozatos megteremté­se, ezzel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének érvényesítése, a fogyasztói ár­támogatások csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnök­sége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintéz­kedések rendkívül súlyosan érintik a lakosságot, különö­sen az alacsonyabb jövedel­mű rétegeket. Ezt a vélemé­nyüket az elmúlt hónapok­ban a szakszervezetek több ízben a nyilvánosság előtt is kifejtették. Mozdony­szervizben A MÁV vontatási fő­mérnökség balassa­gyarmati részlegében negyvenen foglalkoz­nak a Studenka „Pi­roska” knotorvonatok, valamint a magyar és román Diesel-mozdo­nyok javítási, karban­tartási munkáival. Befejezték a mentést a kányási aknában A harmadik bányász holttestét is kiemelték Megkezdték a tragédia okainak kivizsgálását Immár az utolsó reménysu­gár is szertefoszlott Kányá- son, hiszen a bányamentők pénteken reggel holtan talál­tak rá a homok fogságába került harmadik bányászra, László Sándor csapatvezető vájárra. Szívet szorongató érzés leírnunk: teljessé vált tehát a tragédia, senki nem élte túl a IlI-as siklói bá­nyamező 26. számú frontja előkészítő vágatának hom­loka közelében bekövetkezett kőzetomlást. Az akna bejárata fölött fekete zászló, alatta, az épü­let falán gyászkeretben az elhunytak neve és életkora. Feljegyeztük: László Sándor 48, Oláh László II. 19, Bó- di Gábor 41 évet élt meg. Mindhármukat munkaköri kötelezettségük teljesítése, vágathajtás közben érte a kegyetlen halál. Gyászolják őket családtagjaik, baráta­ik, gyászolja őket az egész magyar bányásztársadalom. Mákos Nándor üzemigaz­gatót szemmel láthatóan megviselték az utóbbi na­pok történései. Alig aludt valamicskét azóta, hogy ja­nuár 4_én, 12 óra körül Hor­váth József villanyszerelő felfedezte és jelentette a három emberéletet követelő balesetet. De kinek lett vol­na lelkiismerete pihengetni, amikor odalent, a mélyben szünet nélkül kutattak a bennrekedtek után, próbál­ták őket mielőbb kimente­ni?! A mentés immár befeje­ződött, sajnos, kudarccal ért véget. Miután a kisméretű járattal, melyen az akkor még élő, de rövid idő után súlyos sérüléseibe belehalt Oláh Lászlót kimenekítet­ték, nem sikerült rábukkan­ni a csapatvezető vájárra, ezért a szakemberek úgy döntöttek : a frontelőkészítő vágat teljes szelvényében el­távolítják a beomlott ho­mokot. A munkát végezve, pénteken reggel 5 óra tájban találták meg a bányamentők László Sándort, s 9 óra 40 perckor szabadították ki az ormladék alól. A mindenki által nagyra- becsült bányászt a fejtő-ra- kodó gép asztalára nyomta a rázúduló kőzettömeg, vél­hetően a bélésdeszkák elhe­lyezése közben érte az orv­támadás. A vágat bal olda­lán már befejeződött a biz­tosítás, s a bányafolyosó jobb Három kiváló bányászát gyászolja a kányási Béke akna. ők minden tőlük telhetőt megtettek társaik sikeres mentéséért, ám mindhiába volt az igyekezetük. ki­oldalán dolgoztak a csapat tagjai, amikor megtörtént a baj, » László Sándornak odébbugrani sem volt ide­je, meg sem próbálkozhatott a meneküléssel. Aligha szenvedett sokat, pillanatok alatt megölte a homok. Az áldozatot háromnegyed 11 tájban hozták felszínre a bányásztársak. Az Egyhá- zasgergén lakó család már értesült a megrázó hírről:az üzem képviselői voltak a hírvivők, ök adták át a bányászati segélyalapból származó 50 ezer és a mun­káltató által juttatott 25 ezer forint gyorssegélyt is. A segítség dicséretes, a ka­pott támogatás kézzelfogha­tó, materiális kifejezője a bányászok legendás együvé tartozásának. Természetesen, a szerencsétlenül járt továb­bi két bányász családja is ugyanilyen anyagi segítség­ben részesült. Mákos Nándor még azt is elmondta, hogy volt dolgo­zóit az üzem saját halottjai­nak tekinti. Ebből adódóan kettős bányásztemetés lesz ma, szombaton délután 2 órá­tól Szécsényfelfaluban. Hét­főn, ugyancsak 2 órától Egy- házasgergén helyezik örök nyugalomba a szerencsétlen­ség harmadik áldozatát. Szénfekete díszegyenruhába öltözött volt bányásztársaik viszik utolsó útjukra az el­hunytakat, majd a bányász­himnusz felejthetetlenül szép dallamaira eresztik ko­porsóikat a mélybe, helye­zik őket örök nyugalomba. Az élet törvénye szerint, a holtakat eltemetik, az élők­nek viszont tenniük kell to­vább a kötelezettségüket. A decemberben kiváló terme­lési eredményeket elérő ká­nyási bányászoknak ismét fel kell venniük a maga­sabb fordulatszámot, telje­síteniük muszáj, a szanálá­si programban foglalt köte­lezettségeket. Ehhez okvet­lenül szükség van a terve­zett 26-os számú front üzem­be helyezésére. Mivel az omlás átépítése valószínűleg rendkívül idő. és munka- igényes lenne, ezért a jelen­legi vájvég vonalában ké­pezik majd ki a fejtés in­duló utcáját. Vagyis néhány méterre attól a helytől, ahol halálát lelte három kiváló bányász... Amikor e sorokat papírra vetjük, a kerületi bányamű­szaki felügyelőség emberei már megkezdték a vizsgála­tot. Tisztük szerint fényt de­rítenek majd rá, mi, vagy mik okozták a rettenetes tra­gédiát. A biztosító is meg­téríti majd a bánya kárát. Csak a három bányász éle­tét nem lehet immár sem­mivel megváltani... Súlyos gondolatok gyötör­tek, amikor az átéltek miatt óhatatlanul nyomasztó érzé­seket keltő bánya épületéből kiléptem. És ekkor eszembe vágott a patyolattisztaságú hóesés! Megfordulva láttam, sebesen pörögnek a függő­leges akna kerekei, jelezve, odalent, a mélyben termel­nek a bányászok. Kolaj László Fotó : Bábel László

Next

/
Thumbnails
Contents