Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

1989. JANUÁR 28., SZOMBAT NOGRAD 5 Az új klubtitkár tervei Még idén elkészül a gyarmati autóklub bázisa Hamarosan buldózerek is megjelennek a Magyar Au­tóklub balassagyarmati mű­szaki állomásának portáján, ám még mielőtt félreértenék: nem új szolgáltatást kíván bevezetni a szervezet, hanem bontásra ítéltetett az elhasz­nálódott épületegyüttes. Hogy mégsincs ok aggodalomra, arra Szántó Csaba, a klub közelmúltban kinevezett tit­kára ad magyarázatot. — Miért szánta el magát, hogy otthagyja a mezőgazda­ságot, s egy teljesen más stí­lusú munkát vállaljon el? Azt hiszem a véletlen, volt az oka. Gépészmérnök­ként dolgoztam a berceli tsz-ben, majd „bejöttem” tanítani Gyarmatra. Ekkor láttam meg a pályázati fel­hívást, s egyetértettek a sze­mélyemmel. S bár továbbra is vonz a tanári pálya, re­mélem új lendületet ad a hamarosan kezdődő építke­zés, melynek célja, hogy új műszaki bázist alakítsunk ki a városban. — Hol képzelték el a bá­zist? — A tanácstól — a maihoz hasonlóan — ingyen kap­tunk területet a Mikszáth Kálmán úton, a Határ presz- szó mögött. A épület a Ma­gyar Autóklub központi tá­mogatásával jön létre, mert bár gazdaságosan működik szervezetünk, anyagi erőin­ket meghaladná egy ilyen vállalkozás. Mé,g mielőtt megkérdezné: mennyibe ke­rül. elárulhatom, hogy nem tudom. Most folynak ugyan­is a tárgyalások, az viszont reménytkeltő, hogy a tervek szerint még ebben az évben elkészül. Némiképp hasonlít majd a salgótarjánihoz, de a város jellege megkívánja, hogy illeszkedjünk az itt ho­nos építészeti stílushoz.* — Tavaly szóbeszéd tárgya volt, hogy a gyarmati és a tarjáni szervezet egyesül. Igaz a hír? — Valóban volt effajta tö­rekvés, de egyelőre nem ter­vezzük a fúziót. Központunk a nagyobb önállóság megte­remtésére törekszik, s mi ennek — szolgáltatásaink bő­vítésével is — szeretnénk megfelelni. Tovább folytatjuk a műszaki vizsgáztatást, a „sárga angyalok” számát pe­dig növelni szeretnénk. Je­lentős változást hozna az au­tóalkatrész értékesítése, egy bolt nyitása', ez ügyben már tárgyalok kiskereskedővel. A mai napig sajnos csak ho­zott alkatrészekből tudtunk javítani, ami nem tartható tovább. Nem beszélve arról, hogy emiatt sok volt a szer­vizben az „üresjárat”. S mi­vel a határ közelében va­gyunk, tervezzük egy valu­tabeváltó létesítését is. — Hány tag tartozik önök­höz jelenleg? — Négyezerötszáz fizető tagunk van, akiket itt Ba­lassagyarmaton és két mini- állomáson szolgálunk ki. A tagi befizetések is nagymér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy önállóak maradhattunk, ezért növelni szeretnénk szá­mukat. Reméljük, hogy a titkárváltás miatt némiképp megtorpant klubélet is fel- virágzik, hiszen olyan nép­szerű rendezvényeink vol­tak, mint az autós megyebál, melyet idén minden bizony- nyál ismét felvállalunk. Sok vendégünk érkezett a palóc aütóstalálkozóra is, melyet évente rendezett meg a szer­vezet. Lényegében egy kara- váintúra volt ez, jártuk a megye tájait. Remélem ismét ^feleleveníthetjük ezt a hagyo­mányt. S mivel manapság sok autóst, vagy leendő au­tóst foglalkoztat a nyugati országokban történő gépko­csivásárlás, szeretnénk ta­nácsadással, kiadványokkal is tagjaink rendelkezésére állni. Elképzeléseink között szerepel, hogy a tranzitfor­galom miatt szorosabb kap­csolatot építünk ki mind a tarjáni, mind a pesti állo­másokkal. Most persze az építésre koncentráljuk erőin, két... (németh) Borsiker Kanadában A márkás magyar borok értékesítésének növelésére évek óta kifejtett külkeres­kedelmi erőfeszítések mind eredményesebbek; a Kanadá­ba és az Egyesült Államok­ba irányuló borexportot a Monimpex jelentősen növel­te. Tavaly különösen a ka­nadai eladások voltak sike­resek. A tapasztalatok nyo­mán az idén növelik az ex­portválasztékot, a magán- termelők palackozott borait is kínálják majd a tengeren­túlon. Az elmúlt évben több mint kétmillió dollár érték­ben vettek át magyar boro­kat a kanadai kereskedelmi vállalatok. Ez azt jelenti, hogy három év alatt ötszö­rösére bővült a forgalom, ami annál inkább figyelem­re méltó, mert