Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
2 NOGRAD SZOMBAT IAN JAR Az Elnöki Tanács ülése ___________________ . 0 ( Folytatás az 1. oldalról.) rendeletét módosította, illetve azzal ellentétes rendelkezéseket tartalmazott. A megváltozott befektetési lehetőségek, a takarékbetétek mellett megjelenő alternatív pénzelhelyezési módok: a kibocsátott értékpapírok, kötvények, vagyonjegyek, kincstárjegyek, letéti jegyek, valamint a gazdaságii társaságokban való részvétel és ezekbe történő befektetés lehetősége új szabályozást igényéit ek. A betételhelyezők számára fontos biztosítékok — a takarékbetét titkossága, adó- mentessége és az állami garancia — változatlanok maradtak. A törvényerejű rendelet alapján a pénzpiac lehetőségeihez igazodva, az egyes bankoknak kell kidolgozniuk és meghirdetniük az egyes betétkonstrukciók feltételeit is. Az új szabályozás 1989. február 1-jén lép hatályba. A takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításéit az e téren szerzett tapasztalatok hasznosítása, a szövetkezetekre vonatkozó új jogszabályokkal (Folytatás az 1. oldalról.) nem alkalmas kellő nyomás- viszonyok fenntartására a város vízellátásában. Ezért vált szükségessé 1986-ban a víz biztonságos behozatalára vonatkozó tanulmány kidolgozása, s ez már foglalkozik a távlati vízigények kielégítéséhez szükséges műszaki feltételekkel' is. A távlati igényeknek is megfelelő vízmennyiség kellő nyomással történő bejuttatásához a meglevő rendszer megszakítása. két tározómedence, valamint nyomásfokozó gépház, illetve párhuzamos vezeték megépítése szükséges. Látható, hogy a város vízellátásának ügyével folyamatosan foglalkozunk. Nyilvánvalóvá vált, hogy Balassagyarmat város és körzete teljes vízigénye főként távlati szinten, helyi vízbázisokra alapozva nem elégíthető ki. A vízellátás megnyugtatóan csak a dunai kapcsolat kiépítése után a nyugat-nógrádi térségi vízműből történhet. A megyei tanács megrendelte a dunai kapcsolat beruházási programját, a városi tanács pedig a Balassagyarmat— Dejtár összekötő vezeték kapacitásának bővítésére vonatkozó tervdokumentációt. Ugyanakkor a dejtári kutaknál szükséges munkákra a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat felkészült. való összhang megteremtése tette indokolttá. Ez a szabályozás egyben feloldja a takarékszövetkezeteknél a társadalmi és a gazdasági szféra bankműveleteinek eddigi elkülönülését. A jogszabály, amely 1989. február 1-jén lép hatályba, magéban foglalja a szövetkezetekről szóló törvény módosítása miatt időszerű változtatásokat is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1988-ban előterjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal volt kevesebb az ügyekben érintett személyek száma. Az Elnöki Tanács határozatot hozott megyei várossá nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyilvánításáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alábbi községek várossá nyilvánítását: A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kiskun- majsa, Kunszentmi'klós, a Békés megyéhez tartozó Bat- tonya, Gyomaendrőd, Mező- berény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Putnok, SaJelenleg nincs gond a város vízellátásában annak el. lenére sem, hogy a téli időszak csapadékmentes. Nyáron ugyanakkor 7200 köbméteres csúcsfogyasztás is kimutatható volt, amj nagyrészt locsolásra, vízpazarlásra utalt. Ezért rendeltük el az elmúlt nyáron a locsolási tilalmat. Az egy főre jutó vízfogyasztás mintegy más- félszerese a meavei átlagnak, ugyanis Nógrád megyében az elmúlt évben 23 településen volt vízkorlátozás, és ezek mind súlyosabbak voltak a városénál, aho] a legenyhébb fokozat elrendelésére — locsolási tilalomra — volt csupán szükség. Mindezek alapján elmondható, hogy részben a helyi vízbázis hiánya, részben a város fejlődése (mert ez is jelentős) részben a vízfogyasztás növekedése miatt a vízellátással kapcsolatos feladatokat kiemelten megkülönböztetett figyelemmel végezzük, ám a takarékos lakossági fogyasztásra nagy szükség van. Összhangban a megye vízellátási programjával ma már egyértelmű, hogy a vízpótlás biztonságosan és leggazdaságosabban a Duna-par- ti szűrésű vízkészletek átvezetésével valósítható meg. Ennek alapján merült fel — és kérte megyei tanácstagunk a Nógrád Megyei Tanács szeptemberi ülésén —, hogy a város vízellátását a nyugat-nógrádi térséggel azonosan a főhatóságok rejószentpéter, Szikszó, a Csongrád megyéhez tartozó Kistelek, Móraihalom, a Fejér megyéhez tartozó Gárdony, a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Balmazújváros, Bihankeresztes, Hajdú- dorog, Hajdúhadiháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó Füzesabony, Péter- vására, a Komárom megyéhez tartozó Nyergesújfalu, a Nógrád megyéhez tartozó Bá- tonyterenye, Rétság, a Pest megyéhez tartozó Dabas, Monor, Nagykáta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó Csurgó, Fonyód, Tab, a Sza- boIcs-Szatmár megyéhez tartozó Csen'ger, Nagykálló, Záhony. a Szolnok megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhegyes, Martfű, a Tolna megyéhez tartozó Dunaföldvár, Tolna, a Veszprém megyéhez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Lete- nye. A várossá szervezés végrehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak. Határozatot hozott az Elnöki Tanács a Koreai Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szingionális rendszerként kezeljék és támogassák, és hogy ez természetesen mielőbb kerüljön megvalósításra. A tanácsülésen — melv a megye vízellátásának hosz- szú távú programját tárgyalta — jelen volt az illetékes miniszterhelyettes, aki a javaslatot elfogadta. Ami a jövőt illeti: bízunk abban, hogy a következő tervidőszak első felében kiépül a dunaj kapcsolat! A városi feladatokat folyamatosan végezzük. 1989 májusára elkészül a Balassagyarmat— Dejtár összekötő vezeték bővítésére vonatkozó kivi ‘éli tervdokumentáció. Annak alapján a kiviteli munkák — a Nógrád Megyei Víz. és Csatornamű Vállalat közreműködésével — megkezdődnek. Egyébiránt a vízellátás fejlesztésére hirdettük meg a tehót. 1986—87-ben kétmillió forintot használtunk fel a kutatásra. 1989. évj tervjavaslatunkban 5 millió forint felhasználását javasoljuk a tanácsi testületnek. A teho esetleges eltörlése esetén — más feladatokról kényszerülünk átcsoportosítani pénzeszközt, mégis elhatározott szándékunk a vízbéhozaíal biztonságát mielőbb megteremteni, és a dunai kapcsolat kiépítésének időpontjára a távlati vízigény behozatalának a feltételeit biztosítani — tájékoztatta lapunkat a vízellátás helyzetéről és a fejlesztési elképzelésekre! Balassa- gvarmat város tanácselnöke. Tanácskozott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá' gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület előterjesztést vr tatott meg a további érdekegyeztető tárgyalások tó" máiról. Ennek során kialakították az Országos Érdekegyeztető Tanács február elejére tervezett ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot. A tanácskozáson elfogadott előterjesztést megküldik az iparági-ágazati szak- szervezeteknek azzal a kéréssel, hogy tárgyalják meg. javaslataikkal egészítsék ki a tématervet. A SZOT elnöksége az észrevételeket figyelembe véve fogalmazza majd meg a szakszervezetek végleges állásfoglalását, A SZOT elnöksége — mivel szerinte az 1989. január 26-i kormányülést követően a tv 2. híradó kommentárja, félrevezető, a kormány szóvivőjének nyilatkozata pedig félreérthető volt — szükségesnek tartja ismételten összefoglalni — ez év január 6-án már nyilvánosságra hozott — álláspontját a sztrájk jogi szabályozásának egyes fontosabb kérdéseivel kapcsolatban. A SZOT képviselője a kormány ülésén is hangsúlyozta, hogy a sztrájk joga alapvető kollektív munkaváú lalói jog. A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájkjognak a munkavállalói léthez, illetve a munkajog- viszonyhoz kapcsolása nem kötheti a fellépés jogát a munkaadó döntéséhez. A munkajogviszonyból eredő munkavállalói jogok azt is jelentik, hogy minden gazdálkodó és állami szerv is célzottja lehet a sztrájknak annyiban, amennyiben meghatározója a munkaviszony, közelebbről a dolgozók élet- és munka- körülményei alakulásának. A szakszervezetek tavaly decemberi országos értekezletének abból a döntéséből is kiindulva amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törekvést és a szolidaritást határozza meg, az elnökség — mint ahogy korábban is hangoztatta — leszögezte, hogy a szolidaritási sztrájkok