Kanada az elmúlt években csökkentet­te borimportját. Még a kedvelt nyugat-európai bo­rokból i? kevesebbet vásá­roltak, miközben divatossá váltak a magyar italok a kereskedelmi hálózatban és a vendéglátásban'. Különö­sen népszerű a Szent István Koronája borcsalád, amely hatféle italt tartalmaz., és kitűnő ajánlója a magyar termékeknek. Mindenekelőtt a Hungarovin-itailok forgal­mazása jelentős a kanadai piacon. Az Egyesült Álla­mokban két év alatt megkét­szereződött a magyar borok értékesítése, az eladások ér­téke 1988-ban meghaladta az egymillió dollárt. Minde­nekelőtt a balatonfooglá'ri ita­lok népszerűek, ám más bor­vidékek kitűnő italai szintén elnyerték az ottani fogyasz­tók tetszését. Az érdeklődés kielégítésé­re a Monimpex keresi a le­hetőséget az exportválaszték kiegészítéséire, bővítésére; a kereskedelmi vállalat egész sor gazdasággal és vállalat­tal folytat üzleti tárgyaláso­kat újab, exportra szánt té­telek átvételéről. Komolly ér­deklődés mutatkozik a kis­termelők borai iránit is. Eze­ket egyéni jelöléssel és he­lyi palackozás után szállíta­nák Kanadába és az Egyesült Államokba, ahol az első ilyen minták gyorsan elkeltek a kereskedelmi hálózatban. Adózási tudnivalók a szövetkezeti tagsági pótlék elszámolásáról Meglehetősen sok a fél­reértés a mezőgazdasági szövetkezetekben a tagsági pótlék adózásával kapcso* latban. A Pénzügyminisz­tériumban elmondták: a nyugdíjas és aktív tsz- tagok egyaránt kaphatnak tagsági pótlékot, és ez a személyi jövedelemadó" törvény szerint adómentes, pontosabban a pótlékra jutó adót nem kell megfi­zetni. Ez a szabály az aktív dolgozókra is kiter­jed. Nem érvényesíthető viszont az ő esetükben az a kedvezmény, hogy a jö­vedelemadóból a 96 ezer forint jövedelem adóját — ha ez több mint a pót­lékra eső adó — levon­hatják. Az aktív tszriagok csak a tagsági pótlékra eső adót vonhatják le. Ennek nagyságát ugyan­úgy kell kiszámítani, mint az azonos jövedelmű magánszemély adóját. Ezért az aktív dolgozó ilyen címen csak akkor von­hat le adójából, ha a tagsági pótlék összege több évi 48 ezer forintnál. Amennyiben kevesebb, ak" kor ugyanis a tagsági pót­lékra jutó adó nulla. A nyugdíjas tsz-tagok eseté­ben a tagsági pótlékot a nyugdíjjal együtt kell fi­gyelembe venni az adózás­nál. A tagsági pótlékot az 1988. évi adó elszámolásá­nál, illetőleg bevallásánál a következők szerint kell figyelembe venni: a pót­lék — nyugdíj-kiegészítő jellegére való tekintettel — nem szerepelhet a mun­káltatói igazolásokon fel­tüntetett jogcímek között. Arról a tagnak külön igazolást kell kapnia. A tagsági pótlék igazolt összegét — a nyugdíjas és aktív dolgozóknak egya­ránt — az adóbevallás (munkáltatói elszámolás) 13. számú sorának össze­gében kell feltüntetni. Ha a tag nem nyugdíjas, ak­kor az adóbevallás (mun­káltatói elszámolás) 61. számú sorában csak a tagsági pótlékra eső adó vonható le. Tagsági pót­léka a nyugdíjával együtt számítva, azzal teljes mér­tékben azonos elbírálás alá esik. Az adóbevallás (munkáltatói elszámolás) 61. sorában a nyugdíj és a tagsági pótlék együttes összegének adóját, vagy a 96 ezer forint adóját (11 200 forint) kell levon­ni, ha az utóbbi több. Csomago egykoron Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban Manapság az üzletek­ben négyzetcentiméte­rekben mérhető papírt lehelnek a kenyérre, azon­nal kiszakadó zacskóba vi­hetjük el az illlatszerbollítból a drága kozmetikumókat, vé­kony selyempapírba tekerik a csipkés fehérneműt. Bezzeg hajdanán! Nagy­anyáink a tanúk rá, ’kul­tusza volt a vonzó, csillogó, díszes csomagolásnak, az aranyozott nyomású,, selyem- bélésű, képekkel1 díszített dobozoknak. A kereskedők mindent megtettek, hogy vá­sárlásra csábítsák az utca népét. Ezért aztán nemcsak a drága holmikat csomagol­ták selyembe, bársonyba! Hogy milyen dús fantáziá­val terveztették, rajzoltat­ták, csináltatták a kisebb- nagyobb dobozokat, csoma­golópapírokat, arról némi képet kaphatunk .az Ipar­művészeti Múzeum febru­árig látható Séta a Korona- herceg utcáiban című kiállí­tásán. A Koronaherceg utca a belváros szívében, a mai Pe­tőfi Sándor utca- helyén