lehetőségének korlátozását sem fogadja el. A kormányszóvivői nyilatkozat és a tv 2. híradóban elhangzott kommentár kapcsán a SZOT elnöksége szükségesnek tartja ismételten megfogalmazni azt az igényét, hogy állásfoglalásait a tömegkommunikációs eszközök és egyéb hivatalos hírforrások mindenkor korrektül és tárgyszerűen ismertessék. ten történő felvételéről. Várható-e vízhiány Balassagyarmaton Történelmi utunk flz MSZMP KB történelmi albizottságának ülése Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével tegnap ülést tartott az a történelmi albizottság, amely az MSZMP KB által a társadalom és a gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődésének elemzésére életre hívott munkabizottság részeként tevékenykedik. A munkabizottság megalakulását az 1988-as májusi országos párt- értekezlet határozta el, hogy átfogó módón, tudományos igényességgel értékelje az MSZMP által megtett törté- nelmii-polititkai utat, s ezzel járuljon hozzá a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatához. Az ülésen a történelmi albizottság tagjain kívül, neves szakértők is megjelentek, s megvitatták azt a több mint 100 oldalas dokumentumot, amelyet Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az albizottság vezetője terjesztett elő. A történél mi-politikai tanulmány sokoldalúan elemzi a felszabadulást követő időszak bonyolult viszonyait, a Magyar Kommunista Párt szerepét, a koalíció jelentőségét az újjáépítésben és a demokratikus állam létrejöttében. Számos új összefüggést tár fél az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os események minden fontos mozzanatára, szól a konszolidációs időszak eredményeiről és ellentmondásairól. A rendkívül élénk vita résztvevői — Csóky Csaba, Huszár István, Ormos Mária, Tőkei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes György, Hajdú Tibor és Radies Katalin — hozzászólásaikban utaltak arra, hogy hasonló színvonalú történelmi-politikai dokumentum az MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén elemzi az 1960-as, majd kiváltképp alaposan az 1970-es és az 1980-as évek folyamatait, bemutatva a társadalombani jelentkező gazdasági, szociális, művelődéspolitikai feszültségeket, és feltárva azok kiváltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a közelmúlt értékelésében. így az is, milyen erők hatására következett be a fordulat az 1988. májusi pártértekezleten. A hozzászólók hangsúlyozták : az MSZMP-nek radikálisan, egyszer s mindenkorra szakítania kell a sztálinista örökség valamennyi maradványával, őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyenformán . alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a nemzet a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI. században. Az MSZMP KB történelmi alb izot t ságán a k tanú Írná ny a a Társadalmi Szemlé márciusi számáiban — a pénteki vitában elhangzott észrevételekkel — teljes terjedelemben megjelenik. Ezzel az érdeklődők legszélesebb köre számára lehetőség kínálkozik a dokumentum megvitatására és kiegészítésére. (MTI) Megkezdődött a MÚOSZ közgyűlése Hosszan tartó ügyrendi vita miatt még a kezdés után több mint 3 őrá' val sem került sor érdemi beszámolóra, vitára a Magyar Újságírók Országos Szövetségének péntek délután kezdődött közgyűlésén. A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hozták előre — az , egyébként 1990-ben- esedékes közgyűlést. A tanácskozáson a hazai újságíró-társadalom több mint 5 és fél ezer tagjának képviseletében mintegy 600"an vesznek részt az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A közgyűlés azzal a céllal tanácskozik, hogy — a társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamathoz kapcsolódóan — megújítsák — az újságíró- szövetség tevékenységét. A MÚOSZ választmánya — a közgyűlést megelőzően — ad hoc bizottságot kért fel a helyi csoportokban, a szakosztályokban a szövetség munkájának korszerűsítéséről lezajlott beszélgetések tapasztalatainak összefoglalására. A tanácskozást —, amelyen részt vett Berecz János, az MSZMP KB titkára és Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai — a Himnusz elhangzása után Pálfy József, a MÚOSZ elnöke nyitotta meg. A végleges napirendről több mint 3 órás huzavona után úgy döntött a közgyűlés, hogy az eredeti napirendi indítványt fogadja el. Ennek megfelelően tehát az érdemi vita a választott testületek beszámolójával kezdődött meg. Ezt követően a szövetség: ellenőrző, illetve etikai bizottságának jelentését hallgatták meg a résztvevők. A közgyűlés ma a főtitkár. illetve a választott testületek beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. (MTI) Megismételték tavalyi eredményüket (Folytatás az 1. oldalról.) A nagyüzemben a központi feladat, — a hatékony, termelékeny gazdálkodás szolgálatába állították az összes lehetőségeiket, szabták meg a követelményeket. Ily módon sikerült megőrizniük helyüket a közepes hatékonyságú gazdaságok között. A jövőt szolgálja a fejlesztésre és beruházásokra fordított 7 millió forint. Ennek ellenére sem javult kellően a műszaki-technikai színvo. nal. A következetes, céltudatos munka eredményeként — beleszámítva a 9 százalékot képviselő bruttósítást is — 25 százalékkal nőtt a termelőszövetkezet dolgozóinak keresete. Figyelembe véve a meglévő bizonytalansági tényezőket, elképzeléseik szerint az idén árbevételük és nyereségük valamivel meghaladja az előző évit. A beszámolót követően Sipka József, a Rico-üzem vezetője a piacra kerülés gondját érzékeltette. Reményi Miklós főkönyvelő ismertette, hogy 1980-hoz képest 88-ban 40 ezer forinttal több az egy főre eső bér. Szilágyi Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa a megye termelőszövetkezeteinek várható eredményeiről szólt, majd értékelte a bátonyte- renyei kollektíva munkáját. Hangsúlyozta, hogy a vezetés időben felismerte, merre kell lépnie, nem siránkozott, hanem a tagsággal együtt kezdeményezve és vállalkozva megkereste saját boldogulásának útját, módját. A gazdaság minden mutatója jobb a megyei átlagnál. A küldöttek elfogadták a beszámolót, a hozzászólásokat, a választ, majd a legjobb dolgozók kitüntetéseket vettek át. Â hét kérdése MIKÉNT ÍRNAK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN A ROMÁNIAI FALUROMBOLÁSRÓL? Buldózerek pedig nincsenek ! — állapította meg a héten a bolgár és az NDK- sajtó, miközben egyre több nyugat-európai állam emeli fel hivatalosan is szavát a településrendezésnek elkeresztelt román falurombolási program ellen. A szocialista oszágok sajtója ez idáig visszafogottan kezelte a Magyarország és Románia közötti feszültséget, igyekezett kiegyensúlyozottan bemutatni a két ország álláspontját. A kapcsolatokat különösen megterhelő okokról — a több mint tízezer menekült kérdéséről és a településrendezésnek áldozatul eső nemzetiségi falvakról —, pedig tapintatosan hallgattak a lapok. A bolgár hazafias front és az NSZEP berlini pártbizottságának lapja a legnépszerűbb újságok közé tartozik Bulgáriában, illetve az NDK-ban. Olvasottságuk talán annak is betudható, hogy — a szocialista országok korábban általános sajtóirányításának keretei között — a teljesen hivatalos pártállásponton túl is közölnek írásokat. A két cikk abban is tartja maigát a korábbi gyakorlathoz, hogy a másik szocialista országról — ez esetben Romániáról — csakis és kizárólag hivatalos forrásra hivatkozva ad hírt. A bolgár lap esetében ez nem okozott semmi gondot, hiszen a szerző maga is román újságíró- Tőle nem meglepő, hogy arra a következetésre jut; „a falvak átszervezése és modernizálása az egyik legközvetlenebb módja a dolgozók anyagi és szellemi környezete megjavításának”. A berlini tudósító a helyszínen szerzett tapasztalatok összegzésekor fogadja el azt az érvet, hogy túl sok a falvak száma Romániában. A települések majd felének jövőjéről az állam igazán nem gondoskodhat, fennmaradásuk attól függ, hogy az itteni fiatalok hajlandók-e, a XX. század végén a rideg állattartást életcélul választani, s mai Ábelként pásztornak lenni a havasokban. A falvakat tehát senki nem akarja letörölni a föld színéről, minden ilyen állítás a nyugati sajtó rosszindulatú rágalmazása — állapítja meg a Berliner Zeitung. Véletlen egybeesés is lehet: a berlini pártbizottság hivatalos orgánumában a cikk olyan időpontban jelent meg, amikor a budapesti pártbizottság első titkára az MSZMP és az NSZEP közötti együttműködés és intenzív tapasztalat- csere elmélyítését szolgáló látogatást tett az NDK fővárosában. Gőzön István