hú­zódott. A képzeletbeli sétán múzeumi vitrinekbe soroltak kétszáz múlt századi és e század eleji dobozt, ame­lyek a biedermeier, a histo­rizmus, az eklektika és a szecesszió stílusjegyeit vise­lik .magukon. Az első, a XVIII. század közepéről ismert kartondo­bozok még könyvkötők mun­kái voltak, s gyógyszertárak számára készültek. Később, a XIX. század során vált önálló iparrá a doboz- és kartonázskészítés. Az 1873-as bécsi világkiállításon színe­sen nyomott, aranyozott pa­pírborítású, vagy más luxus- anyagokból formázott do­bozok árasztották el a stan­dokat. S, hogy mi mindent cso­magoltak ezekbe a cifra do­bozókba? Levélpapírt, a múlt században oly divatos emléklapot, társasjátékot, kártyáit, zsetont, gyerekjáté­kot, babát. Aztán pipát, bőr- borítású, selyem- és bár­sonybélésű fából készült pi­patokban szivarokat, ciga­rettát, „a legfinomabb”, „kü­lönleges” feliratokkal, a for­galmazó címével és változa­tos rajzokkal, arcképekkel díszítve. Külön műfaj a cukorkák, csokoládék csomagolására tervezett doboz. Gyerekek számára kedves mesejel'e- netekket,, felnőtteknek íny­csiklandozó torták, habos sütemények rajzával. Az egyik doboz fából, a másik szalma fonatból, a harmadik bádogból készült — vala­mennyi színes, vagy arany- borítással, olyik fémlábakon, selyem- ripszszalaggal át­kötve. Köztük Kugiler Hen­rik császári és királyi udva­ri cukrász Gerbeaud feliratú szecessziós díszdoboza. (A dobozt egyszerűsített válto­zatban ma is használja a nagy hírű cukrászda.) Aztán az illatszerek! Mi­csoda gazdagsága üvegcsék­nek, pudriésdobozoknak, parfümösflakonokniak, met­szett üvegből, ólomfogl’alat- tai, sárgaréz dugóval. Amúgy a praktikus holmik is magák ellető dobozokban jelentek meg — a cipők, a gyógyszerek, a női fehérne­műk, a kalapok, a kesztyűk, a gallérok, a nyakkendők,, a legyezők, és így tovább. S, mivel kiállítás manap­ság már alig áll össze szpon­zorok nélkül', e csomagolás- történeti tárlatot stílszerűen az ÁCSI (Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet), a Pa­píripari Vállalat, az Uni- pack Dobozkészítő Szövet­kezet, a Caola és a Gerbe­aud támogatta. Kádár Márta Miért beszélnek oly sokat a nők? Öt iskolában Önállóan gazdálkodnak a bérrel Az előző évek gazdasági ellenőrzései azt mutatják, hogy Salgótarjánban, az ok­tatási intézményekben a személyi és tárgyi feltéte­lek biztosításával felké­szültek a gazdasági önálló­ság növekedésére. Ezt a helyzetet, továbbá az önál­lóság növelését szorgalmazó határozatot figyelembe vé­ve a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága, legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy önálló bér­gazdálkodási jogot ad a Gagarin, a Lovász József, a Petőfalvi Lajos, a Petőfi Sándor, a II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola, va­lamint a művelődési és egészségügyi intézmények garoesz-vezetőiniek. Ha hinni lehet Kimura doktornő tanulmányának, most már pontosan tudjuk. A kanadai Western Ontario egyetem kutatója a közel­múltban tette közzé ez irá­nyú vizsgálatát, melyet egy pszichológusokból és bioló­gusokból álló csoporttal együttműködve folytatott. Eszerint a nőknek mind a kifejezőkészsége, mind az „izomkoordinációja'’ akkor a legjobb, amikor a legmaga­sabb az ösztrogénszintjük. Ha az ösztrogén alacsony szintű, ez a nők 'tájékozódási, tér­beli eligazodását érinti. Na már most a petefészek által termelt női hormon, az ösztrogén a menstruációs cik­lus kezdetén alacsony szintű, az ovuláció, vagyis a pete­érés után növekszik, majd ismét csökken, még mielőtt a menstruáció elkezdődne. Kimura doktornő és csa­pata kétszáz nőt vizsgált fo­lyamatosan, és ezt követően hozta nyilvánosságra a sze­xuális hormon és a viselke­dés, például a szövegelés ösz- szefüggését. És mit tartanak a férfiak­ról? ,,Természetesen a fér­fiak viselkedését is megha­tározza a herék által ter­melt legjellegzetesebb nemi ■hormon, a tesztoszteron. A tudomány figyelme azonban még nem terjedt ki arra, hogy ez a hormon miképpen érinti a férfiak gondolkodás- módját.” Meglehet, ez esetben ép­pen a hallgatás okával adós a tudomány.

Next

/
Thumbnails
Contents